arányban, melyben az egyetemleges adósok egymástól csődön kívül, a kötelezett mértéken túl teljesített fizetés megtérítését .Követelhetik. ;
Az egyetemlegesség
2természetéből következik egy részről, hogy a hitelező mindegyik adós ellen teljes követelését érvényesítheti,
3másrészről pedig, hogy a hitelező teljes követelését csak egyszer kap-h a t j a meg s kap-hogy minden részletfizetés, mely arra történik, csökkenti az egyetemleges kötelezettséget.
4 :Fuchs, 43. 1., Seujfert: Areh. 21. k. 181.1. és a franczia jog (Code civil 2032. cz. Pardessus No. 1213., 1216.). Azonban a porosz csődtörvény 86. §. a föltételes követelés bejelentését semmi esetben sem engedi meg. Az uj német cstörv.- ellentétben a franczia csődtörvény 544. ez., s az olasz keresk. törv. 658. cz.-vel, a közadós kezeseiről és egyetemleges adós-társairól nem intézkedik, abból indulván ki, hogy az e részbeni intézkedés még oly alak-ban is, minőben azt az osztrák csődtörvény megállapítja, ha nem is helytelen, de minden-esetre fölösleges gondoskodásnak tekinthető. Diese Vorsorge ist indessen überflüssig.
Wird die angemeldete Regressforderung wie jede andere bedingte Forderung behandelt:
so ist der bedingt Berechtigte von dem Empfang irgend einer Hebung ausgeschlossen ; es kann f ü r ihn nur Sicherstellung erfolgen und in diesem Falle wird ein entsprechen-der Betrag reservirt. Meldet sich nun auch entsprechen-der Gläubiger, so entscheidet sich dadurch zugleich, oh für den Rückgriff die Bedingung deficirt. Der Bückgriff fällt zweifellos fort, soweit der Gläubiger aus der Masse Zahlung erhält; er fällt aber auch in Betreff des von diesem erlittenen und von dem Bürgen, oder Mitschuldner ihm zu zahlenden oder ge-zahlten Ausfalls fort insoweit, als der Rückgriff auf einem Eintritt in die Rechte des Gläu-bigers beruht. Denn wiewohl dessenBefriedigiingniir nach den Kräften der Masse erfo gt, ihr gegenüber ist die Forderung consumirt. Das folgt aus allgemein gültigen Bechtsätzen von selbst, dazu bedarf es nicht einer besondern Bestimmung. (H. Német est. ind. 283.1.)
1 Ha hitelező 100 frtot követelhetett volna a bukottól és ezt egészben érvényesít-vén a tömeg ellen, ebből csak 5 frtot kap : a kezes nem érérvényesít-vényesítheti azon 95 forintot, melyet a hitelezőnek tényleg űzetnie kellett. Az 5 forintos osztalékkal a tömeg saját magára nézve egészben törlesztette a követelést. Kétszeresen fizetne, ha ilyenkor a kezes követelésére is kellene osztalékot adni. fKrálik, 174. 1. •
_ 2 Az egyetemleges és együttes kötelmet (solidaris et correalis obligatio) sokan, sok-félekép akarják megkülönböztetni. Gyakorlatilag azonban e különböztetésnek fontos-sága nincs. Mert főleg csőd esetében egészen mindegy, váljon a szolgáltatás a kötelem egysége yagy többsége folytán teljesítendő-e. Az egyik adósnak szolgáltatása mindkét esetben javára válik a másiknak is. Ezen viszonyokat a törvényhozások is eltérőleg fog-ják föl. Mert míg a porosz Landrecht (I. 5. §§.424—449) az együttes kötelem (obligatio correalis) szempontjából rendezi azokat, addig a franczia Code civil (árt. 1197., 1200., 1222., 1223.) és a német keresk. törvénykönyv (art. 112., 269., 280., 281., 173., 178., 204., 241., 245., 257.) az egyetemleges kötelem (obligatio solidaris) elveiből indul ki. Mig végre a szász polg. törvénykönyv (1019., 1021., 1037., 1495., 1556. §§.), az osztrák polg. törvény-könyv (550., 820,, 821., 891-896., 1203., 1302. §§.), úgy nemkülönben a hazai, szokás is egyátalán mellőz minden állítólagos megkülönböztetést a két kötelem között. '
8 A hitelező e jogát a csőd ténye sem változtatja meg. Mert azon esetben, ha több adós csőd alá kerül, a hitelező az által, hogy követelését egyik adós tömege ellen
érvé-nyesiti, nem veszti el igényét a másik adós, illetve tömege ellen. , ' A hitelező tehát a másik adóstól nem vehet föl a még ki nem fizetett hátraléknál
Vannak törvényhozások, melyek csöd esetén is megszorítás nél-kül alkalmazzák ezen elveket.
