A külföldi működőtőke-beáramlás ösztönzése

Tekintettel arra, hogy az 1991 decemberében aláírt Európai Megállapodás (Társulási Szerződés) a Magyarország és a Közösség közötti külkereskedelem akadályait lebontot-ta, és a magyar gazdasági jogszabályokat is közelítették a közösségiekhez, a csatlakozási okmány 2004. május 1-ji hatálybalépése nem idézett elő mélyreható változásokat a ma-gyarországi szabályozási és gazdasági környezetben, emiatt rövid távon nem várható a külföldi működőtőke-beáramlás gyorsulása. Ez alól kivételt képezhetnek a nyugat-európai kis és közepes méretű cégek. E szervezetek számára a csatlakozási okmány ha-tályosulása, annak nyomán a közösségi jogrendszer hatályának Magyarországra való kiterjesztése pótlólagos jogi garanciát, ezáltal a külföldi beruházások kockázatainak a mérséklődését jelenti, így e vállalati kör magyarországi beruházásai növekedhetnek.

Elsősorban azok a középvállalatok gondolkoznak termelésük Magyarországra való átte-lepítésében, amelyek szakképzettmunka-igényes, magasabb hozzáadott értéket képvise-lő, beszállítói típusú tevékenységet folytatnak a Közösség más országaiban. Egyébként más, elsősorban német vállalati körre is jellemző az, hogy olcsóbban kíván termelni, de nem kíván az Európai Unión kívül kerülni.

Várhatóan mind több, az Európai Unió tagállamaiban bejegyzett vállalat fogja az adat-feldolgozással kapcsolatos funkcióit Magyarországra telepíteni. A nyelveket ismerő szakképzett munkaerő mellett az ilyen jellegű szolgáltató központok létesítését ösztönzi az is, hogy biztonsági megfontolások és jogi garanciák miatt adatfeldolgozást csak EU-tagállamba lehet, illetve érdemes telepíteni.

Az utóbbi években a külföldi működőtőke-áramlások súlypontja a zöldmezős beruházá-sokról világméretekben az átvételes, illetve – kisebb mértékben – a kockázatitőke-befektetésekre helyeződött át. Mindezek alapján célszerű bővíteni a kormányzati

befek-tetésösztönzés célrendszerét magyar vállalatok számára külföldi partnerkereséssel a következő szempontok alapján

 meglévő magyar vállalatok számára szakmai társtulajdonos keresése;

 külföldi kockázatitőke-társaságoknak magyar cégek keresése,

 magyar cégeknek külföldi kockázatitőke-társaságok felkutatása.

Magyarországon az 1990-es években létrejött és gyors ütemben fejlődött, illetve fejlődik a tőkepiac. A fejlett piacgazdaságokhoz hasonlóan Magyarországon is gyakran kerül sor vállalatátvételekre és fúziókra. E tranzakciók végrehajtásához a megfelelő infrastruktúra és feltételrendszer rendelkezésre áll. Nagyszámú olyan magántulajdonban lévő, hosszú távon életképes vállalat van Magyarországon, amely vagy a csődhelyzet elkerülésére, vagy a piaci terjeszkedés érdekében, vagy valamilyen más okból tőkebevonásra szorul.

Elsősorban az inkubátorházakban, innovációs centrumokban és az ipari parkokban, de máshol is sok olyan, nemrégen alakult innovatív vállalat működik, amely érdekelt ab-ban, hogy tőkét vonjon be kockázatitőke-társaságoktól. Empirikus felmérések megerősí-tik azt, hogy nő a kereslet a bevonás iránt. Nyugati kockázatitőtársaságok olyan kedvező kilátásokkal rendelkező innovatív induló vállalkozásokat ke-resnek, amelyekbe érdemes tőkét fektetni.

Az átvételes beruházások gazdasági feltételei az új EU-tagországok közül Magyarorszá-gon a legkedvezőbbek. Külföldi szakmai befektető bevonásához fel kell térképezni a magyarországi vállalati szféra keresletét. E körben a célcsoportot elsősorban a hazai tulajdonban lévő nagy-, főként pedig közepes méretű vállalkozások képezik. E vállalati kör szorulhat rá leginkább külföldi szakmai befektetők bevonására. Ágazati-strukturális vetületben nem tűnik célszerűnek a differenciálás, mert az élelmiszeripartól kezdve a vegyiparon át a gépiparig sok olyan vállalat van, amely beletartozik az említett célcso-portba.

