A Jközadósefe azon jogcselekvényeinél, melyek a .csődnyitást hat hónappal megelőzőleg történtek, a megtámadásra indokul nem

2 7 . §.

hogy a közaclósnak csödnyitás előtti cselekvényei rendszerint érvé-nyesek. Érvénytelenekké csak kivételesen válnak, a mennyiben t. i.

a hitelezők részéről megtámadtatnak.

1

Hogy a közadós ügyletei megtámadhatók legyenek: arra egy-általában három kívántatik : a) hogy azok a csődnyitási kérvény be-adása,

2

illetőleg a fizetés megszüntetése után történjenek

3

b) hogy azok már akkor, midőn létrejöttek, a csődtömeg értékének apasztása által megkárosították a hitelezőket

4

és c) hogy a megkötés idején

5

a másik fél már értesülve volt a csödkérvény beadása, illetőleg a fizetés

megszüntetéséről.

⁵

__

A közadós ügyletei közül itt nem az egyoldalúak, hanem a két-oldalúak értetnek, vagyis a szerződések,

⁷

melyek aztán vagy terhesek,

történtek (446 447. ez.) Hasonlólag intézkedik a belga est. 445., 446. cz.; az olasz ker. t.

555. 556. cz.; a spanyol keresk. t. 10-24., 1036., 1041., 1042. cz.; a hollandi keresk. t. 769., 77o]', 775. cz. 'Sok tekintetben egyez az angol és amerikai csődtörvény. Mindamellett vala-mint a franczia, ugy az ez után képzett többi törvények szerint is a megtámadhatóság ké-pezi a szabályt, a semmiség pedig csak kivétel. Les mülités facultatives (actes annulab-les) se distinguent de Celles de plein droit en ce, que les nullités des plein droit ne d'appli-quent qu'á certains actes déterminés par la loi, tandis qne les nullités facultatives d'appliquent, en général, ä tous les actes que le débiteur a pu faire et qui ne sont pas nnls de plein droit. On peut donc dire qüelles sont générales, tandis que les nullités de plein droit sont speciales й certains actes. (Bravard, 257.1.) A magyar csődtörvény 27. §. ép ugy mint a német est. 23. §., és a porosz est. 100. §. csak megtámadhatónak jelenti ki a

csödnyitás előtti ügyleteket. A .. , ,

1 A törvény távol attól, hogy a közadósnak a csödnyitás napjáig fentartott rendel-kezési jogát megtámadná, távol attól, hogy bizonyos ügyleteket azért, mert a későbbi tö-т е tö-т е nézve sérelmet involválnak, ipso jure érvényteleneknek nyilvánítana : csak jogos módot nyújt a hitelezőknek arra, hogy ezek a mala fides mellett létrejött ügyleteket meg-támadva, a közadósnak a hitelezők megkárosítására irányzott szándokát meghiúsíthassák.

Es ez a csődeljárás lehető sikere érdekéhen mulbatlan szükséges ; mert a kérdéses intéz-kedések nélkül tág kapu nyittatnék a visszaéléseknek s a közadós jóakaratától függne, hogy akar-e valamit a csődhitelezőknek kielégítési alapul átengedni, vagy sem. (Minist.

jav. 31. 1.) . , . •

3 Ha azonban a csődnyitási kérvény visszautasittatik, vagy visszavonatik: a

meg-támadás sikerrel nem intéztethetik. . „,

3 Ha a kereskedő, vagy kereskedelmi társaság fizetéseit megszünteti, azt a csőd megnyitása végett haladéktalanul az illetékes törvényszéknek (est. 72. §.) írásban bejelen-teni tartozik. (Cst. 244. §.) A törvény tehát ezeknél a fizetések megszüntetését egyenlőnek tekinti a csődnyitási kérvény beadásával, a mennyiben ily esetben a fizetési tehetetlenség szembeötlő levén, kereskedő ellen a csőd azonnal elrendelhető.

