A közadós a csődnyitás tényével elveszti vagyona fölött a ke-zelési és rendelkezési jogot. Ez okból annak csödnyitás utáni és a tömeget tárgyazó cselekvényei semmisek.
2Míg ellenben azok, me-lyek előbb eszközöltettek, szabály szerint érvénynyel b ú n a k .
sMivel azonban tapasztaltatik, hogy ezen csődelőtti cselekmények
4között olyanok is vannak, melyek által a közadós bizonyos őt illető dol-got vagy j o g o t — dando, solvendo, obligando, liberando — hitele-zőinek kijátszása és megkárosításával
5idegenít e l : ki kellett
mon-i Eqqe-nberger: A csődtörvény országgyűlésmon-i tárgyalása. XVI. — a Cst. 6. §. —3 Korábban szerzett jogokat később beállott körülmények a jogosult beleegyezése nélkül e i n e m enyésztetnek. A csődnyitás liatálya is rendszerint csak a jövőre irányul; d e a
múltra visszaható erővel nem bir. .
< A t ö r v é n ; világosan ezen kifejezést használja.igogcselekvény»._A-7»uí«s2taa (nou facere quőcf "delict face're) tehát" nem képezi "tárgyát a megtámadásnakJJDie Anfechtung soll das Gescheheue ungeschehen machen. Sie setzt voraus, dass das Vermögensstück durch eine bestimmte Handlung und durch sie allein aufgegeben sei, dass es ohne diese Handlung dem Vermögen noch angehören würde und mit Beseitigung derselben ihm wie-der zufalle. JZiaeJItUeelasxung kann'.nicht beseitigt werden — ein Niehtgeschehenes ge-^
schehen machen ist mehr, als Meuscherunacht vermag.. (Stiepi/tr. 126. Völderndorf. I.
261. 1 VSarvey. 119.1.) Nur positives Thun ist anfechtbar, nur eine «Rechtshandlung». Eme Unterlassung blos dann, wenn das Gesetz sie einer bestimmten positiven Handlung
gleichstellt. (II. Német cstj. ind. 115.1.) , '' Nem tartoznak ide azon cselekvények a j melyek a közadós személyes szolgalataira
vonatkoznabTA) melyek a'hifelézők előnyére válnak ; cjmelvek megfelelő visszfehetrelTAu-.
nak összekötve és df melyék'a már megszerzett vagyont nem kevesbítik, csak az ujabb szerzeményt nem engedik. AJritelezők .kívánhatják ugyan, hogy mindén vagyon az ó ki-elégítésükre fordíttassékpcle azt nem követelhetik, hogy ezen czélból a köza'dós valamit
még szerezzen is. Selbst eine positive Handlung ist unanfechtbar, wenn sie lediglich ein
"«nollé aquirere», nicht ein «diminnere» enthält. (II. Német cstj. ind: 116. l.)..Az örökség-ről való lemondás azonban kivételt képez, mert nálunk az örökség aunak megnyíltával
\ipso jure» megszerzettnek tekintetik, örökösi nyilatkozat, birói heszavatolás nem
köve-* :köve-*, !»t o .¿Lel ^ c V - K i w - v köve-* . . . . c ^ . j v » ! ^ ••"•• ^
dani, hogy az ily elidegenítések
1megtámadhatók, azok tárgyai még mindig a csődtömeghez tartozóknak tekintetnek és általa visszakö-veteltethetnek.
2Különbség nélkül akár a közadós-, akár
megbi-zottjától származtak.
8°
Azon hátrányok ellenében, melyeket a hitelezők az adósnak esődelőző cselekvényei által szenvedhetnek, kétféle jogeszköz szolgál : egyik, a kereset, másik a kifogás.
4Hogy melyik vétessék igénybe, az
teltetik. Nálunk tehát ép úgy, mint a régi mimet, vagy a porosz, avagy franezia jog szerint 18 az örökségről, vagy hagyományról való lemondás megtámadható. Hasonlókép rendel-kezik a szusz polgári törv. könyv 1511. §.
• Az elidegenítés itt szélesebb értelemben veendő, magában foglalván minden jog-eselekvényt, mely dando, solvendo, obligando, liberando stb. vagyonkéS¡es>$dést idéz elő mint a kötelezettségek elvállalása ; követelések biztosítása — elismerés, kezesség vagy zálog által; lemondás a kifogásokról ; utalvány elfogadása; fizetési határidő meghosz-szabbítasa stb.
