Néhány összefoglaló megjegyzés és következtetés

A külföldi működőtőke-befektetők motivációit és döntéshozatali sajátosságait leginkább tükröző módosított nettó jelenérték formula összetevőinek elemzése arra enged követ-keztetni, hogy a kibővült EU-ban a beruházások jövedelmezőségét meghatározó költség-tényezők közül a vámok, az ingatlan-, a gép- és berendezésárak, az anyag- és energia-költségek és az egyéb energia-költségek (engedélyeztetés, jogérvényesítés, munkajogi előírások, munkaerő-felvétel és -elbocsátás stb.) tekintetében – részben a közösségi szabályozás, részben a liberalizált nemzetközi kereskedelem miatt – nem lehet vagy igen nehéz ver-senyelőnyre szert tenni. Ezért az állami beruházásösztönzésben nem indokolt nagyobb hangsúlyt fordítani ezekre a tételekre. Részleges kivételt negatív értelemben az engedé-lyeztetés és a csődeljárás képez, adott esetben a túlzott bürokrácia megakadályozhatja új beruházás indítását, illetve a projektből való kilépés idő- és költségigénye vagy a tőke-piac fejletlensége elriaszthatja a potenciális befektetőket a beruházástól.

A beruházás jövedelmezőségét leginkább a munkaerőköltségek határozzák meg. Ezen a téren a relatív nemzetközi versenyképesség a munkabérekre vonatkozó, a munkáltatókat terhelő adók és járulékok csökkentése révén ösztönözhető. A munkáltatók által fizeten-dő bérterhek aránya a munkaerőköltségben Franciaország után Magyarországon a leg-magasabb az EU-ban. A magyarhoz hasonló a cseh és a szlovák, attól elmarad a lengyel érték. Az Új egyensúly programja hatályon kívül helyezte a korábbi járulékcsökkentési elképzeléseket, emiatt a relatív magyar versenyhelyzet a munkaerőköltségek terén ro-molhat a következő években.

A jövedelemáramlásokon belül a világgazdaságra nyitott, liberalizált kis piacgazdaságok nem rendelkeznek komparatív előnyökkel az anyag- és energiaköltségek terén. Az EU-n kívüli országok magyarországi közvetlen befektetéseit diszpreferálhatja viszont a páneu-rópai kumuláció és a vámvisszatérítés tilalma. Ez a szabályozás egyformán vonatkozik az új EU-tagállamokra, tehát nem rontja Magyarország relatív versenypozícióját a kül-földi működőtőke vonzásában.

Az utóbbi egy-két évben végrehajtott nagyarányú béremelések kétségtelenül gyengítet-ték Magyarország tőkevonzó képességét az egyszerű munka-, ezáltal bérigényes össze-szerelő jellegű ágazatokban, amit tovább fokozott a főbb versenytársak (Lengyelország, Csehország és Szlovákia) felzárkózása a külföldi működőtőke-beáramlásban, nem utol-sósorban a megkésett privatizáció eredményeként. Ez azonban nem jelentette Magyaror-szág nemzetközi versenyelőnyeinek az eltűnését, hanem csak azok megkopását, illetve átalakulását. Az euróban kifejezett átlagos havi munkabér továbbra is magasabb a ma-gyarnál Szlovéniában, Lengyelországban és Csehországban. Ugyanakkor nemzetközi

összehasonlításban a magas szakképzettségű, kreatív munkaerő továbbra is olcsónak tekinthető.

A külföldi működőtőke-beáramlás súlypontja Magyarországon az összeszerelő jellegű tevékenységekről a nagyobb hozzáadott érték elérését lehetővé tevő területekre, így a kutatás-fejlesztésre, a szolgáltatásokra és a regionális irányításra tevődött át, miközben fennmaradtak a versenyelőnyök azokban a gép- és járműipari ágazatokban, ahol kiemel-kedő szerepe van a szélesen értelmezett gazdasági környezet minőségének. A verseny-előnyök megőrzése érdekében mind nemzetgazdasági, mind vállalati szinten arra célsze-rű törekedni, hogy a termékegységre jutó munkaerőköltségek, illetve a reálbérek emel-kedése legfeljebb a termelékenységnövekedés ütemét érje el. További követelmény lehet a versenytárs országok megfelelő mutatóinak figyelemmel kísérése, illetve prognoszti-zálása, és azok figyelembevétele a bértárgyalásokon.

