köz-első osztály a másodikat s ez a harmadikat k i z á r j a —
1és hogy az első osztálybeli követelések egymással szemközt soroztainak,'
2ellenben a többi osztálybeliek arányosíttatnak.'
659. . A csődvagyon, a mennyiben azt a külön kielégítésre
jogosí-tott hitelezők követelései, továbbá a különös tömegtartozások és
után megmarad, a személyes hitelezők kielégítési alapját, vagyis az általános csődtömeget képezi. Ebből nyer kiegyenlítest mindazon
követelés, mely különkielégítésre utasítva nincs.
1' I. Valamit azonban a különleges, ugy az általános csődtömegnél
is, mindenek előtt a 'tömeghit ele zöket. kell kifizetni, vagyis azon tarto-zásokat és költségeket, melyek a tömegre vonatkoznak, ennek érde-kében tétettek és keletkeztek.
2Az első osztályban legelső helyen az alkalmazottak elégítendök k i ,
sértvén ezen kifejezés alatt a szolgálati személyeket, vagyis azo-kat, kik a közadósnál bizonyos szabályszerű idő elteltéig,''' aláren-deltségi, vagy legalább is függőségi viszonyban élnek
1s annak érdekében bérért vagy jutalomért működnek.
6Azon körülmény, hogy ezen alkalmazottak idegenek-e, vagy a bukott gyermekei, kézi, vagy szellemi munkát teljesítenek-e, avagy hogy a csődnyitás idején szol-gálatban voltak-e még, vagy azt már elhagyták akkor: különbséget
1 Minist, cstj. ind. 55. 1.
_ -' Magától értetvén egyrészről, hogy az átalánosan terhelő tartozásoknál és költsé-geknél is alkalmazandók azon elvek, melyek a törvény 47—50. §§.-ban a tömegtartozások és költségek tekintetében megállapíttattak ; — másrészről, hogy a személyes hitelezők kielégítéséről addig nem lehet szó, míg említett tartozások és költségek kiegyenlítve nem lettek. Habár az uj törvény, miként az imént márkiemeltetett, a-személyes követelések kiváltságolását indokolhatónak nem találja: mindamellett nem téveszthette szem elől azon fontos indokokat, melyek a személyes követeléseknél is bizonyos előjogok megálla-pítását s egyúttal ezeknek kiváltságos kielégítését követelik. Ez okból az 59. §.-ban, mely a csődhitelezőkre nézve mintegy átalános intézkedésnek tekinthető, szükségesnek látszott kimondani, hogy az egyes osztályokba sorozott követelések azon sonendbeu elégítendök ki, melyet a törvény e részben az egyes osztályok felállításánál kijelöl. Miből önként követ-kezik, liogy addig, míg az első osztályba sorozott követelések teljesen kielégítve nem lettek, a második osztálybeliekre a sor nem kerülhet (u. o.).
-3 Nemcsak azért rendeli ezt igy a törvény, mert ezek követeléseit az ujabb 'európai törvények (Code civil 2191. cz. 4. pont, franczia csődtörvény 549. cz., angol bancruptcy act 32. illetve 28. §., porosz est. 77. §., dániai est. 33. §., olasz keresk. törv. (564. Ü.
osztrák est. 43. §., német est. 54. §.) is kivétel nélkül kedvezményben részesítik, hanem azért is, mert azoknak, kik a közadós szolgálatában állandóan alkalmazvák, e minőségük-nél fogva nem igen áll módjukban magukat követeléseikre nézve biztosítani; mert továbbá az e részbeni előjog sem az átalános hitel, sem a többi hitelezők érdekeivel nem ellenkezik. Eliez járni még, hogy az ily módon alkalmazottak követelése, illetőleg az ennek alapját képező szolgálati viszony mindenki által fölismerhető s terjedelmére nézve oly jelentéktelen, mikép a hitelezők összeségével szemben figyelembe alig jöhet, magára a szolgálati viszony lehetőségére nézve pedig nagy fontossággal bir. A mit ők követelhet-nek, csak megtérítése azon szolgálatoknak, melyeket a közadósnak s általa közvetve magának a tömegnek tettek. Jogos és méltányos tehát, hogy e követelések, melyek bizo-nyos tekintetben a versio in rem jellegével bírnak, minden más személyes hitelezőt megelőzőleg elégíttessenek ki. (Minist, cstj. ind. 57. 1.; n . Német cstj. ind. 265. 1.)