' Der (Kontrahent des Gemeinschuldners, welcher dessen Lage für sich ausbeutet, begeht eine Unredlichkeit gegen die Gläubiger. Wer aber ein völlig angemessenes Entgelt gibt; wer mit dem an sich noch verfiigiingsfähigen Gemeinschuldner contrahirt, ohne dessen Vermögen zu verringern, kann nicht verantwortlich dafür gemacht werden, dass der Erfolg vielleicht das Geschäft zu einem nachtheiligen stempelt. Hier können zufällige Verschlechterungen, Sinken der Preise, Fahrlässigkeiten, Böswilligkeiten des Gemein-schuldners u s w . nicht' dem (Kontrahenten zur Last fallen. E r würde sonst der Aus-beutung durch den Concursverwalter ausgesetzt sein, und Niemand könnte bei vollster Uneigennützigkeit einem wankenden Geschäftsfreunde oder Verwandten helfen. Der Entwurf verlangt deshalb hier den Nachweis, dass das Rechtsgeschäft zur Zeit der

T'or-?uihme für die Gläubiger nachtheilig war, den Werth des Vermögens verringert hat. (II.

Német estj. ind. 117.1.) , . ,

3 Ha emiitett tényekről a másk fél csak utóbb szerzett tudomást, az neki nem_art._

Ekkor Afí^zfifezéműs^yél'nem'váia'olhMá.-Mala fides superveniens non n o c e U e h á l

-nenrslaplt" megtámadási' keresetet. „ - «-Ez esetben a jogcseléTcvériy úgy jelenbezik, mint a mely a jóhiszemű hitelezők

kijátszására van irányozva. Mert a közadós ép úgy, mint a másik fél tudta, hogy olyas-mit vont el a leendő tömegből, mihez a hitelezők joggal igényt tarthattak volna. (Minist, javasl. 32. 1.) . • * „ •

' Világosan következik ez a törvény szövegezesébol, mely ugy az 1., mint a 2. pont-ban is a „másik/¿¿"-ről beszél. .

v

»gy ingyenesek — a szerint, a mint viszonszolgálathoz vannak, vagy nincsenek kötve. Különösen tág tér nyílik a megtámadásra az ingye-nes szerződéseknél.

¹

Terhes szerződéseknél azt, mit a közadós teljesí-tett, össze kell hasonlítani azzal, mit ő kapott.

²

Csekélyebb különbö-zetetek, melyek mindennapiak, nem vehetők komoly figyelembe.

De a nagyobbak (laesiones enormes) miatt, főleg ha azok a közadós tetemes sérelmével járnak, a szerződés még akkor is megtámadható, midőn azok alapján a köztörvény szerint nem volna helye érvényte-lenítésnek.

³

Mivel azonban a törvény általános tartalmú, ez okból a megtámadható ügyletek közé sorolandók azon szerződések is, melyek ingatlanokra vonatkoznak. Ha a csőd telekkönyvileg már följegyezve volt, úgy a másik félnek ismernie kellett a közadós rendelkezési kép-telenségét, ezt tehát vele szemközt a tömeggondnok nem tartozik bizonyítani. De ha a szerződés alkalmával a csődföljegyzés még nem törtónt volna meg, különböztetni kell: bírt-e tudomással más úton a másik fél a csődkérvény beadása, vagy a fizetés megszüntetéséről, avagy nem birt. Az előbbi esetben őt, mint rosszhiszemű szerzőt, nem óvja, útóbbiban ellenben védelmezi á telekkönyv.

⁴

II. Azon ügyletek, melyek által kielégítés vagy biztosítás sze-reztetik, kétfélék : olyanok, melyekre a hitelezőnek már a csődnyitási kérvény beadása,

5

illetőleg a fizetés megszüntetése

6

előtt joga volt, és olyanok, melyekhez akkor még joggal nem birt. '

1 Midőn a közadós harmadik személyek részére kezességet vállal; olyanoknak kik nem az ő személyes hitelezői, zálog- vagy megtartási jogot enged; dolgait haszonkölcsönbe adja; vagy kölcsönszerződést köt reá nézve igen kedvezőtlen, vagy a kölesönvevőre nézve igen kedvező feltétel alatt stb.