Az egyes beruházási projektek jövedelemáramlásai jelenértékének nagyságát az állam az amortizáció szabályozása, a társasági nyereségadókulcs változtatása, társasági nyere-ségadó-kedvezmények nyújtása és a tulajdonosi hitelek szabályozása révén befolyásol-hatja a legnagyobb mértékben. A külföldi működőtőke-beruházások (és a hazai befekte-tések) gyorsított amortizáció révén történő ösztönzésének legfőbb előnye az, hogy egy-részt a reáleszközökbe történő új beruházásokat, másegy-részt a hosszabb megtérülésű, nagy volumenű beruházásokat preferálja, miközben a műszaki-technológiai fejlődést is ösz-tönzi. Magyarországon hatását tekintve a gyorsított amortizációhoz hasonlítható az adómentes fejlesztési tartalék. Ilyen ösztönző a többi közép-európai országban nincs, ezen a területen Magyarország jelentős nemzetközi versenyelőnnyel rendelkezik a kül-földi működőtőke-befektetések ösztönzésében. A tulajdonosi hitelek szabályozása EU-konform.

Az egyéb költségek tekintetében meghatározó jelentősége van a foglalkoztatásra vonat-kozó jogszabályoknak (a munkaerő-felvétel és az elbocsátás költsége, munkajogi előírá-sok) és a jogérvényesítés idő- és költségigényének.

Egyéb feltételeket változatlanoknak tekintve a külföldi közvetlen beruházást abban az országban érdemes végrehajtani, ahol a legalacsonyabb a társasági nyereségadókulcs. A gyorsított amortizációval lehetővé tett társasági nyereségadó-megtakarítás annál na-gyobb, minél magasabb a társasági nyereségadó kulcsa. Alacsony társasági nyereség-adókulcs esetén a vállalatok adómegtakarítása is kisebb, következésképpen nem feltétle-nül indokolt a gyorsított amortizáció. Előnyös, ha a különféle ösztönzők hatásai erősítik egymást.

Az alacsonyabb társasági nyereségadókulcs nem feltétlenül ösztönzi a reáleszközökbe történő befektetést, hanem teret ad a vállalatcsoporton belüli adóoptimalizálásnak külön-féle pénzügyi transzferek segítségével. Ezt korlátozza a transzferár-dokumentációk sza-bályozására vonatkozó közösségi jogszabály.

Az alacsony, illetve csökkenő társasági nyereségadókulcsra nem annyira önmagában a külföldi működőtőke-befektetések ösztönzésére van szükség, hanem a relatív nemzetkö-zi versenyhátrányok mérséklésére vagy semlegesítésére. Magyarországnak nem célszerű

versenytársainál magasabb társasági nyereségadókulcsot fenntartania, viszont lépést kell tartania az utóbbi években kialakult adóversennyel.

A közösségi jogszabályoknak megfelelő fejlesztési adókedvezmény várható hatása a beruházásokra és a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességére a külföldi mű-kődőtőke-vonzásban meglehetősen ellentmondásos. Ez a séma felső korlátot támaszt a társasági nyereségadó-kedvezménnyel szemben, mert a kedvezmény nagyságát a beru-házott összeghez kapcsolja, annak meghatározott százalékában korlátozza. Ilyen korlát nélkül a hagyományos társasági nyereségadó-kedvezmény lehetővé teszi, hogy kis ös--szeg beruházása és nagy profitabilitás esetén a külföldi vállalatok a beruházott tőkénél több adókedvezményt vehessenek igénybe.

A konstrukció kétségtelen előnye az átláthatóság, az összehasonlíthatóság és bizonyos értelemben a versenysemlegesség. Az Európai Unió 27 tagállamában ugyanaz a rend-szer van érvényben, a feltételek átláthatók és összehasonlíthatók, a rendrend-szer verseny-semleges, mert nem tesz lehetővé diszkriminációt az EU-tagállamok között. A rendszer teljes mértékben összhangban van a közösségi versenyjog azon rendelkezésivel, ame-lyek tiltják az egységes piacon folyó versenyt torzító eszközök, adók, adókedvezmények nyújtását. Ebben a rendszerben tehát megvalósult a teljes harmonizáció.

