Ha sem kamat ki nem köttetett, sem lejárati idő meg nem állapíttatott, a hitelezőt a törvényes kamatok a bejelentés

50.

§.

A többi követelések, melyek határozottan más osztályba nem

elmarasztalás, akár n e m ; s végre kj a károm évnél régiebb közter-hek, a két évnél régiebb árvakövetelések s egyáltalán minden oly va-gyonórdekek, melyek határozottan más osztályba nincsenek utasítva.

° II. A főjoghoz vagy követeléshez hasonló elbánásban részesül-nek a függő jogok \a,gy járulékok (accessiones et períinentise) is. Ilye-nek a kamatok, kötbérek (psena conventionalis, clause penalé) és a költségek. A kötbér itt nem b ú a törvényes pénzbírság, pénzbüntetés jellegével, hanem azonos természetű a kártérítéssel, mely. bizonyos szerződési kötelezettség nem teljesítéséből származik.

S mint ilyen nem tartozik a csődtömeg ellen behajtbatlan követelések közé.®

A költségek alatt azon kiadások értetnek, melyek a bukott elleni perekben, ide értve a végrehajtást is, a követelés behajtása alkalmá-ból a csődhitélező javára még a csőd előtt* felmerültek s.esetleg bírói-lag is megállapíttattak.

.

-. A mi pedig a kamatokat

illeti, a csődügyekben ezek vagy csőd-előttiek, vagy csődalattiak. Csődelőttiek azok, melyek a csödnyitás nap-ját közvetlenül megelőző időből vannak hátralékban.

Kétfélék:

olyanok, melyek három évnél nem régiebbek, vagy régiebbek, mert háromnál több évről maradtak fizetetlenül. A három évnél nem régiebbek a tőkével egyenlő elsőbbséggel b ú n a k .

Azok ellenben,

1 Cst 60 6" §8 — 2 Eine Conventionalstrafe vertritt überall (Szász -ptk. 1428. §., ooros'V R I - 9 § 366., Code civil. 1226. ez.) die Entschädigung für eine Nichterfüllung der Forderung und muss daher die Stelle desselben finden. (II. Német estj. ind. 269. 1.).

Föltéve természetesen, hogy a köztörvény bizonyos esetekben nem tilalmazza a pénzbírsá-got és ho<*Y a hitelezőnek erre már a c-ödnyitáskor joga volt, mert a szerzodesi kötelezett-ség teljesítésére kiszabott határidő már csödnyitás előtt lefolyt. Ha a kötbér ugy van meg-állapítva a szerződésben, hogy nem kellő időben való teljesítés eseten minden napi mu-lasztásért bizonyos összeg fizetendő: ez nem több, hanem csak egy kötbér gyanant . ve°ndő figyelembe és csak mennyisége, nagysága határoztalak meg a mulasztási napok száma szerint. S lia a felek szándoka oda irányult, hogy nem teljesítés esetéhen csak köt-bér legyen követelhető, ugyanez nem csak mint mellék, vagy függő hanem mint fc»és ón-álló követelés is előfordulhat. (Stieglitz, 384.1. T olderndorjf, 1: 5551. Windschew28o. 1.4.)

- a (jst 65 8 3 p * Áz ezen időpont utáni költsegek nem bírnak a csodkovetele-sek természetével (¿st! 2. §.) Desshalb werden die Kosten nicht zugelassen, welche fűi-den Gläubiger durch seine Theilnahme an dem Verfahren entstehen, die sogenannten Liquidations und Processkosten. (Stieglitz 383.1.).

-5 Dass vor der Concurseröffnung der Process entschieden ist und die Kosten festge-setzt sind erscheint nicht als nothwendig; der Gläubiger ist befugt die beiden erlaufenen Kosten zu' liquidiren. (Völderndorff 1: 555. l.).A csődperben mái az előbbi törvény sze-rűit is meghagyattak azon költségek, melyeket a közados ellen folytatött perekben a csőd előtt eljáró bíróság megítélt, de a tőkével együtt azon egy, osztályba nem Boroztat-tak (1846 decz 18—26 hétszem. tábl. Herczeqh-. Csodtörvenyk. 24/. 1.). Ebbe csupán ak-kor vétettek föí, ha ugyancsak csőd előtt nemcsak megítéltettek, de végrehajtasüag a biro által össze is számíttattak. (1842. jan. 5. váltóiéit, u. o.)

2 Lehetnek tökésíttettek vagy nem tőkésítettek. Tőkésítettek azok melyek a csod-n,litás előtt a közadós ellen folytatott perekben megítéltettek es a végrehajtó hu-o adtai, összeszámíttattak. Az ilyen kamatok után a csőd alatti időre is járnak kamatok.<(1843.

iul 17—917 váltófeltörvényszék és 1846. decz. 2 2 - 6 0 . sz. hétszem tábl. Herczegh : Csód-tör'v 1S3 1) Nem tőkésített kamatok ellenben azok, melyek a csödnyitás előtt csak meg-ítéltettek, de végrehajtásiig fel nem számitiatak. Ezek után csod'alatt kamatok nem

fizet-tetnek. (1846. decz. 10—26. sz. hétszem. tábl. u. o.). . •

• V rendelkezés- úgy a törvényes, illetve késedelmi, mint a szerződési kamatra kiterjed." Csakhogv csődben sem jár . egyéb vagy nagyobb kamat, mint csodon kivul járt volna. Az uzsora-törvény (1868 : 21., 1877: 8. toz.) tehát osod eseten is alkalmazandó Nyolcz százaléknál magasabb kamatot polgári követelés után sem a tomeggondnok el nem ismerhet, sem csődbiztos vagy bíróság meg nem állapíthat. (18/7 : 8. tez 4 y

s A csődelőtti kamatok és visszatérő tartozások liatralekai azért vétettek tol

fia-melyek három évnél régiebbek, minden tekintet nélkül a tőkére, mely után járnak, a harmadik osztályba soVoztatnak s ha egészen ki nem fizethetők, egymás, között mennyiségük szerint elégíttetnek ki.

