Magyar csődtörvény : 1881 : XVII. törvényczikk : az összehasonlító jogtudomány igényeinek lehető figyelembe vételével : anyagi jog. 1. rész

MAGYAR

y f j j _ J .

c s o D ï o i i v i : \ y

1 8 8 1 : X V I I . T Ö R V E N Y C Z I K K .

AZ Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó J O G T U D O M Á N Y I G E N Y E I N E K L E H E T Ő ' \ F I G Y E L E M B E V É T E L É V E L

1)? H E ^ C Z E G H M I H Á L Y

' " — x _ . ^ i ö Z - ÉS V Á L T Ó - Ü G Y V É D ,

A B U D A P E S T I T U D O M Á N Y E G Y E T E M E N N1% IUCNDES J O G T A N Á É , A JOGTUDOMÁNYI ÁLLAMVIZSGA E L N Ö K E , A K É T A L A P V I Z S G A ÉS,, AZ ÜGYVÉDI VIZSGÁLÓ B I Z O T T S Á G T A G J A .

I . R E S Z : A N Y A G I J O G .

¿gsv

A

BUDAPEST.

F * R A N K L I N - T Á R S U L A T

MAGYAR I R O D . I N T É Z E T ÉS KÖNYVNYOMDA.

18S5.

de remplir ses engagements sur tous ses bien mobiliers et immobiliers, présents et à veni (Code Napoleon 2092. cz.).

I

il n i ' M ' ' ~—-, FRANKLIN-TARSULAI ntOMDÁuA SZEGEDI T U D C r / Î À N V E G V E J E ï à f '

ta-is les:- i t . D i M r » | • Lelt. napló sz

, J L Ù i

I

v № éf * a a-

.V I — f l e l i n a p l ó u

E L Ő S Z Ó .

Minden intézkedés, melyét a törvényhozás a kereskedelmi for- galom érdekéken alkot, hiányos lenne, ha a hitelezők követelései csőd esetéhen védtelenek maradnának s azok biztos és gyors kielégítéséről kellő gondoskodás nem történnék.

Ez okból, de meg azért is czél- szerü és szükséges volt az új csődtörvényt megalkotni, mert különö- sen nekünk magyaroknak több oknnk van, mint bármely más euró- pai népnek arra, hogy önálló, egységes és általános irányít codificatió után törekedjünk s hogy ezt tekintsük kiindulási pontjául összes tör- vényhozási működésünknek.

S épen azért nem tudom, de nem is akarom eltitkolni hazafias örömömet akkor, midőn a jog egyik vagy másik vidéke fölött önálló egységes.ós az egész országra kiható törvénykönyvet keletkezni látok.

Főleg pedig ha ez ep oly tudományszakot tárgyaz, mely egyenesen foglalkozásom köréhez tartozik. Az ilyen törvény mellett, mégha nem is volna oly rendszeres és kiváló alapossággal kidolgozott mű az, mint a milyennek általánvéve elismerve van; kétszeres kötelességet érzek magamban csekély erőmhöz képest az iránt közreműködni, hogy a

1 Ministeri csődtörvény-javaslat indokolása 1.

- Az önálló, egységes és általános irányú eodificatiót hazánkban nem csupán úgy kell fölfogni, mint erkölcsi, társadalmi és közművelődési szükséget, hanem mint oly köze- get, mely minden másnál alkalmasabb tényező az annyi különféle i.yelv, vallás és szokások által szerteszakított népfajok egyesítésére, a széttagolt területek összekapcsolására; az érzés-, gondolkozás-, eszme- és érdekközösség előmozdítására s ennek folytán — a nem- zetiségi liarcz és hazafias szellem terjesztésére, — égy szóval a magyar nemzet regenera- tiójára. Csak aze gységes és általános hatályú codificatio lesz képes ledöntögetni lassanként azon válaszfalakat, melyek a nemzetiségek közt eddigelé az érintkezést, faj- és vérelegye- sedést úgy szólván lehetlenné tették. A franczia, német, olasz és orosz már nagyszámú erejénél fogva is fentarthatja nemzetiségét; de a rokontalan, elszigetelt és csekélyebb számú magyar elem csak úgy őrizheti meg azt: ha különböző osztályait, felekezeteit, nem- zetiségeit egy és ugyanazon, törvények, ótalma alatt egyesíti s mindazon polgári és politikai előnyökben részesíti, melyek őket a hazában elégedetté teszik s melyeket védni, azokért életet s vért áldozni ők is mindenkor készek. (Dr. Herczegh: Codificatiónk hajdan és mostan. Budapest, 1878.) .

_ 3 A politikai és közjogi institutiókat felforgathatják, elsöpörhetik a zivatarok, a népforradalmak. De a magánérdekeket tárgyazó jogintézmények és törvénykönyvek még akkor sem változnak vagy semmisülnek meg. Ott van példának a római jog és & franczia törvénykönyvek. Országok, népek tűntek el — államrendszereikkel, alkotmányaikkal.

Amazok ellenben még ma is szilárdul állanak és ujabb meg ujabb hódításokat tesznek.

gyakorlat ez új törvény elveit és intézményeit mielőbb elsajátítsa, a nemzet életérdekéhez illeszthesse és alkalmazhassa,

Mint egyéb munkáimban, úgy ebben is megtartottam a törvény alaprendszerét, nemcsak azlrt, mert ez fölosztva anyagi és alaki részre a jogviszonyok és jogintézmények természetszerű összefüggéséből van merítve s mint ilyen azok szerves egységét tünteti elő; hanem azért

is, mert az ujabb tételes törvények tanítása és tanulásánál ez idő szc- <

rint elmélet és gyakorlat czélszerübbnek tartja az egyes szakaszokat sorrend szerint magyarázni, azok mellett a tudomány vonatkozó meg- állapodásait alakszerüen csoportosítani és ily módon azok kételyeit, hiányait, ellenmondásait földeríteni és lehetőleg kiegyenlíteni.

A törvény szellemének és gyakorlati hatásának felfogását pedig az által igyekvém megkönnyíteni, hogy bár nagy vonásokban min- den fejezet elején ennek alap irány át és vezérelveit összeállítottam, magában pedig a tartalomban az összehasonlító jogtudomány köve- telményeihez képest mindenütt behatóan foglalkoztam, úgy a magyar- és erdélyországi korábbi törvényekkel, felsőbb rendeletek és döntvé- nyekkel

mint a hazai és külföldi törvényjavaslatokkal, az európai és amerikai államok ide vonatkozó törvényeivel, a csödügyet tárgyazó külföldi nevesebb munkákkal és a jogtudományunk e részben általán elfogadott irányadó nézeteivel. Annál is inkább, mert az új csődtör- vény sok oly idegen eredetű s épen azért előttünk egyelőre sajátságos természettel biró elveket tartalmaz, melyek magánjogi hazai intéz- ményeinkbe mélyebben nyúlnak és azokat átalakítókig érintik sok tekintetben.

A törvény bírálatára és az e joggal foglalkozó írók eltérő néze- teire. mégis csak annyiban terjeszkedtem ki, a mennyiben azok fejte- getését egyes szakaszok vagy fejezetek magyarázata okvetlen szüksé- gessé tette.

Úgy vélem azonban, hogy mindamellett az általam

1 De azt kérdezhetné mindezekre valaki, hogy mi köze a-hazali lelkesedésnek a tudományhoz. Tudomány és hazafiság: hogy illik ez össze ? Egymással a kettő igen is megfér s kell is, hogy válliatlan kapcsolatban legyen. Mert a mi feladatnak nem Indáinkat uecehii csupán, de ugyanazon személyben haza fiakat, is eyyszersniint. Azt talán el lehet mon- dani más allainban, hogy ahrzafiságnak nincs nemzetföuutartó ereje, De nem lehet mon- dani Magyarországban. Mert ha van e világon nemzet, úgy a magyar az, mely eddigi fennmaradását első sorban tővlietlen liazafiságáuak köszönheti s ez fogja őt megmenteni jövőben is az ellenségei által kilátásba helyezett megsemmisüléstől.

- A tudománynak a hazáért s a hazai inszonyok mindenkori szemelőtt tartásával kell műveltetni. Különben habár az egeket verdesse is valaki széles látküríí isme.etivel:

abból hazánkra kár igen, de haszon épen nem hárámolliatik.

3 Quel dóit étre l'objet de renseiguement ? A nwn acis ce ne sonl pas les qnestions eontroversées, ce sont les principes. Et c'est parce qiron neglige les principes dans l'en- seignement, que la doctrine et la jurispvudence sont si pleins d'incertitudes et d'erreurs.

La scieuce du droit ne cousiste que dans la connaisance des principes et de leur motifs.

(Laurent: Cours de droit civil. I. k. 75. 1.) .

képviselt álláspont kellő világításba helyeztetett. Es ennyi elég egy egészen új törvény hatálybaléptekor. Ilyenkor az egyöntetűség az, melyre kiválólag törekednünk kell. Ellentétes kérdések fölállítása és tüzetes tárgyalása a kezdet kezdetén sokkal inkább lehet hátrányos, mint kívánatos.

