5 0 . §.
Ha a tömeg a megelőző szakaszokban érintett
Gesell-n e k ;
1harmadik helyen a többi kiadások következnek, különbség nélkül a kezelési, vagy törvénykezésiek közé tartoznak-e; a negyedik helyen végre a tartásdíjjak, gyógyítási és temetési költségek elégít-tetnek ki.
2Ezen sorrend azonban s ehez képest az aránylagos felosztás csak azon tömegtárgyakra és tömeghitelezőkre szorítkozik, kik a vagyonfogyatkozás idejekor még ki nem elégíttettek.
3A kik azonban
előbb már födözve, biztosítva vagy fizetve voltak, ezek attól többé már meg nem foszthatok. De a válságos időpont elkövetkezte után egyik tömeghitelező sem szerezhet oly előnyt vagy erősebb jogot, a
mely ezen szakasz rendelkezéseivel ellentétben álina.
4'
schaftsglaubigern zur Last fallen, und erinnert muss daran werden dass nach franzö-sischem Recht die Massetosten nur erstberechtigte Concursforderungen sind sowie dass dieselben nach sächsischer Praxis nur den einzelnen Concursgläubigern pro 'rata percepti abgezogen, — dass Masseschulden dagegen dort (Sirey, XXX. 2.1111; Renounrd c> k 198.1.2. sz.), wie hier ante omnes berüchtigt werden. (H. Német cstj.'ind 249 Í f b e különben azon intézkedés, hogy a tömegtartozás megelőzze a tömegköltségeket a méltá-nyosságon kivul azon általános igazságnak is megfelel, hogy mindenki előbb tartozásait tórleszsze s csak ezután költsön magára.
1 Hogy a törvény <i tömeg tartozásai, mint ilyenek közt, elsőséget nem ismer igen termeszetes, mert erre minden elfogadható alap hiányoznék. Ellenben nemcsak méltá-nyosnak, hanem jogosnak is látszik, hogy a tömeg költségei közt a készpénzkiadásoknak adassék elsobbseg ; mert a jog és méltányosság egyiránt azt követeli, hogy a positiv kár minden, meg a legigazságosabb nyereséget is megelőzze. Ha akár a bírós'ígnak akár a tomeggondnoknak, akár más személyeknek merülnek föl készpénzbeli kiadásai • ezeknek ugy az adókat és közterheket, melyeknek ki nem fizetése positiv kárnak nem tekinthető mint a munkadíjakat szükségkép meg kell előzniök, — minden esetben szabályul szol-gálvau az, hogy egyenlő kathegoriába eső követelések egymás közt áránvlagosan elégíten-dok la, lia azok teljes kielégítése nem lehetséges. (Minist, cstj. ind. 49."I H Német cstj md. 249. 1.) Vorausgesetzt, dass die Ersatzforderung dieser anderen Personen nicht Masseschulden sind.- (Stieglitz, 363.1.)
2 A törvény nem intézkedik arról, hogy azon esetben, ha a tömeghitelezők követe-lese a tömeg értékéből egészen ki nem kerül: kit terhel a liiánvlat kifizetése : a közadóst-e vagy a többi hitelezőket. .4 közadóst nem. Mert őt a csődnyitás nem fosztja meg sem jogsern cselekvőképességétől, a tömeggondnok nem öt, hanem azon vagyont képviselvén' -mely a csódhitelezők kielégítésére van határozva. (Ellenkező nézetben Willmowsky 167*
1;, Ilull.mann, 195. 1., Králik, 145. 1.) De nem terheli a lobbi hitelezőket sem. Mert ők együte teseu sem kepeznek jogi személyt, nem szerzik meg a tömeg tulajdonát, azt tehát nem is képviselhetik. Ha azonban most is, mint régen, a hitelezők összege (corpus creditorum) jogi személy gyanánt volna tekinthető, melyre a tömeg tulajdona és képviselete átszár-mazik : ez esetben jogosan lehetne őket a kérdésben forgó kötelezettségek alanyául tekin-teni, a miként hogy e fölfogást elfogadva is találjuk úgy a közönséges német jogban (Sehweppe, 119. 1., Bayer, 146. 1. denn ihr Schuldner ist nicht der Cridar, sondern das Corps der Concursglaubiger), mint a porosz és franczia jogban (Massegläubiger stehen zu den Gläubigern des Gememschuldners in dem Verhältnisse eines Gläubigers zu seinem Schuldner. Günther, 24.. 33., 95. lap, Kaserer, 69 lap. — Iis sout la dette non seul-ment dufailh, mais aussi des créauciers eux minies. Renouard, 2. k. 202, 1. 5. sz.) A mi-nek aztán az a következménye, hogy a tömeg elégtelensége esetén a csödhitelezök köve-teleseik aranya szerint (pro rata) felelősségre szoríthatók a tömeghitelezők által. — Nem marad tehát egyéb bátra, mint a tömeget egyedül magát tekinteni kielégítési alapul mely egyedül felelős a tömeghitelezőknek. Ha a követelések ebből ki nem kerülnek, pótlás végett (in subsidio) sem a közadós, sem a többi hitelezők meg nem támadhatók A hiány-lat fodozet nélkül marad. ( Völderndorff, 512. 1., Sarwey. 382.1., H. Német cstj. ind. 239 í )
. .3,A tópeggondnok jóhiszeműle'g köteles eljárni. Tudva tehát a tömeg elégtelensé-get, sajat díjkövetelését, saját készkiadásait nem elégítheti ki egészen.Csak jóhiszemüleg fölvett dijjai és költségei állhatnak meg. A rosszliiszemüleg fölvett össze" visszaadandó
(Sarwey. 399. 1.) '
4 Mindamellett a vagyoni elégtelenség nem zárja ki azt, hogy egvik vagy másik tömeghitelező a válságos idő után is biztosítást vagy végrehajtást szerezhessen. Csakhogy a mit ily uton kapott, azt tőle akár a tömeggouduok, akár egy másik tömeghitelezö
