A szerződő felek viszonyainál fogva megtámadhatók:

a) Azon terhes szerződések, melyeket a közadós' hitvesével,

7 Bankier A dem Taglöhner 1! dafür gibt, dass dieser den Sohn des A aus dem Wasser zog, allerdings unter die «gebräuchlichen Gelegenheitsgeschenke» rechnen. (T'ölderndorf. I.

308 1. 23. j.)

' 1 Ha a közadós valamit elajándékoz, vagy színlett kétoldalú szerződés mellett vala-mit elidegenít, vagyonának bizonyos részét elvonja azoktól, kik e vagyonra, mint kielé-gítési alapra igényt tarthatnak. (Minister! javasl. 33. 1.) , - .

Itt természetesen oly.ajándékozások értetnek,, melyek, a csődnyitás ídejen ö á r teljesítteUéCÉiienkezö esetben.megtámadásra nincsen szükség, mert a közadósnak élők

"közti, vagy halál esetére szóló ajándékaiból eredő igények a csődtömeg ellen különben sem érvényesíthetők. (Cst. 65. §. 2.) . ,

- • - « Csak az kívántatik, hogy az adomány, vagy jutalom vagyoni ertéke arányos mértékben mutatkozzék. A mi esetről esetre az adott viszonyok szerint s tekintettel a közadós akkori vagyoni állapotára és a másik fél teljesített szolgálataira, a bírói szabad méltánylás szerint ítélendő meg. , . , .

4 A tömeggondnok azon ajándékokat is megtámadhatja, melyek iránt visszavonási joggal nem élhet s a melyekre nézve a visszavonási jog csak a közadóst, vagy úgy mint apát, vagy úgy mint gyermeket illetné meg.

5 itt a jogcselekvény részben ajándékozás, reszben mas ügylet. Az ily szerződés rendszerint az ajándék elpalástolására szolgál. Ez áll azon szerződésekről is, melyek meg-hagyás mellett köttetnek (donationes sub modo); ezek is annyiban tekintetnek ajándé-kozásnak, mennyiben az átadott dolog értéke, a meghagyásban foglalt cselekyénj; pénz-beli értékét túlhaladja. Ennyiben megtámadhatók. A letétmény, haszonkölcsön es keremes (precorium) is hasonló szempont alá esik, ha az átadó rendes bevételeinek feláldozása által

az átvevőnek költségeit takarítja meg. . c A porosz cst. 102. §., a bajor perr. 1224., 1227. §§. és a szász javaslat SO. §.

értel-mében két év alatt azon szerződések is, melyek által a közadós vagyonát eletjaradek (Leibrente) fejében eladta, megtámadhatók és pedig tekintet nélkül a kozadós, vagy a I másik fél jó, vagy rossz hiszemüségére. Azonban az ily szerződések önmagukban vevő l s e m az ajándékozásiak, sem a csalásiak közé nem tartoznak. Ezek terhes szerzodeseknek j tekintendők. Ha azonban a visszteher csak színleges volt és tulajdonkénén ajandekozást / tartalmazza, elég a 28. 1. rendelkezése ; ha pedig visszteherrel jaró lenne ugyan de

\ olyan, mely által a esődhitelezők megkárosíttatnak, úgy a 29. §. alkalmazható. Felallitása 1 azon vélelemnek, hogy az életjáradéki s egyátalán a kikótményi szerződések a hitelezőkkel I szemközt csalást foglalnának magukban, semmi jogi alappal nem bírna és a jelenleg

kifej-\ lödött szövetkezeti és biztosítási ügyforgalommal is ellenkeznék. ....

A ' Ha a szerződés a házasság alatt, de a csődnyitást megelőző két éven belül

kotte-rokonaival,

1

vagy sógoraival kötött.

2

Itt azonban a megtámadás csak két föltét alatt engedhető meg: 1. ha a közadós a szerződést oly czél-zattal létesítette, hogy hitelezőit megkárosítsa ós 2. ha ezen czélzat-ról- a másik félnek tudomása volt (particeps fraudis).

Hogy a ravasz szándék megállapíttassék: nem szükséges an-nak egy, vagy több meghatározott hitelező ellen irányoztatni. Elég, ha általa a kielégítési sdap elvonatik, vagy kevesbíttetik.