' Epen azért szerénytelen volnék, ha munkámat minden irányban kielégítőnek állítanám. De midőn egy oly intézmény tárgyalását teszi valaki feladatává, mely egyiránt jelentős úgy nemzetgazdasági, mint jogi tekintetben és a mely nem csupán a köztörvényi, hanem a váltó, kereskedelmi s egyéb kivételes magánjogok anyagi és alaki részeibe is kivétel nélkül annyira belevág s ezeken fölül az összehasonlító jog- tudomány terméke levén, fejtegetéseinél a külföldi csődrendszerekre is folyton figyelmezni köteles, — midőn ily nehezítő körülmények közt egy munkában itt-ott előre nem látott, tehát el seiu háríthatott hibák vagy tévedések fordulnak elő: azt gondolom, ezt talán meg lehet bocsátani. Erraro humánum est.

'Budapest, 1SS2. márczius 1 -én.

Dr. Herezegh M i h á l y .

B E V E Z E T É S .

' L a p

I . Csőd ___ „ , . . . : „ . . . ... . . . ... . . . 1— 2 I I . Csődtörvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3— 5 IIT..A csődtörvény európai és hazai fejlődése . . . . . . ~ . . . . . . . . . 5—11 IV. Hazai irodalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12.

V. Külföldi törvényhozás és irodalom . . . . . . ... . . . . . . . . . . . . 13—21 '

C S Ő D T Ö R V É N Y .

E L S Ő KÉSZ.

A N Y A G I I N T É Z K E D É S E K . I. FEJEZET.

A C S Ő D N Y I T Á S J O G H A T Á L Y A .

1. A csődtömeg . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1G—19 2. A csődhitelezök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ... 19—21 3. §. Kezelési és rendelkezési jog . . . ... .... . . . . . . . . . 21—24 4. S. A közadósra szálló örökség vagy h a g y o m á n y . . . . . . . . . . . . 24—27 5. A közadós szerzeménye . . . . . . . . . . . . .... . . . 27—29 6. §. A közadós cselekvényei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 — 31 7. í;- Teljesítések a közadós részére ... . . . . . . . . . . . . 31—32 S. §. A közadós perkópessége . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33.

9. 5. A közadós által indított pörök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34—30 KI. 11. §§. A bejelentendő követelések . . . . . . . . . .... . . . . . . 3G—37 12. §. Dologi jogok szerzése a csődnyitás után ... . . . . . . . . . . . . 3 S - 3 9 13. §. Csődfeljegyzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39—41 14. A közadós^elleni követelések l e j á r a t a . . . ... . . . . . . . . . . . . 41—43 ló. §. Elévülés csőd esetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . -.__ 43—44 10. §. A .csődhitelező kielégítése m á s által . . . . . . . . . . . . . . . • . . . 45.

17. A csőd hatálya az örökösökre —. . . . . . . . . . . . . 45—46

v n

n. FEJEZET. •

. A J O G Ü G Y L E T E K T E L J E S Í T É S E . .

18. 19. §§. Egyik fél által teljesített kétoldalú szerződések... . . . 47—P50 20- §• E g y i k fél által sem'teljesített szerződések . . . . . . . . . 50—51 21. §. A vételi és szállítási s z e r z ő d é s e k . . . . . . . . . . . . . . . - 5 1 — 5 3 22. 23. §§. Bérleti és haszonbérleti szerződések . . . . . . . . . . . 53—56 24. §. Szolgálati szerződések . . . . . . . . . __ _ - gg

25. §. Más kétoldalú szerződések... _ gg_

[ . m . FEJEZET.

i

l A J O G C S E L E K M É N Y E K M E G T Á M A D Á S A . '

! 26. §. A m egt ám adási j o g . . . . . . — . _ _ f;0 62 , 27. §. A esőd küszöbén kötött jogügyletek... . . . . . . 63 —6S - §• ^A csőd előtti két éven belül keletkezett jogügyletek— . . . . . . 68—74

A c ső d előtt bármikor történt jogoselekvények . . . . . . _. 71—76 . 30. § A váltóra tett fizetések . . . . . . ._ ___ __ jt- 77

' ^{3 1} • §• Végrehajtási jogezim és annak foganatosítása... . . . . . . . . . 77—7!) . 32. A hagyatékot táigyazó jogcselekvények • . . . . . . . . . 79—80

33. §. A m e g t á m a d á s k ö v e t k e z m é n y e . . . . . . . . . . . . ___ _ g0 34 34. §. Az elenyészett követelés m e g ú j u l á s a . . . . . . . . . . . . 34,

>• 35. §. Megtámadás a jogutód ellen . . . . . . _._ . . . 85—S7

• 36. §. Bizonyítási rendszer a támadási perbon . . . . . . . . . ... 87—S8 ,37.-§. A támadási jog elévülése . . . . . . ___ _ gg

. IV. FEJEZET.

B E S Z Á M Í T Á S . .

^ 38. §. A beszámítás föltételei... . . . . . . . . . < , j _ ¡jg 39. §. A beszámítás kizárása . . . . . . . . . . . . _ _ ' cjg rjjj 4-0. §. Szavatosság a törvény kijátszása m i a t t . . . . . . . . . . . . ..

41. §. A le n e m járt ós k a m a t nélküli követelések... . . . . . . . . . 99—100

' V, FEJEZET. . V I S S Z A K Ö V E T E L É S I J O G .

42. §. Tárgya és jogeszközei . . . . . . . . . . . . 102—107 43. §. Visszakövetelés elidegenítés esetén . . . . . . . . . __ . |07—109

44. §. Az uton- levő áruk . . . . . . . . . . . . . . . _ 109—113 45. §. A visszakövetelés kizárása . . . . . . ___ _ __ H 3 _ 1 1 4

46. §. A nő i g é n y e i . . . . 115—121

VI. FEJEZET.

A T Ö M E G H I T E L E Z Ő I .

- Lap

47. §. Előleges kielégítés... . . . - - — — 123—124 48. Töíuegtartozások . . . . . . — . --- .--- — 125—127

49. Tömegköltségek - — : - 127—129 50. §. A kielégítés m ó d j a - --- •— — 130—131

VH. FEJEZET.

K Ü L Ö N K I E L É G Í T É S B E J O G O S Í T O T T H I T E L E Z Ő K . 51. §. Igényhitelezők . . . — — — — —- — --- — --- ' 3 3 139 52. Dologi hitelezők. Különös és altalános csődtömeg- . . . . . . 136—137

I. Jelzálog által biztosított hitelezők.

53. 54. -Ingatlan t ö m e g — . . . . . . — ,_... . . . — —- --- 13S—145 II. Ingó zálog által biztosított hitelezők.

55. 56. tömeg . . . . . . . . . . . . . . . --- --- — --- - '46—14S 57. S. Megtartási jogok . . . . . . . . . — — — --- - I4S—153

ü l . Bányavagyon által biztosított hitelezők.

58. Kielégítési sorrend . . . — . . . . . . .-•- —- - ' 5 3 154 VHI. FEJEZET. -

. O S Ő D H I T E L E Z Ő K . 59. 60. 61. §§. Első'osztály — — — — — — — — — 1 5 6 - 1 6 0 62. Második osztály... . . . — — — — --- - — 1 G 0- 63. 64. §§. H a r m a d i k osztály... . . . . . . — —- --- — . --- --- ' 6 0 . . 65. N e m érvényesíthető követelések az általános csődtömeg ellen 164. . 66. Az igény és dologi hitelezők, m i n t csödliitelezők... . . . — 165—166 67. 6S. §§. Az időközi és fóltételes követelések biztosítása . . . . . . 166—169 G9. 70. <jij. A közadós kezesei és adóstársai . . . . . . . . . — --- I'O—173 71. §. A külföldi hitelezők- . . . . . . — — — — 174—175

BEVEZETÉS.

i .

CSŐD.

- ^ - J S ^ L Í J í ^ m e l y b e n az adós összes

mSgEy^teTtik egy adós,

több hitelező^ és vagyonhiány *

A u s o d u ^ r t tekintve -.anyagi yugy alaki. Annak heiye van ité- let ne kul is akkor, midőn a tnlajdónos mái- annyira túl van terhelve

adossagokkal, hogy azokat kielégíteni többé nem képes.• E ? p e d l ° ' Í h ^ s z T ^ K e L L ^

" ! ^

P

^-get hivatalosan A o z -

e sót elhaiuthatlan sorscsapás, vagy előre nem látott elemi szeren- csetlenseg, —

masodikat könnyelmű fényűzés gondatlanság ügyetlen vállalkozás idézi elő, a W n a d i k a ' t p e d i g S n d é k o s T o s "

r o t t o ) / °0 I 1 C U r S l , S C r e d i t™ o r i d a e . v e i c o n t u r b a t i o m e . B a n q u e r o u t e ( b a n c o

^ m e l ^ ^ ^ Ö ^ a f f i S f f i t e ^ f f i S ^ ^

temper est soloendo, mindamellett uh ^ z a l s z e m l ó n „ í t -a Z°U ' T T J O g e l v' fiscus

nem irányadók, éjmn ezért állami S ő l sem S s° t " S Z O , í a S O S P e r b e l 1 r e n d e l^ z éSe k .

tárgyak értekéből lehetetlenné Teszi D e ^ d ö E i z - S n v e k n 1 ® 'afl a z o u - • m a s t á r g y r a

comme de mauvaise"főit, dóit étre regardéé)

rendn coupable. (Boüeu,: TrJé des f a i l i i t e B ^ S ^ e ^ e s . ^ . ^ f i ^ V i . f ^ ^ S « ^ Br. Herczegh. Magyar csődtörvény. . j . , , í 1,,

Tárgyára vonatkozólag feloszlik a csőd egyetemleges, vagy resdegesre^

Amaz a közadósnak végrehajtás alá vonható összes yagyonara kiter- ied míg emez annak csak bizonyos részére szorítkozik, abból az összes, ebből pedig csak egyes hitelezők nyerhetvén kielegitést.

