• Nem Talált Eredményt

szellemiebb belsőséghez vezette, és azokat, kik to- to-vább is engedék magokat vezettetni általa, kiknek

In document Religio, 1858. 1. félév (Pldal 133-137)

száma nem csekély épen, valóban a szentségnek magasabb polczára is fólemelé ; és ebben rejlik is-teni eredetének bizonysága. (Vége köv.)

t ő . . . .

Utazási vázlatok

I.

A salzburgi katholikus gyűlésben (ezt ugyan nem ott tanultuk meg először) igen emlegették, hogy a katho-likus ügyek érdeke hozza magával, miszerint az irni tu-dó katholikusok ne hallgassanak, hanem ha szükség, vagy alkalom adja magát, szóljanak a dologhoz, mint az igazság kivánja. Ezen, o t t nagyban indokolt eszmét a Religio is ki-hirdette a Salzburgból közlött rövid értesítés nyomán, s el is lehet mondani, hogy így v a n ; az igazság, a j ó ügy, az emberszeretet, az igazság iránti tisztelet, az egyedül üd-vözítő egyház iránti kegyelet kivánja, hogy, a kik a dolgot értik, (pedig az igazságot nem oly nehéz érteni,)fogjanak a sajtó terén is a munkához. Mi már akkorszemünk előtt tar-tottuk a szándékot, hogy r o m a i u t u n k r ó l valamit össze-karczolunk, várván egy darabot, hogy helyt engedjünk, a dologhoz értőbb urak tollának. Azonban, hogy úgy is négy hónapos utijegyzeteinkben egészen meg ne fakuljon az uton fölszedett ténta, neki indulunk sz. Polykárp ünnepén tollúnkkal Romába. Igaz ugyan, hogy az ilyféle initialis quantitas a Religionak nem sok fényt kölcsönöz. Azonban az ügy, melynek tiszteletéből kiindulunk, elég érdemes, mely magának a j ó akaratnak is tiszteletet szerez, annálinkább, mert, ha a kezdő munkások társaikra hathatnak, magok dolgát megtették, s t á n csekély eredménynyel az U r előtt kivítták az érdemet , mely nagy ajándékokkal ruházott egyéneknek csak fáradságos és eredményes munka után sajátjok.

Közelebb a dologhoz. É n tehát, vagy (hogy irói te • kintélyt ruházzak magamra,) mi*) az előbb lefolyt szünidő alatt Olaszországban voltam, megláttam Romát, szóltam a szentséges atyával. Evvel azonban hányakodni épen nem lehet. Ki a romai útat megjárta, elismeri, hogy Romát, ben-ne az egyház fejét látni, nagy kegyelem, melyet csak fárad-ságos munka után nyerhet a halandó. Míg az út láncza le-foly, oly sok hasznos megalázódáson j u t keresztül, hogy a nyert kegyelem fejében útjának eredménye fölött kérkedni gyermekségnek tartja. T e h á t némely ú j fölfedezéseket, sa-játságos, s tán személyünk ajánlására czélzó események el-sorolását ne várjon az olvasó. Azt is nyíltan kimondjuk, hogy egyenesen a jámborság érzeteit soraink által fölkelte-ni épen úgy nem czélunk, mint ez utunknak nem tette fő czélját. Az magától jőn, hogy a különben szívvel, észszel, és bár silány történeti ismerettel, meg egy kis hittel