A szakmai befektető megtalálásához a „külföldi vállalati kínálatot” is fel kell térképezni.

A célcsoportot itt első megközelítésben a következő két nagy részre lehet bontani:

 Magyarországon működő külföldi nagyvállalatok, amelyek a megtermelt nyere-séget vagy annak egy részét itt akarják újrabefektetni, és itteni tevékenységük bővítéséhez magyar beszállítókat keresnek;

 külföldi működőtőke-befektetést tervező vállalatok Magyarországon kívül.

A Magyarországon kívüli vállalati szférában a fő célcsoportot elsősorban szintén a kö-zépvállalati szegmensnek kell képeznie. A nyugat-európai kökö-zépvállalati szektor sokkal tőkeerősebb, mint a magyar. Az utóbbi években ez a szféra egyre inkább bekapcsolódott a nemzetközi munkamegosztásba, ami indokolja e célcsoport meghatározását.

A tapasztalatok alapján az átvételes beruházások kevesebb bürokratikus eljárást kíván-nak, mint a zöldmezős beruházások. Az átvételes beruházások esetében jószerével csak a Gazdasági Versenyhivatal engedélyére van szükség. A tulajdonviszonyokban bekö-vetkezett változások adminisztrálása is viszonylag egyszerű. Ez a körülmény Magyaror-szág komparatív előnyeit mutatja, különösen azokkal a versenytárs orMagyaror-szágokkal szem-ben, amelyekben a zöldmezős külföldi közvetlen beruházások dominálnak.

Ami a kockázati tőkét illeti, a kockázati és magántőkés befektetési tevékenység ma már több mint tíz éves múltra tekint vissza Magyarországon. Az új EU-tagországok közül Magyarországon a legaktívabb a kockázati tőke működése mind a befektetők száma, mind a befektetett és a befektetésre váró pénzek szempontjából.

Könnyebb feladat a külföldi kockázatitőke-társaságokat feltérképezni, mint a magyar keresletet azonosítani. Első megközelítésben az ipari kutatóintézetek, egyetemek, főis-kolák környezete, az inkubátorházak, innovációs központok, ipari parkok jöhetnek szá-mításba célcsoportként.

Az 1990-es években a magyar befektetésösztönzési politika sajátos szervezeti súlypont-képzést hajtott végre, amennyiben a külföldi nagyvállalatok magyarországi befektetéseit preferálta. Ennek eredményeként a világ legnagyobb vállalatai közül sok rendelkezik már magyarországi érdekeltséggel. A világ legnagyobb 50 vállalata közül már mintegy 40 jelen van Magyarországon. Mivel stratégiai befektetőkről van szó, nem kell attól tartani, hogy egyik napról a másikra kivonulnak. Inkább azt célszerű ösztönözni, hogy újabb beruházásaikat is Magyarországon hajtsák végre. A széles körű külföldi nagyvál-lalati jelenlét miatt nem indokolt azzal számolni, hogy újabb külföldi nagyvállalatok nagy számban fognak Magyarországon befektetni.

A nagyvállalatok csoportjában sajátos szegmens lehet a kutatás-fejlesztés. A külföldi nagyvállalatok ugyanis sokkal jobban kötődnek ahhoz az országhoz, ahová kutatás-fejlesztési bázisukat telepítették. Az utóbbi időszakban több külföldi nagyvállalat telepí-tette, illetve a közeljövőben kívánja telepíteni Magyarországra kutatás-fejlesztési köz-pontját. Ennek alapján javasolható célként kitűzni a külföldi nagyvállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységének Magyarországra vonzását.

A kreatív, szakképzett és motiválható munkaerőre és az oktatási rendszerre támaszkodva Magyarország regionális oktatási és képzési alközpont szerepkört is betölthet. Ebben a minőségben nem kizárólag a kutatás-fejlesztés számára, hanem más területeknek is ké-pezhetők szakemberek a közép- és kelet-európai régió, főként pedig a szomszédos or-szágok által alkotott szubrégió számára.

