Egyébiránt azon tárgyak, melyekre az elkülönítés, vagy előleges es kulonkielégítés irányoztatik, nemcsak testi dolgok lehetnek, hanem testetlenek, illetőleg követelések, vagy egyéb vagyoni jogok is. Az ezekre vonatkozó igények pedig a gondnok ellen, mint a tömeg képvi-selője ellen, a tárgy minőségéhez képest személyes, vagy birtokkere-settel, úgy mint csődön kívül érvényesíthetők.
15 1 . §.
A közadós tulajdonostársai, valamint azok kik vele
vagyonában társakul tekintessenek az egyes tagok is.
1° Mivel a csöclnyitás ténye a közösséget rendszerint megszünteti:
kérdés merül föl, váljon azoknak, kik a bukottal közösségben voltak, minő jogok engedtessenek a megszűnt viszonyon alapuló igényekre nézve.
2Háromféle jog engedtetik: visszakövetelési (vindieatio), elkü-lönítési (separatio) és előleges kielégítési jog.
Visszakövetelés akkor érvényesíthető, ha a jogközösség tárgya osztatlanul és teljes egészéhen fölvétetett a csődtömeg leltárába.
3Ez esetben mindenik társtag követelheti az öt illető rész kiadatását
1és pedig rendszerint természetben.
Az elkülönítés pedig a bukottnak, mint tagtársnak illetményére vonatkozik,
5ez képezi annak tárgyát. Föltételéztetik azonban, hogy csödnyitáskor még legyen közös vagyon. A hol tehát ez csőd előtt már természetileg felosztatott s a társasági viszony megszűnt, elkülö-nítésnek nincs többé helye
0Különben pedig megszorítás nélkül, alkalmazható úgy a hitvesek közötti részszerü vagyonközösség-, illetve közszerzeményre,
7mint oly esetekben is, a midőn a jogközösség a
' 1 Ez okból a jelen szakasz nem alkalmazható a részvénytársaságoknál, ha egyik részvényes csőd alá kerül; mert a részvényes összes joga az elidegeníthető részvenyben áll ezenkívül nincs külön illetősége a társaság vagyonában (Rrat-tk, 148. 1.). iovabba nem veheti igénybe az 51. §. rendelkezését a kültag azon esetben, ha a beteli tarsazag beltagja kerül csőd alá. A kültag csak a betét erejéig felelős, ö a társaság ügyletei altal sem jogosítva sem kötelezve nem lesz. 0 a társaságnak tulajdouképen nem társtagja, hanem inkább hitelezője ; azért is, ha a beltag megbukik, a kültag csak m m t csodhite-lező léphet föl Míg ellenben az 51. föltétlenül helyt foglalhat a köztörvényi társasago-kon kívül a kereskedelmi, különösen pedig a közkereseti társaságoknál és a beltagok közt a betéti társaságoknál stb. A mi a közkereseti és betéti társaságok hitelezőinek biz-tosított elkülönítési jogot illeti: arra nézve a csődtörvény kulonos mtezkedese azért nem szükséges, mert a kereskedelmi törvény a hitelezők e részbeni igényéiről kellően
gon-d 0 s k°d- ' E d d ú ' i C'ődtörvényünk e tekintetben kielégítöleg nem intézkedik, mert annak az osztatlan "állapotban levő javakra (1S40: 22. tcz. 19. §.) s a közösségre (21. j . ) vonat-kozó szakaszai mindössze a bukottat ületö rész kinyomozasára és megallapitasara vonatkoznak a nélkül, hogy azon igények iránt, melyek a fennállott viszonyból inasokat illethetnek, csak említést is tennének. Egyedül a 20. §. foglal magaban nemileg atalanos intézkedést, a mennyiben az 1S40: 18. tcz. 4 6 - 5 0 . §§-ra utalva, ezek hatarozatait csod esetére is fentartja. Azonban ezen most érintett szakaszok is kizárólag a kozados vagyon-illetöségének megállapításáról s a társasági tartozások levonásáról rendelkeznek, tehát azon igényeket melveket a közadós társai a fennállott viszony alapján tamaszthatnanak, nem szabályozzák-"miből azt lehetne következtetni, hogy a most érintett igenyek s a bukott társ privát hitelezőinek követelései közt különbség nem létezik. (Minist, cstj.