- Az eladásnál különösen azon körülmények is tekintetbe veendők, melyek bizo-nyos dolog értékére és árára befolyással birnak, melynél azonban mindig a vételi szerző-dés megkötésének ideje irányadó.

s A szerencseszerződések is kivétel nélkül megtámadhatók. De a tömeggondnok mielőtt megtámadási jogával élne, megfontolni tartozik, hogy az, mit a közadós viszon-teljesítés fejében kapott, természetben, vagy annyit érőben visszatérítendő. (Cst. 33. §.)

4 Ist eine Dispositionsbeschränkung noch nicht in dem Grundbuch vermerkt, so könnte man fragen: ob die anderweit erlangte Kenntniss von dem Eintritt des Cohcnrs-iinspruchs die Anfechtung des Erwerbs zulassen dürfe! In Anfechtung des unmittelbaren Contrahenten muss die Frage bejaht werden. Sein Anspruch selbst ist fehlerhaft entstan-den. Der Gemeinschuldner konnte nicht mehr über das Grundstück verfügen, ohne den Concursanspruch der Gläubiger zu verletzen. Unbedingt stand dieser der au sich nacb-theiligen Veränderung, Auflassung, Belastung, Verpfändung n. s. w. entgegen. "Wusste das der Contrahent, oder musste er es wissen, weil er die Thatsachen kannte, mit denen der Concursanspruch von Rechtswegen eintrat, so wusste er. dass der Abschluss des Ge-schäftes, welches sein Beeilt ihm übertrug, die Rechtsverletzung der Concursgläubiger enthielt, und indem er trotzdem das Geschäft einging, machte er sich zum Theilnehmer an der Rechtsverletzung. Das ist eine Schlechtgläubigkeit, welche ihm den Verletzten gegenüber nicht nützen darf. Dem widerspricht ein noch so umfassender Schutz des gu-ten Glaubens an das Grundbuch durchaus nicht. Die Oeffentliehkeit des Grundbuchs verlangt, dass demjenigen, welcher im Glauben an die Richtigkeit des Grundbuchs dem entgegenstehende Thatsachen nicht kannte, diese Unkenntniss nicht schadeny und dass demjenigen, welcher eine, obwohl aus dem Grundbuch hervorgehende Thatsache nicht kannte, diese Unkenntniss nicht nützen dürfe. Sie verlangt aber nicht, eine wahrnehm-bare Thatsache nicht wahrzunehmen, oder nicht zu glauben, wenn sie nicht aus dem Grundbuch ersichtlich sei, und rechtfertigt nicht die Fiction, dass Derjenige, welcher eine Thatsache gekannt hat, sie trotzdem nicht gekannt habe, weil sie nicht ans dem Grundbuch zu seiner Kenntniss gelangt sei. (II. Német estj. ind. 11S. 1. Stieglitz, 135. 1. c.)

3 A csödnyitási kérvény beadása a csődbiróság bizonyítványa által igazolható.

0 A fizetés-megszüntetés tényleges következménye azon állapotnak, melyben az

Dr. Herczegh. Magyar csődtörvény. 5

H a a hitelezőnek a kielégítési

1

vagy biztosítási

2

ügylethez joga volt és ezt létre is hozta még a csődnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetés megszüntetése előtt: ez esetben az meg nem támadható.

³

De igen is megtámadható akkor, ha e jogát csak érintett időpont után tudva és akarva érvényesítette.

