3. ha valaki a közadósnak a csődnyitás előtt adósa volt és a közadós ellen az ezzel kötött jogügylet vagy jogátruházás, vagy valamelyik hitelező kielégítése által követelést szerzett, föltéve hogy 3b szerzes idejekor tudta), ko^y a» kozaidós fizetéseit már meg-szüntette, vagy hogy ellene a csődnyitási kérvény már beadatott.
E z esetben a 27. §. utolsó bekezdése megfelelően alkalmazandó.
_ Ellentétben az előbbi szakaszszal,
4mely szabályul szolgál, itt a . kivételek állapíttatnak meg, melyekben a csődnyitás az összes hitele-. zők igényeire való tekintetből egyes hitelező javára kizárja a
kölcsö-nös követelések beszámítását.
5. .
H á r o m ily esetet kell megkülönböztetni: a) ba a hitelező adós-sága csödnyitás után keletkezett, b) h a már csőd előtt adósa lett a
der Forderung selbst nicht, tritt vielmehr nur für die Geltendmachung im Concurs ein und kann also der Aufrechnung, welche von der Geltendmachung im Concurs befreitnicht entgegenstehen. (Sarwey, 370. 1. 6. j.). '
1 Ez áll akkor is, ha több adóssággal több követelés áll szemközt.
2 I m Ealle eines Streites darüber, auf welche Forderung abzurechnen sei, entschei-den analog die für Abrechnung von Zahlungen geltenentschei-den Grundsätze (Sarwey, 362 1 S Jjresdai jav. 374. cz.). ' ' i - i i ! í !y e?e t b e u a tömeggondnok a hitelező értesítése vagy bepörlése által fogja a kérdést tisztaba hozni. Der Satz gilt aber auch für den Fall, wenn der Concursgläubiger sein Aufrechnungsrecht kennt, er kann während der Dauer des Verfahrens die ihm behebige Zeit zur Aufrechnung wählen, falls ihn nicht der Verwalter durch selbständiges Vorgehen zu einer Erklärung zwingt. (Stieglitz, .337. 1. m . Sarwey, 362. 1. 3.).
,., 4. H o 1 ?z o n esetről volt szó, midőn "a hitelezőt a beszámítási jog megillette már csodnyitas előtt, mely.által annak csupán gyakorlása gátoltatott meg.
6 Egyezoleg intézkedik a német est. 48. §., az osztrák est. 21. §. s a porosz est. 97. §.
bukottnak és c) ha úgy az adósság, mint a követelés már a csőd előtt létrejött, tehát beszámítás eszközölhető lenne ugyan; d e a hitelező, ki azzal élni akar, rosszhiszemüleg szerezte követelését.
1I. H a a hitelező csődnyitás után lesz adósa a tömegnek,
2a beszá-mítás föltétlenül ki van zárva és pedig kül önbség nélkül, akár csőd előtt, akár később támadt az ellenkövetelés. Utóbbi esetben azért, mert n e m tekintetik csődhitelezőnek; holott a tömeg, melynek alkatrészét az adósság is képezi, csak az ilyenek kielégítésére szolgál.
3Akkor pedig, midőn az ellenkövetelés már a csőd előtt keletkezett, azért nem lehet helyt adni beszámításnak, mert ez, a mennyiben fódözet jellegével bir, kiváltságos kielégítési mód, melynek szerzésére csődnyitás után egyik hitelező az előbbiekkel szemközt ép oly kevésbbé van feljogo-sítva,
4mint ugyancsak egy már korábban létezett követelés biztosítá-sára zálog, vagy megtartási jogot alapítani.
5A mi azonban a tömeg-gondnokot illeti, ez nincsen gátolva abban, hogy a hitelező követelé-sére kiszámított és utalványozott összeget ennek adósságával ki n e egyenlítse.
61 E három esetben még akkor sincs helye a beszámításnak, midőn annak érvénye-sítését a hitelező már a csőd előtt kikötötte volna magának, illetőleg midőn abban köz-adós már csőd előtt beleegyezett volna. Denn die betreffenden Einschränkungen sind lex publica. (Völäernäorff, I, 501. 1.) E tétel azonban megfordítva is áll, vagyis oly érte-lemben, hogy érintett esetekben beszámításnak csak a csődeljárásban nincs helye. Miértis ennek megszűnte után, vagy oly viszonyokra nézve, melyek a csődeljárás köréhez nem tartoznak, újra feléled a beszámítás és pedig a különben fennálló (polgári-, váltó- és kereskedelmi) törvények szerint.