Vém-e polgári állapot szempontjából lehet közönséges vagy keres^

"kedéhni csői; amannak a jogalanyok ellen általában ennek pedig - csakis kereskedők ellen van helye, mely utóbbi a kereskedelem némely sajátszerű viszonyainál fogva sajátszerű elteresekre nyújt alkalmat. . .. , , ,

Következménye a csődnek az, hogy a vagyon a kozados keze- lése alól elvétetik, zár alá vettetik és bn-óüag megállapított osztály sorrend ületőleg arány szerint a hitelezők kielégítésére fordíttatok.

Czélia • a hitelezőket biztosítani, hogy a közadós elidegemtes, ron- tás, sikkasztás vagy egyéb módon vagyona értékét ne kevesbítse - újabb költekezéseket ne eszközölhessen, egyik hitelezőjet előnyökben a többiek hátrányára ne részeltesse.

. Leggyakoribb oka azonban a csődnek azon rendetlenség és zavar melyet, közdol- gainkatnem is említve, c s a l á d i és magánügyeinkben annyiszor t a p f ^ ^ - ^ ü e t a ® '

S í s á g ?

« s s f

d e t l i l é g e t hoz jöv edelmei kezelésébe. Mert hogy lűuságái kielégdhesse: többet kolt

az örökösnek mint bukottnak előbbi v ~ á - föl^lVáWandó azon oknál fogva, mert az örökös csakis az örökség erejé.g felelős a ha- gyatéki t e r h e k é r te(c s t[m» y ; l a p r o te c t i o n du credit, lequel est l'áme dú com-

3

I I .

CSŐDTÖRVÉNY.

A csődtöryénj azon szabályok foglalatja, melyek a csődügyben eioforam.o j o g viszonyokra .és. cselekvényekre vonatkoznak! '

A csődtörvény két főrészre oszlik, egyik az anyagi, másik az alaki j o g o t tartalmazza.

Az első rész a közadós és a hitelezők közötti jogokat és kötelességeket állapítja meg a csődtömeggel szem- közt.

A második rész pedig a.csődeljárással foglalkozik, azon elve- ket es mtézvényeket adván elő, melyek szerint az anyam és illetőleír

alaki jogok érvényre emeltetnek.

A csődtörvény kettős természetéből következik a felfogások kulonfelesége az iránt, hogy a csődtörvény önállóan szabályoztas- sek-e avagy részét alkossa a polgári perrendtartásnak. A közönséges

?1

<HÍ

éleszti azt bele, mit a Hannovered (18o0), badem (1864), ivüriembergi {1868) és a hajor (1869) törvény-

h o

,

f f „ í

y

'

a hol a perrendtartás mindenütt tárgyalja'A csődből eredő es azzal összefüggő viszonyokat is. Ellenben mái- a í

w f o ü

/ '

) >

'

9

(1851), f orosz (1855), ausz-

e s

,

met csődtörvény, mint a perrendtartástól különvált torvenyek jelenkeznek.

¡ ü ^ i ^ l — — l ^ S i B S - j o g i ^ p M t i k a i hátrányokkal sújtja - gondnoksá«

í f e S Í S ^ J t H i n n e m ,

XraitrOés failhíes etMesYanqueroutes. PariiT, 1864.1 35 ) i eyneres.

' v a n?a k felosztva a porosz (1855)] ausztriai (1869), dániai Í1872) a közön seges nemet (1877)_és más ujabb csődtörvények. '' K 0 Z 0 U"

J S l S ® . ; « » ' ' » hogy általános jelleggel bírnak," ™ y c s a k I ' T S S f c t é r d e l e k J y k é p e n hogí^mindenekelőtta ¿ ^ t o ^ t ó U ^ I adós altal kotott jogügyletek tel esitése és ezek megtámadása és a beszámítás áhkníttatl nak meg. Ellenben a többi intézkedések kizárólaf a hitelezők

S í n S t o n i T a ™s. fk öU ?t e l é s i Í°Sot- a tömeg hitelezőinek, a Mlön k f e l é X r i jogosított és végre a csodhitelezöknek igényeit s ezeknek mikénti osztályozását (MEiV \ csodtorvény] avaslat általános indokolása. 11.) «"jozanai. u m n i s j j

.., '..4 m i a második rész technikai berendezését illeti, e tekintetben mindenekelőtt csodnyitas eseteit a csőd elrendelését, közzétételét, ^ tömeg b i z t o s í t ó s á t é f a n n a k ) S ^ ' i V ^ 8 4 . .t á r^ ?z ó mtézkedések állapittatnak meg8 S t T t o S k megállapítasara, a tömeg kezelése- és értékesítésére, nem különben a csőd befeiezé sére vonatkozó határozatok követik és egészítik ki. A kereskedelmi csőd szabAlv«^!"!

j a n i i pediB mindenütt kellő különbség tétetik az e g ^ l ^ S s . t e f f i i

Ö ^ J & K í S r *

4 í.gy az 1782. évi József-féle perrend is. •

T P a c, ; X ? Áei la/e-I f 0 g á s h eh e s e b b is, mint az a másik. Mert a liol a csődeljárás a polgári pe- res eljárás alkatrésze gyanánt szabályoztatik, ott a törvény azt óly formalitásokkal kénvte len kapcsolatba hozni, melyek annak természete által nem feltételez vék s ahitotazök£ ors"

es biztos kielégítését szükség nélkül megnehezítenék. Idejárul, hogy a bukottellen lÁel X X ¿ f T ,k n a g y T é s.z e b i r ó i c c ^ i t í ő t nem kíván vagy azért, mDel kéteégbeseXkfáhal sem vonatik vagy azért, mert oly természetű, hogy a csődperbe be sem vonatliatík Igaz X ^ X ^ Y v,fgfe h aÍtáSnak egyik nemét képezi, a"mennyibena tózfdós avatóak bmtosítasat, a hitelezők követeléseinek megállapítását s ennek folytán bizonyos mértTk ben a biroi eljárást szükségessé teszi; az is igaz, hogy a csődeljárásnak e?i Í w mfot a végrehajtasnak alapját a hitelezők azon j o g á s z i , melynél fogya magX^"köXete é

A korábbi törvény (J840: 22. tcz.) nem tett különbséget keres- kedők és nem kereskedők csődje között. Mindkettőre nézve egységes és közös szabályokat állapított meg. É p úgy mint a német birodalmi régi és uj, vagy a bajor, dániai, badtni (1864), spanyol (1869) és

éjszakamerikai (1867) törvény, avagy a római jog (Renouard, Traité des faillites. 1857. 1. 19.). A többi európai államok azonban e kérdés tekintetében különbözö állást foglalnak s lényegileg abban térnek el egymástól, hogy míg a franczia, spanyol (1830),portugall (1833), belga, hollandi -(1838), olasz és orosz (1829) törvények kizárólag csak keres- kedők részére állapítanak csődeljárást,

addig a porosz csődtörvény (1855) az általános szabályokat a kereskedőkre nézve rendezi, a közönséges csődöt pedig csak mint kivételt tekinti. Ellenben a mi jelenlegi csődtörvényünk, valamint az ausztriai (1869) is megfordítja a dolgot, a mennyiben itt a közönséges csőd képezi a szabályt, a kereskedőkre vonatkozó határozatok pedig a kivételt alkotják. Mely rendszer eddigelé mostani viszonyainkhoz képest czélszerübbnek is mutatkozik; mert elég módot nyújt arra, hogy a fizetési tehetetlen- ségből eredő jogviszonyok szabályozásánál kereskedők és nem kerés-

seikre nézve az adós javaiból kielégíthetik. E közös alap mellett azonban mégis nagyon különbözők a feltételek. Mert míg a végrehajtás elrendelésére a kötelezettségnek ítéleti- leg constatált nem teljesítése is elegendő : addig a esődnyitást, illetőleg a kozados javai- nak az összes hitelezők kielégítésére leendő fordítását, csupán a kotelezettseg nem telje- sítése egymagában — a fizetési tehetetlenség, esetleg kereskedőknél a fizetések megszün- tetésének igazolása nélkül — meg nem állapíthatná. A végrehajtás a kózadósnak csak bizonyos vagyonát támadja meg, de polgári, családi és szemelyes jogait érintetlenül hagyia Ellenben a csődnyitás ténye kihat ugyanannak összes viszonyaira es jogaira, megtámadja cselekvő és rendelkező képességét s ebbeli foganatát egyes esetekben vissza- hatólag is gyakorolja, mit a végrehajtásról nem lehet mondám. Daczara tehát azon hasonlatosságnak, mely végrehajtás és csődeljárás közt kétségtelenül létezik, a csodtor- vény melynek a most érintett okokból egészen önálló jelleggel és alakkal kell brrma, a polgári perrendnek részét nem képezheti s ez okból külön törvényes intézkedesek altal nyerhet csak kellő szabályozást. (U. o. 7.1. Német bir. csődtörvény terv. 9 10. h)

