1. a vendéglősöket a vendég lakásaert es tartasaert jaro köve-telések tekintetében a vendégtől visszatartott ingóságokra;
2. a művészeket, gyárosokat, iparosokat és munkásokat díjjaik és kiadásaik tekintetében az általuk készített vagy kijaví-tott és birtokukban levő dolgokra ;
' 3. a bérbeadókat és haszonbérbeadókat azon dolgokra, me-lyekre őket a törvénykezési rendtartás szerint zálogjog illeti.
4. azokat, kiket a váltó- vagy a kereskedelmi törvény szerint bizonyos dolgokra zálog, vagy megtartási jog illet, ezen dolgokra;
5. azokat, a kik bizonyos dolgokra valamit hasznosan for-dítottak, az ebből eredő követelésük tekintetében a még meglevő haszon erejeig, az általuk visszatartott dolgokra;
eurse, wie ansserhalb desselben erlangen. Massgebend bleibt auch dafür das ansserhalb eines Concursverfahrens zur Anwendung kommende Becht. Nach diesem bestimmt síeli beispielweise ob das Pfand für Conventionalzinsenhaítet. Dasselbe gitt von den Yeriinde-rungen und ErweiteYeriinde-rungen des Pfandanspruehs dureh Verwenduugen, Auslagen, Yerzug.
Verschulden u. s. w. (U. Német cstj. ind. 207. 1.) .
1 Ezzel ki van egyszersmind mondva, hogy csődügyekben nem alkalmazható az u. n. privilégium Gordianum (C. 8., 27. c. un.), mely a római joggal együtt Németország-ban és bizonyos megszorítással (2082. czikk. 2. p.) FrancziaországNémetország-ban is elfogadtatott.
2 Csakhogy természetesen az átalános esődtömegből csekélyebb mérvben fognak, kielégíttetni, mint a zálogból. A folyó kamatok sem törlesztetnek.
3 Minist, cstj. ind. 53. 1. E szövetség 4. czikke szerint a vámdíjszabályzatok, a vám-törvények. továbbá a vámszedési és vámkezelési rendszabályok fentartattak ; a 11. czikk szerint pedig a só-, doháuyjövedék és azon közvetlen adók, melyek az ipartermelésre köz-vetlen befolyással vannak, névszerint: a pálinka-, sör- és czukoradó, mindkét állam-területen egyenlő törvények és igazgatási szabályok szerint kezelendők (1867 : 16. tcz.).
4 A törvény ezen szakasza egyiránt megfelel úgy az 1S53. évi ideigl. csődrendtartás 15. |-ának, mint az osztrák csődtörvény 39. §-ának.
149:
6. az ügyvédeket az általuk folytatott perekben fölmerült díjjaik és kiadásaik tekintetében azon vagyonra, melylyel a csőd-tömeg a per folytán gyarapodott.
Azon megtartási jogok soroltatnak föl, melyek törvényen ala-p u l n a k és csőd esetében az ingó, helyesebben a kézi
1záloghoz ha-sonló erővel
2bírnak. Az egyenlő erő az elkülönített és egészben való kielégítésben mutatkozik. De csak oly föltét alatt: a) ha a dolog a közadós tulajdonát képezi
3és b) ha a követelés fennállása, illetőleg a viszony, melyből az keletkezik, külsőleg is fölismerhető az által"
hogy a hitelező, vagy az, ki az ő nevében bír, a csődnyitás idején a dolgot tényleges h a t a l m á b a n tartja.
4Már eleve azonban megjegyzendő, hogy csődben a szorosan vett .csődkövetelések biztosítása végett nem lehet megtartási jogot gyako-rolni. A birtokos köteles a dolgot kiszolgáltatni és igényeit, mint a
többi csődhitelezők érvényesíteni.
5. •
I. Vendéglős n e m csupán azon személy, ki az utasnak lakást és tartást ad, h a n e m az is, ki azt iparszerüleg bizonyos díjjért egyedül lakással,
6vagy csak élelmezéssel látja el.
7Mindezeket különkielégí-tés illeti azon ingóságokra, melyeket a vendég magával h o z o t t
8és°a vendéglős visszatartott.
