csődbitelező érvényesítheti követelését

A támadás következménye, ha az sikerrel törtónt, az előbbi•

állapotba való visszahelyezés (restitütio in integrum). E n n e k jogi ter-i Hazater-i jogunk szerter-int ugyanter-is az örökség bter-irtokba vételére sem batóságter-i közben-járás, sem örökösi nyilatkozat nem kívántatik. A kiskorúak és távollevők érdekében a beavatkozás, nyilvánvaló, bogy csak jogrendőri szempontból történik. Azért nálunk és pedig 1869. junius 1. óta nemcsak a budapesti, hanem a marosvásárhelyi kir. tábla'terü-letén is, az örökhagyó vagyonjogi személyiségét nem a hagyaték, hanem örökösei képvi-selik. Tehát ezek ellen és nem a hagyaték ellen intézendő a kereset harmadik személyek által s a mennyiben az örökösök ismeretlenek volnának, ezeknek és nem a hagyatéknak részére neveztetik ki az ügygondnok (1S68. 54. t. cz. 560., 570., 579. A semmitőszék is több esetben kimondotta már, hogy a hagyaték jogi személynek tekinthető nem lévén mint ilyen perbe sem idézhető (Herczegh: Magyar magánjog általános rész.

167. 1.). Saoigny (System XT. 102., 163. 1.) és Unger (Erbreeht. 31. 1.) sem tartja jogi személynek a hagyatékot. Ámbár ünger fölfogása nem ellenkezik az osztrák jog rendel-közesöivel

- Kik közül mindegyik csak saját ténye vagy mulasztásáért felelős.

3 És e tekintetben azon körülmény sem tesz változást, hogy az örökös a hagyatékot saját vagyonával esetleg már egyesítette. Mert ez esetben a hitelezők joga fennmarad a separatióhoz, tehát az örökhagyó vagyon? reájuk nézve kielégítési alap lenni meg nem szűnik (minist, jav. 35.1.).

4 A hitelezők rovására az örökösöknek sem szabad oly cselekvényt eszközölni, mely a 27—30. §§. alá esik. Nem szabad egyes hitelezőknek kedvezni és á többiek kárára törekedni.

mészete állapíttatik meg itt és pedig nem csupán a tömeg-, hanem az ellenfélnek is érdekeire való tekintettel.

¹

I. A tömeg érdekeire való tekintethői a visszatérítési kötele-zettség az ellenfelet terheli, mint a. ki a csődtömegből megtámadható módon

2

szerzett.

A visszatérítésnek tárgya mindennemű elidegenítés. Tehát nem-csak az, mely a közadós bizonyos jogait egyszerűen nem-csak elenyész-tette, hanem az is, mely azokat másokra ruházta, — akár visszteher-rel történt ez, akár a nélkül.

A visszatérítésnél azonban különböztetni kell:

a) hogy a jogcselekvény átadással már megerősíttetett-e, vagy még nem. H a az átadás még meg nem történt, tehát ha a megtáma-dott fél eddigelé csak személyes (kötelmi) jogot szerzett s a dolog a tömeg birtokában van : ez esetben visszatérítésnek nincsen helye?

Arra, hogy minden az előbbi állapotba helyeztessék, elegendő a sérelmes jogügylet hatálytalanítása.

⁴

H a ellenhen'már az átadás is esz-közölve, illetőleg a dolog az ellenfél birtokában találtatik, a tulajdon-jog telekkönyvileg bekebelezve,

⁵

a követelés kifizetve v a n : az előbbi állapotba való visszahelyezés csak visszatérítés utján történhetik.

⁶

A visszatérítésnél különböztetni kell továbbá

1 Az actio pauliana foganatja abban áll, hogy a közadós és egy harmadik közt létre-jött ügylet következvényeivel együtt érvénytelennek nyilváníttatik s minden azon álla-potba helyeztetik, melyben az ftg\ let megkötése előtt volt. Ugyanezt czélozza á hitelezők osszeségénui. engedett azon jog is, melynél fogva ezek a közadós cselekvényeit megtá-madhatják (Minist, jav. ind. 30. 1.).

2 Cst. 27—30. g§. A 33. §. első bekezdéséből következik, hogy a harmadik azt mit a megtamadott jogcselekvény folytán kapott, visszaadni tartozik ; hogy a közadós által megszüntetett kötelezettség ismét föléled, az általa elvállalt pedig hatályon kívül

helyez-tetik (u. o.). J

3 H a a bukott zálogot engedett, de a zálogtárgy még átadva nincs, vagy kezességet vállalt, de még nem fizetett, avagy kötelesettséget ígért, de azt még nem teljesítette.