³

A jogeszköz alapja nem az egyedpk ellen intézett hamisság, hanem a vagyon-fogyatkozás szándékos előidézése. Ep ezért a megtámadás nem is egy, vagy több hitelező részéről, hanem a tömeggondnok által történik mindazok nevében, kik a csődnél szerepelnek s az ily módon nyert haszon a tömeghez csatoltatván, abban mindazon hitelező részesül, kinek követelése, ámbár- a károsító tény után, de mégis a csődnyitás előtt keletkezett.

⁴

Az sem szükséges, hogy a másik félnek része legyen a közadós rosszhiszeműségében, illetőleg hogy neki a többi hitelezők kárával gazdagodni legyen szándokában. — A többi hitelezők kijátszása meg-felelő visszteher mellett is elkövethető, ha a fél a közadós vagyoni körülményeit ismerte s azokból észlelhette, hogy a kérdéses ügylet ártalmára lesz azoknak, kiknek javárafkötelezettséget vállalt.

5

A kinek

t e t t : az megtámadható még akkor is, ha utóbb a házasság bármi okból megszűnik, vagy érvénytelennek nyilváníttatik. Ha a közadós mennyasszonnyával köti a terhes szerződést, ez még akkor sem tartozik ezen szakasz rendelkezése alá, midőn utóbb közöttük a házas-ság valóban létrejő. De a német est. 24. §. szerint a jegyesek közötti szerződések is ide tar-toznak, ba utóbb házasságra lépnek; — hogy a házasság csődnyitás előtt történjék, nem szükséges; csak a szerződésnek kell előbb megköttetni.

^ ^ A rokonok alatt itt csak a vérrokonság tagjai értetnek, de nem az örökbefo-gadás által keletkezett polgári rokonok is. A vérrokonságnál nem okoz különbséget, házassági, vagy házasságon kivüli közösülésből származik-e az s hogy ez utóbbi viszony van-e már törvényesítve, vagy nincs. De nem tartozik ide a keresztség, vagy bérmálásból eredő lelki rokonság, az örökbe vagy ápolás végetti felfogadáson alapuló kötelék. Ez okból azon szerződés, melyet a közadós az ő atyjától örökbefogadottal, nejének örökbefogadott testvérével kötött, a 28. §. alapján meg nem támadható.

2 Azon ügyletekre nézve, melyeket a közadós a 2. pont alatt érintett rokonaival köt, az előbbi esődtörvény 132. is intézkedett és azon nézetből indult ki, hogy az oly ügy-letek, melyeket a bukott rokonaival a csődöt megelőző 15 napon belől kötött,'gyanúsaknak tekintendők s azért az -ily ügyleteket érvényeseknek csak azon esetre ismerte el, ha a szerződésben foglalt dolgok, mint valóságos tények alkalmas próbákkal igazoltattak. Der Umstand, dass ein naher Verwandter es gewesen, welcher mit dem Gemeinschuldner nicht lange vor der Concurseröffnnng den Vertrag einging, und die Erfahrung, dass solche Ver-träge in der Regel sich als betrügerisch erwiesen haben, berechtigen und zwingen die Gesetzgebung, die Anfechtung dieser Verträge zu erleichtern und den Verwandten den Einwand der Redlichkeit zu überlassen. (II. Német est. jav. 130. 1.)

3 Ha tehát a bukott bizonyos dolgot a maga rendes árán vett, vagy adott el és megkapta érte az ellenértéket, a szerződés megtámadhattam Károsítás nem forog fenn, mert az ellenérték a tömegben van, abban értékcsökkentés nem követtetett el.

4 Die Schlussfolgerung der betrüglichen Absicht des Gemeinschuldners aus der Kenntniss seiner Insolvenz wird dadurch nicht ausgeschlossen, dass der Schuldner unbestimmte und entfernte Hoffnung auf Besserung seiner Vermögens Verhältnisse durch Unternehmungen, Glücksfälle, Erbschaften u. dgl. hatte. Eben so wenig ist der Dolus dann ausgeschlossen, wenn der Gemeinschuldner sich nur durch starkes und ungewöhn-liches Andringen seines Gläubigers (Drohung mit Sperrung des Ladens, mit Eröffnnugs-antragu. s. w.) zu der Rechtshandlung hat bestimmen lassen. (Stieglitz. 148.1.)