» Melyet törvény, szokás, felsőbb rendelet, helyhatósági szabály, szerződés vagy
felmondás állapíthat meg. ' "
5 Meistens wird mit soleheu Dienstverhältnissen eine persönliche Botmässigkeit unter den Gemeinsehuldner bedingt sein ; dies ist aber nicht Erforderuiss, auch Ge-sellen, Meister, Fabrikarbeiter, Handhingsgehülfeu, Wirtschaftsbeamte, Gärtner, Förster.
Schreiber, Sekretäre u. s. w. können solche ständige Bedienstete sein. (U. Német esti
ind. 266.1.) J'
. 3 A bér lehet tiszteletdíj is és állhat nemcsak pénzből, hanem lakás, tartás, ruházat-s egyátalán minden oly ellenértékből, mely a teljeruházat-síttetett munkáért nz illető háztartáruházat-s, gazdálkodás vagy iparüzlet természetéhez képest követelhető. Azonban nem vonhatók a munkabér fogalma alá a szolgálati viszonyból eredő egyéb követelések, például'azon kár-térítési igények, melyeket a szolgáló személyzet a szolgálati viszony időelőtti fölbontása miatt a rendes béren kívül támaszthatna. Az ily követelésekre nézve a szolgálati sze-mélyzet is azon csödhitelezők sorába tartozik, kik semmi előnyben nem részesíttetnek.
(Herezegh : Csődtörvénykezés 173. 1.)
azért nem tehet, mert azok a követelés jogi természetét meg nem vál-toztatják.
1De azok követelései, kik a bukottnak csak egyes szolgála-tokat, habár ismételve teljesítenek s mindannyiszor nemcsak fizetést, hanem élelmet is nyernek : előnyös kedvezményben nem részesíttet-nek.
2Az ilyeneknél hiányzik a szolgálati viszony fogalmának megfe-lelő állandóság.
3A mi pedig az időtartamot illeti, a kiváltságos kielé-gítés csak egy évre szorítkozik s a csődnyitás napjától visszafelé számíttatik.
4A csőd alatt esedékes bérkövetelések a személyes igények közé nem tartoznak; ezek mint tömegtartozások jelenkeznek, tehát még a kiváltságos követeléseket is megelőzik.
5H. A mi a gyógyítási és temetési költségeket illeti: ezekre nézve az új törvény a réginek
6álláspontját fogadta el akkor, midőn az or-vosok, sebészek, bábák, betegápolók, gyógyszerészek, lelkészek, a koporsót készítő asztalosok, a szemfödelet és más halotti ruhákat kiszol-gáltató kereskedők, temetkezési
7vállalkozók stb. követeléseit, egy évnél nem régiebb időből az első osztályba sorozza.
8Oly
különb-1 Ebeusowenig ist es Erforderniss, dass der Betreffende Wohmmg und Kost im Hause des Dieustberru zu erkalten, oder dass er für seiue Dienste Pausebsumme zu empfaugen hatte. Die Bienstverglitung kann auch uach Stückarbeit, oder Autheilen am Gewinn oder iu auderer Weise beduugeu seiu. (II. Kémet cstj. iud. 266. t.) '
2 Mint a napszámosok, varrónők, azon kertészek, kik tavaszszal a földbirtokos kívánatára a városból falura mennek s ott uéliáuy napig foglalkozva fizetést, tartást es szállást kapnak stb. ,, ,,
3 Különben pedig a törvény nem követeb, hogy epen a bukott fogadta legyen tol az alkalmazottat. Elég, ba körében s érdekében működött és ha csődöu kívül is tartozott volua bérét kifizetni. , .. , , • - n i
4 Az idő tekintetében, melyre nézve a hatralekos evi, vagy berkovetelesek kiváltsá-gos kielégítésben részesíttetuek, a tételes törvények lényegesen eltérnek egymástól s
ossz-nftk megfelelnek, bauem azért is, mert azok úgy az ideiglenes csodrendtartas (20.. §.), mint ieleulegi csődtörvényünk (83. §.) intézkedéseivel is megegyeznek : habar ez utóbbi a cselédek követeléseit nem az első, lianem a második osztalyba rendeli soroztatni.
(Minist, cstj. iud. 57.1. n . Német cstj, iud. 267.1.)
s T t - — — T i , ' c r 7 / \ í i T f o rtt-Űrl l a v t o VI
ez i
tartozását 1 , , .. _ ind. 57. 1. IT. Német cstj. ind. 267.1.)
3 1S40: 22. tcz. 34. §. d. e. ; ideigl. törv. szab. IY: 18. §. 4., 5.
