Ingatlan vagyonnak azon dolgok tekintetnek, melyek állaguk sérelme nélkül helyváltoztatásra nem képesek. Ilyenek : a föld (telek, jószág, birtok),
1valamint ennek felülete (földfeletti tér) é s . a l u l a t a
(föld alatti tér, föld gyomra, föld mélye), úgy n e m k ü l ö n b e n mindaz, mi ezekkel akár természetes, akár mesterséges, akár ideiglenes, akár végleges összefüggésben van. Ez okból ingatlanok a mellék-dolgok (res accéssoriae) i s :
2akár növedékek (accessiones),
8akár
járu-lékok (pertinentiae) név alatt fordulnak elő.4Az épületek is
ingatla-kiilön kielégítésre szorítkozott. A mihez járul, hogy az elkülönítést legtöbb esetben nem is lehetne joguk tartalmának kiterjesztése nélkül keresztülvinni, például szolgalom, vagy jelzálogos követelés esetében. íKrálik, 152.1.)1 Az ingatlan Verbőczy után mondatik uáluuk birtoknak, valamiut az ingatlanra vonatkozó dologi jog is birtokjognak. (Hk. I. 10., 13., 24. cz.) •
- Ezek mindig a fődologuak vaunak alárendelve, ennek sorsát osztják s jogi ter-mészetük is azon viszony szerint határoztatik meg, melyben a fődologgal állanak.
3 A növedékek elatt oly testi dolgokat értiiuk, melyek az ingatlannal, mint fődolog-gal, úgy vannak egyesülve, hogy előbbi önállóságukat elvesztik, amannak kiegészítő alkatrészeivé lesznek s egy testet, egy teljes egészet csak azzal együtt képeznek. A növe-dékeket tehát kettő jellemzi: a) a fődologgali szoros összefüggés s b) az önállóság teljes hiánya. Mellékdolgok, melyeknél e két kellék hiányzik, a uövedék fogalma alá nem vonhatók. A uövedék természetes, vagy mesterséges — a szerint, a mint természeti, vagy'emberi erő által bozatik létre. A növendék egyik faját képezi a termés (gyümölcs, haszon, jövedelem, nyeremény, fructus), mely a fődologból származik és pedig úgy a természeti (fr. natnralis). mint a jogi (fr. civilis); — ahoz képest neveztetvén így, a mint azt a fődolog szervi erői állítják elő (állat-, növény- és ásványország termékei), vagy azon jogviszony (kölcsöu, haszonbéri szerződés), melynek tárgyát a fődolog képezi, milyeu a kamat, bér, haszonbér, földbér, kikötmény stb. Megjegyeztetvéu, hogy a termés csak azon föltét alatt tekintetik növedékuek, illetve iugatlaunak, ha a csődnyitás idején a fődologgal még kapcsolatban áll, vagy el van ugyan választva, de nincs elfogyasztva. (Hk.
I. 71.; H. 71. cz.: Sigm. II. 9. tcz. 1. §. ; Frank, I. 141. §. ; Herczegh: Magyar jog. Altalá-nos rész. 224. 1. Hasonlókép intézkedik a római és porosz jog is, föltéve a mi nálunk is áll. hogy az elválasztott, de még el uem fogyasztott termés a dolog tulajdonosat és nem használati birtokosát, haszonélvezőjét illeti.) Lehetnek azouban esetek, midőn az elfo-gyasztott termés is növedékuek tekintetik, midőu t. i. a dolognak a tulajdonos részére' való visszaadása alkalmával a rosszhiszemű birtokos köteles nemcsak a fiiggő, hanem az elválasztott, beszedett, meglevő vagy elfogyasztott, söt még a beszedhető termést is
kiszolgáltatni. •
4 Tartozéknak oly mellékdolog neveztetik, mely a fődologgal ennek hasznára úgy bozatik állandó kapcsolatba, hogy azért előbbi önállóságát minden tekintetben el nem veszti és a fődolog alkatrészévé uem válik. Rendeltetése^ hogy az iugatlaunak, mint iődologuak szolgáljon s annak biztosabb, czélszeriibb és kényelmesebb haszuálhatását eszközölje a tulajdonos javára. Azért uem taitozék az, a mi az úlöszerinti birtokosnak személyes czéljaira szolgál s annak kényelme, foglalkozása, vagy üzletéhez szükséges,
nok,
1de csak akkor, ha alapzatuk nem a földön, hanem a földben nyugszik.