- A hannoveri perrend 619. §. és a német est. 1. §. szerint az, ki a csődnyitás után és a bukottal kötött jogügylet által ennek adósa lett, nem tekintetik egyszersmind a tömeg adósa gyanánt, kivévén, ha ezt, illetőleg az ennek megfelelő követelést a bukott a
tömeg-nek átengedte volna. .
3 Cst. 2. §. Megjegyzendő, hogy a bukott elleni1 követelés nem egyértelmű a tömeg elleni követeléssel. Mert ez és az adósság ámbár mindketten csődnyitás után keletkeztek, egymásba beszámíthatók. Wenn Jemand nach der Concurseröffnung eine Forderung gegen die Hasse erworben hat, kann er mit der nachträglich entstandenen Schuld aller-dings compensiren; — nicht aber, wenn seine Forderung gegen den Gemeinschuldner begründet ward. ( Völderndorff. I. h. 503. 1. Sarwey, 378. 1. 7.)
4 Dies ist recht eigentlich der Fall des Satzes, dass ein Ooncursgläubiger nicht nach Eröffnung des Concurses einen Absonderungs-, oder Deckungsanspruch aus einem Theil der Masse erlangen kann. Bei der Eröanung bestand zwar die Forderung, zu einem Absonderungsanspruchs fehlte aber dem Gläubiger der Besitz eines zur Masse gehörigen Absonderungsobjeets (II. német estj. ind. 235.1.).
s Ha a bérbeadó csőd alá került és ennél pénzbeli óvadék (cautio) vau .letéve, ezt a bérlő, mint őt illető csödkövetelést csak azon bértartozásaiba számíthatja be, melyek még a csőd előtti időből vannak hátramaradásban (cst. 38. §.). Ellenben a csöd utáni időből való hátralékokra nézve a törlesztés ezen módjának nincsen helye. Hat ein Pächter dem Verpächter, welcher später in Concors gerathen ist, eine Caution in Geld bestellt, so ist die Forderung auf Zurückgabe der Caution schon mit der Bestellung ent-standen, sie kann aber erst geltend gemacht werden, wenn das Pachtverhältniss sich aufge-löst hat. Sie ist also, wenn der Tag der Auflösung schon feststeht, eine betagte, sonst eine dem Termin nach ungewisse Concursforderuug, welche sich zur Aufrechnung mit einer eigenen Schuld eignet. (Stieglitz, 346. 1. Snrwetj, 373. 1.) A bérlőnek a cautio kiadására való követelése csődnyitással lejár, ép oly lejárt követeléssé válik, milyenek a bukottra nézve az ő bérkövetelései. (Jírdiik, 112. 1.)
e A hitelező a tömeg adósává rendszerint oly ügylet alapján lesz, melyet csőduyitás után a tömeggondnokkal kötött s melynélfogva a tömegből bizonyos dolgok elidegenittet-nek, pénzbeli tőkék kiadatnak, értékpapírok, drágaságok letétbe helyeztetnek stb. De származhatik tömegkövetelés, illetőleg a hitelezőt terhelő adósság jogügylet nélkül is oly cselekvéuy, vagy mulasztás által, melylyel a tömeg tárgyain jogellenes módon kár okoztatik.
II. H a a hitelező már a esőd előtt adósává lett a bukottnak, úgy ezen adósság, mint tömegvagyon (tömegtulajdon) jő figyelembe és nem törleszthető a) sem azon követeléssel, mely bukott ellen csőd-nyitás után szereztetett;
1b) sem azzal, mely már előbb is fennállott ugyan más részére,
2de attól, ki beszámítással élni óhajt,
3csak később,
t. i. a csődnyitás után szereztetett.
4'
Utóbbi esetben ezért van különösen kizárva a beszámítás, mert a bukott elleni követelés, mely a csőd elrendelése után csődköveteléssé vált, ilyen marad oly esetben is, midőn az harmadiknak engedmé-nyeztetik. Ha tehát a követelés csődnyitás idején beszámítási joggal ellátva nem volt, ilyennel az később sem ruháztathatik föl,
6csőd-nyitás után érvényes módon beszámítási jog szerezhető nem lévén.
3Miből természetesen következik, hogy az, váljon tudta-e a követelés szerzésekor bukott adósa a csőd elrendelését, nem okoz különbséget;
7valamint az sem, váljon a szerzés különleges, vagy egyetemleges jog-utódlás {successio singülaris, in r e m ; vei universalis, in jus) utján történt-e
8Beszámításnak sem egyik, sem másik irányban nem
ada-tik hely.