1Mert a csőd valamint nem kisebbíti, ügy ki sem terjeszti a hitelező jogát.
2Más törvényhozások ellenben, midőn a hitelező jogát csőd esetére csonkithatlanúl fenntartják, egy-úttal határozottan elrendelik, hogy a hitelező nem tartozik megelé-gedni azon hányaddal, mely a részfizetés levonása után maradt ösz-szegre esik, hanem mindenik csődtömegből az egész követelésre kiszámított osztalékot igényelheti, fel is veheti mindaddig, mig telje-sen kielégítve nincs.
8Ez az utóbbi rendelkezés nem csupán azon esetre szorítkozik, midőn az egyetemleges adósok mindegyike csőd alá kerül, hanem arra is kiterjed, midőn az egynél, több ellen nyitta-tik meg. Sőt kiterjed azon esetre is, midőn a csödnyitás után oly adós teljesít részletfizetést, ki akkor még nem volt csődbukott.
4többet,még akkor sem,midőn ez az egész követelésre nézve pöröltetett és elitéltetett. Auf den Concurs angewendet, würde also jede Tbeilzahlung, welche der Gläubiger von dem einen Verpflichteten oder aus dessen Coneursmasse empfängt, die Forderung dergestalt vermindern, dass die Dividende aus einem anderen Concurse nicht von dem augemel-deten vollen Betrage, sondern vou dem nach Abzug der Theilzahlung verbleibenden Betrag berechnet werden müsste. (П. Német cstj. ind. 285.1.)
> így Brémában az 1849-i német váltó-rendszabályt életbeléptető törvény 11. §. és Nassauban az 1848-i váltóeljárás 31. §. A tudósok közül e nézetben vannak Treitschke (Encyclopädie den Wechselrechte. Leipzig 1831. I. к. 289.1. П. к. 362. 1.), Reinhardt (Ordnung der Gläubiger im Concurse 212. §.), továbbá Ladenburg, Renand, Löwij, Hojf-mann (Siebenhaar : Archiv für d. deutsche Wechselr. 8. k. 233. 1., 305. 1., 11. k. 165. 1., 385. lap).