4 S ez kifogás alakban érvényesíthető. Ugyanezzel lehet élni a vételárfelosztási targynlas alkalmával a telekkönyvi vagy végrehajtási zálogjog ellen is. Mig, ha a bukott koveteleset elengedte, zálogjogáról lemondott, vagy ilyet töröltetett, vagy a kezest köte-lezettsége alol fölmentette, avagy dologi szolgalmat alapított harmadik részére • ez eset-ben a tomeggondnoknak keresetet kell beadni s ha az ellenfél elengedés, lemondás vagy folmentés kifogásával él, a válaszban a támadás, illetőleg a hatálytalanság okait előadni

5 A tomeggondnok keresete ily esetben törlési kereset lesz a bekebelezés eredeti érvénytelensége miatt. Ha ez kimondatik : hatálytalanok lesznek nemcsak a perföljegyzés utáni bejegyzések, hanem azon előbbiek is, melyek a megtámadott alperes ellen ámbár johiszemmel, liárom éven belől eszközöltettek (Tkv. 148—151. §§.).

' D e r aus dem Vermögen des Gemeinschuldners geschiedene Gegenstand, oder aus der obligatorischen Beziehung zu dem Gegner gewesene Beeilt muss von diesem zur Concursmasse gewährt werdén. Den Hauptfall wird es bilden, dass eine Sache oder ein wie eine Sache zu behandelndes Recht, ein Wechsel, eine Hypothek, ein Dispositions-schein und dergleichen fortgegeben war und zurückzugewähren ist. Die Verpflichtung zur Buckgewähr kann aber auch den Inhalt haben, dass der Gegner im Grundbuch ein°

getragene Bechte zur Löschung bringe, eingeräumte Vorzugrechte aufgebe, oder andere förmliche Erklärungen zur Bückgewähr ausstelle, dass er die Befreiung von einer in die Hände eines anderen Berichtigten gediehenen Verpflichtung des Gemeinschuldners bewirke, oder dass er bei Unmöglichkeit vollständigen Bückgabe des Geleisteten oder voll-standigen Wiederherstellung des entäusserteii Rechts den Werth desselben ersetze, oder dass er Ersatz des durch die Veräusserung sonst enstandenen Schaden leiste. Die Gewährspflicht ist eine allgemeine. Es steht daher ausser Zweifel, dass der Gegner Bechte Dritter, welche in der Zwischenzeit von ihm oder gegen ihm auf die Sache gelegt, und nach bürgerlichem ltecht nicht schon in Folge der Anfechtbarkeit des

Dr. Herczegh. Magyar csődtörvény. 6

8 2 "

ój hogy az ellenfélnek a dolog vagy jog visszteher^mellett ada-tott-e át, vagy a nélkül. Amaz teljes mértékben felelős,/ akár létezik még a támadás idején a megszerzett dolog az ő birtokában, akár hiányzik.

¹

Ez okból, mint a rosszhiszemű birtokos kiadni tartozik nemcsak a dolgot magát,

2

annak függő termését, hanem a beszedett, söt a beszedhető gyümölcsöket, vagy jövedelmeket is.

3

Felelős a véletlen kárért, illetőleg azért is, ha a dolog esetleg megsemmisült

⁴

s a felelősség alól akkor sem szabadul, ha a dolgot továbbadta, vagy arra idő közben harmadik személyeknek jogokat engedett.

⁵

H a az ellenfél a dolgot visszteher nélkül kapta, ez esetben ismét különböz-tetni kell

6

c) hogy rosszhiszemüleg járt-e el, vagy jóhiszemmel. H a a dolog szerzése és birtokbavétele körül rosszhiszemmel

7

járt el: szavatossága ' ép oly általános és föltétlen, mint azé, ki visszteherrel szerzett.

⁸

H a azonban az ellenfél jóbiszemüleg cselekedett:

⁹

csak föltételesen, ille-tőleg csak annyiban szavatol, a mennyiben tényleg gazdagodott, vagyonértéke javult. Miért is csak azt lesz köteles visszatéríteni, a mi a támadás idején az ajándékból természetben, vagy annyit érőben még nála megvan. H a tehát az ajándék esetleg tönkrement, elhasz-náltatott, megsemmisíttetett, visszteher nélkül tovább adatott, vagy oly czélra fordíttatott, mely minden gazdagodást kizár,

¹⁰

ekkor nincs helye támadásnak.