1 A franczia rendszer azon körülményben találja indokolását, hogy Franczia- országban Belgiumban, Hollandiában, Olasz- és Spanyolországban, Portugalhában, Oroszországban és a Német birodalom egyes részeiben (Luxenbiirg Elsasz-Lothrmgen s a porosz bajor és hessepi, rajnai tartományok), hol az elfogadtatott; valamint 18b9 előtt Angiiában is a csődeljárás alkatrészét képezi, illetőleg képezte a kereskedelmi törvénynek s mint ilyen a nem kereskedők csődjeire természetszerűen ki nem ter- iedhetett Míg a kereskedés egy külön osztály kizárólagos foglalkozását kepezte, a váltóképesség korlátozása ép oly jogosultnak volt tekinthető, mint a kereskedő osztály jogviszonyainak külön szabályozása. S mert a kereskedelmi forga ombol eredő viszo- nyok külön törvények által rendeztettek, mi sem volt természetesebb, m i n az, hogy a törvényhozás első sorban azok bukásainak rendezésével foglalkozott, kiknél a fizetesi tehetetlenség leggyakrabban fordult elő s a forgalom érdekeben surgos szabályozást kívánt (Ált indok. 7.1.) Die den Konkurs begründenden Verhältnisse werden zu allen Zeiten vorzüglich eintreten bei Kaufleuten. Geschichtlich hat sich zunächst für diese das Konkursrecht entwickelt. Als ein eigenthümliches Beeilt des Handelstandes ist das Falliment in den Statuten des Mittelalters ausgebildet vorwiegend m Italien. \ o n dort hat es seinen Weg nach Frankreich, Spanien, den Niederlanden und England genom- men Noch heutzutage bildet in Frankreich das Fallitenrecht emen Theil des Handels- gesetzbuches (Code de commerce, hvre HI.). So zwar, dags. gegen nicht, kaufmännische Schuldner ein Konkurs überhaupt nicht stattfinde^.sondern nur em gewöhnliches Exe-

•SSHSnsvéHSEFSTDTTffiiSiltnít mehreren Gläubiger führt zu^emern einzureichenden Vertheilungsvcrfabren. (Par contribution, ou collocation, Code de proc. civile, p a r t . l r i r V. litre X h f x i V . ) Német birod. estv. terv. 10. 1. Völdemdorf: Konkursordnung für d.

deutsche Beich. Erlangen, 1879. I. 21.

Fedők közt a kétségtelenül fenforgó lényeges különbségek minden íranyban figyelembe vétessenek.

I I I .

A CSŐDTÖRVÉNY EURÓPAI ÉS HAZAI FEJLŐDÉSE.

A történeti fejlődés vázlatos ismertetése már csak azon okból is szükségesnek mutatkozik, meri valamint bebizonyítható, hogy előbbi csődtörvényünk főbb intézkedéseiben a közönséges német csődperhez, ez pedig a római joghoz csatlakozott: úgy más részről kétségtelen' hogy törvényhozásunk a jelenlegi csődtörvény alkotásánál is kellő gondossággal, de egyszersmind teljes szabadsággal felhasznált és érvényre emelt mindent, mit e téren az elmélet és a gyakorlat, a tudomány és jogélet mint helyest és czélszerüt megállapított.

'

I. A csődre vonatkozó ujabb törvények általános és közös for- rását, egyes nemzetközi eltérő sajátságoktól eltekintve, a római jog

i ' Tagadhatlan ugyan hogy a forgalom növekvő fejlődésével mind nehezebb lesz a kereskedés esipar kozt a kellő határvonalat megállapítani; tagadhatlan továbbá hogy az ujabb kereskedelmi töryenyek a kereskedő fogalmát oly annyira kiterjesztették, mikép e fogalom alá, a kézműipar kivételével, a javak mindennemű forgatása von- h a t o : mindamellett meg mindig fennáll és fennállani is fog ama fontos különbség mely a kereskedők és azok jogviszonyai közt létezik, kikre a kereskedői fogalom semmi esetben ki nem terjeszthető, kikre tehát a kereskedelmi csőd összes szabvá- nyait, indokolatlan erőszak nélkül alkalmazni sohasem lehetend. Már maga azon korulmeny, hogy a csodnyitás esetei kereskedőknél egészen sajátszerű momentumok szerint allapitandok meg, oly intézkedéseket tesz szükségessé, melyek nem kereske- d ő b e semmikép nem ülenek. A kereskedőknél a fizetések megszüntetése általános fel- fogás szermt egyenlő a nem kereskm-fizetési-tehetetlcmégévei; mert ha a kereskedő fizetőseit megszünteti, joggal tehető fel, hogy ez lényegileg azon okokból történt, melyek miatt a nem kereskedő ellen rendszerint csőd nyittatik. A hitel, a kereskedelmi forgalom eme nelkulozhetlen foltetele, lenyegileg a kötelezettségek pontos teljesítésén alapszik s arra szamitanak a kereskedelmi forgalom alanyai s arra támaszkodva rendezik be saját kotelezettsegeik teljesitesét. Ez magyarázza meg azt, hogy a kereskedelmi forgalom miért tulajdonit es tulajdonított mindig különös fontosságot a fizetések megszüntetésének s hogy miért tekinti azt a fizetési tehetetlenséggel egyenlőnek. E körülmény, míg egyrész- ről a csodnyitás eseteinek elterő berendezését teszi szükségessé, másrészről azt követeli hogy a torvenyhozas a csod szabályozásáról, annak mikénti befejezésénél a kereske- dőkre nezve oly nitézkedeseket állapítson meg, melyek a kereskedelmi forgalom saját- szerű termeszetenek megfelelnek s ép azért a nem kereskedőkre teljes mértékben nem alkalmazhatok. (Alt. indok. 8.1. Német bír. javasl. 11. 1. Wilmowsky. Deutsche Keichs- konkursordnung. Berlin, 1878. 39.1.)

. . . . . 2 ,A Per®s élj Arás, melynek egyik részét a csődper is képezi, kétségtelenül a közjó"

• T i n ,Z 1; M b l!0 S aS °k ,n e m annyira a magán személyek, mint inkább a közjó erdekében hivatvak a jogszolgaltatasra. A közjó követeli, hogy az önkény kizárásával mindenkinek mod nyújtassák igényét a bíróságok előtt érvényesíthetni. A felek az által hogy igényeiket a biroságok előtt érvényesíthetik, az állam közegeihez bizonyos viszonyba lepnek mely a per folyama alatt, a fokozatos elintézéshez képest, változást szenved ugyan, de kozjogi jellegét mindvégig megtartja. Ez nagyban és egészben a csődperre is au mindenütt s legpraegnansabb kifejezést ott nyer, hol a csődper nem külön törvény- ben, hanem a polgári perrendtartásban van szabályozva. — Ebből azonban koránt sem következik, mintha a csődtörvénynek egyáltalán nem lehetne oly elveket és intézmé- nyeket elfogadni, melyek más országok törvényeiben már alkalmazvák. Csakhogy ez elvek és mtézmenyek átültetésénél inkább, mint a magánjog bármely terén az ország speciális és különösen ennek közjogi viszonyai bizonyos határt szabnak a törvényhozó- u l melyeket szem elől téveszteni nem szabad. A törvényhozás tehát a csődtörvény Alkotásánál a nelkul, hogy szorosan bármely idegen törvényhez kellene, vagy lehetne

képezi.

E jog szerint a csőd egyik faját alkotta a végrehajtási eljá- rásnak és pedig kezdetben csak a személy, később azonban már mind- inkább a vagyon ellen irányulva. H a az adósnak több hitelezője volt és nem fizethetett, őt a hitelezők szabályszerű eljárás után megkötözve, vagy vasba verve magukkal vihették (secum ducere et vincire) és vagy szétdarabolhatták a szó szoros értelmében, vagy eladhatták rab- szolga gyanánt idegen földre (trans Tiberim) s követeléseiket az ily módon nyert vételárból elégíthették ki.

A vagyonra vonatkozó vég- rehajtás kétféle alakban történt : missio in bona és cessio bonorum

alakjában.

Amaz a hitelezők, ez pedig az adós kérelme folytán következett he. Az személyfogsággal s infamiával járt, ennél azon- ban, a mennyiben ártatlan volt, mindezt elkerülte az adós, de sőt megillette a beneficium competentiae is oly értelemben, hogy őt hite- lezői a maga és családja eltartására szükséges ujabb szerzeménytől meg nem foszthatták, "ügy a missio-, mint a cessiónál adósé maradt a tulajdonjog, a hitelezők

a vagyonra csak birtok, használati s illető- leg u. n. preetori zálogjogot nyertek, mely szerint azt a közösen választott magister, vagy curator által eladathatták

és a vételárból magukat előre meghatározott arány (quota) szerint kielégítették.

ragaszkodnia, szabadon használliat es fel is használt mindent, mit a tudomány és az élet mint czélszerüt megállapított. (Alt. ind. 5., 6.1.)

, 1 Toutes les législations modern sur les faillites, malgré les différences qui se sont introduites dans les divers droits nationaux, ont pour commune origine cette procédure romaine (Benouard : Traité des faillites et banqueroutes. Paris, 1857. I. 19. 1.)