9De a különkielégítés csak oly követelések
1 A német csődtörvény is kézi zálogról szól (41. §.).
2 Jedem der gesetzlichen Gläubiger wird das Recht der Absonderung in dem Um-fang gewährt, wie es für die Faustpfandgläubigern festgestellt ist. Die Rangordnung dieser findet, was die einzelnen Bestandtheile jeder Forderung betrifft, auf alle Arten
•der gesetzlichen Pfandrechte Anwendung. Die Gleichstellung ist eine allgemeine, für alle Beziehungen der Pfandgläubiger zur Concursmasse ; sie erstreckt sich ebenso auf das Eecht der Liquidation als Concursgläubiger, wie auf die Pflicht zur Anzeige des Pfandbesitzes, zur Geltendmachung des Absonderungsanspruch u. s. w. Die Modificatio-nen, welche durch diese Bestimmungen das bürgerliche Recht erleidet, halten sich inner-halb der Grenzen des Concursrechts. Uber diese hinaus bleibt das Civilrecht unberührt Der Inhalt der einzelnen Rechte, die Befugniss und die Art ihrer Ausübung, das Recht zum Verkauf u. s. w. bleibt daher ein verschiedener,- so der gesetzlichen Pfandrechte im
•Verhältniss zu den Vertragsmässigen, wie der gesetzlichen Pfand-, Retentions-und Ab-sonderungsrechte unter sich. (II. német estj. ind. 219. 1.)
8 Harmadik személy dolga fölött megtartási jog rendszerint nem gyakorolható.
_ 4 Nem vonatkozhatik tehát e szabály a törvényen alapuló és ingó dolgokat tárgyazó jelzálogokra (Legalhypotheken), mint a melyek nincsenek a hitelező birtokában. Az olyan hitelezőnek sem jár külön kielégítés, kit csak jogosítvány illet a birtokbavételre. Ezt a jelkepi átadás (traditio symbolica) is csak akkor biztosítja, ha az által a hitelező oly hely-zetbe jut, hogy a dolog fölött kizárólag rendelkezhetik és azt más nem vonhatja kezébe
illetőleg hatalma alá. • • . ' 5 Das Retentionsrecht als solches ist kein dingliches Recht; die Sache haftet dem
Inhaber nicht, er hat kein Recht sichoaus ihr zu befriedigen ; der Inhaber retinirt wenn die Abforderung der Sache von dem Schuldner dolos ist. Aber die Abforderung zur Concursmasse durch den Concursverwalter' und für die Concursgläubiger ist nicht dolos. (II. Német estj. ind. 212.1. Stieglitz, 292. 1.) ,
" Szálloda (Hotel garni) tulajdonosa. Porosz est. 33. §.
5-7 Korcsmárosok, sör-, bor- és kávéháztulajdonosok,
S,A m/ í vasúton van, azt a vendéglős nem igényelheti. De igen akkor, ha ezt a feladó levél átadása által oly helyzetbe juttatta, hogy az ingóságok fölött rendelkezhe- • .tik-s azokat elhozzathatja.
• 9 Különbséget nem okoz, hogy a vendég tulajdoni joggal birja-e az ingóságokat, vagy nem ; őt illetik-e, vagy hozzátartozóit (nejét, gyermekeit, cselédségét stb.) és hogy azok a vendéglőben találtatnak-e, vagy más oly szomszéd helyiségben, vagy szobákban, melyekben az utasok a vendéglős által elszállásoltattak. Ha a tulajdonos ingóságait másra bizta és ez azok ellátása végett korcsmaadósságot csinál: e miatt a vendéglős meg-tartási joggal élhet, mindaddig, míg azt a megbizó tulajdonos ki nem fizette.
biztosítására szolgál, melyek a lakás- és tartásért járnak.
1Ellenben ki vannak zárva az előlegek és kölcsönök, melyeket a vendéglős az utasnak adott.
2A művészek, gyárosok, iparosok és munkásoknál mindegy, ön-maguk végezték-e a munkát vagy társaságban,
3és hogy darabszámra dolgoztak-e, vagy időszám szerint.
4Kiadások alatt pedig csak a szük-ségesek és hasznosak, illetve olyanok értendők, melyek ingó dologra fordíttattak.