^{1 1}

De igenis helye van akkor, h a az ajándék

Erwebs hinfällig sind, zu beseitigen oder Schadenersatz zu leisten hat (II. Német cstj.

md. ^ ba s z n iu t a , átalakította, megsemmisíté, elidegenítette, tovább adta, stb.

A t ö m e g a harmadik j o g s z e r ű és jóhiszemű birtokost nem támadhatja'ugyan meg^de ellenfelétől a tárgy ertekét követelheti, ki azt visszaadni tartozik (Minist, est. md. 36. l p

— m e g t á m a d o t t kötslesTrház tulajdonát és birtokát visszatérítem, a követelése-ket visszaengedményezni, a fölvett pénzt visszatéríteni (Králik, 101.1.).

3 Melyeket t. i. előbb a bukott, utóbb pedig t. i. a csődnyitás napja óta a tömeg-gondnok közönséges szorgalom és rendes körülmények között húzhatott volna.

• Ezen felelősség azonban csak a támadási per megindításával veszi kezdetet.

Der Anfechtungsgegner begeht zwar ein Delict gegen die Gläubiger, aber die Sache, die er zurückgewähren muss, hat er mit den freien obschon unredlichen Willen des Gemein-schuldners erhalten. Es lässt sich daher nicht rechtfertigen, ihn von Anfang an der sel-ben Verhaftung hinsichtlich des zufälligen Untergangs der Sache bezw. die ziebaren Früchte zu unterwerfen, wie denjenigen, welcher wieder dem Willen des Schuldners durch factum, Raub, Besitzentsatzung, vis sich einer Sache desselben bemächtigt hat (Stieglitz, 175. 1. Windscheid, §. 124. 2. 193. u. 7—9. .Mommsen: Beitr. HI. 1. 79. Lang, r 59. H. 2.).

-' 3 H a a tárgy m e g n e m _ l e n n e j vagv megromolva^jogokkal terhelten volna mindeScMEáei^élérUEHélés a terhekTorHéntesífeni fÄrSE^TOITi.),

sSí'ÍSljfiS-kfcfc-""térítési nyújtani. • . ,

" « T ü r die Anfechtbarkeit der unentgeltlichen Verfügungen als solcher bildet der gute oder böse Glaube des Beschenkten keine Voraussetzung. Auch wird den böse Glaube nicht vermuthet. Er hat nur Einfluss auf den Umfang der Gewährspflicht und ist unerheblich, wenn das Geschenk zur Zeit der Anfechtung noch in Natur oder eine adäquate Bereicherung vorhanden ist lStieglitz, 175.1.).

I A rosszhiszeműség azon időponttal kezdődik, midőn megtudja, hogy a csodkér-vény már beadatott, vagy hogy a közadós hitelezőit akarta megkárosítani az ajándékkal;

legkésőbb a támadókereset beadásától.

8 Itt tehát a visszatérítés a törrvényszöveg első pontja szerint határozandó meg.

3 A 28. §. 1. és 3. pontja értelmében. — 10 Mulatság- vagy utazásra költetett.

II A megajándékozott ugyanis, ki az ajándék elfogadásakor jóhiszemben volt s az ajándékot jóhiszemüleg el is használta, könnyen azon helyzetbe juthatna, hogy a vissza-követelt ajándék értékét egyéb vagyonából kellene megtéríteni, mit tőle helyesen már

eladatott, elcseréltetett, kölcsön adatott,

¹

vagy követelés törlesztésére

fordíttatott.

2

.

II. A visszahelyezés természete követeli, hogy az ellenfél is, kivel t. i. a közadós a hatálytalanított jogcselekvényt létre hozta azon állapotba jöjjön, melyben az ügylet megkötése előtt volt. Ez okból rendeli a törvényszak második bekezdése, hogy a mi a közadós-nak visszteherképen adatott, a tömeg által megtérítendő.

⁸

ügy nem-i ü l ö n b e n megtérítendők azon költségek (beruházások) nem-is, melyek az ellenfél által a tömeg részére visszaadott dologra fordíttattak.

4

Azonban az itt felállított szabály alól két esetben kivétel van : a) ha a gondnok igazolni tudja, hogy az ellenfél szolgáltatása nem került a csődtömeg tárgyai k ö z é ;

5

b) ha kimutathatja, hogy az ám-bár a csődtömegbe jutott, de értékét nem gyarapította.

6

H a a tömeg ily esetekben is megteríteni tartoznék a viszonteljesítés ériekét, a rosszhiszemű szerződő, ki a közadós fizetési tehetetlenségét ismerve bocsátkozott ezzel jogügyletbe, előnyt nyerne a jóhiszemű szerződő fölött, ki követelését csakis mint csődhitelező érvényesítheti.