A nagyvállalatok csoportjában egy másik szegmens lehet a regionális irányító szerepkör ellátása. Ez mindenekelőtt a tengerentúli fejlett országok nagyvállalataira, mint célcso-portra vonatkozik. Az utóbbi időben mind több külföldi nagyvállalat tette meg regionális központjává Magyarországot, azon belül Budapestet, ahonnan közép- és kelet-európai gazdasági műveleteit irányítja. E központból indulhatnak ki a közép- és kelet-európai térségbe irányuló befektetések is. Ennek egyik módja a szerves fejlődés volt. Ez azt jelenti, hogy az adott vállalat magyarországi gazdasági tevékenysége elért egy kritikus tömeget. Erre épült, illetve épül a környező országokba irányuló piaci terjeszkedés, ame-lyet Magyarországról irányítanak.

A regionális központ, regionális irányító szerepkör azt is sugallhatja, hogy más, elsősor-ban Magyarországgal szomszédos országból lehet ide vonzani nagyvállalatokat. E téren Budapest mind erősebb versenytársa Bécsnek. Budapest a bécsi környezettel egyenérté-kű, de legalábbis közel egyenértékű feltételeket tud nyújtani a külföldi nagyvállalatok-nak. Az utóbbi évek korrupciós és összefonódási ügyei, a nemzetközi cégek

munkavál-lalóit sújtó bürokratikus szabályok, a különféle pártközi megállapodások stb. miatt Ausztria hírneve megkopott. Sok multinacionális cég helyezte át térségbeli központját Bécsből Budapestre, esetleg Varsóba vagy Prágába.

A regionális központ szerepkör további funkcióval is bővíthető. Magyarország, azon belül Budapest tűnik a legalkalmasabbnak arra, hogy a közép- és kelet-európai kockáza-titőke-befektetések központjává váljon. A régióban itt a legfejlettebb az infrastruktúra ennek a tevékenységnek a folytatásához. Ehhez kapcsolódik a pénzügyi és a közlekedési alközpont szerepkör betöltése.

A fő és legdinamikusabban növekvő külföldi befektetői célcsoportot a közepes méretű vállalatok képezik. E vállalati kör kellő tőkeerővel rendelkezik külföldi működőtőke-befektetésekhez, és szorosan kapcsolódik a Magyarországon már érdekeltségekkel ren-delkező külföldi nagyvállalatokhoz.

A külföldön befektető nagy- és közepes méretű vállalatok esetében kiemelkedő jelentő-sége van az ismeret alapú tőkének (knowledge-based capital). Az ismeret alapú tőke felöleli az immateriális javakat, ezeken túlmenően azonban a vállalat kivívott reputáció-jának, termékei megbízhatóságának, termelési folyamatai sajátosságainak pénzben ne-hezen számszerűsíthető értékét is tartalmazza (Oszlay András [1999], 6. oldal). Rend-szerint azok a vállalatok vállalkoznak külföldi működőtőke-befektetésre, amelyek más vállalatokhoz képest nagyobb mértékben rendelkeznek ismeret alapú tőkével. Ennek a tőkének a „mozgatása” a termelés helyszínei között kis költséggel jár. Jellegéből adódó-an többnyire nagy méretgazdaságosságot igényel, illetve tesz lehetővé. Ezek együtt az ismeret alapú tőkével bővebben rendelkező vállalatokat szinte predesztinálják a nemzet-közi terjeszkedésre.

Az ismeret alapú tőke felhalmozása azokban az iparágakban valószínű, ahol

 az összes ráfordításon belül nagy a kutatás-fejlesztési célúak aránya;

 nagy arányban foglalkoztatnak tudományos és műszaki dolgozókat;

 igen fontos tényező a termék újdonság jellege és összetettsége;

 a hasonló fogyasztói igényeket kielégítő termékek nagy száma miatt jelentős a termékdifferenciáció.