2 Ortolan: Explication historique des institutions de l'empereur Justinien. Paris, 1863 1 105 100 Nisanl : Collection des auteurs latins. Paris, 1842. 1. 744. Bouschaud:

Commentaire sur la loi des XII. Tables. Paris, 1803. I. 439-462. 1. Bonjean : Traité des actions ou exposition historique de l'organisation judiciaire et de la procédure civile chez les Romains. Paris, 1841. I. 405.1. Vahlberg : La faillite d'après le droit romain.

Paris, 1874. 1. 7. A zsidó nemzetnél is meg volt engedve a hitelezőnek, hogy adósát és

«Termekeit eladhassa.' Görögország törvényhozása is igen szigorú volt az adósokkal szemközt. Még Athénéhen is, daczára a Solon által eszközlött enyhítő módosításoknak.

Benouard: Traité des faillites. Paris, 1857.1. 9.

8 Az Publws-Butilius praetortál_(610 évvel Kr. e.) származik. Ez pedig Augnstus

császár K o r á b a n a t o Julin által-lett megállapítva. Bayer: Theorie des Concursproce3 _

"śes nach gemeinem Rechte. München, 1840. 1. 16., 27. Zimmern: Geschichte des rom.

Privatrechts. HI. 129., 247.11. Tambour; Des voies d'exécution sur les biens du débiteur.

Paris 1856. 1. u ' , 129. Beinhardt : Die Lehre vom Gant und Gantverfahren. Stuttgart, 1819'l 21. Dabeloio : Ausführliche Entwicklung der Lehre vom Concurs der Gläubiger.

Ha'le ISO!. 1. 93. Bethmann-Hollweg : Der römische Civil-Process. Bonn, 1865, II. 560., 671. Ù. Puchła : Ueber den Concurs-Process. Erlangen, 1827. 1. 229. Schweppe : System

des Concursns der Gläubiger. Goett. 1829. 1. 256. '

• De csak azon hitelezők, kik bizonyos idő (ugyanazon tartomány lakói a mis- sio- va«T cessiotól számítva 2 év, a vidékiek (absentes) 4 év alatt jelenkeztek. A ké-

s ő b b i j e l e n k e z ö k a. kielégítéstől el voltak zárva, vagy csak az esetleges vagyonfoloslegre

utasíttattak. Ł-.U« , . , , . , v .

5 Dans l v principe, les biens étaient vendués en masse Jvcnditio bonorum) a un acheteur qui' devenait le successeur universel du débiteur, aquérait tous ses droits et toutes ses créances et était tenu des dettes jusqi à concurrence de la somme pour la- quelle cette universalité des biens avait été adjugée. Plus tard (a szabad köztársaság vége felé) on cessa de donner ainsi an débiteur un suecessor universel*- et chacun des biens put être vendig séparément (distractio bonorum). Benouard : I. 19. 1.

« A missio és cessio csak a személyes hitelezők részére volt megállapítva. A dolpgi , hitelezoTTTHFTiKryagyyelzSlóggal bírtak, nem voltak kötelesek követeleseiket b e j e l g n ^ tëni" afödözefül szolgáló zálogot csődön kívül is elidegenítliették, söt kiadatását is Jiôsfc. ' ' Telhették, mennyiben az a bukott vagyona közt találtatott. Bayer: 21., 22. Abri : System.

des Concursprocesses. Leipzig. 1828. 1. 11., 16.

Fő elve a magán tevékenység rendszere, mely szerint

a közhatóság sem a hitelezők követeléseinek megállapítása vagy osztályozásánál, sem a vagyon kezelése, elárverése,. vagy szétosztásakor nem műkö- dött közre hivatalból.

II. Az itt előadott elveket találjuk alkalmazva a canonjogban is.

Ellenben a barbárok törvényeiben (leges barbarorum) az ókon népek kegyetlenségei újra ismétlődnek. Az ember dolognak tekintetik s az adós a hitelező által rabszolga gyanánt eladatik. Míg végre a keresz- ténység s romai mívelődés szelídítő befolyása következtében a jeru- zsálemi assise-k már úgy rendelkeznek, hogy a hitelező az adóst addig, míg kötelezettségének eleget, nem tesz, udvarában fogságban tarthatj a ugyan, de vele csak mint emberrel és kereszténynyel bánhat.

A modern csődjog (Banco rotto)

ősi hazája Olaszország,-

hol „ annak főbb- elvei a kereskedőkre nézve már a XÍII. századtól'kezdve ' szokásban voltak.

Ott, különösen Florenczben, mondatott ki először,

hogy a fizetés megszüntetése a bukással egyértelmű,

hogy a csőd köztudomása után a közadós cselekvényei színlettek és semmisek,

a hitelezők követelései pedig lejártaknak tekintendők,

hogy'a közadós

elveszti vagyona fölött a kezelési és rendelkezési jogot, mely a hite- ' lezőkre, illetőleg a tömeggondnokra és csődválasztmányra megy át,

ki a cselekvő és szenvedő állapotot tisztába hozza.

Ott találjuk fel a csődhirdetményt, a leltározást, a könyvek és számadások megvizs- gálását, a követelések valódisága és osztályozásának megállapítását, a sorrend-, illetőleg arány szerinti kielégítést, a közadós szabad lábon maradását, a csődtömegből való élelmezését és a csődnek kényszer- egyezség útján való megszüntetését, melyet Florencz és Nápoly tör- vényhozása léptetett először életbe.

Különbség tétetett a vétlen és

i Wilmowski: Deutsche Concursordnung. Berlin, 1878.1. 2. •

3 Victor Fou cher : Assis des bourgeois. L f v . LXXIV. 1. 96., 130. Grégoire de Tours, m . k. 15. f. Du Gange: Obnoxiatio. Marquardus.JIV. k. 10. f. ° , 3; AZ-olaszménzváltók ugyanis üzletük gyakorlásánál a piaczoii asztalokat, padokat

y a s z a a j ^ a "nép altal / .

•psszethrette.k. Le mot de banqueroute est tont italien :~l>ancb'Vöfío33>ffiqüeJ$ompií,'"comp- * ' b r O f t y O ton- Brise. L'étymologie de banque en route, banque en fuite ne supporte pas l'éxamen -

(Benoard I. 28. 1.). ' - • ' :

_ 4 Salgado de Somoza Spanyolországról állítja, hogy ott a csődeljár ás a jelenleg divó jogelvekkel legelőször lett kifejlődve és alkalmazva (Labyrinthus creditorum concurren- tium ad litem per debitorem eommunem inter illos causatam. Tom. 2. Lugduní. 1665. és

1672. I. c. I. §. H. uro 35. Concursus istud Judicium noviter fuit inuentum in hisce Hispániáé regnis et introductum. Oetker : Beiträge zur Lehre von Conenrse. Kassel

1847.1. 14. '

5 Le droit commercial modern a son berceau en Italie, L a se trouve la chaîne qui nous unit au monde romain. Beaucoup de renseignement sont à recueillir dans les lois^commerciales de Gênes, de Florence, de Milan de Venise et des antres États.

Pour -Ise parler que de la matière qui nous occupe, tous les grancW principes, qui servent de fondement à notre droit actuel sur les faillites s'y trouvent consignées (Benouard. 1.20.) ° '

Stracehâ .- Tractatus de conturbatoribns sive decoctoribus. Venetia 1553 et Lyon 1556. p. IV. n. 5. — 1 U. o. g. 11. gloss. 5. n. S. —» U. o. III. 54. Landry : De mercai tura deeisiones. Lugduni. 1592. Botae Genuae dec. CVH. — » U. o. de Dec. VU I. _

10 Rocco : Mercatorum notahilia. Neapoli 1655. VI., VU. Magalotti : Tractatus securitàtis ac salvi conductus Venetii. 1584. Stracha.- IV. 9., 12. VI. 5., 9., 13. VU. 25. Melius estenim pauca dividere quam totum perdere. Renouard : 22. 1. 4.

vétkes bukás között. A cessio bonorum jogkedvezménye csak azok- nak engedtetett, kik önhibájukon kivül jutottak csődbe, míg ellenben az a vétkes, vagy hamis bukottnak megtagadtatott.

Az olaszországi csödjognak itt vázlatosan ismertetett szabályai lassanként elfogadtattak, a XYI. század óta pedig általánossakká lettek: Franciaországban, Angliában, Spanyolországban, Németalföl- dön és magában a német birodalomban is. Oly különbséggel azon- ban, hogy míg itt a csőd nem kereskedőkre is kiterjesztetett, addig az előbbi államokban ez csak kereskedőkre szorítkozólag rendeztetett.

III. A németországi előbbi csődeljárást, eltérvea római jog magán tevékenységi rendszerétől, az u. n. hivatali tevékenység rendszere(Oífivt&\.

system) jellemzi. Mindent a biró vezet, rendez és igazgat. A csődnyi- tásra. szükséges előkészítő eljárás után ö nevezi ki a gondnokot, ki mint a törvényszék segédje, annak utasítása szerint jár el. Összehívja a hitelezőket, kiknek záros határidő alatt kell jelenkezni, köteleztet- vén a követelések valódiságát és elsőbbségét előtte, vagy az általa rendelt peritgyelő (Kontradictor) előtt tisztába hozni. A törvényszék állapítja meg egy zárhatározat (Práclusionsurtheil) kibocsátása után a felszámítási Ítéletben (Lokations ,Klassificationsuribeil) a kellő időben bejelentett követelések valódiságát és elsőbbségét,

csak kivételesen különítvén el a felszámítási tárgyalást az elsőbbségitől. Addig, illető- leg a tömeg pénzzétételéig sem a személyes, sem a csődbe vont dologi hitelezők nem elégíthetők ki. Ez csak akkor történhetik, midőn a törvényszék felosztási végzése által mindenkinek részét szám sze- rint meghatározta.