9,
• III. A harmadik pont szerint azért nem engedtetik beszámítás, mert a jogczim (jogügylet, jogátruházás, titulus adquierndi),
mely-1 Ennek a csődtömeggel szemközt jogi hatálya nincs, mert sem csődkövetelésnek
sem tömeg elleni követelesnek nem vétethetik (est. 2. §.). '
2 Közvetlen szerző. — 8 Közvetett szerző.
4 Ha a hitelezők összesége a tömeghez tartozó "követelésekre nézve már jogot nyert, az ados a romai jog szerint is hiában szerzett követelést; mert azt a tömeg ellen compensálni nem lehetett és e tekintetben kivételnek..csak akkor volt helye ha a t ö m é i adósa a tömeg ellen nyert követelést; ez esetben a bejelentés sem volt szükséges mert követelése compensando ipso jure megszűnt. A római jog ezen intézkedését, melyek az ujabb európai csodtorvenyekbe is átmentek, e törvény már azért sem mellőzhette mert azok helyesseget ketségbe vonni alig lehet. Ehhez járul még, hogy a visszaélések a beszá-mítás kérdeses neménél meg veszélyesebbek lehetnének s a tömeg teljes megsemmisíté-sere vezethetnének minden oly esetben, midőn ennek nagy részét activ követelések
képe-a d o s képe-a m i n d e n m ó d o t felhasználna arra, hogy adósságától olcsó szerrel megszabaduljon, mire nezve a beszámítás, mfnt igen kényelmes eszköz kinálkoznék • a jóhiszemű hitelezők mmden tájékozástól megfosztatnának a tömeg állását illetőleg mert nem tudhatnák, liogy a kunnlevő activ követelések közül mire számíthatnának (minist
cstj. ind. 39.1.). . i 1 '
, , IÁ15 e,ödnek nem volt beszámítási joga, mert csődnyitás előtt a bukottnak csak hitelezője gyanant szerepelt, és nem adósaként is egyszersmind. Több jogot tehát vagy olyan jogot, melylyel maga sem birt, utódjára sem ruházhatott át. A mi pedig a jogutódot az uj szerzőt illeti, ezt a csőd előtt terhelte ugyan már az adósság & bukott irányában' de ugyanakkor hiányzott még nála a követelés, mely a beszámításra kívántatik '
1 C, E0,3, d e r G l ä n b ige r- welcher nicht vor der Concurseröffnung Coneursgläubiger und Schuldner des Gememscliuldners gewesen ist, das Aufrechnungsrecht nicht
erwor-ben hat (Sartvey, 377.1.). .
< -„' ?é!'let cst.- §•. osztrák est. 21. porosz est. 97. §. 2, lübecki est. 73. 8. a, brémai est. /6. §. és bqgor perr. 1213. cz. 1.
... 8 Az osztrák, brémai és lübecki csődtörvény szerint a beszámítás kizárása csak a különleges jogutodlás utján szerzett követelésekre szorítkozik.
o -i 9 hiernach kommt es, während für die Eigenschaft einer Concursforderung die Zeit der Entstehung massgebend ist (§. 2.), für das Aufrechnungsrecht nicht auf die Zeit der Entstehung der Concursforderung, sondern auf die Zeit des Erwerbs derselben an • für den Schuldner des Kridars ist das Aufrechnungsrecht begründet, wenn er die Con-cursforderung vor, — ausgeschlossen, wenn er sie nach der Concurseröffnung erworben hat (Stieglitz, 346.1. HI.).
Dr. Herczegh. Magyar csődttirvóny.
Ível a követelés szereztetett, megtámadható.
1A megtámadna jeltet ele a rosszhiszeműségnek, illetőleg annak kimutatása, hogy a hitelező a szerzés idejekor tudta légyen, miszerint a
k ö z a d ó sfizetőseit mar meg-szüntette, vagy hogy ellene a csődnyitási kérvény mar beadatott.-Annak igazolása tehát nem szükséges, hogy a kozadossal csalardul összejátszott a hitelező, ki a követelést beszámítás czeljábol megsze-rezte.
3Mivel adandó alkalommal ezt alig is lehetne bizonyítani.