A dolog természetéből adódóan a versenysemlegességből az is következik, hogy az egyes EU-tagállamok nem tehetnek szert versenyelőnyre egymás rovására az adóked-vezmények terén, azaz a szabályozási feltételek változtatásával nem ösztönözhetik a bel- és külföldi beruházásokat tagállami eszközökkel. Bár a szabályozás azonos az EU egé-szében, Magyarország azért van versenyhátrányban a többi új tagországgal szemben, mert a támogatható beruházások minimális értéke itt magasabb, azaz nagyobb beruhá-zásra van szükség a kedvezmény elnyeréséhez.

Az intenzitási viszonyszám nagysága régiónként eltérő, minél alacsonyabb az egy főre jutó GDP egy régióban, annál magasabb az intenzitási viszonyszám. Ez a rendszer a beruházások földrajzi megoszlásának a befolyásolására is alkalmas, azaz regionális poli-tikai célok érvényesítését is lehetővé teszi.

A fejlesztési adókedvezmény további előnye, hogy a reálszférába történő beruházásokat ösztönzi. A rendszer lényegéből következik ugyanis az, hogy csak azok a vállalkozások vehetik igénybe és kaphatják meg, amelyek reáleszközökbe ruháznak be. A rendszer nem támogatja az adóoptimalizációt, azaz azt a törekvést, hogy a vállalati nyereséget a legalacsonyabb adókulcsú országokban mutassák ki különféle pénzügyi manőverekkel anélkül, hogy mindez érintené a reálszférát, a reálgazdasági teljesítményt. Elsődleges a profitabilitás, mert csak az a vállalat élhet a kedvezménnyel, amely nyereséget termel.

A fejlesztési adókedvezményeket a Közösség a regionális politika szolgálatába állította, amelynek célja a különböző régiók fejlettségi szintjében megmutatkozó különbségek és a kedvezőtlen adottságú régiók elmaradottságának a csökkentése. Ebből az következik, hogy a közösségi fejlesztési adókedvezmények nem vagy a korábbi magyar rendszernél kevésbé alkalmasak a bel- és külföldi beruházások ösztönzésére az országos vagy a kö-zösségi átlagnál dinamikusabban fejlődő régiókban. A beruházásösztönzés feltételei tehát romlanak a fejlettebb, dinamikus magyar régiókban a korábbihoz képest. Ha a

beruházásokat meghatározó egyéb feltételeket átmenetileg figyelmen kívül hagyjuk, vagy azonosaknak tekintjük, akkor Magyarország különböző támogatásintenzitási muta-tóval rendelkező régiói más EU-tagországok ugyanilyen mutatójú régióival versenyez-nek.

A fejlesztési adókedvezmény mértéke a beruházás nagyságával csökken, azaz meghatá-rozott nagyságrendek átlépésével mérséklődik az igénybe vehető támogatási intenzitás.

E mögött a közösségi regionális politika ama feltételezése húzódik meg, hogy a kis és a közepes méretű vállalkozások képezik a gazdasági elmaradottság mérséklésének motor-ját, e vállalatok a harmonikus növekedés hordozói, következésképpen e cégek fejlődését célszerű ösztönözni. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztési adókedvezmények rendszere nem vagy mérsékelten preferálja a nagyberuházásokat, amelyeket a dolog természetéből adó-dóan nagyvállalatok hajtanak végre. Ez egyrészt kedvező Magyarország szempontjából nemzetközi összehasonlításban, mert a világ vezető nagyvállalatai már itt vannak, ha meg kívánnak jelenni a környező országokban (például Romániában), akkor ezt csak kisebb mértékű adókedvezmény igénybevételével tehetik meg. Másrészt viszont a fej-lesztési adókedvezmények jelenlegi rendszerében Magyarország vonzereje csökken a nemzetközi nagyvállalatok telephelyválasztásában, legalábbis az adókedvezmények tekintetében.