2Ide tartoznak: a telehjogok, melyek bizonyos fekvőséghez olykép vannak kötve, hogy csakis annak mindenkori tulajdonosa által gyakorolhatók.
3De a dologi jogok (dologbeli jogok: jura in re) csak két föltét alatt, • ha t. i. tartalmuk egyízben való gyakorlás által ki
mint a házi bútor, a padlóhoz szögezett szőnyeg, ahoz srófolt pénzes láda stb. A tarto-zéknak két faját szokás megkülönböztetni: a természetes (vélelmezett, törvényes, szoro-san vett) és a kikötött (szerződési, tágabb értelemben vett) tartozékot. Az előbbi oly mellékdolgot jelent, melynek viszonyából szembeszökőlcg s a felek különös megegyezése nélkül is észrevehető azon hivatás, hogy állandóan a fődolog czéljaira szolgáljon és annak érdekeit mozdítsa elő. Az utóbbihoz ellenben oly dolgok számittatnak, melyek (mint a bútorzat a háznak, vagy a gépek a gyárnak) csak kivételesen tekintetnek tartozé-koknak, akkor t. i. midőn azokra nézve a felek maguk között úgy állapodtak meg. (így a franczia és porosz és a bajor jog szerint. De a szász, osztrák és zürichi jog az u. n. kikötött tartozékokat jogi értelemben nem foglalja a tartozék nevezet alá. Sarwey, 265. 1.) A mel-lékdolgok tartozéki minőségüket elvesztik, önállókká lesznek, ha esődnyitáskor, az ingat-lantól már elválasztattak, illetve a födologtól állandóan elvonattak. Ha tehát a gazdasági szerelvények csődnyitás előtt teljes joghatálylyal eladattak vagv elzálogíttattak, azok a birtokhoz tartozóknak többé nem tekintetnek (1840 : 22. tcz. 58.,"86., 108. §§.; 186S : 54.
tcz. 423. ; 1881 : 60. tcz. 149. §.). Azonban a csupán föltételes vagy ideiglenes elvá-lasztás a tartozéki viszonyra befolyással nem bir. — Ingatlan dolognál; tartozéka lehet ingatlan is, ingó is.-így egy nemesi jószág, vagy paraszt birtoknak ingatlan tartozéka:
a legelő, erdő, nádas stb. ; ingó tartozéka : a fölszerelvény (fundus instruetus), mint a gabona, fa, takarmány, valamint minderi szerszámok és eszközök, melyek az ingatlanon való gazdálkodás rendes folytatásához szükségesek (1863. jun. 24. udv. rendi.; 1868 • 54.
tcz. 42. §.; 1881 : 60. tcz. .149. így a franczia Cod..civ. 522—526. ez.; az osztrák ptk. 296.
§.; a porosz I. 2. 48—63. §§.; a szász ptk. 70. §.).
1 Mindazon ingó dolgokkal, melyek a k á r m i n t növedékek, akár mint tartozékok azok állandó használatára szánvák. Ez okból a ház akár idegen anyaggal idegen földön, akár saját anyaggal idegen földön, akár saját földön idegén anyaggal van építve, mind-három esetben a bukottat, mint földtulajdonost illeti. Öt illetik az ajtók, ablakok, zárak, kályhák, tűzhelyek, falba erősített tükrök, festmények, vízvezetéki vagy légszeszcsövek, iistök, stb. Az épületnek is lehet ingó és ingatlan tartozéka. így a háznak ingatlan tarto-zéka : az udvar, istálló, ól, kert, kút, stb.; ingó tartotarto-zéka: a kapu és szobakulcsok, a leszedhető védajtók, téli ablakok, elhordható kályhák és az u. 11. házfelszerelés (instru-mentum domus), alatta értvén a ház védelmére, fentartására és tisztítására szükséges tárgyak, mint a tíízoltószerek. létrák, stb. De nem tartoznak ide azok a dolgok, melyek nem a ház használatára, hanem más c.zélokra szolgálnak, pl. a házbirtokos foglalkozá-súra vagy iparüzletére, mint a gyár gépei, a házban levő könyvtér, vendéglő, gyógvtáv.
könyvnyomda. Egészen más, ha a felek oly kifejezést használnak, melyből kivehető, hogy a jogügylet nem csupán a házra, hanem a benne található iizleti szerelvényekre (instrumentum negotii) is kiterjed. (Herczegh: Magyar magánjog. I. 227. 1.)
