ben a következő követelések elégíttetnek ki:

csak szükséges kiadásainak erejéig gyakorolhatja.

Előfordulhat pedig az itt érintett beruházás az u. n. mesterséges vövedék eseteiben, midőn t. i. a közádós ingóságához emberi m u n k a és szorgalom által idegen dolog vagy érték kapcsoltatik. A mi történhetik átalakítás,

befogla-lás vagy beszövés,

összeolvasztás vagy forrasztás,

vegyítés, elegyí-tés,

irás vagy festés á l t a l

stb. ' * .. Az ügyvédek külön kielégítését a törvény azon munkadíjak és kiadásokra szorítja, melyek az általuk folytatott pörökben fölmerül-tek.

S még azok biztosítása végett is csak oly föltét alatt enged a pör tárgyára megtartási jogot, h a nyilvánvaló, hogy általa a csődtömeg

gyarapodott.

' .

Ez intézkedések a lényeget illetőleg nemcsak a bányatörvény-javaslattal

egyeznek meg, hanem az ideiglenes törvénykezési szabá-lyok

és az 1853. évi erdélyi csődrendtartás

határozataival is. Elté-rés abban mutatkozik, hogy állami követeléseknek az ideiglenes törvénykezési szabályok csak egy évre, a bányatörvényjavaslat pedig a csőd előtt két esztendőre ad elsőbbséget. Ezzel szemközt az n j tör-vény alkalmazkodik az 1853. évi erdélyi és az 1869-i osztrák csőd-rendtartás

szabályozásához, melyek szintén a három évnél nem régiebb köztartozásokat biztosítják külön kielégítéssel. Azon érték, mely a följogosult tételek fizetése után fenmarad, az általános, vagy köztömeghez csatoltatik s a személyes hitelezők kielégítésére fordít-tatik. Hozzájuk tartozván a dologi hitelezők is követeléseik azon részére nézve, mely a kiilöncsödtömeg értékéből ki ném kerül.

'

VIII. F E J E Z E T . .

C S Ő D H I T E L E Z Ő K .

A törvény első részenek befejezését azon intézkedések képezik, melyek a csődtömeggel szemben álló felek osztályozásával foglal-kozva, különbséget tesznek a tömeghitelezők, kiilönkielégítésre jogo-sított és csődhitelezők közt. Azok, kik a csődnyitás előtt szerzett jogczimen a közadós bizonyos vagyonából külön kielégítést igényel-hetnek, a csődeljárás által nem éiintetnek s követeléseikkel a csőd-hitelezőket

annyira kizárják, hogy a dologi joggal terhelt vagyonból csak az folyik az általános csődtömegbe, a mi az ilyen joggal biztosi-tott hitelezők után fennmarad. Ez elvnek természetszerű következmé-nye egy részről azon intezkedés, melynél fogva az ilyen hitelezők az őket megillető jogokat a csődeljárástól függetlenül gyakorolhatják;

más részről pedig az, hogy követeléseiket a csődtömeg ellen bejelen-teni és felszámítani nem tartoznak, avagy csak annyiban, a mennyi-ben követeléseikkel, vagy azok bizonyos részével a csődtömegből leendő kielégítésre igényt tarthatnak.

A csödhitelezőkre vonatkozó intézkedések tekintetében irány-elvül szolgál, hogy a személyes követelések osztályozásánál a.jogczim és a hitelező minősége különbséget többé nem okoz.

A jogi alapot

1 2S4. §. — - IV. 13. — 3 17. §. (Herczegh : Csődtörvénykezése 152 1.). — 4 41.

» Az erdélyi csődrendtartás szerint a három évnél régiebb adók és közterhek is a bányavagyon vételárából elégittettek ki. Ezt akarta az Apáthy-féle tervezet is. (147 ÍJ. •

0 Az u. n. személyes hitelezőket. •

' Igazságügyi bizottság jelentése (Eggenberger: A csődtörvény országgyűlési tár-gyalása. IV.). .

s Előbb úgy a hazai, mint a külföldi törvényhozás abból indult ki, hogy a személyes hitelemelésére a követelések bizonyos nemének kiváltságolása szükséges s hogy azt kü-lönösen a forgalom és kereskedés érdekei követelik. Azonban e' fölfogás helytelenségét a tapasztalás minden kétségen kívül helyezé. Az előjognak ugyanis ^az a rendeltetése, hogy bizonyos követelések a többiek rovására nyerjenek kielégítést. Úgyde, ha a személyes hitel az adósba helyezett bizalmon s azon föltevésen alapszik, hogy ez kötelezettségének

illetőleg mindnyájan egyenlő erővel birnak s az igazság követelmé-nyeinek megfelelöleg egyenlő törvényes védelemben részesíttetnek s azok természetén változást nem okozhat sem az idö, sem a bizonyí-tási eszközök minősége.

Csak a teljesen soha sem mellőzhető embe-riességi, nemzetgazdasági s pénzügyi szempontok és közérdekek vétettek mindenütt figyelembe.

Azon követelések számára, melyek csak személyes igényen ala-pulnak és csak mint ilyenek érvényesíthetők a csődtömeg ellen, három osztály állíttatik föl.