, . Csőd alatti kamatok azok, melyek a csödnyitás napjától a csőd-per befejezéseig járnak. A csődalatti kamatokat", ha oly követelések után ítéltettek meg', melyek az első, vagy a'más.odik- osztályba tartoz-nak, ugyanily elsőbbség illeti. Ezen kamatok tehát mindjárt a tőke után soroztainak s kielégítéskor is annak sorsában részesülnek, vagyis előbb fizettetnek ki, mint a hátrább jegyzett tőkék. A hol pedig T ő -kék tömeg hiányában, vagy az elsőbbség, illetőleg rangfokozat egyen-lősége miatt nem sor szerbit, hanem aránylag elégíttetnek ki, ott a kamatok is ezen arányban osztatnak fel.

'

Hogy azonban azon hitelező, kinek részére sem kamat ki' nem köttetett, sem a lejárati idő meg nem állapíttatott,

a kamatok elvo-nása által rosszabb helyzetbe ne jöjjön a többi hitelezőknél, kik ezen tekintetben több óvatossággal éltek: a törvény azt határozza, hogy az oly hitelező részére a törvényes kamatok nem ugyan a csődnyitástól, de a bejelentés napjától minden esetre járnak.

' " . .

rom évben, mert nálunk követelés, de különösen kámatbekajtás tekintetében a hitelezők erelye nem nagy es a makacsul védekező alperes rendszerint három évig is elhúzhatja a pert Ha ez idoszermt rövidebb idő állíttatott volna föl, sok esetben még azon hitelező is eb esett volna kamatjától, ki a lejárat után azonnal beadta vala keresetét (Králik 168 1) Hasonlókép intézkedik az 1853-i erdélyi csödrend 23. az osztrák est. 46 « Mig ellenben a nemet est. oo. §., a porosz est. 83. §. a kamathátralékoknak időre való tekintet nélkül egyenlő elsobbseget ad a tökével. Afrancziá jog sem tartalmaz semmiféle korlátozást

1 A mi a kamatokat visszatérő fizetéseket, továbbá a per- és végrehajtási költségeket illeti, ezekre nezve nem látszott szükségesnek külön szabályokat felállítani • mert e kö-vetelesek akkor is, ha személyes igényen alapulnak, elválaszthatlan tartozékát képezik magának a kovetelesi jognak, tehát magával a tőkévél egyenlő tekintet alá esnek.Ebből ön-ként következik egy részről, hogy a csőd alatt folyó és a három évnél nem r.éqiebb kamatok es evi járadékok magayal a tőkével, illetőleg a joggal egyenlő elsőbbséget élveznek együttesen elegittetnek ki.; másrészről, hogy a most érintett időn túl hátralékban levő kamatok es eyi járadékok csak az esetben nyerhetnek kielégítést, ha azon osztálybeli kö-vetelesek, melyekkel maga a tőke egy catliegoriába tartozik, már mind kiegyenlítettek (Minist, cstj. md. 60. 1.): •• '

'Akár CRŐdelöttiek legyenek azonban a kamatok, akár csődalattiak: egyedül azon foltét alatt .ítéltetnek meg, ha bejelentetnek és felszámíttatnak. (1847 febr 17—14 hét-szem. tábl Herczegh• Gsődtörvényk. 148. l.j. De sőt a mennyiben csőd előtti kamatokról van szo, habar ezek felszamittattak is, de sem kötelezve sem megintés útján követelve nem voltak, a csődbíróság által sem Ítélhetők meg. (1843. sept. 1 5 - 7 . hétszt." Ítélet és Decissio7. deb. liquid. u. o.). A mennyiben pedig csőd alatti"kamatok lennének kérdés alatt, ezek, ha a keresetieveiben kérettek, habár sem kötelezve, sem megintés útján kö-vetelvenem voltak i s : a csodnyitás napjától, az nj törvény szerint pedig csak a bejelentés napjatol a csodper teljes befejezteig, vagyis a követelések végkielégítése napjáig minden-kor megitelendoly (-1840: 22. tcz. 91. §., 1845. junius 16—513. váltófelt. u o.) A porosz

est" í r ®s a ™met cst- 56- §• es a franczia est. 445. cz.. értelmében a csődalatti vagyis a csodnyitas utan esedekes kamatok a csődtömeg ellen nem érvényesíthetők. Die Masse zahlt deshalb keine Zmsen.weil sie das Capital nur zum Vertheilen und nieht zum Erucht-harmachen ubernommen hat. (Völderndorjf, 1: 560. 1.). •

3 Sok esetben kétséges, váljon nem lett-e kikötve lejárat. Ezt ugyanis nemcsak szóbeli, vagy írásbeli kijelentéssel nyüvánosan, de hallgatólag u. n. beszélő (coneludens) cselekvenynyel is meg lehet állapítani; p. o. ha a kamatok bizonyos időre az adós által lefizettettek, a lej arat ez esetben azon időre esik, a meddig a kamatok fizetve vaunak , ,. Meri a törvény 14. §. szerint a csődnyitással a közadós elleni követelések ^ a fiatarozott időtartamhoz nem kötött évi járadékok, tartási s más bizonyos időszakokban visszatérő eg teljesítendő fizetések iránti követeléseket kivéve - a csődtömeg irányában lejartaknak tekintendők; továbbá mert a-magánjog elvei szerint, beperlés esetén, az

• " ' 11*

. ' 6 5 . §.