mű. oO. ö ko r á M > i g T a k o ria t S Zerint a társasági vagyon osztatlanul és egészben csak akkor vétetett föl a" csődtömeg leltárába, ha az az összeirás idején tényleg a kozadós birtokában találtatott. (1.S40 : 22. tcz. 19. §. 1846. jam 26 - 396. vít. Herezegh: Csodtor-vénvkezés 44. 1.) . , . . . . , , ,, . ,
" « Cst. 43. §. E jog már előbb is megillette a társorokosoket vagy
társtulajdonoso-kat. (Herezegh : i. m. 74. 1.) , Az illetmény alatt jogi (eszmei, ideális, intellectnalis) hányadrész értendő, mely
a bukottnak a közös dolgok-vagy jogokból jár. Der ideelle Bruttó-Antheil kann ebenso in der Ónote einer Saohgesammtheit, des Gesellscliaftsvermogens, der nnvertheilten Erbschaft oder in Miteigenthnm oder in Eordernngen bestehen. (Sarwey, 34o. 1. Stie-glietz, 315.1.) Hogy e hányadrész miből fog állni s mily mértékben fog kiadatni, egeszen közönvös. . , ,, ...
'» Kivévén, ha e felosztás az anyagi vagy alaki jog szabályai szerint megtamadtatik
és hatálytalannak mondatik ki. . , ,., , T., ,
-i Ezekre nézve a h-itvesek társaság-i v-iszonyban levőknek tek-intetnek. Itt a
koz-túlélő hitves és az elhunytnak örökösei, vagy a dolog tulajdonosa és a haszonélvező között forog fenn.
1A mi pedig a kielégítési jogot illeti, ezzel élhet a társtag nem csupán saját,
2de harmadik személyek
8követelése érdekéhen is,
4a mennyiben az jogközösségi viszonyon alapszik.
5Az ily követelések az elkülönített vagyoniUetményböl egészben és előzetesen kifizetendők.
5 szerzeményi intézmény körébe két ujabb jog helyeztetik : az elkülönítési és az előleges teljes kielégítési jog, ez utóbbi a hitves és mások társasági követelése iránt.1 Ha a hitvesek között a házasulási egyezményben átalános vagyonközösség alapít-tatott, az 51. §. rendelkezésére épen nem lehet hivatkozni. Nach dem anerkennte'n Becht-satz, omnia hona non intettignntur nisi deducto aere alicno, kaim die Fran im Concurse des Mannes ihren Antlieil an den gemeinschaftlichen "Vermögen nur nach Ahzug der Schulden des Mannes, fiir welche das ganzen Vermögen haftet, in Ansprnch nehmen Ist alsó der Mann in Concurs gerathen, so muss der Concurs erledigt sein, ehe von einer Theilung gesprochen werden kann, wodurch das Vermögen absorbirt, jedenfalls die Frage des Absonderimgsrecht gegenstaiidlos wird. Der Concurs iiber das gemeinschaft-hche Vermögen semen Gang geht; olme dass vor Befriedigung sammtlichen Concurs-glaubiger ein Mispruch der Frau auf ihren Antheil anerkannt wird. (Sarwey, 346. 1.)
3 Személyes követelés származik az oly kölcsönből, melyet egyik tag a másiknak társaságirigyben vagy czélra adott; vagy egyik társ azon kötelességellenes cselekvényé-bol vagy mulasztásából, mely a közös vagyonban kárt okozott. Ilyen azon igény is mely osztatlan örökösök közt az előlegesen kikapott érték beszámítására vonatkozik vagy a
hagyatéki adósság teljes kifizetéséből ered. ' ' ..,3 A, b a r m a d i k személyek követelései alatt itt olyanok értetnek, melyekért a társtag
a csőd alá jutott társtaggal vagy törvény vagy szerződés szerint felelősségre vau köte-lezve. Az pedig egészen közönyös, hogy ezen felelősség egyetemleges-e, vagy aránylagos Ilyen követelések : öröklési jogközösségnél a hagyatéki
hitelezőké, melyekért
az örökösi tarsak szavatolnak, Magyarországban egyetemleg, Erdélyben aránylag ; közszerzeményi vagyonközösségnél a hitvesek hitelezőié ; kereskedelmi társaságoknál a társasági hitele-zőké, kiknek javára az egyes tagok egyetemleg felelősek s végre közönséges társaságok-nál szinten a társasági hitelezőké, kiknek az egyes társasági tagok, ha egviittesen jártak el, tagilletményeik szerint aráuylagosan, ha pedig egyik társtag vagy meghatalmazott altal kepviselve cselekedtek, egyetemlegesen szavatolnak.4 így a német est. 44. §., a porosz est. 36. §., u bajor elsőbbségi törv. 5. §. és az 1828 evi wörtemhergi zálogtörv. 65. czikk.