Egyébiránt az itt szabályozott eset a harmadik fejezetben foglalt megtáinadhatás eseteivel áll összefüggésben, mint ezt a törvényben használt jogügylet, jogátruházás kifejezések is kétségtelenne teszik.-H a tehát a válságos idő alatt bukott és ennek adósa kozt oly cselek-vény jő létre, mely ki van téve a megtámadhatásnak es a bukott elleni'követelés ebből származik, a beszámítás meg nem engedtetik.
Míg ellenben ugyanannak helye v a n : a) midőn adós bukott ellen a követelest a válságos idő alatt bár, de egyetemleges jogutódlás (um-versalis successio) utján szerezte; b) midőn adós a koveteles elfoga-dására vagy más hitelező kielégítésére már előbb megtámadhatlanu kötelezve volt;
7végre c) midőn adós az ellenkövetelest oly ügyletből származtatja, mely a csődnyitást megelőző hat hónapnál régiebb idő-ben vétetett foganatba.
8Ч е т a német est. 48. §., a pnroiz est. 97. §. 3, a daniai est. la. §., az angol bank-ruptev act 39. s„ brémai est. 77. §., lübecki est. 73. §. Megegyez* ezzel a franezta gyakoi-X i s ш 24. k. 255. sz.). La compensation reçoit effet, après meme la cessation de payement et jusqu' au jugement déclaratif, à la créance sur le failli a été acquise dans l'ignorance de son desastre, (lïenouard, I, 37o. 1 . ) I „ „ „ A „ „ R M ™ » =
2 A rosszhiszeműség (mala fides) kimutatása a tomeggondnok kötelessége. Denn es wäre unrichtig zu praesumiren, dass derjenige, welcher eine Forderung gegen den Ge-mebschuldner erwirbt, dies in fraudulöser Absicht thne ; einem solchem Erwerbe kon-T n v X e h i m a n c h e r l e i nicht immer verwerfliche Motiven ™terhegen ( ^ Ш г п Л о г П I 509 1 1 A szerző egyelőre jóhiszemünek (hona fides vélelmezte ik (Mmist.cst.md 40 1.)
' 3 XJnd insbesondere wollte das Gesetz die Meinung ausschlössen als ob ein doloses Zusammenwirken des Kridars mit dem Schuldner der zum Zwecke der Kompensatmn die Forderun" erwirbt, nöthig wäre. (Volderndorjf, I, 50b. I.)
? Nur selten wird man den Gläubiger oder Schuldner des Kridars fur partreeps fraudis erachten können ; denn er ist imbehindert für sein Interesse zu sorgen, so lange 'nicht der Concurs eröffnet ist (П. Német çstj. ind. 236.1.). .
nicht te a a z J m e ы ь а п 1 й а 1 a l a ç a z > hogy a materialis conciirsiis ideién sein áll jogában Igyik hitelezőnek is helyzetét megváltoztatni s a közösségből к l C i A f i z e té s e k megszüntetésével a közadós tartozásai rendszerint alaszal anak erté-X aszemllves "adósnak tehát módjában állhatna a tömeg el eu olcsó követelést szerezni s ekként tartozását a compensatio segélyével teljesen kiegyenhtem (Mimst. est . ind 4 0 1 ) Die Ausplünderung der Masse durch solche frivole Umtriebe einzelner kol-ludirmider Gläubiger und Schuldner muss von der Gesetzgebung verhindert werden (П.
N é m e t c g . md 237 h). r e l ldszerint úgy jár el, hogy a követelést a bukott adósa ellen hepörli s ennek beszámítási kifogására azzal válaszol, hogy az ellenkovetelest megMapitó ügylet érvénytelen. Vagy egyenesen előkészítő (elismerési) keresetet indít az ügyiéi érvényes vagy érvénytelen voltának kimondása iránt.
® 7 Nur fraudeSöse Operationen miterliegen der Anfechtung. (Sarwey 381 1)
»Ost. 73. §. Habár a csőd iránti kérvény vagy hzetésszunet mégis előzte volna a jogügylet megkötését s habár azon tényeket ismerte is a bukott aclosa Lehetséges, 1.1.
hogy' a csődnyitási tárgyalások nemcsak hónapokig, de egy évig is elhúzódnak a csod-n y f á s t kérő halasztási ecsod-ngedélye vagy más körülmécsod-nyek miatt Hocsod-napok vagy csod-netalacsod-n
h o s s z ú évek során keresztül pedig harmadik személyek érdekeit bizonytalanságban tai-tani, egyértelmű lenne a jogbiztonság megrenditésével.
4 0 . §.