2 Hass Schuldner in ihrer Noth beträchtliche Werthe verschleudern, um den dro-henden Concurs abzuwenden; dass bedrängte Schuldner ihr Vermögen unter ihren Gläu-bigern vertheilen, nicht nach Recht und Billigkeit, sondern nach Zufall und eigener Willkur; dass Schuldner leicht zugänglich und in Erwartung von Gegendiensten die letzten Augenblicke ihrer Yerfögungsfreiheit dazu benützen, einzelne Gläubiger vor anderen zu begünstigen ; dass böswillige Schuldner oft schon von langer Hand Vermö-gensstucke hei Seite schaffen, um dann «in Concurs zu gehen», oder dass sonst die Gläu-biger, wenn es endlich zum Concurs kommt, ein leeres Nachsehen finden, — ist eine zu häufige Erscheinung des Lebens, als .dass die Gesetzgebung sich dazu schweigend verhal-ten durfte. Es gilt dem Befriedigungsverfahren die Grundlage, die Befriedigungsmasse' zu siehern, unrechtmassig entzogene Vermögensstücke derselben wieder zuzuführen (iL nemet cstj. 94. 1.)
3 Sőt vannak cselekvények, melyeknél a közadós közreműködése nem fordul elő mégis¡ megtámadható, pl. a hitelező meghagyásából teljesített végrehajtás vagy biztosítás!
( v - S t . o l . "
, , , '.ArómiW;ifig-fz§rint_az^.çij)^
í e k v é n p i t m i j g ^
yalamrt.eJidegemtetL A jogtudosok kozul jogi természetére nézve némelyek (Paulus Kori) személyes, mások dologi keresetnek tartják ; ismét mások restitutio in integrumnak (ex capite doh), vagy illetőleg rescissionak tekintik 'Günther). Föltételét .képezi .a) ho<»v az el-í2®S®™ÍS? a materialis concursus. stadiumában, vagyis oly H ^ n történjék, midőn "a köz-wlos terhei annak .vagyonát tényleg meghaladják; b) hogy in fraudem creditorum tör-tjénjek, vagyis hogy általa a kózadós vagyoni állapota cum animo fraudandi a hitelezők rovasára változást szenvedjen és c) hogy a másik szerződő fél conscíus fraudis d é b i t o n s l e o ^ t e h a t ^ e ^ a k ö z a d ^ i i l y e d ő vagyoni állapotát. Az actio paiüiana más alakban Ugyan derényegileg aTkozepkori olaszuárosöfclörvényéiBén is feltalálható (Straccha • Trac-tatus de conturbatonbus sive decoctoribus IH. Nr. 28. p. IV. Nr. 10). Lényegileg a római jog felfogásából mdiüt ki a közönséges német perrend is, mely a hitelezőket a közadós csalárd ' elidegenítései ellen vedelem alá veszi ugyan, de a gratificatiónak gátot nem vetett • a köz-adósnak tehát modjaban állott egyes hitelezőit a többiek rovására kielégíteni mi által főleg a külföldi hitelezők szenvedtek. Ezen minden oldalról veszélyesnek elismert jog korlátozására az első lépések a Code de commerce-ben történtek, mely (443—447 czikkei-ben) a kozadósnak bizonyos elidegenitéseit, a mennyiben azoklOnappal történtek a csőd-nyitás előtt, foltétlenül, másokat pedig azon föltét alatt tekinti érvényteleneknek si de la part de ceux, qui ont reçu du débiteur, ou qui ont traité avec lui, ils ont eu lieu avec con-naissance de la cessation de ses paiements. (447. art.) Les créanciers peuvent attaquer les actes faits par leur débiteur eu fraude de leurs droits. A code de commerce ezen intéz-kedésem nem tettek változást az 1838. évi csődtörvény 443., 446—448. czikkei sem Ha-sonló értelemben nyilatkoznak az olasz, spanyol, belga, hollandi és angol törvények A porosz csodtorvény, mely lényegileg szintén a franezia csődtörvény intézkedésein
ala-pul a nélkül, hogy a kozadósnak a csődnyitás előtti időszakra eső jogcselekvényeit feltét- , a ' ' - . tanul érvényteleneknek nyilvánítaná, négy esetben engedi meg a csődhitetezőkTjo<>cse]ek- AAZcr.cv venyeinek megtámadását. Egészen így a bajor perrend 1222—1225. czikkei és az új német • csodtorvény 2 2 - 2 4 . §§., mely a közadós cselekvényeit részint tekintettel az időre, részint
tekintet nélkül bizonyos időre engedi a hitelezők által megtámadtatni s egyúttal nemcsak
a kozadós cselekvényeire, hanem azon cselekvényekre is figyelemmel van, melyek in fran- ' dem creditorum mások részéről a közadós javára történnek. Előbbi csődtörvényünk
vala-egészen a körülményektől függ.
1H a bizonyos ügylet alapján az ellen-fél részéről dolog átadása, vagy jog érvényesítése követeltetik, hogy ily esetben a megtámadásnak legczélszerűbb módja a kifogás, a dolog ter-mészetéből következik. Míg ellenben ha a vagyonérték már a másik fél birtokában létezik, az onnan csak kereset útján vonható vissza a csődtö-megbe.