« Mindazon követelés jogközösségi, illetőleg társas viszonyon alapuló, mely a tár-sat azért illeti meg a bukott ellen, mivel azt a közös vagyon fentartására és kezelésére fordította. Ha tehát a tái s a közös épületet javíttatja, a földet árkokkal vagy vizi véd-inűvekkel véteti körül: követelése társas viszonyon alapul s e miatt a bukott illetményé-hői előleges kielégítést kap. Társas viszonyon alapul az egyik tag azon igénye is, mely az által támadt, hogy tartozást törlesztett, mely őt és a másik csőd alá jutott tagot a közös-ségnél fogva egyetemleg terheli, milyenek például a közadók. . '
° A mi követelése tehát a társtagnak az 51. §. alá esik, azt egészben kell megkapnia az illetőség erejéig, ha csak ezt harmadik személy javára záloe, vagy egyéb elkülönítési jog nemterheti. Nem utasítható az átalános tömegre, neih köteles aránylagos kielégítéssel beérni (est. 152., 173—177. §§.). A törvény e jogot azért adja meg a társtagnak (ámbár a bukott-nak 6 is ép úgy személyes hitelezője, mint a többi, ki záloggal födözve nincs), inert kü-lönben helyzete kedvezőtlenebb volna a esődhitelezőénél. Olyan ugyanis a mi közösségi jógiink, hogy a társak a társaság tartozásaiért az élet praktikus eseteiben egyetemleg felelnek és hogy a társasági hitelezőnek rendszerint szabadságában áll akár a társaságot, akar annak egyes tagjait külön az egészért bepörölni. Az egyik társ bukása esetén a tarsasagi hitelező be sem jelentené követelését, hanem az épen maradt társat pörölné be, kinek aztán volna ugyan visszkeresete a tömeg ellen, de ezt a dolog természeténél fogva csak elkésetten és nagy bizonyítás terhe mellett érvényesíthetné. A társaság hite-lezője megkapná pénzét, de mindig a társ rovására és ugyancsak a társ rovására gazda-godnék a tömeg, egészben kapván meg a bukott illetményét és csak aránylag elégítvén ki az atalanos tömegből a társat. Ezt a törvény már csak azért sem engedheti meg, mert csőd előtt és esődön kíviil a bukottnak hitelezői úgy is csak ennek tiszta vagyoni juta-lékából követelhettek volna kielégítést (n. német liirod. estj. ind. 224. 1., Stieglietz, 312.1..
Sarwey, 340.1.). A kereskedelmi törvény szerint az egyes tag magánhitelezője'köteles tűrni, hogv ő előtte a többi társnak a társasági viszonyból eredő követelése kielégíttes-sék. A társasági vagyonból csak az lesz az egyes tagé, a mi a harmadik személyeket
Abból csak annyi fordítható a közadós magánhitelezői, mint csőd-hitelezők javára, mennyi a tagtársak és társasági csőd-hitelezők kielégítése után fenmarad.
1H a a szóban levő igények említett jutalékból ki n e m kerülnek, azok, mint a közadósnak különben is személyes tartozásai, csak csődkövetelések gyanánt érvényesíthetők.'
2Hasonlóképen azok-hoz, melyek nem társasági viszonyból keletkeztek és zálog, vagy meg-tartási joggal biztosítva nincsenek.
3Á dolog természetéből következik, hogy úgy a visszakövetelés s az elkülönítés, mint az előzetes kielégítés csak a társaságot vagy társtagokat illeti a megbukott tagtárs ellenében, különbség nélkül, hogy ők maguk is csődben vannak-e, vagy sem.
45 2 . §. '