2 Ez elveket csőd eseteben is alkalmazva, önként következnék, hogy a hitelező teljes követelését mindegyik csődtömeg ellen bejelentheti ugyan, de ha arra valamelyik tömeg részéről fizetés történt, a többi tömegek ellen a felosztásnál ugyanazon követelés már csak a hátralékos összegben szerepelhetne. Miből azután oly esetben, midőu az egyetemleges adósok mind csőd alatt vannak, az következnék, hogy a hitelező teljes követelését akkor sem kaphatná meg. ha arra az összes tömegből 100% kerülne. A példa világossá teszi a dolgot. А, В és С 1200 forinttal egyetemlegesen adósak. Hitelező mind-egyik tömege ellen bejelenti követelését. A tömege fizet 50%, B-é 40% s C-é 30%-ot. Ha a részletfizetés a névszerinti összegből levonatik, a hitelező В csődtömegéből a 40%-et csak a megkevesbített 600 frt után 240 frtban, С tömegéből pedig a 30%-et csak a még nem törlesztett 360 frt után 108 frtban vehetné föl. úgy hogy 252 frttal keresztülesuék. — Ennek kivánja a törvény elejét venni akkor, midőn csőd esetében eltér az előlemlített elvek szigorú alkalmazásától és megengedi, hogy a hitelező mindegyik tömeg fölosztásánál, mindaddig míg ki nem elégíttetik, követelésének teljes, névszerinti összegével vegyen részt, t. i. nem számítva le az esetleg egymás után történt részfizetéseket. Ugy, hogy e szerint a fölhozott példát szem előtt tartva, hitelező kapua A csődtömegéből 50%-et vagyis 600 frtot, B-ből 40%-et, vagyis 480 frtot, C-ből, melyben 30%, illetve 360 frt esik a követe-lésére, 120 frtot. — C-ből az egész követelésre kiszámított 360 frtot azért nem veheti föl, mert akkor részletenkint többet kapna, mint a névszerinti 1200 frt összeg. (Minist, cstj.
ind. 63.1. П. Német cstj. ind. 286. 1.). ; . . . .
3 Ezen szelídebb fölfogás szolgál irányadóul Francziaországhan már a 17-ik század óta (Renouard, П. к. 177. 1. Code de Commerce art. 534.. code des faillites art. 542—544.) valamint Europa u. n. kereskedelmi államaiban, Angiiéiban (Bytes : The law of bilis of exchauge 403.1., Story : Comment. ou the law of bills of exchauge 435. §., Thomson : ou bills of exchauge 821. 1.), Spanyolországban (keresk. törv. 538. art.), Portugáliában (keresk.
törv. 417. art.), Hollandiában (keresk. törv. 198., 87S. art.), Belgiumban (est. 537. art.), Olaszországban (keresk. törv. 656., 658., 660. §§.), Ausztriában (est. 19. §.), Dániában (est.
1.8. §.), Németországban (uj est. 61. §., porosz est. 87. §.). '
4 Das Ausnahmerecht des Gläubigers soll mit dem ferneren Coneursausbruch ein-treten. Denn verringern nachträgliche Theilzahluugen nicht das Beeht des Gläubigers, seine in jenem Augenblick,bestehende Forderung zur vollen Höhe geltend zu machen, mögen die nachträglichen Theilzahluugen aus einer anderen Coneursmasse geleistet sein, oder von einem anderen Mitschuldner (П. Német cstj. iud. 289. 1.).- A porosz csődtörvény szeriut csak azon részfizetések nein kevesbítik az eredeti csődkövetelést, illetőleg csak
A mi pedig a fizetéseket illeti, általán el van fogadva, hogy kivé-teles kezvezmény nem alkalmazható oly esetekben, midőn a törlesztés csödnyitás előtt történik.
1Itt a közönséges szabály irányadó, mely sze-rint a részletfizetés az egyetemleges kötelezettséget csökkenti s hogy a hitelező teljes követelését minden levonás nélkül nem érvényesítheti,'
2Hogy azonban érinteti kivételes kedvezménynél fogva hitelező összesen többet ne kapjon, mint a mennyi őt tőkében, kamatokban, költsé-gekben s egyéb járulékokban megilleti : őrködni az irányban a
tömeg-gondnok feladatához tartozik.
3•
A most érintett intézkedéseknek mintegy kiegészítését képezi a törvényszak második bekezdése, mely az egyes csődtömegeknek . egymás ellen visszkereseti jogot ad, de nem feltétlenül, hanem csak azon esetre, ha a követelések teljes kifizetése után az egyik, vagy má-sik tömegben fölösleg találhatik.
4E visszkereseti jog érvényesíthető a kielégített hitelező ellen, ha járandóságánál nagyobb osztalékot vett föl ép úgy, minf azon csődtömeg ellen, melyre hitelező nem
jelentkezett.