7 Ha a közadós csöduyitás előtt balt meg, ez esetbeu a helybeli szokáshoz, az el-huuytnak állásához és vagyonához mért temetési költségek sor.oztatuak az első osztalyba (aptk 549 §.). A meuuyibeu e költségek a törvényes, mértéket túlhaladnák, ezek a l ó l a tömé" nem meutetik ugvan föl, de csak mint közönséges követelés fog kielegíttetin. — Ha azonban az elhalaloz'ás a csöduyitás után történt, csupán a temetessel elkerullietleuul összekapcsolt, mulhatlamü szükséges kiadások téríttetnek meg. Azon koltsegek, melyek az eltemetésre nem mulbatlan szükségesek, mint ajándék tekiutetvéu, azok terkere esnek, kik ezen fölösleges kiadást teljesíttették. (Cst, 49. §. 4., 1S40 : 22. tcz. 84. §. e -ideigl. tory.
szab IV - IS. §. 4.). Megjegyzendő, bog}' a német cst. 54. íj. 4. p. szeriut, toyabbá Angim-ban DániáAngim-ban és ÉjszakamerikáAngim-ban a temetési költséguem tekintetik előnyös tételnek.
s Az általános jogrend, a közerkölcsiség, emberiség s a közegészseg egyirant követe-lik ezt. Nevezett személyek ugyanis a segélynyújtás és a gyógyszerek kiszolgáltatasara törvény által vaunak kötelezve — a nélkül, hogy a segélyezett ^ ető-képesseget vizsgálhat-nák. Epen azért viszonzáskép- meg is kiváuhatják ugyan ou rorveuytol, hogy ez nekik követeléseikért védelmet és biztosítékot nyújtson. Deim fcn„„e and Sittlichkeit verbieten deu zur Hülfe von Kranken gerufenen Personen ihre Hilfsleistung davou abbaugig zu machen, ob der Krauke dieselbe sofort vergüten oder die Vergütimg sicherstellen vermag.
Zudem weiss Jedermann, dass iu einer Haushaltung hin und wieder Krankheiten
em-seggel azonban, hogy míg az uj törvény e kiváltságot csak a közadós személyére szorítja, addig a régi szerint, ki volt az terjesztve oly csa-ládtagok betegségére is, kiknek tartására a közadós köteleztetett.
1Hasonlóképen az első osztályba soroztatnak az adók, vámok és bármily néven nevezendő közterhek,
2a mennyiben a csődnyitástól visszafelé számítva három évnél nem régiebb időből vannak hátra-maradásban és a mennyiben az ezek által különösen terhelt javakból még kielégítést nem nyertek volna.
8III. A kiskorúak
4és gondnokoltak
5követeleseit a törvény azért
treten und Aufwendungen veranlassen. Das fragliche Vorrecht ist sonach auch erkenn-bar und während der Umfang desselben'von grosser Erheblichkeit für die Berechtigten ist, kommt es für die zurückgesetzten Gläubiger kaum in Betracht, (n. Német esti.
ind. 257.1.).
-1 Az orvos, gyógyszerész stb. követelése közé sorozta a korábbi gyakorlat az ügy-védi munkadijjat is, mely a csőd előtt tett szolgátatokért évenként kikötve, vagy az eljáró bíróság által megállapítva volt (1846. szept. 16—80. liétsz. 1842. decz. 29—474; 1844. máj.
24—20. és 1845. decz. 3—1207. sz. váltófeltörv. ítél. Herczegh : Csődtörvénykezés 160. 1.).
Mindezek követeléseire azonban megjegyzendő, hogy csak az esetben soroztatnak az első osztályba, ha önmaguk, vagy engedményeseik által ¿őröltetnek be. A ki azonban neve-zett személyeknek a jogezinq alatti követeléseit kifineve-zette, vagy a közadósnak ily czélból pénzt kölcsönzött, az kiváltságos hitelezőnek'nem tekintetik". Követelése a közönséges adósság természetét ölti magára. (1845. decz. 3—1207. váltóiéit, és 1846. febr. 23—96. sz hétsz. tábl. Császár-. Csődtörvény 145. lap 5. j.).