5H a a munka csödnyitáskor még sem elkészítve, sem kifizetve nincs: a tömeggondnoktól függ, akarja-e, vagy sem, hogy a szerződés be is töltessék.
6Ha a teljesítést választja, a vállalkozó meg-tartási joga elesik; az elkészített dolgot kiadni köteleztetik és követe-lése tömegtartozássá válik.
7H a ellenben arra szánja el magát, hogy a szerződés abban hagyassék, a vállalkozó, ba tőle a gondnok a készítés vagy kijavítás végett átadott dolgokat visszaköveteli, — ezekre munkája és már tett kiadásai fejében különkielégítést vehet igénybe.
8-i Ide tartoz-ik nemcsak a szobabér, étel és -ital költsége és a szolgálat-i követelés, lianem mindazon apró kiadások is, melyek általában és a gyakorlat szerint a_ vendéglői számlára vezettetni szoktak, mint a fürdő, mosóné, gyertya, irópapir, posta és távírda, omnibus vagy bérkocsi díjjak, rígyszintén a kárösszegek is a megrongált bútorok, eltörött edények, üvegekért stb. A czél az, hogy a vendéglős vendégeit nem ismerő kivételes helyzetében is nyugodtan folytathassa üzletét.
' •-' Ezek iránt őt külön kielégítés nem illeti. Mert ezek már nem származtathatok a megjelölt üzlet józan és szokásszerű folytatásából. A bajor és a kóbargi elsőbbségi tör-vény (21. §. 5.; — 7. cz. 9. s z j ezekre is megadja a különkielégítést. A Gode civil 2102. cz.
5. pontja a'vendéglősök zálogjogát, illetőleg privilégiumát a vendég ingóságaira, melyeket ez a szállodába bevisz, határozottan megállapítja. A német kereskedelmi törvény 675.
czikke hasonló jogot át a tengeri szállítónak az utasok podgyászaira mindaddig, míg ezek
•hatalmában vagy birtokában vannak. Hasonlókép a porosz est. 33. §. 5. pontja. Ez intéz-kedéseket a vendéglősökre általában kiterjeszteni már azért is szükségesnek mutatko-zott, mert ezek követeléseikre nézve egyedül és kizárólag a vendég úti podgyászában találhatnak biztosítékot. Nekik mindenkit be kell fogadni, míg ezt helyiségeik engedik a nélkül, hogy a beszálló vendég fizetési képességét vizsgálhatnák. Jogos és méltányos tehát, hogy őket az útas podgyászára, mint egyedül lehetséges kielégítési alapra megtar-tási, illetőleg zálogjog illesse s hogy ennek alapján a zálogos" hitelezőkre nézve megálla-pított elvek szerinti kielégítésre igényt tarthassanak. (Apáthy : Cstj. ind. 144. 1.)
3 Wenn die Forderungen mehrerer Handwerker u. s. w. an derselben Sache con-curriren, treffen z. B. bei der Beparatur eines Wágens die Arbeit des Wagners und die des Sehmieds zusammen: so hat, wenn der spatere Handwerker auf Bestellung des ersteren Handwerkers arbeitet, den Besteller des Werks gegenüber der erstere das Eecht
•auf ábgesonderte Befriedigung fiir die ganze Arbeitsverdienstforderung, auch wenn der spatere Handwerker zur Zeit der C.-Eröffnung im Besitz ist, da dieser nur fül- den ersteren detinirt. Arbeitet Jedei- auf Bestellung des Verdingenden, so hat nur der zur Zeit der Concurs-Eröffnung im Besitz befindliche das Absonderungsreeht für seine Forderung.
(Stieglitz : 295.1.) .
4 Természetesen mindig azon föltét alat,t hogy a.követeles a közadost terheli.
s A mely vállalkozó ingatlanra fordította munkáját és anyagszereit, annak nincs megtartási joga. A tényleges beruházás előtt azért, mert akkor még az anyagszereknek 'tulajdonosa s mint ilyen igényelhet elkülönítést. Beruházás után pedig azért nincs, mert
ha azon anyagszerek az ingatlannal kapcsolatba hozatnak, ez által a vállalkozó elveszti azok fölött a tényleges hatalmat, tehát a kiilönkielégítési jogosultságot is. De már az 57. §. elhelyezése is azt jelzi, hogy csak ingó dolog készítése és javításánál van meg-tartási jognak helye. Éz áll akkor is, ha két, vagy több dolog összetételé által közös tu-lajdon jött létre vagy "más hasonló esetekben. .