4

Még inkább megtámadhatók pedig a kielégítési vagy biztosítási ügyletek abban az esetben, midőn azokhoz a fizetés megszüntetésé-nek, vagy a csődkérvény beadásoknak napján, avagy az ezt megelőző

15 napos időközön belől

⁵

a hitelezőnek vagy egyáltalán nem volt,

adós hitelezőinek teljes kielégítésére elegendő vagyonnal nem bír. A tények melyekben ezen állapot nyilatkozik, különfélék az adós társadalmi helyzete s a körülményekhez ke-pest Ilyenek az adós kifejezett beismerése, megszökése, az üzlet és üzleti helyiség bezárása, a lejárt követelések kielégítése, a váltó-o vádolás; — földbirtokosnál a szolgálati személyzet elbocsátása, a gazdasági szerelvények eladása és személyes eltűnése a hite-lezői elöl. (Code de commerce 441. ez., porosz est. 113. §.) _

1 Kielégítés alatt a kötelezettség megszüntetése értetik teljesítés által, vagy más al-kalmas módon. Ide tartozik nemcsak az adósság kifizetése, hanem a megvett dolog átadása is és pedig akár önként, akár birói kényszer utján. A kielégítés történhetik egészben, vagy részben vagy a hitelezőnek személyesen, vagy megbízottjának, mely utóbbi, ha tudomás-sal birt a csődkérvény stb. beadásáról: e miatt a kielégítési ügylet megtámadható, még akkor is, midőn a hitelező, mint megbizó jóhíszemmel cselekedett. A jogsértés nem csak akkor forog fenn, midőn a kielégítést az adós önkéut teljesítette, hanem akkor is, midón az a hitelező sürgetésére, avagy akár végrehajtás, akár biztosítás utján eszközöltetett.

(H. Német cstj. 119.1.)

2 Biztosítás alatt nemcsak a kezesség, kézi, vagy jelzálog, hanem minden oly cse-lekvénv értetik, melyek által a hitelező födözetet nyer a kielégítésre, pl. pénzösszeg lete-tele ingóságok összeirása stb. A mi azonban a kezességet illeti, ez a kozados részéről alig'fordulhat elő. az adós önmagának kezese nem lehetvén, adósságáért hitelezője javára nem kezeskedhetvén. . . .

* ³ Der Schuldner, welcher einem Gläubiger nur Dasjenige leistet, wozu er dem Gegenstände und der Zeit nach von Rechtswegen verpflichtet ist, begeht eme Rechtsver-letzung g e e n die übrigen Gläubiger nicht schon darum, weil er die Leistung mit Ruck-sicht auf seine schlechte Vermögenslage und zur Begünstigung des Empfängers vor-nimmt Noch weniger macht sich der Gläubiger, welcher nicht mehr erhalt, als worauf er ein Zwancsreclit hat, durch Annahme dessen einer.Verletzung oder einer Theilnahme an einer solchen schuldig, wenn er auch weiss, dass der Schuldner in so schlechter Vermö-genslage sich befindet, dass nicht alle anderen Gläubiger gleich ihm befriedigt werden konn-ten lind dass in Folge seiner Befriedigung die übrigen Gläubiger eine Einbusse erleiden müssen Alan kann ilim nicht zumuthen, auf die Ausübung seines wolilbegrundeten Reell -tes zu verzichten und grossmütliig sich einem Arerlust zu unterwerfen, damit nicht Andere einen grösseren Verlust erleiden möchten. Sibi vigilavit. Den wachsamen Gläu-bigern darf der Lohn ihrer Sorgfalt nicht entrisseil werden. (II. Német cstj. 119 1.)