jog-10*
VII. F E J E Z E T .
K Ü L Ö N K I E L É G Í T É S B E J O G O S Í T O T T H I T E L E Z Ő K .
Azon hitelezőkről intézkedik ezen fejezet, kik a csődtömeg bizonyos részeiből kivannak kielégítést és pedig nem aránylagosan, hanem követeléseik egész nagyságára nézve. Ilyenek az igényhitele-zők és a dologi hiteleigényhitele-zők. .
Igényhitelezök (elkülönítésre jogosított hitelezők, separatores ex jure domini) azok, kiket társasági viszonyon alapuló közösségnél fogva illet vagyoni jog a csődtömeg tárgyaira.
1Dologi hitelezők (külön kielégítésre jogosított hitelezők, separatores ex jure crediti) ellenben azok, kiknek követelésük zálog, vagy megtartási joggal vannak bizto-sítva a közadós ellen.
2Az igényhitelezők különválasztó joga iránt az uj törvénybeli lényeges újítás foglaltatik. S ez abban áll, hogy mindegyik követel-heti úgy saját, mint a közadós illetményeinek elkülönítését;
8sőt ezen fölül még azt is, hogy a közadós részére megállapított jutalékból előlegesen, tehát a csődhitelezőket megelőzőleg és egészben adassék kielégítés mindazon igényeire nézve, melyek a közte és a közadós közt fenforgó közösségből részére származnak.
A mi pedig a dologi hitelezőket illeti: ezek közül a jelzálogon hitelezőkre nézve kedvez menynek tekinthető azon intézkedés, hogy némely addig előnyös tételek a jövőre nézve elsőbbségüket elvesztet-ték és tömegköltséggé, esetleg tömegtartozássá lettek. A kézi zálog hatálya pedig'tartalmára nézve szélesebb kört nyert, mert abba sok olyan tárgy fölvétetett, a mi haladás a régi törvénynyel szemközt.
4 talan gazdagodás czimén (condictio sine causa) visszakövetelheti. Ha azonban ez már nem lehetséges és a fizetést a tömeggondnok tette: a tömeg irányában kártérítésre kötelezhető.1 Cst. 51. §. Az igényhitelezök abban különböznek a visszakövetelőktől, hogy míg utóbbiak idegen dolog kiadását érvényesitik, addig az előbbiek oly dolgot kivannak elkü-löníteni, mely legalább részben a bukottat is megilleti, tehát annak, illetőleg csődtöme-gének is vagyonához tartozik.
2 Mindketten megegyeznek abban, hogy bizonyos vagyondarahokat elvonnak a csődtömegből, illetve a esődhitelezőktől, melyek különben utóbbiak kielégítésére lettek volna fordítandók. A régiebb jog, a magyar ép oly kevésbbé, mint a frauczia és a német, nem létesített ily különbséget a hitelezők közt. Az igényhitelezöket egy sorba helyezte a dologi és személyes hitelezőkkel. Mindnyájan belekényszerittettek az általános csőd-eljárásba és osztályzatok s előjogok is csak méltányossági szempontból állíttattak föl köztük. Az újabb fejlődés azonban az előjogokat csöd esetében elkülönítési, illetőleg külön kielégítési joggá alakította oly értelemben, hogy ha valamelyik hitelező előjoggal hír a tömeg bizonyos tárgyaira, annak igénye kiválik a csődeljárásból s nem szoríttatik ennek alakszerűségei közé. — külön és előzetes kielégítést követelhet.
3 Ezt a régi jog is megadta, elrendelvén, hogy a ki a bukottal együtt lakott, vagy
%'alamit vele közösen birt, a tömegből természetben követelheti azon tárgyakat, melyek kizárólag általa használtattak, a közösen birt tárgyakból pedig az eladási tárgynak felét.
(1840. -2-2. tcz. 43. §.)
4 Ezek szerint a váltói zálog és megtartási joggal terhelt ingóság nem tartozott
Egyébiránt azon tárgyak, melyekre az elkülönítés, vagy előleges es kulonkielégítés irányoztatik, nemcsak testi dolgok lehetnek, hanem testetlenek, illetőleg követelések, vagy egyéb vagyoni jogok is. Az ezekre vonatkozó igények pedig a gondnok ellen, mint a tömeg képvi-selője ellen, a tárgy minőségéhez képest személyes, vagy birtokkere-settel, úgy mint csődön kívül érvényesíthetők.
15 1 . §.