2De a megtámadásra jogosult előkészítő keresetre (actio prte-judrcialis) is szorítkozhatik annak elismertetése végett, hogy a
jog-ügylet a csődhitelezökkel szemközt hatálylyal nem b i r .
3A megtámadás az ellen irányozandó, kivel a közadós a jogügye-letet megkötötte, illetőleg ennek'társai, jogutódjai, vagy azok ellen, kik annak alapján hitelezőkké lettek, vagy adósságaiktól felszabadít-tattak. A közadós perbehivása nem szükséges, meri nem ez, hanem a másik fél tartozik a megtámadás eredményét tűrni, a dolgot kiadni, a fizetést teljesíteni, a kötelezettséget megszüntetni.
4A csődhitelezők érdekéhen a megtámadási jogot rendszerint a tömeggondnok gyakorolja.
5Kivételkép megilleti e jog a csődválaszt-mányt is, mely vagy a tömeggondnokot utasítja a megtámadás ke-resztül vitelére, vagy a mennyiben az ezt el nem fogadná,
6külön képviselőt rendelhet." Az egyes hitelezők ezen joggal nincsenek fölru-házva.
7Ők új és önálló megtámadási keresetet nem indíthatnak.
8Ezeket csőd alatt legjobb esetben is csak a beavatkozási jog illetheti.
9 mint sok más kérdésre nézve, úgy a hitelezők szóban levő joga iránt sem tartalmazott kimerítő intézkedést. Mert a 32. §. mindössze azon terhes szerződésekről rendelkezett, melyeket a bukott a csődöt megelőzőleg lonapon belől hitvesével, vagy olyanokkal kotott, kik vele harmadizig rokonságban, vagy sógorságban állnak ; a 37. §. pedig egyedül a ha-szonbéri szerződéseket s ezeket is nem a tömeg érdekeinek megfelelően szabályozta. Míg a jelenlegi új csődtörvény valamint több más kérdésben, ugy a kozados cselekvenyeinek megtámadása tekintetéhen is az újabb és nevezetesebb európai csődtörvényekben nyilvá-nuló felfogást teszi magáévá. (Minist, jav. 30.1.) , . . _ „ .1 El van ismerve egyiránt úgy a római és franczia jogban, mint aporosz (est. 110.
' és német csődtörvény (22. §.) szerint.
= Der We» der Einrede wird für die Anfechtung angemeldeter Concursforderungen der allein practSche und in den meisten anderen Fällen zur Abwehr unberechtigten An-griffs dem Weg einer besonderen Klagerhebung vorzuziehen sein. (II. Kém. estj . ind. 112. l.)
3 Előfordulhat mindannyiszor,.valahányszor csak az ellenfél a helyett, liogy kere-settel élne,"megtámadható jogügyiét alapján nyert visszakövetelési vagy külön kielegítesi ' igényt ' j e l e n n i e a csBdlőmég "bizonyos tárgyaira, s ez által azok ehdegemteset m e g a k a ^
d a l j O Z! A közadós perhehivásának értelme sem volna, mert ö, mint üyen, rendelkezési joggal 5 n^b l^e z ö k u e v é b e n a r (j „t aj jog szerint is a curator bonorum gyakorolta az actio panlianát (Kori. 42. §. Günther 10.1. Wengler 215. 1.). Ha ellenben a kózados csefokvenye csak eqa hitelező érdekeit sértette, kizárólag csak ezt illette az actio pavüiana is 1. 20. (¡.
1. Dig! (jiiae in fraud. ered. 42. 8.). A franczia, olasz és a német csodtorvény (29. fc.) a meg-támadási jogot szintén csak a tömeggóndnokuak engedi meg. , ,
3 A tömeggondnok nem köteles elfogadni a választmány utasítását. Ha azonban ok nélkül nem fogadja el, kötelességellenes mulasztás miatt ellene a csődbíróságnál panasz emelhető. ^ ^ m § é g & b a j o r p r t 1g3 0 m e gengedi, hogy a megtámadási jogot, ha azzal a tömeggondnok bármi okból élni nem kiván, a csődhitelezok mindegyike gya-korolhassa. A m i t azonban az ilyen hitelező a cselekveny megtámadása folytan nyer, nem őt, hanem a tömeget illeti, mely viszont a hitelezőnek a perköltséget megtérítem tartozik.^ g l a z e g y e g h i t e l e z ö k c s a k v a g y c sődnyit4s előtt, vagy a csőd megszűnte után élhetnek. Mivelhogy a megtámadási jog csak csőd alatt illeti a tomeggondnokot. t;
0 1S68. 54. tcz. 72., 73. .
2 7 . §.