8Ilyenkor a est. 20. §. jő alkalmazásba, p. o. ha a bukott üzlete folytatására gépe-ket, szekereket készíttetett's a szerződés egyik fél részéről sincs még végrehajtva, _
7 Cst. 48. §.2. — 8 De ha a szerződés nem teljesítéséből származó kárait felszámí-taná, ezek megtérítése iránt megtartási joggal nem élhet, Acode civil 2102.czikk 3.pontja
IL A bérbe vagy haszonbérbeadó törvényes zálogjogát
1a tör-vénykezési rendtartás, illetve a végrehajtási törvény következőkben állapítja meg. Törvényes zálogjog illeti: a) a bérbeadót a kibérelt helyiségben
2levő ingóságokra
3félévi bérösszeg erejéig,
4b) a haszon-bérbeadót pedig a haszonbérelt jószágon levő, vagy aboz tartozó ter-menyekre,
5gazdasági fölszerelvényekre
6és lábas jószágokra egy évi haszonbérösszeg erejéig.
7Ezen félévi bérösszeg, illetve egy évi haszonbér erejéig érvényesíthető a törvényes zálogjog akár a-már lejárt, akár a legközelebb lejárandó, akár a részben lejárt, részben lejárandó illetményekre nézve és pedig arra való tekintet nélkül, hogy
csak altalanos elvet állapít meg, a mennyiben a dolog fenntartására tett kiadásoknak —les frais faits pour la conservation de la chose — privilégiumot ad, de ez általános elv alá vonha-tok kétségkívül az ermtett munkadíj jak is. A porosz est, 33. §. 9. pontja s ebez képest német est. 41. §. 6. pontja mar tóvabb megy, mert határozottan felsorolja azokat, kiket munka- ' dijjaik vagy kiadásaik tekintetében a készített vagy kijavított dologra zálogjog illet Ez intezkedest vette fol a mi törvényünk is, magától értetvén, hogy a kérdéses jog a do-log birtokához van kötve olyképen, hogy annak kiszolgáltatásával maga a zádo-logjog is meg-s z ü l n e k tekintetik : mert ez emeg-setben az alap, melyhez a jog fűződik meg-s mely a külön kielegitést biztosítja, megszűnnék. (Minist, cstj. ind. 53. 1. 2.)
1 A római jognak ezen legrégibb törvényes jelzáloga általános elfogadásra talált és pedig majd ugy, mint kezi zálogjog (porosz tkv. I. 21. §. 395, porosz est. 33. S 4 ) majd ugy mmt megtartási jog (ausztriai ptkv. 1101. §.. szász ptkv. 1228. §.) majd-pedig úgv mint elsobbsegi jog (Code civil 2102. cz. ]., badeni jog u. o. bajor elsőbbségi törv 21 s' 3 4
wurtembergi elsőbbségi törv. 11., hannoverai zálogtörvény 61. §. 4.). ' V n 1 2 .K i b é r e l t helyiségek alatt nemcsak lakások értetnek, hanem más épületek is p o
boltok, istállók, csurok, raktárok, magtárok, fészerek stb., egyáltalán az u. n városi tel-kek (praedia urbana), sót még az oly üres teltel-kek (udvarteltel-kek, földrészek, partterek) is
™k 194 1 ) ( r a kh e l y ) vagy üzleti szállítás végett használtatnak. (Herczegh: Magánjog , " Ilyenek a bútorokon kívül a ruhák, könyvek, kocsik, lovak, kouybaszerek az aruezikkek, anyagszerek stb. Megkívántatik azonban, hogy ezek behozottak (invecta et illata) legyenek. Mert ha másutt léteznek vagy csak megrendelve vannak, a bérlőnek
á t n e m adattok : ide nem tartoznak. Ez okból nem tartoznak ide a bukott berlot illető kunnlevő követelések ; ellenben igenis a már birtokában levő készpénz vagy ertelspapír stb.