5 Ein Betrug gegen die Gläubiger kann auch trotz angemessener Bezahlung verübt werden, wenn z. B. durch den Umsatz der Sache in baares Geld dem verkaufenden Schuldner die Gelegenheit zur Verkürzung der Gläubiger geboten werden sollte, — während ein zu wohlfeiler Kauf frei sein kann von jeder Arglist. (II. Német estjav. 130.1.)

a fizetőképtelenségről, vagy a csőd elközeledtéröl tudomása van, annak nem szabad a bukottnál vásárlásokat tenni, s ily módon a tömeget részben vagy egészben a hitelezők elöl megszerezni.

¹

A dolog természetében fekszik, hogy a ravasz szándoknak (fraus, dolus, mala fides) mái- a szerződés megkötésekor nyilvánvaló-nak kell lenni. Ha erről a másik fél csak utóbb szerez tudomást, az nem árt.

2

Kivévén, h ahogy a vagyonfogyasztó ügylethez több oly cse-lekvény követeltetnék, melyek különböző időre esnek.

3

Пу esetben a másik fél jóhiszeműsége mindaddig kell, hogy fenmaradjon, mig az ügylet teljesen be nem fejeztetik.

A tömeggondnok tartozik bizonyítani, hogy a közadós az ügyle-tet rossz akarattal kötötte s hogy az hátránynyal jár a hitelezőkre nézve. A másik fél azonban ellenbizonyítással élhet és kimutathatja, hogy ő az ügylet-létrejöttekor még nem ismerte annak utóbb tapasz-talt ártalmas természetét, vagy hogy a közadósnak ilyen szándoka egyáltalán nem volt, vagy hogy a szerződés akkor, midőn megkötte-tett, csakugyan nem volt károsító.

⁴

Megtámadhatók továbbá:

b) A hitves részére történt ajándékozások. E megtámadásra azonban csak akkor van szükség, midőn az ajándékozás szabály-szerűen jött léke, vagyis ha az ajándékozott tárgy átadatott, vagy a szerződés közjegyzői okiratba foglaltatott.

³

E nélkül az ajándékozás semmis s az ellen á tömeggondnok, vagy visszakövetelósi, vagy egy-szer ü félretételi joggal élhet. A szokásos alkalmi ajándékozások itt is kivétetnek épúgy, mint az idegenek között.

6

Ezeket, mint

érvény-^ Az eladás tehát megtámadható, ha ezt a közadós a vevő előtt is tudott azon szán-dékból tette, hogy a vételárral megszökjék. Még a bukott részére történt olyan fizetés is megtámadható,'mely már lejárt, ha ő ezt azért fogadta el, vagy hajtotta be, hogy ily mó-don a pénzt hitelezői elől elvonja és ha a bukott ezen száudokát a fizető adós ismerte.

2 Mala fides superveniens non nocet. Ha tehát A eladja házát szeptember l-jén B-nek azon czélzattal, hogy hitelezőit megkárosítsa. В azonban ezen szándékot nem akkor, hanem csak október 1-én ismeri föl. Ez ügylet meg nem támadható.

s Mint a távollevők közötti szerződéseknél, vagy az ingatlanokra vonatkozó dologi jogok szerzésénél, hol a jog igénye (titulus adquirendi) és annak keletkezése (modus

ad-quirendi) nem ugyanazon időpontban jő létre. .

1 H a a másik fél jó hiszemmel szerződött, támadásnak még akkor sincs helye, midőn az ügylet hátrányos a hitelezők érdekeire. A szerződő félnek tehát a jóhiszemiileg kötött ügylet fennmaradása lehetővé van téve. Mert a törvény azt érvényben tartandónak jelenti ki, mihelyt a közadós rokonai igazolni képesek, hogy ők nem ismerték a

hite-lezők kijátszására irányzott száudokát a közadósnak. ' s 1874. 35. tcz. 54. §. franczia code civil 1096 cz., a porosz csödt. 103. 3. p. es