Csak ujabban tette a nyilvánosságon es külön- legességen alapuló telekkönyvi rendszer lehetségessé, liogy a dologi hitelezők a csődperbe avatkozni ne kényszerüljenek.

IV. A németországi csődjog legújabb fejlődésére főleg ti/ranczia eljárás az,

mi különös befolyást gyakorolt, részint, mert a jelen század elején a franczia hadjárat következtében Németország nyu-

1 Le benefice de cession de biens était accordé àeeux, qui tombaient en faillite par accident ; il était refusé à qui faillissait par sa seule faute ; il était, suivant les circon- stances, accordé ou refusé, quand la faillite arrivait, en partie par des fautes en par partie par des malheurs, ( Kenourd : 23.)

2 Wihnowsky : 4. 1. — 8 Andererseits hatten die Particulargesetzgebungen in dem Bestreben aller Forderungen, welche besonders berücksichtigenswerth schienen, gerecht zu werden, Vorrechte auf Vorrechte gehäuft und dadurch die Ordnung im labyrinthus creditorum immer schwieriger und zeitraubender gemacht. Auch noch die preusz. A. G.

0 . von 1793 Theil I. Tit. 50, derer K. Verfahren wesentlich auf dem gemeinrechtlichen Grundsätzen beruhte, stellte ein System von 7 Klassen mit 67 Unterabtheilungen, als Bangorduung der Gläubiger auf. (U. o.)

» Der Bückschritt des gemeinen Bechts gegen das römische beruhte wesentlich darauf, dass das erste den Gerichte die Begeluug aller Angelegenheiten von Amtsweyen aufbürdet, zugleich zur vollständigen Sicherung der Ordnungsmässigkeit die Feststellung aller Verhältnisse in Entscheidungen, welche gleichzeitig alle Gläubiger betreffen, ver- laugt, dazu selbst die Pfandgläubiger hineinzieht und vor allseitiger Feststellung keine Befriedigung gestattet. ( Wilmowski : 4.)

5 1807. évi Code de commerce. Livre HI., mely a közönséges csődöt csak a keres- kedőkre vonatkozólag szabályozza. Nem kereskedők ellen csak a_rendes végrehajtási eljá- rás van megengedve, melyhez azonban más hitelezők is csatlakozhatnak. (Code de pro- cédure civ. Tit. H. Art. 656. Tit. 14. Art. 749.) '

-gáti része franezia törvényhozás alá került; részint, mert az 1855 evi porosz csödtorvenykezés is azt vette alapul.

A franezia csődeljárás egyszerűbb és sokkal rövidebb, mint a t a t r őktt f r

\

T ° í

^ é g e t enged s nem v'makoz tatja őket koveteleseik kiadására nézve addig, mm az összes vitás kerdesek kiegyenlítetnek és az egész csődtömeg°pénzze téte tik Az előjogokat jelentékenyen korlátozza, a hallgatólagos zálogjo- Ú l T L

T * í ' " f

h a jelzálogjogot pedig csak i^gat-

ü z e t

f ^ ^ ü n t e t é s e egyenlő Í csődállapottal.

t J S T l í

í

i

f

elrendelheti ugyan a csődöt Mmdamelle.t a hivatali tevékenység csak az eljárás kezdetén s annak első fokozatain fordulhat elő. A bifóság r e n d e l i f

S í

a h t l eg" wm m i ST ! ^ 5 f 6 l Ü g y e l a z e lJ 'á r á s ^ a b á l y s z e r ü m e n e t é r e , a h i t e l e z ő k e t z á r o s h a t a n d ó r e ö s s z e h í v j a , t ő l ü k a z i d e i g l e n e s syndtkn-

*ok névsorát átveszi és azt alkalmas egyének kinevezése végett a bn-osag ele terjeszti. Az üymódon kinevezett syndikusokat illeti a csodvagyon kezelese, a kunnlevő pénzek behajtása, ingók eladása a 2 ^

' r

í

'

^

* * * azonban a taigyalas bizonyítás es megállapítás a hitelezők részéről a kiterjedt hivatali hataskorrel felruházott csödbiztos előtt ezközlendő A z T s z - szehivott es megjelent hitelezők, a mennyiben köztük a kényszer- egyezseg (accord concordat) létre nem jöhet, végleges syndicusokat valasztanak s azok jogkörét megállapítják. Ezen syndicusok a tömeg- vei

8

értékesítik, a felosztási tef- vet elkeszitik es a körülmények szerint fizetéseket teljesítenek idő- követelésekre S t ® » P«*

i

: t o

'

,

tevékenységének sokkal tágabb teret enged a fianczianal az angol csődtörvény.

melynek kereskedők és nem kereskedők alá vannak vetve.

A b í r ó s á g ' W n k r u p t c y cotrt

a C S Ö A

í ' r f

^

elintézi, de nem 'a külön- ben szokásos perbeli alakszerűségek szerint, a vitás jogkérdéseket A mi azonban a tömeg kezelését, felosztását, vagy a csődkövetelések megvizsgálását illeti ezekre nézve már nem hivrtalból, £ S /

f

rendbeszedését a rcqistrlr (csodbiztos, csődfelugyelő) teljesíti egész a hitelezők összejöveteléig

ezután pedig az első gyűlésen általuk választott trÜstee (bizalmi szé-

-i . ' 4 franezia csődeljárás irányelveihez csatlakozik, az 1869. évi ápr 29 bainr az 1869. janTy. osztrák WÍTSsIz-Í87:7. fehr. 10 némabtoiÜZ '™

l a n n n t « a ^ t o n l e t l ^ ^ ^ l . ^ á r c z . 30. magyar csődreadtartás is! b l , o d a b m'

E l t ö r ö l t e « záros h a t S t 3 L ^ T , hitelezők most elkésve is jelenkezhetnek és az új felosztásnál fi™, lembe vetetnek, sót a mennyiben telik az előbb kifizetett o s z t a l é k ^ r Ö t e t S k '

4 1869. aug 9 Bankruptey act. Skócziában és Irlandban nem érvényes ngyes mtezkedesei azonban mégis csak kereskedőket illetnek ' gyűlésein Le g l r a r, b Í r Ó S á g n e V e Z Í é s m o z d i a a tJa el. A registrar elnököl a hitelezők

mélv eondnok),

kinek ellenőrzésére szintén a hitelezők a felügyelő bizottságot (committéé of inspectíeh)

rendelik ki.

A trustee köte- les ugyan ragaszkodni azon szabályokhoz, melyeket a hitelezógyules a tömeg kezelésére vonatkozólag megállapított, de különben korlát- lan szabadsággal jár el és csak igen kevés intézkedésnél van kötve a felügyelő bizottság jóváhagyásához.

Nála jelentendők, előtte biz o- nyítendók és általa állapítandók meg a csődkövetelések - a vitasnak jelzetteken kivül.

Az előjogok általánvéve eltöröltettek

VI Az amerikai csődtörvényszerint a bnosag hataskore csak a csödügygyel összefüggő peres kérdések eldöntésére szorítkozik ' Az eljárás vezetése

a register in bankruptcg-ra van bízva." 0 elnököl a hitelezők gyűlésein, jegyzőkönyvbe veszi az indítványokat es tárgya- lásokat, kihallgatja a feleket és tanúkat, esetleg eskü alatt is; meg- nyitja a csődöt, megvizsgálja és megállapítja a na a bejelentett követeléseket, meghatározza az osztalékot és megszámoltatja a gond- nokot

A gondnokot (assignee, curator bonorum) a hitelezők első gyűlésének kijelölésére a bíróság nevezi,

ennek jóváhagyásához van kötve eljárása s tőle függ egyes esetekben elmozdítása is. A hitele- zők rendszerint nem b ú n a k határozó befolyással sem a tömeg keze- lése va^y értékítésére, sem a követelések megállapítasara nezve.