A fejlesztési adókedvezményre vonatkozó közösségi szabályozás nemzetközi összeha-sonlításban, azaz harmadik országokkal egybevetve nem túlságosan versenyképes a külföldi működőtőke-beruházások vonzása terén. Ez nem meglepő, hiszen a szabályo-zásnak a regionális különbségek mérséklése és a belső piacon az adókedvezmények körében folyó verseny kiküszöbölése a célja. A közösségi szabályozás ennek ellenére csekély mértékben érinti Magyarország vonzerejét harmadik országok nagyvállalatainak befektetései terén. Mivel a szabályozás mind a 27 EU-tagállamra kiterjed, ezért nem nagyon van választásuk akkor, ha az Európai Unió piacára kívánnak belépni a közvetlen beruházás segítségével. Ha nagyobb adókedvezmény reményében nem EU-tag európai országban hajtják végre a beruházást, akkor a páneurópai kumuláció szabályai szerint meg kell fizetniük a vámot abban az esetben, ha az EU piacára bevinni szándékozott áru helyi hozzáadottérték-tartalma nem éri el az előírt mértéket. Az esetleges adókedvez-ményt a vámfizetési kötelezettség ellensúlyozza vagy semlegesíti. Ez nem érvényes akkor, ha a harmadik országok nagyvállalatai nem piacszerzési, hanem egyéb okokból (stratégai előny szerzése, a termelési tényezők alacsony költségszintjének kiaknázása stb.) kívánnak működőtőke-beruházást végrehajtani.

Olyan körülmények között, amikor a fejlesztési adókedvezmény egységes szabályozása nem teszi lehetővé versenyelőnyök megszerzését a külföldi működőtőke-bevonásban, felértékelődik a decentralizált ösztönzők jelentősége. A települési önkormányzatok ver-senyképességét, ezáltal a regionális versenyképességet is korlátozza azonban a nem a nyereségre, hanem a korrigált árbevételre vetített iparűzési adó, amelyet egyelőre nem kíván megszüntetni a kormány. Az EU-tagságból adódó szabályozási korlátoktól függet-lenül az önkormányzatok alulfinanszírozott költségvetése nem teszi lehetővé széles körű decentralizált befektetésösztönzés finanszírozását. A nagyobb mozgástér a

befektetés-ösztönzésben az ipari parkok létesítéséhez, ingatlanfejlesztéshez, önkormányzati va-gyonelemek, különösen ingatlanok üzleti vállalkozásokba való beviteléhez kapcsolódik.

A külföldi működőtőke-befektetések ösztönzésének magyarországi jogi és gazdaságpo-litikai keretei kialakultak, az EU-csatlakozás nyomán összhangban vannak a közösségi jogszabályokkal. Az adott feltételrendszerben az EU-tagság követelményeit is figyelem-be véve nemigen van mód olyan ösztönzők figyelem-bevezetésére, amelyek ugrásszerű változást eredményezhetnének a külföldi működőtőke beáramlásában. A jövőben nem annyira a további kedvezmények, mint a javuló általános gazdasági környezet járul hozzá a kül-földi működőtőke-vonzáshoz Ezért szisztematikus építkezésre célszerű törekedni; sok olyan kis, de egy irányba mutató intézkedésre van szükség, amely nemcsak a külföldi működőtőke-beáramlás, hanem a hazai vállalatok környezeti feltételeit (beruházások és működés) javítja, továbbá elősegíti a különféle meglévő kedvezmények igénybevételét és egyéb lehetőségek kiaknázását. Ilyen lehet az egyablakos ügyintézési rendszer megte-remtése a külföldi befektetőknek, a zöldmezős beruházásokhoz szükséges engedélyek idő- és költségigényének csökkentése, kedvezőbb feltételek teremtése a kilépési straté-giákhoz (a csőd- és felszámolási törvény korszerűsítése), a magyar regionális intenzitási térkép határozottabb kommunikálása a külföldi befektetők körében, az iparűzési adó terheinek mérséklése stb. A tőkepiac fejlesztése, az MNB magas irányadó kamatlábának mérséklődését lehetővé tevő feltételek kialakítása, illetve a Gazdasági és Monetáris Unióba való mielőbbi belépés szintén a külföldi működőtőke-beáramlás feltételeit javít-ja.