angol bankraptcy act s. 91 a hitves jogi és erkölcsi kötelességének tekintik а másik hitves vagyonából származó ajándékot, bár mikor történt is ez, a hitelezőknek, a mennyiben különben kielégíthetők nem volnának, rendelkezésükre bocsátani. Eddigelé liazai jog-gyakorlatunk is következetesen alkalmazta azt az elvet, hogy ajándékozás esetén azon hitelezők, kiknek az ajándékozás idején követeléseik már fennállottak, jogosítyák kiele-gíttetésiiket az adós vagyontalansága esetén a megajándékozott ellen per utján is szorgal-mazni. 1875. május 21. — 4053. legf. itéí. (Dőntv.-tár 14. f. 174. sz.) 1876. aug. 29. — 74S9. legf. itél. (u. o. 16. f. 66. sz.). Sőt a férj és nő közötti ajándékozásokra vonatkozólag kimondatott, hogy a házas felek által egymás részére vissztelier nélkül történt vagyonát-ruházási szerződések harmadik jóhiszemű hitelezőkkel szemközt joghatálylyal nem bír-nak. 1876. szept. 16. — 7861. legf. itél.

« Es würde eigenthümlich aussehen.wenn die Ehefrau der Coucursmasse aucli alle ihr am Namenstage, zu Weihnaehten u. s. w. in den letzten zwei Jalrren vom Manne geschenkten Heinigkeiten zurückgeben miisste. (Völderndorf. 1.309.1. Sarwey: Concurs-ordnung 155. Stieglitz. 157.

telent, megtámadni azért n e m lehet, mert itt a hitelezők megkárosítá-sara irányuló szándék már eleve kizártnak tekinthető.

1

Megtámadható elvégre :

c)

A férj kezelése alá került

női vagyon

biztosítása vagv kiadása oly esetben, midőn az erre kötelezve nem volt.

2

"

Női vagyon alatt értjük a hozományt, melyhez tartozik általán véve a-jegy és nászajándék is, továbbá a hitbért, akár törvényen, akár egyez-ményen alapuljon s azután a köz-szerzeményt. A magyar jog szerint, törvénynél fogva, csak a hitbér s a közszerzemény az, mely a férj kezelése alá kerül. De nem a hozomány is. Erre a férj csak az esetben hír kormányzati és haszonélvezeti joggal, ha neje azt neki általadja.

Ily esetben a férj a hozományra nézve is ügy tekintetik, mint nejének teljhatalmú megbízottja és a haszonvételek hovafordításáról számot adni nem köteleztetik.

3

Másként áll Erdélyben s a határőrvidéken,

• hol az osztrák polgári törvénykönyv uralkodik. Itt a hozomány iá

• torvénynél fogva kerül a férj kezelése alá

4

s jogilag ez alatt állónak tekintetik még akkor is, midőn az tényleg a nő birtokában van.

5

y

A magyai- jog szerint a nő, valamint hozománya, úgy minden egyeli átadott vagyona iránt törvényes zálogjoggal bír a férj öröklött es szerzett javaira.

6

/Ennek alapján tehát a biztosítás meg nem támad-ható, habár ez a válságos idő - alatt foganatosíttatott is. Mig ellenben az osztrák polgári törvénykönyv szerint hasonló biztosítás csak

veszé-i .. ' ^ f t8, ? nászajándékot sem lehet megtámadni, ha értéke az alkalmi ajándék szo-kott inerteket meg nem haladja. Králik azt mondja, liogy akár a férj, akár a nő kerül csődbe, mindegyiknek a másik javara tett ajándékozása megtámadható; még a szokásos ujevi, névnapi ajandek is visszaadandó. (A csödtövénv. Budapest 1881 94 lap ) Me»ie"v-zendo, hogy azon szerződések, melyekkel a hitvesek a házassági vagyonjogot rendezik önmagukban ve ve ajandekozási szerződésekül nem tekinthetők s mint ilyenek nem is erveuytelemthetok. .