De kéinjszeregyezségnek sincsenek alávetve és az első vagy egy későbbi összejövetelkor a követelések tökeösszege szerinti

/i^több- séggel határozhatják, hogy szabályszerű csődeljárás helyett a felszá- mítás önmaguk a hitelezők által eszközöltessék. Ez esetben a tömeg- hez tartozó összes vagyon a hitelezők által választandó bizalmi sze- mélynek (trustee) adatik át, ki azt a bíróság beavatkozasa nelkul,

, A trustee a hitelezők h a ^ t a f o ^ ^ ^

tee v M a a S S T g ^ Ű T e m . m e g e r ő s í t ő , sem megeróflenifo joggal uemhiiVDe azt hrya

tálától fontos okoknál fogva elmozdíthatja. '

2 L e r f ö l e b b 5 h i t e l e z ő - , vagy ezek k e p n s e l o i b o l all. , . , . . . . ...

2 H a í e l ü X e l ő b i z o t t s á g n e S v á l a s z t a t i k , a n n a k t e e n d ő i t a b í r ó s á g t e l j e s í t i . • i H y e n a X I X e g h e z t a r t o z ó t á r g j - a k n a k elzálogítása vagy t e r m é s z e t b e n v a l ó felosz- AufsichtóraÁX ist nicht vorgeschrieben. E b e n e m b e S U " l m U

bérre nézve tartattak^fenn. ' e r s t r ec k t sich auf aUe Schuldner ohne Unterschied des Standes und Gewerbes Es wird nie von Amtswegen, sondern nur auf Antrag entweder desSchuldners oder eines Gläubigers eröffnet. (IH. függ. a német bírod. est. indok. 98.1.)

muss (U. o 9/. h) keletkezik, a bíróság határoz

» toX to ode íaHs kein Streit vorliegt, der register überweist dem asstgnee

assignee nimmt Besitz von der ganzen Masse. (U. o. JJ.)

11

azonban egyhitelező-választmány felügyelete alatt kezeli, hasznosítja

es osztja el.

VII. Magyarországnak J 840. év előtt külön csődtörvénye vagy torvény által megállapított csődeljárása nem volt. Az e tárgyra vonat- kozo elvi szabályok szétszórva részint a törvénytárban, részint a döntvénytárban foglaltatnak.

Erdélyben pedig egész mostanáig hiány- zott az országos törvény, mely a csődtörvénykezést, vagy a közadós vagyonanak elégtelensége esetén a követelések elsőbbségét mégha-'

tarozta volna.

° & •

Az 1840-ben kihirdetett csődtörvény

a csődügyekben köve- tendő eljárást korulírta s az egyes teendőket határidőkhöz kötötte ugyan de a czélnak tökéletesen még sem felelt meg. Azért azt már

1844-ben

javítani, bővíteni, 1861-ben pedig módosítani, változtatni kellett az időközben hatályba lépett jogegyenlőség és telekkönyvi intézmény követelményeihez képest.

Ide járultak a főtörvényszéki döntvények s később kiadott felsőbb rendeletek is, mennyiben ezek altal a csődtorvény lehető vagy létező hiányai pótoltattak, hézagai kiegeszittettek s homályos, vagy kétes helyei egyes esetekre alkalma- ' zottan felvilágosíttattak.

.

• • '11' ^ ' ^ T1 1?5- ~ 3 Különösen a követelések osztályozását a Decisiók-160-ik lan- . ^ a y ü ^ f ^ ^ t o ^ ^ •v„^w>»,r 7iaknÍQÍZ_p^eá^ag.lgp7. 12. tcz. rendelke- J§tt. Melyik gyakorló ügyvéd nem rsmeri a régi e s ő d e l j á r á T l ^ e m é n T e i C a m a ioppáS"-

pertomkelegeket, melyekbólesak angyali türelem vezérelhette a (min h o ^ a zöld aszta- lon ilyenek meg jelenleg is megfordulhatnak) vezérelheti ki nem csak a bírót de az

M> ^{t á}? . ^meTf. nagyapai örökségképen szállott az ily perben való ü ^ k ö d é s

(Tobb pesti jogtudós : Uj csödrendtartás. Pest, 1854. V.) u⁰y^Koaes.

, * 3 'htanyán segítendő szabályozta az 1772. jul 4 kir rendelet a Milet norma cndalu-nak. neveztetett. Ide vonatkoznak az 1772. okt. 7 legfelsőbb rend a

^ . m í j s a g g a l párosult yajg-^lf.é|gqndáilanTágból erecfe bukások'akadálfozása és meg!

fen-yrtésere :. tovabJialaz_1831._ évi 2215. sz. űdvari és ' 1836.' évi 23^0 4^54 sz kor m^nyszeki_xenMí.tek (Lőcsey-gyűjtemény. Marosvásárhely. 1838 1 46 791 ' " •

; 1840. 22. tcz, — s 1844. 7. tcz. . ' . . f ö r v- szab'."IV. czím, Megemlítendő itt a gyakorlat is, mint a csödtör- venykezes alapos elsajátításának egyik-első rendű" előmozditójáVAzéi-t ki csupán a for- K ZiT1™ a gyakorlatot mellőzi, lehet ugyan jogtudós, ámbár cjak elméutk Azon- ban nem ehet jogtudós - gyakorlat mellett sem az, ki a forrásokat nem ismeri Úgy L 3 L f uí ^{6 n}' ^{m e}Xe p e d i g a t ö r v é ny h a t A s a úányozva van. elmélet és gía- korlat csupán karöltve vezetnek czélra: a források alapos ismerete mellett annak ki

-^{a t}T Pohara képezni akarja, a gyakorlat is mulhatlanul szüksé- ges. (Császár: Csodtorvény. Pest, 1847. 21. Herczegh: Csődtörv 1872 1 4 )

' A_Í®I®fdeg h a t á l y b a n álló c s ő d t ö r v é n y t a m o s t e m h t e t t e k e n k í v ü l m é g a k ö v e t k e z ő k l ^ ^ f / j ^ 107. tcz m i n t elsfi k e z d e m é n y e z é s a m a g y a r c s ő d ü g j f j o g s z o l '

követeléseire nézve csak a betáUázásáltíl nyert ' I S I ? o k o z á s r ó l , vagy a kielégítési sorrenlröl '

iniézkedett volna. 2 Az 1/8?. május l,én_éleíb.e lépeti J l _ j i , Józsefi perrendtartás IX-ik fejezete, mely a csodperekbem eljárást elég körülményesen szabályozza. Ezen perrend- ' tartasazonUan főleg mivel országgyűlésen kívül hozatott be, csak négv évig volt köte- lező erejű es 1790-ben, II. József halála után megszűnt. De számos egyes szabályai különösen pedig azok, melyek a dolog természetéből meritvék, - magyar lljárási alakba oiioztetve — szokás és gyakorlat utján tovább is érvényben maradtak 3 Az 1804 10 tcz Következménye azon általános óbajtásnaTT^fTcTőjtÖr-' f o ^ a z ' m i ¿ 7 ? ^ ^ \^{e l}y ^ é s e iránt II. Lipót király alatt n y i l W u l t meljmé) lógva az 1791. 67. tezikkben kirendelt országgyűlési küldöttség egyike e tárgyat is felka- r o l j m o l munkálatot irt azonban a közbejött és hosszantartó f r a n c i a bábon, miatt torvénynye nem válhatott. Slindamellett a csődperek folytak részint a szoká?

r e ^ t j e g f e l s ő j i b j i r . parancsok, f ö l ^ é d i g T k l í 7 T l b n a k b t á r o z a t a i által sz'abá yózva"

1-2

HAZAI IRODALOM.

Eltekintve itt azon rövid vázlatos, de mindamellett sokszor igen becses ismertetéstől,, melyben a magyar közpolgári magánjog magyarázói a csődtörvénykezést is részesítik; mellőzve továbbá a jogi szaklapok és folyóiratokban koronként megjelenő azon értekezé- sek és fejtegetéseket, melyek az előbbi csődtörvény egyes szakaszait és vitás kérdéseit elméleti, vagy gyakorlati szempontból iparkodnak megvilágítani: itt csak azon önálló munkákat óhajtom felsorolni, melyek °különösen és egyedül a csődtörvénykezéssel foglalkoznak.

Ilyenek:

I. Magyarországra nézve: Miller János FerdinándJractatus de Processu cridaíi, seu concursu creditorum. Buda. 1764. Kéler Zsigmond: Tractatus de processu concursuali, secundum ordinem Iudiciarium pro Regno Hungáriáé, Partibusque eidem adnexis Benigne praescriptum instituendo. Bécs. 1786. Kolgyári Császár Ferencz:

Magyar csődtörvénykezés. Pest. 1847. Szeniczey Gusztáv : A magyar csődtörvény és csődeljárás. Pest. 1869. Dr. Ováry Kelemen: A csőd- rendszer. Pest. 1871. Dr. Herczegh Mihály: Csődtörvénykezés Ma- gyarországban és Erdélyben. Pest. 1873.

H. Erdélyre nézve: Több pesti jogtudós: Uj csődrendtartas, bevezetéssel, utasító és felvilágosító jegyzetekkel. Pest. 1854. Sze- niczey Gusztáv: Az uj csődeljárás s az erre vonatkozó momany- példányok. Pest. 1854. Vlk: Handbuch der provisorischen Concurs- Ordnung und der dahin einschlägigen Gesetze und Verordnungen.

Pressburg. 1855. Schuster: "Darstellung der Concursordn. für die Köuigr. Ungarn u. s. w. von 18. juli 1853. Wien. 1857.

^

A legújabb csődtörvényre vonatkozólag Dr. Apáthy István:

A magyai- "csődtörvény tervezete. Budapest, 1874. Ministeri előter- jesztés: Magyar csödtörvényjavaslat. Budapest, 1879. Kassay Adolf:

Az 1881. évi új csődtörvény. Budapest. 1881. Dr. Králik Lajos:

A csődtörvény. Budapest, 1881. Dr. Zsögöd Benő : Csődtorvény.

Budapest, 1881.