meg-áldott ember Romában, de még az útjában is talál pietásra anyagot. Erről elegen írtak. Gaume, Gerambe jeles mun-kái megfejtik e czélt. Megvalljuk, hogy a catholicismusban aratandó szilárdabb megerősödés sem volt czélunk. Kijár-tuk a kis katekizmust, a dogmaticát is forgatKijár-tuk. S nekünk arra a mostani pápa személyét nem kellett látnunk, hogy elhígyük, miszerint kezdve sz. Pétertől mind Krisztus helyettese, és a világ végéig az leszeu. Arra sem töreked-tünk, hogy útközben gyűjtendő adatok nyomán kihirdes-sük, hogy az, mit Olaszország vallási becsmérlésére irtak, mind hazugság. Ebben a dologban mi nagyon szabadon gondolkozunk Nem úgy ám, hogy mindegy, vájjon az em-ber katholikus, vagy nem az, hanem úgy, hogy minden földön van j ó és rosz ember ; úgy, hogy az első embernek két fia közöl egyik Kain volt, a másik pedig Abel ; úgy, hogy az eredendő bűn eltörlése előtt s után megmarad a sza-bad akarat, melylyel a katholikus is visszaélhet, m é g p e d i g nagyobb beszámítással ; úgy, hogy maga az Üdvözítő nem vihette annyira, hogy környezetéből ne kerüljön ki az áru-ló. Mi közöm nekem avval, hogy az olasz vér meleg ; hisz magam is majd megégtem földükön. Mit tartozik az én hozzám, hogy itt-ott dologra a melegben nincs kedv. Ec-cessusainak ügyvéde nem leszek. Hanem csak azt mon-dom, hogy j a j volna annak az olasznak, és j a j volna tőle még másnak is,*) ha a hit még féken nem tartaná. A katho-lika hit intézményei épen r á valók. Foszd meg ezen népet a missiók, böjti beszédek, sz. gyónás, Mária-tisztelet jóté-teményeitől, mit nyertél ? Azt, hogy előbbeni, itt-ott, egyik vagy másikban előforduló rendetlenségeire nem találsz ? Vagy nem azt-e, hogy nem lesz g á t és szünőpont, nem lesz a magába-szállásra alkalom, mely oly sokakat végkép, má-sokat legalább sok időre megtérít. Plántáljuk át az olasz népre némely felekezetek elveit, és abból a tanításból mu-tassunk föl valami eredményt, mely a katholika hittel ellen-kezésben áll. Nagyon szembeszökő a mondás, hogy minden felekezet az egyház tanától vált el, s így anyjának (a jóban) kincseit vitte el. Hogy egysem tanít hazudni, fájtalankod-ni, szülőknek engedetlenkedfájtalankod-ni, az egyháztól és a természe-tes józan észtől, melyben szinte Isten lelke nyilatkozik, vet-te át, ki ily dolgok és cosmopoliticus vet-tekinvet-tevet-tekkel szeret foglalkozni, bizton ajánljuk neki egy jeles magyar irónak művét. Nem kell mondanom, hogy ft. H o v á n y inak ,Olasz ú t j á t ' értem. Megvallom,hogy míg ezen munkát nem olvas-tam, majdnem alkalmasabb könyvnek néztem e g y F ö r s t e r t vagy Artariát, kik szép város-alaprajzok által biztatják az olvasót. Azonban az útnak bevégeztével összevetve az át-olvasott könyveknek gyakorlati oldalát, mód fölött több életet, szélesebb ismeretet, határozottabb véleményt, és föl-tűnően nagyobb érdeket találtam a nevezett munkában, úgy annyira, hogy a magyar irodalom e kincsét nagyon becsülendőnek tartom. Benne a művészet a hittel, az igaz-ság az őszinte Ítélettel, a kath. hit iránt alapos kegyelet a kimélő szeretettel párosult. Nem is az volt czélunk, hogy

*) Mi, már csak azért is Írhatom, mert utazásom nevezete- *) Elég bizonyság erre az a fajta olasz, mely a katliolik*

.sebb részén nt. L a u b h e i m e r pécsi áldozár is velem volt. hitből csak az elnevezést birja.

12Ç "

az elavult classic!tas romai fölött nagyot vizsgálódjunk, hosz-szat gondolkozzunk. Ez csak per accidens történt. Nekünk az olasz föld, főleg a pápai birtok, Lombardia és Toscana azért feküdt leikünkön, hogy a földeken, hol sok jeles pap talál-tatik ; az egyház székhelyén, hol az első seminarii rectornak utódja őrködik ; a martyrok sírjainál, hol oly sok szerzetes rend szíja az éltető leget, ott néznők meg azt, mi ben-nünket hivatalunk, s Isten és a főpásztori akarat által ránk