6 1*
azok nem vétetnek levonásba, melyek egy másik csődtömegből történtek. (Makover 38.1. ' Renaud, 305.1.). Hasonlóképen a franczia törvényhozás, abból indulván ki, hogy míg oly adós létez, ki csőd alá nem jutott, hiányzik a hitelezőre nézve a jogi lehetlenség, kielégí-tést nyerni, mert még mindig módjában áll fizetéskép'es adós ellen fordulni. A franczia törvény tehát föltételezi, hogy a csőd-valamennyi adós ellen megnyittatott. (Pardessus,'
1211., 1217. sz. Renouard, H. k. 180. 1. 5. sz.) De Francziaországban is van ellenkező nézet, Massé le droit commun. 1846. sz. 116., Sirey 51. 1. 561. sz. 2. 3, kik azt tanítják, hogy a csődnyitás után történt részletfizetések a hitelezőnek csődkövetelését akkor sem szállítják kisebb összegre, midőn azon fizetések oly adós által történtek, ki akkor még nem állott csőd alatt. (így a franczia birói gyakorlat is: Paris requ. 24. juni 1851. 1. 51, 1., 561—567. és 23. novemb. 1852.1. 53, 1. 23.)
1 Lé créancier, payé alors en partie, a conservé, à ce moment, ses. chances et ses garanties pour le payement intégral du reliquat ; et la circonstance de foree majeure résultant d'une faillite n'existait pas encore pour modifier son intention libératoire. Les principes de droit commun reprennent donc leur empire. La portion de payement reçue avant toute faillite des codébiteurs solidaires éteint la portion de dette alors payée. (Re-nouard, H.k. 185. 1., franczia est. 544. cz., Makower, 37., 38.1).
• 2 Ha tehát egyik adóstárs csőd alá kerül, természetes, hogy a hitelező bejelentheti követelését, de csak azon összegben, mely a.esődnyitás idejében még fennáll. Ez okból, ha a bukott, vagy más adóstárs előbb már részfizetést tett, ily esetben csak a hátralék számítható, föl. Ez áll akkor is, ha két vagy több adóstárs ellen, nyittatok meg a csőd.
A később rendelt csődben a hitelező már csak oly összeggel jelentkezhetik, milyenben követelése az utóbbi csődnyitás előtt fennállott. A hitelezö, ha már előbb egy másik egye-temleges adóstól részletfizetést, vagy. egy már korábban csőd alá jutott adóstárs tömegé-' ^ bői osztalékot vett átt, itt is csak az ez által megkevesbített követelést érvényesítheti.
Aber in jedem einzelnen Concurs braucht sich der Gläubiger auf seine zur Zeit der Eröffnung bestehende Forderung Theil- oder Dividendenzahlungen nicht aufrechnen zu zu lassen, die er naeh der Eröffnung des Verfahrens von einem nicht falliten Gesammt-schuldner oder aus der Masse eines Gesammtschnldners erhält. (Stieglitz, 402. 1.)
; • 8 A törvény e részben különösen nem gondoskodott. Miértis a magánjog intézke-dései alkalmazandók minden oly esetben,- midőn a hitelező jobb tudomása ellen, rossz-hiszemüleg fogadott volna el nagyobb részfizetést, mint a követelésére szabályszerüleg esett. De különben is tömeggondnok a váltón vagy kötvényeken a törlesztéseket köny-nyen észlelheti. . - .
_ 4 Ha az egyes tömegeknek egymás ellen föltétlen visszkereset engedtetnék, könnyen történhetnék, hogy valamelyik tömeg, miután saját qnotáját már kifizette, ismét meg-támadtatnék, tehát többet kellene fizetnie, mint a mennyit valójában fizethet. (Minist,
cstj. ind. 63. 1.) .
" A tömeggondnok az egyik közadós visszkereseti jogát a többi adóstársak csőd-tömegei ellen, mint csődkövetelést érvényesítheti és pedig mint föltétlent, ha az őt
egy-. 69egy-. §egy-.