2 Mint á megyei és városi közmunka, különféle leletek, illetékek, iskolafenntartási kötelezettségek, bármelyik bevett vallásfelekezethez tartozzék is az egyház, tekintet nél-kül arra, váljon az iskola állami, községi vagy felekezeti-e. utóbbira nézve csak az kíván-tatván, hogy nyilvános jellegű legyen. Gleichfalls mit Bücksicht auf das öffentliche Interesse sind die Kirchen .und Schulen priviligirt worden und ausser ihnen oft auch die milden Stiftungen, und andere gemeinnützige, unier der Autorität lies Staates bestehende Institute. Es ist althergebrachte, den Kirchen und den Schulverbänden dieselbe Begün-stigung, wie dem Staate und der politischen Gemeinden zu theil werden zu lassen. Die Bevorzugung der Schulabgaben folgt schon naturgeiuäss aus dem Vorrecht für die politi-schen Abgaben. (II. Német estj. ind. 256.1.). , 1
^3 1876: 15. t e z j 70. 1853-i erd. csr. 20. S. A' fiscus privilégiuma a római állam-kormányzat sajátszerű berendezéséből vette eredetét s az állami jövedelmek nélkülözliet-len biztositékát képezte. A római államkormány a jövedelmek nagy részét bérbeadás útján értékesítette ; nagyszerű építkezéseit, szállításait rendszerint magánvállalkozóknak engedte á t ; — igen természetes tehát, hogy a berendezés mellett a fiscalis érdekek vé-delme, az állami jövedelmek biztosítása szempontjából, nélkülözhetlennek mutatkozott.
Ez alapon azonban a fiscalis követelések kiváltságolását egy modern államban sem lehetné indokolni s mégis e követelések különös kiváltságolása a legújabb időkig minden állam-ban, Angliát és Amerikát sem véve ki, magát fenntartotta. Igaz, hogv azon veszteség, mely az államot egyes bukottaknál érheti, kevesbé terhes, mint az, ha ' az állam követe-léseivel az egyeseket megelőzi, e szempontból tekintve a dolgot, sokkal méltányosabb, ha az érintett veszteséget a honpolgárok milliói viselik, mintha az egyeseknek esik terhére ; igaz továbbá, hogy az államnak rendszeres adókezelés mellett módjában áll .magát a lei liető veszteség ellen biztosítani: mindamellett a törvény nem téveszthette szem elől, hogy az államtól a szóban levő kiváltságot a legrendezettebb és leggazdagabb országok törvényei sem tagadták meg, hogy az állam, mint a jogbiztonság létesítője, mint a jogok érvényes!-' tésének biztosítója, minden körülmény közt joggal követelheti, hogy azon igényei, melye-ket egyesek ellen a közjó érdekében formálhat, ép az egyesek érdekében a többi követelé-sek fölött előnyben részesíttessenek. Es ha az állam arra kényszeríttetik, liogyadóbeli és más hasonló követeléseit kellően biztosítsa, kérdés, hogy e biztosítás és csőd esetén nem leend-e az egyes hitelezőknek nagyobb hátrányára, mint azon kiváltság, melyet a törvény fenntartani kiván. A legislatio az állami követelések lehető biztosítása iránt közönyös nem lehet; hanem köteles oly módokról gondoskodni, melyek az állami érdekek megvé-désére alkalmasak. Ugy defte tekintetben a gondoskodásnak bizonyos minimumán innen
nem maradhat s minden' Hépzvjhető minimum terhesebb lenne azon biztosítéknál, melyet a törvény az állami k ö v e l é ^ . i e k vindicál. (Minist, estj. ind. 58.1. II. Német estj. ind. 254.1.)
' Mindazon kiskorúak, kik atvai hatalom alatt nem állanak, gyámság alá heiveztet-nek(1877: 20. tcz. 27. §.).
5 Nagykorúak gondnokság alá helyeztetnek : a) ha elmebetegek vagy siketnémák
vette föl az előnyös tételek közé, mert ezek vagyona akaratuk és hozzá-járulásuk nélkül kerül az atya, gyám vagy gondnok
1kezelése alá;
nekik nem áll hatalmukban úgy, mint a többi hitelezőknek, azt, kire vagyonuk bizatik, megválasztani; nem áll módjukban vagyonuk ke-zelését, úgy, mint egy harmadiknak biztonsággal áttekinteni. Idejárul, hogy a kezelés jóságát és lelkiismeretességét maga az állam sem tudja mindig biztosítani. A jog és méltányosság követeli tehát, hogy a tör-vény azokat, kiknek vagyonát kormányzás végett másokra bizza, bi-zonyos mértékben ótalma alá vegye.
2A követelés tárgyát azon károk és veszteségek megtérítése ké-pezi, melyek az atya, gyám vagy gondnok által okoztattak — említett nem önjogú személyek vagyonának hűtlen, rosszhiszemű vagy hanyag kezelése által.