bizott terhünkben legközelebb érdekel, (mert erről leszünk felelősek az U r előtt) , megtekintenők a papnevelés állá-sát azon egyedüli okból, hogy személyünk számára szerez-zünk ismereteket, tanuljuk a j ó t szeretni, és a tévelyt ke-rülni. Többi tapasztalásunk csak alkalmi volt. Czélunk pe-dig az említett eredmény közlésével épen nem valami alat-tomos párvonat. Soha inkább, mint egy terhes útban eleven az öntudat, mily hálával tartozunk intézeteink és jóakaróink iránt. Ahhoz, hogy csak középszerű sikerrel is ily utat ki lehessen állani, sok jóakaró kéznek, ajánlásnak, támogatás-nak kell közremunkálni, kikről ugyan részletesen szólani inkább szívemben érzett kötelesség, mint hálálkodásom tárgya. Különben is az érintett eredmény, egy hónapokig tartó ut áldozatainak, érett eszű ember előtt nagyon silány bér. írjuk, mit láttunk, hallottunk. Az elfogultságnak az egész vázolásban csak annyi része lehet, hogy az ember azt emeli ki, mi előtte kedvesebb vagy föltünőbb. A dolog fölött azonban ítélni az olvasóhoz tartozik. Eszme-, irányadásra sem hivatásunk, sem tekintélyünk, főleg az egyházi nevelés terén, hol megvannak azok, kiket a Szentlélek vezet. Mi ugyan ily tekintélyek által tett intézkedéseknek csupa tiszteletbeli közlői vagyunk. Azonban szabad közlői, kiket csak az isteni és emberi törvények által szabott korlátok, s nem egyéb érdekek vezettek. In necessariis uni tas. In du-biis libertás. In omnibus Charitas.

Tehát induljunk meg az útnak. Először is a passus*) és pénz**) mellett el ne felejtsük az ordinariatus formás levelét, melyben igazolásunkra kimondatik, hogy censura nincs rajtunk. Különben már Triestben is alig eresztenek misézni az oltárhoz. T u d v a levő dolog, hogy a magában is középszerű ember az útban nagyon érdeknélküli, s ha czélt akar érni, eszközhez kell nyúlnia. Az eszközökről pedig an-nak idején kell gondoskodni. Szerencsénkre épen otthon találtuk Bécsben a pápai követ ő excellentiáját, kinek irá-nyunkbani kegyessége csak az ő főpásztorunk iránti tiszte-letéből magyarázható. Tőle a bolognai kardinál-érsekhez nyert levél ú j indító ok volt abbeli reményünkre, hogy ő szentsége színe látására eljutunk. í g y tehát Bécsben végzett teendőink után julius 27-ikén gőzkocsira ülve Styriába tartottunk. A semeringi keringő magas u t sokkal ismerete-s e l b , mint réismerete-szleteismerete-s leiráismerete-sába bocismerete-sátkoznunk kellene. A gép is magasra emelkedik, ha az emberi törekvés megtörte az

*) Az út levél Bécsben a követségeknél láttamozandó, oda értve Modena s Parma ügynökeit is.

**) Napoleon-aranynyal mindenfelé mehetni. A pápai álla-mokban a kusz frankos Ííapoleonarany három tallér és 72 váltó garas (bainccbo) értékű. Toscanában harmincz bajocchoval keve-sebbet ér.

utat, hová vinne bennünket a kegyelem, ha czéljaihoz erőnkből csak tizedrészt áldoznánk. Azonban e magas j á r á s sokaknak borzasztónak tetszett, nekünk a papi hivatás szé-dítő magassága j u t o t t eszünkbe, melyről egy komoly tudo-mányu szent atya mondotta : Laetemur ad ascensum, timea-mus ad lapsum. Grandis dignitas Sacerdotum, sed grandis ruina, si peccent. — Az itt-ott előforduló alagútak szinte nagyszerük. F é n y e s nappal közbe szakított éji sötétség azonban többeknek nem tetszett. Vajha így a kegyelem ra-gyogó fényét ne váltanák föl a bűnnek sötét boltjai. Mi azonban elértünk G r ä c z b e . E z a város sok jólelkű pap-társaink előtt nagy tiszteletbeu áll. Mi szinte megvalljuk, hogy bizonyos reverentialis érzettel álltunk meg a pálya-főn. Azért is, hogy épen ott sokféle tisztelkedési jeleket láttunk fölaggatva, melyek az akkor a triesti vonal meg-nyitására átment fölségnek tiszteletére lógtak, de különö-sen azért, mert e kath. városban a jézustársaságiak oly nagy haszonnal, oly sokáig működtek ; mert e városban oly nagylelkű főpásztorok munkálkodtak a hitélet fölújításán ; mert e város papnevelő-házáról csak dicséretest lehetett és lehet hallani, mert benne dologhoz értő, önföláldozással teljes, életre való szerzetek virágzanak ; mert mi tagadás benne, itt várakoznak a föltámadásra .