Ez utóbbi hatás miatt az ilyen iparágak arról is felismerhetők, hogy jelentős részben az ő termékeik szerepelnek a reklámokban, így a marketingre fordított kiadásaik aránya is jelentős a más iparágak költségszerkezetével való összevetésben (Oszlay András [1999], 28. oldal).

A közepes méretű vállalatok ország-, azon belül helyismerete, kockázatviselő képessége sokkal kisebb, mint a leányvállalatokkal rendelkező nemzetközi nagyvállalatoké. Kö-vetkezésképpen megalapozottan feltételezhető, hogy ezek a vállalatok sokkal nagyobb mértékben igényelnek információkat a befektetési környezetről, jobban rá vannak, illet-ve lesznek szorulva az állami befektetésösztönzés csatornáira, mint a nagyvállalatok.

Lényeges szegmentációs feltétel a vállalatok közötti munkamegosztás, ezzel összefüg-gésben az együttműködés és a verseny. A külföldi működőtőke-befektetésekkel kapcso-latos tapasztalatok szerint a Magyarországon megtelepedett külföldi nagyvállalatokat

viszonylag rövid időn belül követik a beszállítóik. Ennek alapján szegmentációs kritéri-um lehet a Magyarországra betelepedett külföldi nagyvállalatok beszállítói kapcsolat-rendszere, az azt alkotó középvállalati szféra. Nagyságrendi összefüggések alapján eb-ből a szempontból a közúti járműgyártásra célszerű elsősorban figyelmet fordítani.

Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, hogy e téren sajátos célkonfliktus is jelentke-zik, mert nem a külföldi nagyvállalatok külföldi beszállítóinak Magyarországra történő vonzása a magyar érdek, hanem a hazai beszállítók bekapcsolása, integrálása a multina-cionális nagyvállalatokhoz.

A külföldi nagyvállalatokat nemcsak a beszállítók, hanem a kiszolgálók is követik. Jól megfigyelhető volt ez a hazai piacon fogyasztási cikkeket értékesítő termelő nagyválla-latok esetében. Például a csomagolóipari vállanagyválla-latok követték a külföldi nagyvállanagyválla-latokat.

Szegmentációs kritérium lehet a külföldi nagyvállalatok kiszolgálása, az e körbe tartozó vállalatokkal mint célcsoporttal. Az említett célkonfliktus itt is megvan, mivel az ösz-tönzőrendszernek inkább a hazai kiszolgáló vállalatok érdekeit kellene szolgálnia.

A működőtőke-importtal kapcsolatos további tapasztalat az, hogy a hazai piacra termelő külföldi nagyvállalatokat viszonylag rövid időn belül követték a versenytársak. (Például az üdítőital-piac egymással versenyző két nagyvállalata a Coca-Cola és a Pepsi-Cola egyaránt jelen van Magyarországon.) Szegmentációs feltétel lehet a Magyarországon működő nagyvállalatok versenytársainak azonosítása. Ez a szegmens azonban meglehe-tősen korlátozott, döntően ugyanis a fogyasztásicikk-piacra koncentrálódik. Ennek elle-nére megfontolandó a Magyarországra betelepült külföldi cégek versenytársainak mint célcsoportnak a megközelítése.

Az elemzett szempontok eltérően érvényesülnek, illetve érvényesíthetők az egyes fő relációkban. Az európai fejlett országok viszonylatában nincs szükség differenciálásra.

Ebben a relációban a fenti szempontok (piaci szegmensek és célcsoportok) korlátozás nélkül alkalmazhatók.

Kelet-Európa és a fejlődő országok relációja már differenciáltabb megközelítést igényel.

Ez mindenekelőtt a fejlődő országokra vonatkozik. Közép- és Kelet-Európával kapcso-latban csak annyit lehet megjegyezni, hogy a fejlődéstörténeti örökség miatt nem lehet számolni a potenciális befektetők között – az orosz kőolaj- és földgázipari vállalatok kivételével – sok olyan tőkeerős nagyvállalattal, mint Nyugat-Európában. Ezért ebben a relációban valószínűleg nagyobb szerepük lesz a közepes méretű vállalatok magyaror-szági befektetéseinek. A fejlődő viszonylat a kulturális környezettől eltekintve, sok te-kintetben hasonlít a tengerentúli fejlett viszonylathoz.