2 Ennélfogva a színkörök (amphitheater), 'kunyhók, őrházak, rakhelyek (bara-ques), vasúti bódék, melyek földszintre (supra terra) rakva, vagv a földhöz csak külsőleg, látszólag megerősítve vannak : ingók. Ellenben ugyanezek ingatlanok, ha kőalappal bír-nak, vagy alapzatuk szilárdan, akár oszlopszeriileg, akár más-módon a föld mélyébe van-nak eresztve. Arra, hogy az épület ingó-vagy ingatlanvan-nak tekintessek, az állandó vagy időleges egy helyen maradás vagy használati szándék befolyássel nem brr (u. o. 193. I). "
_ 3 Ilyenek a királyi kisebb haszonvételek (korcsma-, malom-, vám- és révtartási, vadászati és halászati jog ; a keg.yuri.jog : az úrbéri vagy rokontermészetű földeket tár-gyazó megváltási jogok (1854. jan. Í4. — ny. parancs 23. §. ; 1871:53. tcz. 91. §.). Ugy szintén a legeltetési jog, fajzAsi, makkoltatási, gubacsszedési, mészégetési jog, melyek netalán kivételkép fentariattak ; s végre az u. n. gyökös iparjogok, melyek telekkönyvi tárgyat képeznek. ¡Herczegh : Telekkönyvi rendtartás. H. kiad. 101. 1.) Á királyi kisebb haszonvételek számára nem nyittatok külön jegyzőkönyv, sem abban ki nem tü'ntettetik.
annyira elválaszthatlanok a nemesi ingatlantól" (1853, apr. 18,—imr. 27. §. g ; 1854. juli 23,—utasítás 29., 54. §§.). Azért fennálló hazai jogunk szerint nem is szabad ezek fölött az ingatlantól elkülönítve átruházó jogügyletet kötni. Minden ellenkező gyakorlat vissza-élés (abusus) s onnan származik, hogy az osztrák polgári törvénykönyv ezen jogokat tartozékok gyanánt fogja fül, melyek mint ilyenek, azon jog szerint az ingatlannal nem állanak elválhatlan kapcsolatban. Hazai jogunk is e kifejezést használja ugyan, de hozzá teszi, hogy elválhatlan és törvényes tartozékai, mely alatt inkább növedéket, illetve kiegé-szítőalkatrészt kell érteni. (Hk.I. 24. cz. 8. §.; 1868: 54.tcz.421 „423. §íj. • 1881-60 tcz 131 ^ )
nem meri Hetik és ha a tárgy, melyre vonatkoznak, fekvőség.
1Ilyen végre a biztosítási összeg is a tűzkár s egyéb elemi csapások után és a váltságdíj,
2mely az úrbéri, vagy ezzel hasontermészetü földek után jár.
3Vannak dolgok, melyek természetileg ingatlanok, de jogilag mégis ingóknak vétetnek. Mint az elzálogított javak,
4a vágatás alá kijelölt, de a földtől még el nem különített erdörészek
3s a jövőben szétbontandó épület eladott anyagai.
6Ezek képezik alkatrészeit az ingatlan tömegnek, mely első és legfontosabb a külön csődtömegek között.
7De szükséges, hogy csőd-nyitáskor telekkönyvileg a bukott nevére írva
sés betáblázott követe-lésekkel terhelve legyen.
9> Ilyenek a tulajdoni és szolgalmi jogok, a fölepjog (superficies). Jogok, melyek a szövegben jelzett kettős tulajdonsággal nem biruak, az ingó dolgok osztályába soroztat-uak. Így a zálogjog, még ha ingatlanra vonatkozik, valamint a kötelmi és az örökjog is.