Schlőrnek hamvai itt vannak, kiben egyik mesterünket tiszteljük. (Azt, hogy Haynau is itt fekszik, csak Baedecker-ből olvastam.) M e g kell vallani, midőn az ember rövid idő alatt mindent el akar végzeni, dolgát, hol kezdje, nem tudja.

Legczélszerűbbnek hittük, ha először is egy derék hazánk-fiát keressük föl a karmelhegyi szerzetes - zárdában, kitől czélunkhoz elegendő tájékozást nyerhetüuk. Ezen szerény szerzetes, hazánk papsága előtt j ó részben ismert, egykori esztergomfőmegyei áldozár, P. J u r i g a Albert. Az általa tartott lelkigyakorlatok a tisztelendő csanádmegyei papság előtt is áldásban és eleven emlékezetben állnak. Ki is csak szerénysége által kerülte ki újabb időkben is több főpász-torok magas bizodalmát, melylyel hasonló lelkigyakorlatok vezetésére szólíták. Egyedül az esztergomi érsek ő emi-nentiájának vala hódolni erkölcsileg kénytelen, minthogy az ő szava mint apostoli visitatoré, tőle kötelező parancsnak vétetik. A karmelhegyieknek ezen zárdája az igénytelenség szembetűnő jele. Távol a város lakottabb részétől, csendes magányban jámbor foglalkozásokban szentelik Istennek éltöket. Templomuk kicsiny, de tiszta, és szerényen ékes.

Összeköttetésben áll kis zárdájokkal. Czelláik kicsinyek. A nélkülözhetlen bútorok a szerény szegénységnek bizonysá-gai. Könyvtáruk elég számos és jeles munkákat bir. I t t szoktak többen dolgozgatni. Ezen zárda a novitiatus helye.

Az egészségre jó hatással van a nyilt levegő, mely a ház-hoz csatolt, dombos szőllő-kertben bőven élvezhető. A hall-gatás a zárdában nagy dolog. Ránk nem kis áldozat lenne az éjfélkori félbeszakított álom, midőn két órára a chorusba megy minden házi lakos, hol a Mantutinum és Laudes el-énekeltetik. H u s t nem esznek ; az abstinentia folytonos.

M é g is mily édes az Urnák igája, a nyílt s derült arczok bizonyítják, melyekkel a jó szerzetesek részéről a vándor

fo-gadtatik. K u b i n s z k y .

1 2 7 n

I r o d a 1 o m.

A ,k a t h o 1 i k a n ő . ' Irta P. V e n t u r a Joakim , olaszból magyarra fordítá Gr y u r i t s Antal. (Vége.)

„Ezzel bizonyára semmi ujat sem mondottunk ; s csak is a rendszert lehet újnak nevezni, melylyel ez ismert dol-gokat munkánknak eme részében, a csodatettek eme soro-zatában, elő t e r j e s z t j ü k , melyek kétségkívül eléggé ré-giek , de a melyek a katholikus tartományokban még nap-jainkban is saját szemeink előtt ugyanazon állhatatossággal és sikeres hatással ujulnak meg szakadatlanul. Mindazál-tal nincs arról semmi tudomásunk, ha vájjon összegyüjté-e valaki valaha a katholika nő lelkének és szivének termé-szetfölötti bájvonásait, melyek az egyház történetének számos köteteiben szétszórva olvashatók, s együvé állítá-e ezeket valaki, hogy abból rajzot készítsen a kereszténység malasztja legszebb, legnemesebb s legmagasztosabb

ered-ményének természete szerint. Mi csak azt fájlaljuk , hogy nem birunk elegendő festői ügyességgel, miként megad-hatnók e rajznak mindazon kellemet, élénkséget s életet, melyre azt fogékonynak tartjuk. Ez egy mennyei és angyali eredeti kép, melyet csak az angyalok ecsetével s az égnek szineivel másolhatni tökéletesen. De legalább ez alaktalan és durva tervezet fölkölti talán az eszmét valamely nagy lélekfestő lelkében, minőkkel Francziaország bővelkedik hogy tökéletesebb és méltóbb modorban kezelje e tárgyat.