Ezekre nézve szabályul szolgál, hogy az

pontosan eleget fog tenni: akkor mi sem természetesebb, mint az, hogy az előjogok a személyes hitel fogalmával teljesen ellenkeznek ; mert megnehezítik az adós vagyoni helyzetének biztos áttekintését, meggátolják a kötelezettségek rendezését és sok tekin-tetben lehetlenné teszik a hitelezők többsége által óhajtott békés kiegyenlítést. Midőn a

rómaiak az egyszerű hypothecalis szerződéseket, — a kellő felismertetés nélkül, — a do-logi jog erejével fölruházták, a személyes hitel aláásására az első lépést tették. Az ebből eredő bajon az által véltek segíthetni, hogy különféle előjogok állíttattak föl s azokat pri-vilégium exigendi alapjában a személyes hitelezőkre is kiterjesztették, mi.által a meg-szüntetni kivánt hajt csak még inkább növelték. Az angol csődtörvény sem ismer a személyes követelések közt elsőbbséget, sem azokat minőségük szerint külön nem osztá-lyozza, csak a cselédek bére s bizonyos mnnkadijjak iránt tesz kivételt s mindennek da-czára a személyes hitel ott fejlődött ki bámulatos módon. (Minist, cstj. ind. 3 1). n . német

cstj. ind. 251—253 1.). '

• i A követeléseknek nem indokolható és semmi esetben fönn nem tartható kivált-ságolásának következményeként jelenkezett azon rendszer, melyet előbbi esődtörvényünk a követelések osztályozására nézve fölállított, de a mely a telekkönyvi intézmény s az országbírói értekezlet által módosítást szenvedett. Daczára azonban a változásoknak, a rendszer maga még mindig lényeges hiányokban szenvedett. Még mindig fennállott ugyanis a különbség a hozományi követelések, a váltóbeli és közönséges adósságok közt:

mert míg a két előbbiek a harmadik osztályba soroztattak, az utóbbiak a negyedik osz-tályban nyertek kielégítést. Mindez a dolog természete szerint csak zavarokra adott alkalmat, vagy nehezítette a tömeg gyors és ezélszerü fölosztását (u. o.).

-' Ha az áll, a mit kétségbevonni alig lehet, hogy a kereskedelmi forgalom alapját, éltető elemét a hitel képezi; ha áll továbbá az, hogy a hitel az adós vagyouállásának biztos áttekintését tételezi föl: akkor nem szenvedhet kétséget, hogy a személyes köve-telések minden megkülönböztetése a hitelre kártékonyán hat, mert az adós vagyoni állásának áttekintését megnehezíti. Ha a hitelező nincs biztosítva az ellen, hogy az adós olyan kötelezettségi viszonyba léphet, mely a törvény által kiváltsággal van körülsán-czolva, megvédve : csak tartózkodással fog üzleti összeköttetésbe lépni, vagy oly bizto-síték megszerzésére fog törekedni, mely a többi hitelezők érdekeivel ellenkezik, tehát az adós hitelképességének legalább is korlátozását vonja maga után. Ha az adós bármely okból oly helyzetbe jut, hogy összes tartozásait kielégíteni nem képes : legigazságosabb, ha a személyes követelések azon arányban nyernek kielégítést, melyben a fölosztandó tömeghez állanak, ha tehát azok közt semmiféle különbség nem tétetik. (Eggenberger : i. m. XVHI.) ' ' ^

3 Előbb az átalános csődtömegből kielégitendő hitelezők az erdélyi csődrendtartás szerint öt (20—25. §.), a magyarországi szerint pedig hat osztályba soroztattak (ideigl. törv.

szab. IV. 16. §.). Ez utóbbinál az első osztály a gyakorlatban hivatalos, a második kivált-ságos osztálynak, a harmadik hitbér, hozomány és váltók •—, a negyedik a be nem táblázott követelések —, az ötödik a régi kamatok — s végre a hatodik egyéb követelések osztályá-nak neveztetett. Az osztrák csődtörvény lényegileg az 1853. ideiglenes csődrendtartás intézkedéseit fogadja el és' a csődhitelezöknek szintén öt osztályát különbözteti meg.

Ugyancsak öt osztálya volt a közönséges német jogban is a csődhitelezőknek, kiket a porosz csődtörvény már nyolcz osztályba sorozott. Ellenben az új német csődtörvény lényegileg az angol és amerikai törvények fölfogásához közeledve, a csödhitelezők külön osztályozását nem állítja föl, hanem csak sorrendet jelöl meg és a szerint rendeli el a kielégíttetést s e mellett a kiváltságolt tételek több oly nemét mellőzi, melyeket úgy a porosz, mint az osztrák esődtörvény részint a közérdek, részint a humanismus szem-pontjából előnyös kielégítésben részesít. Végre a mi a franczia csődtörvényt (549. cz.) és az olasz kereskedelmi törvényt (664. ez.) illeti, ezek egyedül a munkások bérei s a segédek fizetései és az iránt rendelkeznek, hogy az eljárási és kezelési költségek, továbbá a

köz-első osztály a másodikat s ez a harmadikat k i z á r j a —

és hogy az első osztálybeli követelések egymással szemközt soroztainak,'

ellenben a többi osztálybeliek arányosíttatnak.'

59. . A csődvagyon, a mennyiben azt a külön kielégítésre

jogosí-tott hitelezők követelései, továbbá a különös tömegtartozások és