° ⁴ AVenu aber einmal der Concursansprueh durch Zahlungsemstellung oder Erofl-nunosantrag entstanden ist, begeht der Gläubiger, welcher davon weiss, eine Verletzung des Rechtes der übrigen Gläubiger auf gemeinschaftliche und gleichmassige Vertlieilnng dadurch dass er Sicherung oder Erfüllung annimmt oder sich verschafft, obwohl er au sich einen Rechtsanspruch darauf hat und diese wissentliche Verletzung der par conditio omninm creditorum unterliegt der Anfechtung. (Stieglitz: 136.1.) P. o. előbb megsze-rezte a czímet a zálogjogra, de a zálog csak a fizetés megszuutetese, vagy a csodnyitasi

kérvény beadása utón adatott át a hitelezőnek. •

» A régi csődtörvény ide vonatkozólag eképen rendelkezett: Mindazon terhes szer»

ződések -melyeket a bukott a csődület, megrendelését, közcetlen megelőzött 15 napok alatt házastársával, vagy olyanokkal, kik vele harmadíziglen vérségi vagy sogorsági összeköt-tetésben vannak, bármiképen kötött, csak akkor tartják meg erejüket, ha az illetők inas alkalmas próbákkal bebizonyítják, hogy az, a mi az ily szerződő levelekben mint tett dolog foglaltatik, csakugyan valósággal meg is történt. (1S40. 22. tcz. 32 §.) Afranczia, belga porosz és német csődtörvény, valamint a bartoii perrend is 10 napot a spanyol es wiírtemberqi törvény 30 napot, a hollandi keresk. törv. és a bajor perrend 14 napot, az angol 3, s az amerikai est. 4 hónapot, a lübecki pedig 4 hetet vesz fol. Mely idokoz az an-gol, amerikai, lübecki és bajor törvény szerint a csődnyitástól, a többiek szerint pedig a fizetés megszüntetése, vagy a csődkérvény bedásáuak napjától szamíttatik.

y a q ' nem oly ertelemben volt joga, a miként azok eszközöltettek.

Az üy ügyletek szmletteknek rosszhiszemüleg (malafides, dolus) kötöt-tetnek velelmezkötöt-tetnek

1

mindaddig, míg a kedvezményes hitelező be nem bizonyítja, hogy neki azok létrejöttekor a fizetés megszünteté-seröl, vagy a csődnyitási kérvény beadásáról és illetőleg a közadós-nak azon szándokáról, hogy öt a többi hitelezőkkel szemközt elő-nyökben részesítse, tudomása nem volt.

Ezen föltételek alatt az ellenbizonyítás

2

megengedése mellett a kö-vetkező ügyletek támadhatók meg :

s

a) a lejárat előtti fizetések és pedig akar készpénzben, akár annyit érő más dologban történtek;

¹

b) telje-sítései azon kötelezettségeknek, melyek felfüggesztő feltét alatt igér-tettek,

⁵

vagy kereset utján nem érvényesíttethetnek;

⁶

c) azon egyez-kedések, melyek a kötelem tárgylát, érvényét vagy hatályát a hitelező előnyere megváltoztatják; d) mindazon jogcselekvények, melyek a hitelező biztosítására irányoztatnak, — föltéve, hogy a vonatkozó igény, vagy ennek valósítása nem előzte meg a válságos időt.

⁷

Azonban nem támadhatók meg azon fizetések,° melyeket érin-tett válságos időben a bukott adósa teljesít a bukottnál.

8

Valamint azok sem, melyekkel ugyanazon adós a bukott nevében bár, de annak megbízása és utalványa nélkül kielégíti a csődhitelezőt.

0

Mindamel-lett a tomeggondnok fel van jogosítva a bukott adósától a fizetést kereset utján a tömeg részére is behajtani.

^{1 0}

> A megtámadás alapjat tehát itt a hamisság (dolus) képezi ép ugy, mint a franczia spanyol hollandi és a nemet törvények szerint. Ezen hamisság azonban csak véldlm - tetík wállíttatik fel. Die Coneursordnung erklärt diese Rechtsgeschäfte nicht schlechthin" für 1 m í r8 n 6 m mjű t a P° T Í O SV0 1- S z e r i n t k ö l í c l e m (f i c t i o Ül r í s) alakjlba

unwirksam ohne den Nachweis einer fraudulosen Absicht zu verlangen, und der Nach?