Mindamellett, hogy sokan sokat irtak már a nőről, azon meggyőződést tápláljuk keblünkben, miszerint kiválólag a katholika nőről irt munka még eddig nem adatott ki senki által, s reméljük, hogy a jelen müvet még több is fogja követni.

Addig is a katholika nő erényeinek, érdemeinek, nagyságának s dicsőségének eme rövid vázlatával, mit e műnek második részében adunk, még tükröt is kívántunk a nő elébe t a r t a n i , melytől saját javára kérhessen tanácsot annak megismerésére, a mi az ő lelkének kecseit, bájait

emelheti s Isten szeretetére s az emberek tiszteletére s bá-mulatára méltóbbá teheti ; hogy megnemesedjék saját sze-meiben , megismerve a z t , mi ő , mire képes s mit eszkö-zölhet a catholicismus befolyása alatt, s meggyőződjék ar-ról , miszerint az ő öltönyét s legpompásabb, legragyogóbb s legdúsabb ékességét a következők teszik : a megszentelő malasztnak ö l t ö z e t e m e g m o s v a a b á r á n y n a k v é r é b e n ( A p o c.), a szemérem övezete (M á t é) , Jé-zus Krisztus sanyargattatásának szalagjai s az ő követésé-nek harisnyája (I. P é t e r), a kötelesség iránti hűség gyű-r ű j e (L u k . ) , az engedelmesség kagyű-rpegyű-reczei, a tügyű-relem nyakláncza, a kereszt szeretetének ékköve, a buzgalom vi-rágai , a böloseség fej-éke , a szemérem rózsái, a szerény-ség kenőcse , a j ó példák illatja , a szent tettek érdemé-nek gyémántjai, a ragaszkodás kényelme , a hitérdemé-nek szent szigora, a reménynek magatartása s a szeretet aranya.

E műnek második része nem sok mondanivalót ha-gyott hátra a harmadik részben, melyet a buzdításnak szántunk. A katholika nő nagyszerű példányképei, melye-ket az olvasók szeme elébe állítottunk, többet érnek

min-den ékesenszóló beszédnél. És így e műnek utolsó részé-ben a vallás ismeretére és a katholika nőnek sajátságos sze-mérmére vonatkozó rövid megjegyzésekre szorítkozunk, mely két föltétel elkerüllietlen kelléke az ő valódi nagysá-gának ; ama két eszköz, melyek által a hitnek és ragasz-kodásnak ama magaslatára emelkedhetik, mire oly nagy szüksége v a n , hogy a f é r f i n a k h ű s e g é d e , m e g -s z e n t e l ő -s e g é d e , h a t a l m a -s -s e g é d e lehe-s-sen, a családban, az államban és az egyházban.

Ennélfogva e munkának első részében bebizonyítta-tik az : mi a catholicismus s mit tett ez a nőért ; második részében : mit tett a nő a catholicismusért és a catholicis-mus által ; végre a harmadik részben : minő eszközök és módokkal alakíthatja s emelheti föl a nőt a katholicismus, s maga részéről a nő minő eszközök segélyével mivelhet csodákat s teheti magát méltóvá a catholicismusra