(Herczeqh: Magyar magánjog I. köt 195. 1.. Wächter: AA'iirtemb. Pr.-R. 2. k. 227. 1., Sarwey', 268.1.) Némelyek úgy az öröklési, mint a kötelmi j ogot iugóra, vagy ingatlanra osztják a szeriut, a mint a tárgy, melyre vonatkoznak, ingó vagy ingatlan dolog. Ezek szerint az eladónak joga a vételár kifizetése iránt ingó jog, a vevőé pedig az iugatlan átadása iránt ingatlau jdg lenne. Ez álláspoutot foglalja el Wächter _ 227., 396. 1. és a frunczia polgári törvénykönyv (526., 529. cz.). A mi azonban a bejegyzés által biztosított 'átvételi jogot (Herczegh: Telekk. rendt. H. kiad. 144. 1.), azutáu a visszavásárlási
jogot,-elővásárlási jogot (u. ó. 145. 1.), úgy nemkülönben a szerződési örökjogot illeti, ezeket már inkább lehetue ingatlanoknak nézni, azokuak bejegyzését föltételes átadásnak tekintvén, az ebből támadt visszaküvetelési jogot pedig oly'dologi jogosítványnak, mely a
tulajdon-ban benfoglaltatik. , 2 Ezek ámbár természetüknél fogva ingók, de mint olyanok, melyek ingatlau utan
járnak, ezt pótolják, euuek tartozékaiul szolgálnak s jogi tekintetbe is csak mint ingatla-nok jönek (1S6S: 54. tcz. 447. §.). így vau ez Poroszországban (Ges. üb. d. Eigenth. Erw.
v. 5. Mai. 1.872. g. 30.). Szászországban (1835. nov. 14. — törv.), Bajorországban (1822. évi Prior.-Ord. 38., 42. §§.), Wiirtembergában (1854. márcz. 14. törv. 34. cz.). De a Jranczia jog a biztosítási pénzt csak akkor tekinti a födözetiil szolgáló iugatlan tartozékául (acces-sorium), ha ez a biztosítási szerződésben úgy van megállapítva, különben arra nézve a jelzálogos hitelező előjoggal nem bir. (Puchelt: ßhein.-frauzosicb. Pfandrecht. 2/. lap, Zachariae. 2. k. 283. §. 2. sz.)
3 Föltéve természetesen, hogy a kifizetés csödnyitáskor még meg nem törteut, vagy a fizetett összeg még megkülönböztetöleg s ériutetleuiil találtatik.
' ' Ezek ba visszaváltatnak, pénzzé válnak, a péuz pedig iugó dolog. (Hk. I. 102. cz.
3.. 4. §g.) ' ,
•"> Euuek más foglaltató részére árverés utjáni eladatását a bejegyzett jelzálogos
hitelező nem gátolhatja (1S66. évi 3216. sz. hétszemély, tábl. Ítélet). _
0 Itt az anyag nem mint az iugatlanuak, az épületnek alkatrésze, hauem mint jo és önálló dolog ronatik jogi czélzat alá s elválasztásának lehetősége tekiutetik irány-adóul. Iugók gvauánt szolgáltak előbb azon ingatlanok is, melyek ősi pénzen vásároltat-tak. Ezek a vételárt, tehát az ingót képviselték. Res suocedit iu locuin pretu. (Hk. I.
102. cz. 4. jj.)
' Iu die Pfandmasse fallen nur diejenigen natürlichen. Fruchte, welche zur Zeit der Erbebnug der Schuld- oder Pfaudklage oder der Eröffnung des Concurses uoch nicht abgesoudert siud ; sowie diejenigen, welche von dieseu Zeitpunkt au erhoben werden ; uickt aber diejeuigeu. welche zu den angeführten Zeitpunkten bereits separirt sind.
Ebenso falleu in die Pfandmasse diejeuigeu bürgerlichen Früchte, welche nach der Klag-erhebuug oder Coucurseröffuung fällig werden. (Stieglitz, 250. 1.)
s Ez rendszerint megkívántatik. Ámbár lehetnek kivételek, midőn kiilóu csődtöme-get képez oly iugatlan is, mely a nőnek, vagy rosszhiszemű harmadik személynek vau tulajdonjogilag nevére irva (c=t. m . fejezet 33., 46. §§.). Ebből a csöduyitás előtt es után jóhiszemű leg bekeblezett és az elbirtoklási időt meghaladott hitelezők
elégiten-dök ki. . ...
3 Gvakorlatilag azonban az iugatlan akkor is kiilön csődtömeget kepez, lia azt csod-uyitáskor'a hitelező javára dologbeli jog nem.terheli. Mert a t ö m e g t a r t o z á s és