' 4 Hasonlókép intézkednek: a mennyiben egy vagy két évi bérhátralékról szóinak':
n Jranczia, nemet (est. 41. §. 4.) hannoverai, bajor és wiirtembergi törvények. Mig ellenbén az osztrák ptk. 1101. §. értelmében a zálogjog az összes bérbátralék biztosítására szolgál.
Ez all a közönséges német, továbbá a porosz és .szász polgári törvénykönyv szerint is Sőt ez utobbiaK a bérleti viszonyból származó egyéb követelések (rosszabbitások, deterioratio-nes) vegett is kiterjesztik a törvényes zálogjog hatályát. A mi azonban nálunk nem érvé-nyesíthető, mert egy alkalomból k .mondotta a semmitőszék, hogy a bérleti szerződés meg nem tartasa által okozott károk megtérítése iránti követelés a bérleti követelések köze nem sorolható (1872. ápril 3-2568. sz. Herczegh: Döntvénykönyv II. t. 168. 1.). '
• 5 A termények alatt tehát, nemcsak a már elválasztott és meglevő gyümölcsök értet-nek, hanem az u. n .függők (ír. pendentes)is. Ép így afranczia.aporosz, a német és a brémai torvény. Míg ellenben a romai jog szerint csak a már elválasztott termények értetnek Az el nem választottak a jószággal együtt a bérbeadót illetvén, ki, mint tulajdonos saját dolga folott zálogjoggal nem birbat (II. Német cstj. ind. 210 1.). Valamint az osztrák jog szerint még jelenleg, úgy nálunk is előbb a római jog felfogása követtetett.
• 6 De ha a szerelvények a földbirtokost illetik tulajdoni joggal, és a jószággal együtt azokat is atadta volna leltár mellett vagy e nélkül a bérlőnek : a mennyiben ez csőd alá.
kerül,- azokra nézve nem megtartási hanem visszakövetelési joggal élhet. Das Inventar bleibt im Eigenthum des Verpächters und auch die substituirten Stücke erwirbt er ins Eigenthum durch const. poss und ist nur persönlich verpflichtet dem Pächter dasjenige zu ersetzen um was sie den AVerth der Taxe übersteigen, (vaskötés, contractus socidae Stieglitz, 2901.).
'u ? K d l,ö n b s ég nélkül akár szükségesek azok az ingatlanon való gazdálkodás folyta-tásához, akar nem ; továbbá akár állandó, akár ideiglenes használat avagy csupán őrizet vegett vitettek oda.
az ingóságok a bérlő vagy haszonbérlő tulajdonát képezik-e, vagy nem.
1Azon tárgyakra azonban, melyek a bérlő vagy haszonbérlő birtokába törvény által tiltott módon jutottak, a törvényes zálogjog ki nem terjed.
2III. A váltó és kereskedelmi zálog és megtartási jog már előbb tárgy altatott.
3A mi pedig a beruházásokat
4illeti. • ezek iránt a meg-tartási jog csőd esetében csak akkor érvényesíthető, ha csödön kívül is megállana az.
5Ez okból a beruházásoknak a dologra kell vonat-koznia, szükségeseknek, vagy legalább is hasznosaknak
6kell lenni és végül figyelmezni a beruházó jó- vagy rosszhiszeműségére is.
7Jó-hiszeműség" mellett a dolog visszatartható úgy a hasznos, mint a szükséges költségek fejében; míg a rosszhiszemű beruházó e jogot
1 Azon körülménynél fogva,hogy abérlö a bérleményt további albérbe bocsátja, vagy társasági szerződésnél fogva fele termés mellett munkáltatja, a bérbeadónak törvényes zálo« és elsőbbségi joga a bérleménv területén táláltató ingóságokra nézve változást nem szenvedhet Mert a bérbeadót ezen dologi jog a bérlemény területén levő ingóságokra
a z o k n a k tettleges birtoklóira való tekintet nélkül illeti meg (1870. évi 314. sz. legf. itel.
Herczegh • Dóntvényk. 1. k. 145 1.). Ezen zálogjog törvényes voltából következik : a) hogy a bérleti követelések azon hitelezők követeléseit is föltétlenül megelőzik, kik a behozott tárgyakra csőd előtt szereztek zálogjogot; b) hogy az albérlő felelőssége sem szorítkozik csupán bérpénze erejéig, mint ezt az osztr. polg. tvény 1101. §. rendeli. Hasonlókép in-tézkedik a porosz est. 33. §. 4., a brémai Handfest 154. §. és általán a német est. 41. §.