2 A női:

•, . tp l, n,ag?011 biztosítása és visszaadása ily esetben mint indebiti solutio jelenke-zik s e minőségénél fogva önmagában hordja érvénytelenségét. (Minist, jav 34 1) Die oime rechthche Notliwendigkeit geschehene Aufgabe von Bechten, auf welche das Gesetz dem Gemeinschuldner emen Auspruoh giebt, lftsst sich füglich einer Freigebigkeit gleich

beliandeln. (II. Nemet cstj. 187.) . _ 3 Hk. I. 110. cz. Dec. 2. ad acquis. mobil. 1715. 68. tcz. 13. §. Nálunk u»vanis a

hazassagi vagyonjog a kidönző rendszeren alapszik. E szerint pedig a nő sem személyére sem vagyonara nézve nem kerül a férj hatalma (mundiuma) alá. Sőt ép a házasság az' mi a not onjoguva teszi és teljesen szabad rendelkezési joggal ruházza föl vagyona fölött'

• v osztrák polgári törvénykönyv a házassági vagyonjogot a vagyonegyséq (Güter-einheit) rendszerere fekteti. E szerint pedig a nő a férj mundiumába esvén, tartozik vagyo-nanak tulnyomo részét, mint hozományt a családi közös kiadások födözése végett férjé-nek átadni s a hazasság ideje alatt kezelési és rendelkezési jogairól lemondani.

r- A mi különösen akkor fordulhat elő, midőn az asszony szellemileg képzettebb s agyakorlati életben ügyesebb, erélyesebb és tevékenyebb férjénél. Azonban lehet az osztrák polg. törvénykönyv szerint is a nőnek oly vagyona, mely nem megv át a férj bir-tokaba Ez a fenntartott vagyon (Sondergut), melynek azonban külön házassági egyezné-nyen keli alapulnia. E nélkül a nőnek még saját tevékenysége által szerzett javairól is az velemeztetik hogy annak igazgatását a férjre, mint törvényes képviselőjére bizta (optk 1.1/., 1.37 1238. §§.). A házassági egyezvényt pedig a válságos két év előtt kell alkotni vagy ezen belul ugyan, de ekkor mindjárt a házasság megkötése alkalmával. Különben' az egyezveny megtámadás tárgya. Ha a fenntartott vagyon szabályszerűen keletkezett ugy ennek csak biztosítása van kizárva. Visszaadásáról csak akkor lehetne szó ha a nő fenntartási jogáról lemondana s ezen külön vagyonát is férje birtokába bocsátaná.

« Hk. 1.98 ; II. 24. cz. 4. §.; Dec. 3. ad obtin. success. Ezen javakból a hozomány rendszerint minden egyéb terhek és adósságok előtt kielégítendő. Dec. 36 liqu deb • 19 ad acqu. mob. es 19. div. succ. ' '

"*) G»»*« orv*. « V w t f 2 « : . ' . . • Ij^.*.. - it* tfci *. - u . , , 7 "- ' - L - V - t . , ' a v U U f í D ' . » t V í i t e . - n y ' . i ^ . < \

Í - . L * ) * : " ' - é '•» t -. z <• • />••« 'i <f. to, , . (•..' . . . „ / . / . _

"¿f-.-l./.-.j U í A - / ) . * , / . <•* „/Jc/ry ->'>•'<%. « Ki-/,!.; V, CtU.'..

74 :

lyes e s e t b e n

1

vagy akkor érvényes, ha- ez oly szerződésen alapúi, mely a csőd előtti két évnél régiebb időből származik.

A mi pedig a női vagyon kiadatását illeti, erre a férj vagy örö-kösei rendszerint csak a házasság megszűnte

2

u t á n v a n n a k kötelezve;

avagy oly szerződés alapján, mely a válságos idő előtt keletkezett.

Helye lehet még akkor is, midőn valamely kár veszedelme forog fenn.

3

Ilyen esetekben a visszaadást n e m lehet jogliatálylyal meg-támadni.

4

Különben pedig a biztosítás és visszaadás nemcsak akkor érvénytelen, h a az magának a nőnek, de akkor is, midőn harmadik személyek részére eszközöltetik.

5

A kijátszások ú t j á t csak igy lehet tökéletesebben elzárni.

6

Figyelemre méltó, hogy a törvény csak a női vagyonra kötött ügyletek ellen fordul. í)e nem tiltja azon szerződéseket, melyek sze-rint a férjet illető, vagy az atya kezelése alatt álló gyermeki javak

biztosíttatnak vagy kiadatnak.

7

^ }

29. §.

Tekintet nélkül bizonyos időre, megtámadhatók a

In document Magyar csődtörvény : 1881 : XVII. törvényczikk : az összehasonlító jogtudomány igényeinek lehető figyelembe vételével : anyagi jog. 1. rész (Pldal 78-82)