⁷

Ha a viszonteljesítés mindig ugy tekintetnék, mint tömegtartozás, a meg-támadás minden gyakorlati jelentőségét elvesztené; meri az ellenfél mindig visszanyerné azt egyfelől, a mi tőle más oldalról elvétetett.

8 azért sem lehetne követelni, mert meglehet, hogy az ajándékot oly czélra használta föl

mire sajat vagyonat nem fordította volna (Minist, est. ind. 36. 1.). ' 'JGs.a.kölcsön nem lett behajthatlanná,

.. ^A tömeggondnok. csak az ügylet vissziehornélküliségét s az átadást, az ellenfél pedig azt köteles bizonyítani, hogy az eleve beállott vagyonszapo"rulat~útÖ№eleWészétif J ^ m e g ^ v e s b e d e t t ^ H a ezt bizonyítani nem tudja is, iöi,i.,:t..,mun. a bukottól kapott n e t t tartozirviBgzateritennJda tehát a neki ajándékozott dolgot szerencsésen értékes!-' t e t t e , az ájSnaék"értélré"t meglíalMó többlet ove marad! — — . . . .. .

' _ »AviSBZtetteW nézve néni okoz" különbséget: *az ellenfél tette-e azt, va<n- más Lieg, ha az a megtámadott jogügylet kifolyása és mint ilyen jutott a közadós birtokába'

Ha az ellenfel vissztelierrel szerezte a dolgot, vagy visszteher nélkül imvan de rosszliiszemuleg, úgy csak a szükséges költségeket követelheti, a többiekre nézve p e d F elviteli joggal (jus tollend!) élhet. Míg ellenben a jóhiszemű és visszteher nélküli szerzőt a hasznos koltsegek (impeusae utiles) is megilletik. Ha az ellenfél a már beszedett de meglevő gyümölcsöket is kiadja, az ezek előállítására tett kiadások is kivánliatók Mind-' ezek, mint visszterhek tekintendők, melyeknek kiegyenlítései^ az ellenfél megtartási joggal (jus retentionis) elhet, vagy azok iránt külön keresetet is indíthat.

» A kozadós azt elhasználta, elköltötte, félretette vagy elidegenítette. De ha a dolo"

a tömegbe került, az ellenfélnek az visszaadandó már azért is, mert az ügylet érvényteM nitése folytan a tárgy a tömegre nézve idegen lesz s mint ilyen a törvény értelmében visszakövetelhető ép úgy,.mint annak esetleges értéke, ha a tárgy a tömeg által már eladatott.

"Az tehát, mit az ellenfél ily esetekben igényelhet, csak közönséges csődköoeteUs lehet, melyet a tömeg ép úgy, mint minden más csődkövetelést egyedül a felosztás alá kerulo vagyon aranyában köteles kielégíteni (Minist, jav. ind. 37.1.). Befindet oder befand che Gegenleistung sich nicht in der Concursmasse, so kann von einer Erstattung ihres

Werths aus derselben nicht die Bede sein (H. Német est. ind. 149. 1.). Was der Andere geleistet hatte vor der Coneurseröffnung, hat er in das Vermögen des Gemeinschuldners gebracht, nicht in die Masse als solche. Es besteht daher auch nur für den Gemeinschuld-ner, nicht für die Masse eine Entschädigungspflicht (Völderndorjf, I. 351 1)

' Minist, est. ind. 37. 1. Warum sollte ein Kaufer, der in der Absicht die Gläubiger des Verkaufers zu betrügen, oder trotzdem er wusste, das sein Contrahent nicht ver-kaufen durfte, gekauft und bezahlt hatte, hesser gestellt sein als ein redlicher Kaufer dessen Kaufgeschäft aus irgend einen Grunde sonst unwirksam abgeschlossen war''

(U. Nemet est. 149.1.). '

•a i 8 Egyéb esetekben áll a szabály. Mert a tömeg ok nélkül gazdagodnék, ha ki nem adná azt, a mi a tömegbe a megtámadott cselekvény alapján jutott. Ha a tömeggondnok

' 6*

téríttetik, követelését csak mint csődhitelezö érvényesítheti.

1

De csak akkor és annyiban, a mikor és a mennyiben az a magánjog szabályai szerint alaposnak látszik.

2

3 4 - § .

H a a megtámadott teljesítés tárgya visszaadatik, a teljesítés

In document Magyar csődtörvény : 1881 : XVII. törvényczikk : az összehasonlító jogtudomány igényeinek lehető figyelembe vételével : anyagi jog. 1. rész (Pldal 88-92)