Ennyiből áll e munkának tervezete, melyet talán úgy tekinthetünk , mint ihletést Attól, k i t ő l m i n d e n j ó g o n d o l a t s z á r m a z i k ( B ö l c s . ) ; mert tiz hónappal ezelőtt ilyesmi még csak eszünk ágában sem volt. Ugyan-csak e munkának irása közben kimondhatatlan s valóban kü-lönös örömérzet fogta el keblünket. Nem akarunk mi dics-éneket intézni a nőhez, kit az ujabbkori pogányság lealja-sítani törekedett, hanem dieséneket írni a catholicismus lasztjának hatalmáról, melynek szeretete elragadja s ma-lasztja hevíti keblünket. Annyi bizonyos, hogy e munka által, a mint legalább remélnünk szabad , bebizonyítottuk azt, miszerint tizennyolcz század lefolyása alatt s e m m i n a g y s z e r ű é s h a s z n o s d o l o g n e m j ö t t l é t r e a z e g y h á z b a n é s a k e r e s z t é n y á l l a m o k b a n a k a t h o l i k a n ő b e f o l y á s a é s k ö z r e m u n k á l á s a n é l k ü l ; ez által a reménynek zálogát nyujtottuk azok számára , kik a kereszténységnek jelen helyzete fölött Eu-rópában netalán kétségbeestek. Mert a rajzban, melyet ol-vasóink elébe terjesztünk , kimutatva a z t , mire volt képes a katholika nő a múltban, könnyen elképzelhetjük azt is, mire lesz képes a közel jövőben, s azon reményi; meríthet-jük belőle , hogy , a készülőben levő nagyszerű katholikus

újjászületés alkalmával, a katholika nő méltóan fogja kép-viselni azon magasztos és fontos küldetést, melyet a Gond-viselés számára fönntartott."

H I R F Ü Z É R.

K a l o c s a . A kalocsai érseki megye ezidei névtára szerint a megye 3 fő- és lOalesperességre osztatik, melyek-ben 104 plébánia, s 155 fiókegyház van. Káplán 66, növen-dékpap 40. Az érseki megyéhez tartozó papság összes szá-ma 246. Van ezen kivül a megye 4 zárdájában 56 szerzetes férfiú. A rom. katholikusok száma 398, 754 Kath. házasság 84,896, vegyes házasság 675 , áldozó 282, 887, iskolás gyermek 40,640. Az érseki megye legidősb papja : nt. dr.

K a t o n s z k y Gryörgy ó-kanizsai nyugalmazott plébános.

Szül 1770-ben. Az 1857-ik év folytán meghaltak heten : L o o s z B á l á s csantavéri, K o l l o n i c h László czímz.

« 1 2 8 prépost zentai, N ó v á k Leonárd czímz. prépost újvidéki,

Z i m m e r Tamás bogojevi, dr. K a r d o s s Károly czimz-kanonok veprováczi, J o ó Károly parabutyi és B o s n y á k Miklós nyugalmazott csávolyi plébánosok.

Vácz. A váczi püspöki megye ú j névtára szerint a megye 3 fő- és 16 alesperesi kerületre osztatik, melyek-ben 111 plébánia, 65 káplán-állomás, 2 udvari káplánság, 2 curatia, és 5 missio-kerületi állomás létezik. A megyei áldozárok száma 189, a növ. papoké 36. A megye 7 zárdájá-ban 97 szerzetes van. A megye kath. lakosainak összes száma 337,656. Az iskolák száma 2 8 0 , az iskolás gyermekeké 29,880. A megye legidősb papja ft. G a b r i e l l i Tamás czímz. kanonok s tereskei a p á t , mácsai plébános szül.

1758-ban, mart. 28-án, s így ezidén virág-vasárnapján tölti be a 100 évet. — A mult 1857-ik év alatt meghaltak négyen: G a j z á g ó Lukács tószegi esperes - plébános , S a 11 é r Ignácz berczelenczi plébános, S c h i m p 1 József váczi kanonok, P á t e k Cyrill mező-turi nyűg plébános Aldozárokká szenteltettek nyolczan.

P e r k á í a . F . hó 14-én mutatá be az Urnák zsenge áldozatát tisztelendő V e i g 1 Alajos fehérmegyei áldozár szüleinek, testvéreinek, egyéb rokonainak s számos össze-sereglett népnek jelenlétében. A kézvezető tisztét ft.

P a u e r János k. kinevezett fehérvári kanonok, a szónokét pedig nt. G a l g ó c z y Ferencz perkátai plébános teljesíté.

A fiatal áldozárnak szívünkből óhajtjuk, hogy Isten szent malasztjának segítségével teljesíthesse azt, mit az egyház vár minden áldozárától, s mit sz. Pál (I. Tim. 4, 12.) oly velősen kifejezett.