' 2 1868 : 54. tcz. 362." §., 1881: 60. tcz. 72. §. Szükséges azonban-, hogy a csódnyitas idejekor a bevitt dolgok a bérlemény területén találtattak légyen. Ez esetben a törvényes zálo"iov csak úgy lesz hatálytalan, ha az invecta és illatúk a bérbeadó beleegyezi:vei je-nek a csődtömegbe, vagy adatnak el gondnok által. Ha ellenben annak beleegyezte nél-kül alattomban, vagy erőszakosan kerülnek a tömeg tárgyai közé, a zálogjog erőben marad.
A dolog természetéből következik, hogy a ház- vagy fö dbirtokosnak jogában all, torvenyes zálogjoga biztosítása végett minden ezélszeríí és megengedett intézkedéseket t e n n i , különösen pedig az őt zálogul illető ingóságok birói összeírását eszközöltetni.
3 Cst. 12., 13, §. — 4 Ámbár belőle a bukottra nézve haszon származik : de beruhá-zásnak mégsem tekintetik a) ha valaki a bukott vagyonát kezelte és megőrizte, vagy- b) ha az ügyvéd szerződést készít ingóság iránt; ennek birtoka még nem ad neki kulon kielé-gítést Mindezek nem a dolog értékét növelték; csak a bukottnak tettek szolgálatokat.
« Ezen föltét alatt követelhető a megbízás nélküli beruházás is. Mert ha valaki mas dolgát a tulajdonos akaratán kívül, de ennek túlnyomó hasznára megjavította, ez által az arra fordított költségei megtérítendők, (aptk. 1037. §.). Ha azonban a túlnyomó haszon nem világos, vagy ha az ügyvivő az idegen dolgon önhatalmúlag oly nevezetes valtozaso-kat tett, hogy a dolog a másiknak azon czélra, melyre azt eddig használta hasznavehetlenne lesz, akkor ez semmi megtérítéssel sem tartozik, sőt követelheti, hogy az ügyvivő a dolgot, tulajdon költségén, az előbbi állapotba helyezze vissza, vagy ha ez nem lehetséges, neki teljes elégtételt szolgáltasson, (u. o. 1039. §.). Das beschränktere Abs.-recht kann auch für Künstler, Werkmeister, Handwerker und Arbeiter dann von Bedeutung werden, wenn eine Forderung aus der Verbindung nicht begründet, dennoch aber auf die Herstellung oder Ausbesserung der Sache schon eine Verwendung gemacht ist, z. B. wenn die Bestel-lung durch einen Dritten ohne Auftrag oder Genehmigung des nachmaligen Gemein-schuldners gemacht worden ist. Denn hier, wie in allen anderen Fällen, wo ohne ein bestehendes Vertragsverhältniss ein civilrechtlicher Anspruch aus der Bei eicherung oder aus der Geschäftsführung, oder aus der Version des Gemeinschuldner begründet ist, kann der Inhaber der Sache, auf deren Wertherhöhung der Aufwand gemacht wurde, ab-gesonderte Befriedigung erhalten. (Stieglitz. 296, Windscheid, 427., 483. §§.) Sarwey 322 1., szász ptk. 767, §.', porosz jog I. 20. 547, Code civil 2102. cz.). _
6 De a külön kielégítés csak az esetben fog helyt, ha ennek érvényesítésekor a beruházás által előidézett haszon még létezik. Ha már hiányzik, megszumk az igény is a külön kielégítésre. Ha a költségkövetelés meghaladja a hasznot, a többlet csodkovetelés-nek tekintetik. Kétség, esetén a haszon mennyisége a szakértők által, vagy a bíró belátá-sához képest állapíttatik meg. . , , , , , . , , . .
' A törvény nem említi ugyan a szükséges költsegeket, de a dolog termeszeiéből kö-vetkezik, hogy miután nélkülök a dolog elveszett volna, azok sem eshetnek a haszno-soknál rosszabb elbánás alá.