A tengerentúli fejlett és a fejlődő országok esetében a fenti szempontok csak korlátozot-tan érvényesíthetők. A Magyarországtól való földrajzi távolság következtében a tenge-rentúli fejlett országok és a fejlődő világ nagy része esetében a potenciális befektetők nem a közepes, hanem a nagyvállalatok köréből kerülhetnek ki. E nagyvállalati körön belül is meghatározóak a globális generalisták és a globális specialisták lehetnek. A globális generalista cégek az egész világpiacot látják el széles termékkínálattal. Globá-lisan integrált termelési rendszerekkel rendelkeznek, hogy termelési tevékenységüket világméretekben tudják racionalizálni. Az elektronikai iparban ilyen vállalat például a

Philips, a Matsushita, a Sanyo és a Sony. E cégek audio- vagy videotermékek egész rendszerét állítják elő és értékesítik a világ majdnem minden fontos piacán közvetlen kivitel vagy direkt beruházás formájában. A globális specialisták egy bizonyos piaci szegmensre koncentrálnak, szűk termékkínálattal, de ezt a szegmenst világméretekben lefedik. A legtöbb dél-koreai cég ebbe a kategóriába tartozik.

Fejlődéstörténeti okok miatt a kockázati tőke kínálata nemzetközi összehasonlításban az Egyesült Államokban a legnagyobb. A kockázatitőke-társaságok képesek a globális fellépésre. Ezáltal ellensúlyozhatják azt, hogy az Egyesült Államok közepes méretű vállalatai a földrajzi távolságból adódóan viszonylag szűk tartományban képesek köz-vetlen működőtőke-befektetésre Magyarországon. Az Egyesült Államok viszonylatában célszerű kiemelt prioritást adni a kockázatitőke-bevonásnak.

A tengerentúli fejlett és a fejlődő országok viszonylatában számolni kell a kereskede-lempolitikai feltételrendszer bizonyos sajátosságaival is. A páneurópai kumulációs öve-zetbe⁶⁹ nem tartozó országok Magyarországon befektető vállalatai csak abban az esetben exportálhatnak vámmentesen az Európai Unióba árukat, ha a helyi hozzáadottérték-tartalom meghaladja az 50 százalékot. Ez a körülmény a japán és az észak-amerikai befektetőket arra készteti, hogy kiemelkedő mértékben alkalmazzanak helyi beszállító-kat. A tengerentúli fejlett és a fejlődő relációban van leginkább lehetőség a beszállítói kapcsolatok erősítésére. Az eddigi tapasztalatok alapján a minimális helyi hozzáadottér-ték-tartalom követelményét az amerikai vállalatok úgy kerülték meg, hogy nem az ame-rikai anyavállalatok, hanem a nyugat-európai leányvállalatok jöttek Magyarországra beruházókként (lásd az Opel esetét).

Eddig túlnyomórészt a potenciális külföldi befektetői szempontból vizsgáltuk a befekte-tésösztönzés célcsoportjait. Egyes esetekben nem tettünk különbséget abban a tekintet-ben, hogy adott célcsoport tagjai belföldi vagy külföldi illetékességűek-e. A továbbiak-ban célszerű meghatározni, hogy milyen belföldi gazdasági szereplők alkotják a kor-mányzati befektetésösztönzés célcsoportjait. Ezek a következők:

 Magyarországon működő olyan külföldi részesedésű vállalatok, amelyek magyar beszállítókat keresnek;

 Magyarországon működő olyan külföldi részesedésű vállalatok, amelyek meg-termelt nyereségüket vagy a nyereség egy részét itt kívánják befektetni;

 külföldi szakmai vagy kockázatitőke-befektetőket kereső magyar vállalatok;

 zöldmezős befektetésekhez külföldi partnert kereső önkormányzatok;

 regionális gazdasági intézmények (ipari parkok, logisztikai központok, inkubá-torházak, innovációs centrumok stb.).

Az ipari parkok és a befektetésösztönzésben elfoglalt helyük, szerepük ismert. Kevésbé vannak benne a köztudatban a meglévő, főleg pedig az épülő logisztikai központok.