'

E határozatok, mennyiben a kötelezvények betáblázását a csődtömeg kiegészítését s a hitelezők követeléseinek osztályozását szabályozták, sok éven keresztül egyedüli zsinór- mértékül szolgáltak a csődperekben eljáró hazai birosagoknak (Dec. 1, 6 10 11., Id., 14 15 31 3§ 33 34., 36. liqu. debit.) 4. Az osztrák csodrendtarM,_ineiy_l&>3. szept.

-¿li lépett hatályba és f l a g u l r o r s z á g b a r r m ^ ™ ^ f ^ X u l ^ Ä f c 'keflötl álíar megállapított ideiglenes törvénykezési szabályok luhirde eseig, Erdelyben

¡)eclig4gész a jelénlegi új csődtörvény behozataláig érvenyhen waradt (1869 marcz 30 átmeneti int aTX c i k k , 4870. aug. 30. 8145. semm. sz. hat.). Legfőbb előnye abban állott^ h o ^ ' a hitelezők • kielégítése, nem volt függővé téve a csodper végkepi befeje-

KéSétÖ1> Említést érdemelnek még a következő gyűjtemények • Szabó^«Mszegi La- jos • Váltó és csődügyekben keletkezett fötöryényszéki határoza ok gj-ujteménye Pest,

Í Í 5 . Szeniczey Gus%h: Váltó és csödügyekb'en a tek. lí»7 liétszemélvestábla által 1841—1866-ig megáUapitott elvek. Pest. 18b2. 18b3., 18bo., löo/.

h e t S ZT ^ ö - wnfs a lZ n k a : Eggenberger- Az 1881. évi csődtörvény országgyűlési

V.

KÜLFÖLDI TÖRVÉNYHOZÁS ÉS IRODALOM.

À csődügyekben való jogszolgáltatás hasonlító tanúlmányozása vegett a következő törvények szolgáljanak itt átnézetül

Francziaországban

1807. sept. 22. Code de commerce har- madik könyve (Des faillites et banqueroutes. Art. 437—614) melv azonban az 1838 május 28. törvény által (Loi sur les faillites et b a n - q u e s es. Bull de lois IX. ser. vol. XVI. p. 717.) lényegesen módo- sittatott es javíttatott.

Belgiumban az 1851. apr. 18. loi sur les faillites, banqueroutes 6Î sursis.

Hollandiában az 183S. okt. 1. Wetboeck van Koophande III

könyv /64—923. cz. a csődről. ' Olaszországban az 1865. jun. 25. kereskedelmi törvény III

könyve.

'

Spanyolországban az 1829. mai 30. Codigo de commercio. Ne- gyedik könyv (100J-1177.cz.) a csődről - PortugalUában az 1833.

sept. 18. Codigo commerciah Portuguez. 1124—1262. czikk szintén a csődről.

Német birodalomban az 1877. febr. 10. csődrendtartás.

S S i Ä I Ä " 1881. évi csődtörvény. Kiegészítve a reá vonat- ' Boileux (Boulay-Paty) : Traité des faillites et banqueroutes. Paris 1849 2 vol Cog: Exposé de législation sur les faillites et les banqueroutes Bordeaux 1838 mieroutes Paris 1839 T Ä t ^ ^ d" 8JU Í UI 1 8/8' S u r l e s

Ä m aj 1838. Ä a X f Ä Ä

banqueroutes d' «près la loi du 28 Maj. 1 8 3 8 Ä ' ^ « X f Des Tic s BraXTl v - 1 nS f a i l H t e S ?" d 6 S r é f o r m aVp" peuvent l ' a X I Ä Paris ™47 toavard-Veyrieres: Des concordats amiables (fiappoíts, discours et c o m m e n t ! r e du décret de l'Assemblée nationale du 22 avftt 1848 Paris, 1S4S, et 1849 Mo™2™ T m t é du concordat en matière de faillite. Paris. 1855.'Démangeât (BravardlVeyrières) '• Traité des faillites et des bimquerontes. Paris. 1864. 1 vol. p . 9 6 4. D u b o i s (c!ríeT La f a U t e fe1?-'^international privé. Paris. 1875. Lecomte: Etude c o m p t é des'princb aie!

P o , , « » ; j1/" f - ™ •• Commentaire legislativ de la loi sur les faillites ect. Bruxelles M Ä S n r , e S f a i l l l t e S e C t B r U X e U e 1 8 6 S- R m w e t : Posinomie des lois belges !

s Parodi: Diritto commerciale. Gênes. 1S55. Gmie : Dell fallimento il diritto pri è Â f , ^ Nistri. 1873. Observasioni e proposte délia W t o d i S W - co Z e m i L L l Á Y X v Xl a t l Vna l SU 0r ,p r 0 g r e tí ° P e r l a r i f o r m a del Codice di . T d Ä f i W ^ A V L A a M f - ' a S H a u d e l s g e s e t e b™b Königreich Italien,

4 Sckuhmacher-tbl németre fordítva. Hamburg 1832

v e i u e r C °U C U T S O r d m mS , l e b s t M o t i v e ™ "'len Entwurf Berlin 1S75 lolderndorT: Concursordmmg für das, deutsche Beleli. Erlangen 1 8 7 9 " km i m n é l Deutsche Reiehs-Concursordnung. Berlin. 1878. HdnigkmJ: Ó o M n V s w d n u M d

eutsebe Reich. Berlin. 1877. Köm,,: Das deutsche Concursverfabran 18^9 Harn nover. baruey: Der Concurs nach den dem deutschen Reichs- tag TOraele-ten Fnt würfen. Berlin. 1876. Sarvey und Thilo: Die Concursordmmg f l d a ! L 3 X S "

Ausztriában az 1869. január 9. esődtörvény.

_ Angliában az 1869. aug. 6. Bankruptcy act (32 e t 3 3 \ i c t . c. /1),

mely Scotiában és Irlandban nem hatályos, úgy szintén a kereske- delmi társaságokra sem. Utóbbiak az 1862. companies act rendelke-

zése alá esnek.

•

' Oroszországban az 1829. jan. 31. általános törvénykönyv (bwod) második kötete, hol a kereskedelmi törvények közt a csődjog is fog-

laltatik.

,

Az egyesült amerikai államokban az 1867. mart. 7. csodtorveny, mely 1868. jul. 7. és 1870. jul. 14-én kiegészítésekkel láttatott el.

Berlin 1879. Stieglitz : Die Coucursordnung für d. deutsche Beich. Tübingen. 1879.

Az 1855. porosz csödrendtartást illető jelesebb munkák : Goldammer : Commentar und vollständige Materialen zur K. 0 . von 8. Mai. 1855 Berhn 1858 Hahn: Die prenss. K. 0 . Breslau. 1866. Kock : Die preuss. K. 0. Berlin. 1867. Makover : Stu- dien zur K 0 . von 8. Mai. 1855. Berlin. 1861. A szaszorszagihoz Gunther : Der Con- curs der Gläubiger. Leipzig. 1852. Wengler : Der Coucurs der Glaubiger. Leipzig 1870 A közönséges német csődrendtartáshoz Kon : System des Concursprocesses nebst der Lehre von den Classen der Gläubiger. Leipzig. 1828. Bayer : Theorie des Concurs- proeesses nach gemeinen Bechte. München. 1850. (Hol az idevonatkozó irodalmi munkák is elosorol va 1gtfi t s d m c k e l.e i. D e r Referentenentwurf einer Concursordnung nebst Motiven für Oesterreich. 1868. Kiszling : Die oesterreichische Concursordnung. Linz.

1869 Kaserer : Commentar zur oesterreieh. Concursordnung mit sammüichen Mate- rialen. Wien. 1869. Zvgschicerdt : Praktisches Handbuch zur Concursordnung fur die im oesterr. Beichsrathe vertret. Länder. Wien. 1869. A korábbi csod- ugyi irodal- mat illetőleg Heimerl : Vorträge über den Concurs der Gläubiger nach den oesterr.

Gesetzen. Wien. 1840. Gspan: Abhandlung über die gesetzmassige Befriedigung cou- currirender Gläubiger. Graz. 1839. Stubenrauch: Systematisches H ^ d b u c h der Lite ratur der allgemeinen (josefinischer) Gerichtsordnung und der allgemeinen josefinischen Concursordnung von 1 Mai 1781. Wien. 1840. Tmteltanb : Zur Codification des Concurs- rechtes. 1863. ^ ué m e t birod. csödtörv. indokolásához. 81. 1. Sergeant Steffens:

New conjmenttaries ou the Laws of England. 1868. WeigMman : The new bankruptcy law. L o n d o n . ^ ^ ^ ^ ^ . M a n u e l d e droit commercial français et étranger. Paris.

M a r e S C ) qXnnae1t8to'establish a uniform system of bankruptcy tkroughout the United States. U. függ. a német bir. csödt. indok. 95. 1. Hilliard: A treatise ou the law of bankruptcy and insolvency. Philadelphia. 1867.

» A római jog szerinti csődre nézve Vainberg : La faillite d'après le droit romain.

Paris 1874. 306 lap. A schweizi csödtörvénykezés tekintetében pedig : Leuthy : Samm- lung aller in den sämmtllcken Cantonen der Schweiz bestehenden Concursgesetze mit Bezeichnung des Concursverfahren und weiteren uöthigen Anleitungen. Aus den Gesetz- sammlungen der sämmtlicher Cantone der Schweiz authentisch enthoben. Zurich. 184,1.