Csorna é s Zircz. A csornai és zirczi praelatusok választása hir szerint legközelebb meg fog történni.

Becs. A Sz.-Severin-Egylet által tervezett jeruzsá-lemi utazás, minthogy elegendő számmal jelentkeztek a résztvenni kívánók, márczius 13-án fog megkezdetni Triestből s mintegy 2 hónapig tartani.

Austriai szent-kereszt. Azon kitűnő, s a ma-gyarok által igen nagyrabecsült szívességért, melyet ft.

K o m á r o m y Edmund szent-kereszti és szent-gothárdi apát ur ő nagysága a mária-czeli búcsujárók iránt ta-vai tanúsított, hálás köszönetet mondani édes kötelessé-göknek tartották a zarándokok.—A mult év végén mélt. és ft. V i b e r József haliai püspök s esztergomi őrkanonok ur tolmácsolá ez érzelmeket ő nagyságához az említett apát úrhoz küldött levelében, mely alkalommal egyszersmind a zarándokok egy bronzból öntött aranyozott s ezüstözött Má-ria-szobrot — után-öntetét a bibornok primás ő eminentiája által M.-Czelben fölajánlott emlék-ajándoknak — küldének a fönntisztelt apát urnák. A szobor fölirásai ezek. Az első táblán : „ 0 c l e m e n s , O p i a , O d u l c i s V i r g o M a r i a ! " sz. Bernárd a cisterci rend nagy fölujítója adá e

szavakat a ,Salve-Regina'hoz ; a másik táblán : E d m u n-d o K o m á r o m y , A b b a t i S . C r u e i s et S. G o t h a r-d i , V i r o C a n r-d i r-d o , P i o , H o s p i t a l i ; a harmar-di- harmadikon : I n t e s s e r a m g r a t i a n i m i H u n g a r i a d C e l -l a s M a r i a n a s p e r e g r i n a n t e s . A n n o 1857. D i e 8. s e p t . ; a negyediken : E c t y p o n a n a t h e m a t i s p e r E. C a r d i n . J o a n n e m S c i t o v s z k y R. H . P.

P. i n C e l l i s M. o b l a t i . A. 1857. D. 8. s e p t .

A bécsi ,V. Fr.' egyik száma i r j a , hogy ez ajándok a szent-kereszti monostor kincstárába fog tétetni.

T u r i n . F t . R a v i n a , érseki általános helynök f.

hó 4-én életének 77-dik évében az Urban elnyugodott. A jeles főpap halála kétszeresen súlyos csapás a turini megyé-re, minthogy maga az érsek még mindig kültartományban kénytelen tartozkodni.

P r á g á b a n f. hó 12-én szentelé püspökké ő emi-nentiája a bibornok ft. K r e j c i kanonok urat.

M a j l a n d . A majlandi nm. érsek ur ismét igen sú-lyosan beteg, már az agyrendszer is érintetik a nagy be-tegség által.

L e m b e r g . Az Istenben boldogult L e w i c k i Mi-hály bibornok s érsek halála után a lembergi g. kath. káp-talan , minthogy a romai szentszék által még nincs meg-erősítve , káptalani általános helynököt a l e l k i e k r e nem választott, hanem a szomszéd premislei püspököt ké-résé meg a megyekormány vitelére, ki is a pápai sz. szék által is helyben hagyott zamoscei zsinat 3. ülési 5 pontjá-nak értelmében az érseki megye kormányát ideiglenesen átvette, s helynökeül ft. L i t w i n o w i c z Spiridiont

L e m b e r g . Az Istenben boldogult L e w i c k i Mi-hály bibornok s érsek halála után a lembergi g. kath. káp-talan , minthogy a romai szentszék által még nincs meg-erősítve , káptalani általános helynököt a l e l k i e k r e nem választott, hanem a szomszéd premislei püspököt ké-résé meg a megyekormány vitelére, ki is a pápai sz. szék által is helyben hagyott zamoscei zsinat 3. ülési 5 pontjá-nak értelmében az érseki megye kormányát ideiglenesen átvette, s helynökeül ft. L i t w i n o w i c z Spiridiont

In document Religio, 1858. 1. félév (Pldal 133-137)