weis redlichen Glaubens zuzulassen, wie die preussisclie Coneursordnung sie praesumirt nur, und fingirt nicht den Dolus. (II. Német estj 134 1) ' W p wT T " g y1 6^1' a válságos 15 napon belől köttettek, a kedvezményes

hitelező ellenbizonyítása oda irányul, hogy ö nem ismerte a közadós azon szándokát mely ot előnyben akarta részesíteni. H a pedig a kérdéses jogcselekvény m á r T ű z e t é s megszuntetese, vagy a csődnyitási kérvény beadása után keletkezett, ugy ezen kfvül mf.-azt is kimutatni tartozik, hogy neki a fizetés megszüntetéséről stb. sem volt tudomása

f Afranczm és a porosz csődtörvény egyenként felsorolja azon ügyleteket melvek targyiut képezik a megtámadásnak. De a magyar törvény, ép ugy mint a német mmol ts amerikai, ettől tartózkodik,annyival is inkább, mert törvényben a példák ha f ö l ö s S s e k vagy nem ónként értetnek könnyen ártalmasokká lesznek. Csak az X M :

h t j a fol, mely az egyes esetek elbírálásánál irányadóul szolgál J

s z a b b i S Ä r t L t T 6 g y e z k e d é s e k i s' m e l y e k a batáridejének

meghosz-« ^ -m i e u n y,i b e n " t ebe s í té 3 a felfüggesztő feltét előtt bekövetkezett

ftlint a tiltott játékból, erkölcstelen, vagy bűnös cselek-vényből, elévült v a n

kis-korú adósságból stb. eredő követelések. 3 '

h e i t s b e s M l u T T p l3i0 r,d • T 'l g ?-W a r i n.d e m britischen Zeitraum entstanden, aber Sicher-heitsBestellung nichtgleichzeitig vereinbart, und doch später (aber noch vor der C -Eröff-S h f ' w°r d eVSNS° H e g t d e r F a l 1 e m e r otjoctiven Begünstigung und der Anfechtung vor. Das Gleiche gilt, wenn mit der in d i r kritisclieü Zeit entstandenen J Ä Ä m f n f r f u 1T T ^ ^ f t a t i t e l verknüpft, der Eintrag des U n t e Ä Ä r eist nach dem Inkrafttreten des C.-Anspruclis erfolgt ist. [Stieglitz 143 )

uak T i i p ^ T T ' -1 a " ? íe^aJ ?a d A s büárásiát egyiránt követeli a fizető'adósuak, a bukott-nak és illetőleg a csodlntelezoknek jól felfogott erdekein kivül még az körülméüv ho»v a torvény meg azon teljesítéseket is különös t-édelemben részesíti, ¿ e l y e k a bukott Ä e

a csodnyitas után történtek. (Cst. 7. §. H. Német cstj. 121. §.) reszeie

„ ¿11 '1° Die ,l l a t i a ^ b j t e l e z ö kifizetése oly utalványozás alapján történik melyet ilv czélbol a bukott saját adósának szolgáltatott, a megtámadásnak helye van

H a ez esetben a bukott adósa ellenbeszédében a csödliitelező kielégítése czimén

Megjegyzendő, hogy «a mennyiben a közadós jogcselekvénye hat h ó n a p p a l

1

történt a csődnyitás előtt, ez a fizetés megszüntetésé-nek

2

kimutatása alapján hatályon kívül nem helyezhető.

8

Más czí-m e n azonban czí-megtáczí-madható.

4

Azon kérdést, hogy a fizetések meg-szüntetését mennyi idővel előzte meg a csőd elrendeléséül híróság esetről esetre határozza el.

5

28. §.

A mennyiben a csődnyitást megelőző két éven belül

In document Magyar csődtörvény : 1881 : XVII. törvényczikk : az összehasonlító jogtudomány igényeinek lehető figyelembe vételével : anyagi jog. 1. rész (Pldal 71-76)