69 A páneurópai kumulációs övezetet azok az országok alkotják, amelyekkel az EK szabadkeres-kedelmi egyezményeket kötött. Az övezethez tartozó országok egységesítették származási szabá-lyaikat.

A csatlakozási okmány hatálybalépésével Magyarország hozzáférhet a Közösség struk-turális alapjai és a Kohéziós Alap forrásaihoz. A fejlesztési célú közösségi forrástransz-fer a 2004 és 2006 közötti időszakban összesen 2,8 milliárd euró, 2007 és 2013 között több mint 22 milliárd euró. A közösségi források lehívásának feltételeként kidolgozott első, illetve véglegesítés előtt álló második Nemzeti Fejlesztési Terv operatív program-jainak végrehajtásában a közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok értelmében külföldi vállalatok is részt vehetnek.

Célszerű és kívánatos a Nemzeti Fejlesztési Tervet is a külföldi működőtőke-beáramlás ösztönzésének szolgálatába állítani. Ennek jegyében javasolható tájékoztató összeállítá-sa azokról az NFT-ben közösségi költségvetési és magyar államháztartási forrásokból tervezett programokról és projektekről, amelyek végrehajtásában közbeszerzési pályázat keretében vagy más módon külföldi vállalatok is részt vehetnek.

A Magyarországon már megtelepedett külföldi nagyvállalatok számára egyrészt általá-nos tájékoztatót célszerű készíteni az NFT-ről, amelyben a hangsúlyt az NFT végrehaj-tása után módosuló gazdasági környezet bemutatására célszerű helyezni. Ezáltal az itt lévő külföldi nagyvállalatok gazdasági tevékenységük bővítése esetén figyelembe vehe-tik az NFT által kínált lehetőségeket. Másrészt az egyes programok, prioritások, illetve projektek sajátosságai alapján az egyes vállalatokra szabott tájékoztató anyagokat cél-szerű készíteni. Azokat a vállalatokat kell megkeresni, amelyek profiljuk alapján részt tudnak, illetve részt fognak venni az NFT végrehajtásában. Elképzelhető, hogy bizonyos esetekben az NFT-hez kapcsolódó közbeszerzési pályázatokon való részvétel is indukál további külföldi működőtőke-beruházásokat Magyarországon.

A Magyarországon még jelen nem lévő külföldi nagyvállalatokat szintén testre szabott ajánlatokkal célszerű megkeresni, felajánlva nekik a közbeszerzési pályázatokon való részvételt. Elsősorban környezetvédelmi és építőipari vállalatok jöhetnek szóba célcso-portként. A proaktív befektetésösztönzési stratégia jegyében célszerű néhány potenciális külföldi piaci szereplő figyelmét felhívni – szintén az adott vállalat sajátos vonásaihoz igazodva – a versenyszférában adódó befektetési lehetőségekre.

A középvállalati szegmens esetében egyrészt az osztrák és a német szövetségi és tarto-mányi, illetve helyi gazdasági kamarákkal célszerű felvenni a kapcsolatot. Másrészt e vállalati kört is célszerű megismertetni a sajátosságaiknak megfelelő, amelyeket az NFT keretében fognak megvalósítani. Harmadszor, célszerű megvizsgálni mind közösségi szinten, mind az egyes nemzetgazdaságok, adott esetben pedig az egyes országokon belül az egyes régiók szintjén érvényben lévő, a határon túli együttműködés preferáló vállalkozásösztönző programokat. Az NFT végrehajtásában való részvétel lehetőségét ezekkel a vállalkozásösztönzési programokkal célszerű összekapcsolni.

A tájékoztatás és a partnerkeresés feladatát – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felügye-lete és koordinálása mellett – profiljából adódóan az ITDH-hez célszerű delegálni. Eh-hez természetesen elengedhetetlen a regionális fejlesztési ügynökségek, az önkormány-zatok, az ipari parkok, a logisztikai és innovációs centrumok stb. segítsége.

3.4.2.3. A magyar érdekek előmozdítása a közös külgazdasági politikában