3Lényeges azonban, hogy a vagyon törvényszerű mó-don jusson a képviselő kezelése alá. Mert ha valaki önhatalmilag, a nélkül, hogy végrendel et, törvény vagy hatóság által megbizva lett volna, veszi a kiskorú vagyonát gondjai alá az ilyen köteleségellenes beavatkozásból eredő kárpótlás nem tartozik: a kedvezményes
téte-lek közé.
4•
és magukat jelekkel megértetni nem tudják ; b) oly gyenge elméjűek és magukat megér-tetni tudó siketnémák, kik ezen bajok egyike vagy -másika miatt vagyonuk kezelésére képtelenek; c) a tékozlók; d) az egy év óta távollevők, ha tartózkodási helyük ismeret-len vagy hazajövetelükben és vagyonuk kezelésében gátolva vannak s végre e) a börtön-büntetésre Ítéltek (1877 : 20. tcz. 28. §.). Azonban bizonyos meghatározott esetekben ni-gyonuk kezelésére nézve a kiskorúak is helyeztethetnek gondnokság alá, (u. o. 29., 30. §.).
1 A gyám. vagy gondnok kirendelésének jogczime nincs befolyással. A 4. pont al-kalmazandó úgy a végrendeleti, mint a törvényi vagy hatósági gyámság, illetve gond-nokságnál. _ ,
2 Hazai jogunk a kiskorúak és gondnokoltaknak — biztosítás végett — törvényes zálogjogot ád a gyám vagy gondnok vagyonára. (Hk. 1: 80. s köv. H : 56. ez.). Hasonlókép rendelkezik a porosz esr. 80. §., a német est. 54. §., a bajor és würtembergi elsőbbségi tör-vény (23.cz, 1„ 2. illetve 11. cz.), a hannoverai zálogtörtör-vény 61. és az osztrák cstv.
44. §. A franezia, angol és amerikai törvények azonban csőd, esetében sem a kiskornak, sem a gondnokoltak részére nem ismerik el a törvényes zálog-, illetve előjogot.
3 A mig a vagyonkezelés tart, a kiskorú követelése fennáll, még akkor is, ha ebből eredve a csődnyitás előtt 32 évvel keletkezett is. Bövidebb batáridőt a törvény, csak a vagyonkezelés megszűnte esetén ad. iVenn der Zeitpunkteingetreten, zu den der Vater oder Vormund das Vermögen herauszugeben schuldig ist, und das Kind oder der gewe-sene Pflegbefohlene eine längere Frist verstreichen lässt, ehe er sein Becbt auf Heraus-gabe gerichtlich ausübt, so creditiren sie dem Vater oder Vormund und dürfen nicht anders behandelt werden, als die übrigen Gläubiger des Gemeinschuldners, (H. Német estj. ind. 265.)
4 H a oly gyám, vagy gondnok bukik meg, ki a törvénynél fogva szamadásra köte-lezhető és ezt a gyámhatóság (a kiskoruuak általa kezelt vagyonát illető számadásai alap-ján) elmarasztalja, az ily marasztalási összeg az első osztály 4. helyére sorozandó. Ellen-ben ha oly harmadik személyek jutnak csőd alá, kik a köz- vagy magángyámtól árvapénzeket vettek kölcsön : az ily árvapénz elveszti elsőbbségi minőségét s közönséges adósságnak tekintetik (1843. decz. 14—760. válófelt.. 1847. febr. 19—93.hétszem. tábl., va-lamint 1S44. okt. 2S—470. váltóiéit, s 1S47. febr. 20—108. bétszem Ítélet. Herczegh Csőd-törvénykezés 159. 1.). Ilyennek tekintetik azon árvapénz is, melyet a nagykorúvá lett árvák a gyámsági számadások megvizsgálása után a gyám kezénél hagytak, ki azonban később csöd alá került. (1846. apr. 22. hétszemélyes tábl. Ítélet u. o.). A gyermekek azon pénze, mely vagyonbukott szülőik kezére jutott s ezek által elköltetett, nem árvakövete-lésnek, hanem egyszerű letétnek tekintendő s mint természetben meg nem levő letét-mény, az első osztályú tételek közé nem tartozbatik. (1842. decz. 5—403. váltóiéit, u. o.).
Azon követelések sem tartoznak ide, melyek a kincstár részéről az állami és közkatósági tisztviselők, vágj- szolgák ellen a szolgálati viszony alapján támasztatnak, — az évi fize-tések, nyugdijjak, biztosítváuvok, vagy egyéb javadalmakra vonatkozólag. (1853. erdélyi^
csr. 21. §.)- ' " 'L""
50.