Hí Az ingatlan oly terjedelemben képez külön tömeget, melyben

tömeg-Hí

indoko-lasten).

A többi előnyős tételek megszűntek s a zálogjog alapjaivá, szerzési czimeivé (titulus adquirencli) lettek.

lását, hogy szemben az osztrák csődtörvény intézkedésével (3t. §.), mely hasonló időt állapit meg, a magyar állam alattvalói az örökös tartományok alattvalói irányában neve-zetes hátrányban lennének, lia az ideigl. törv. szab. érintett intézkedése fentartatott volna. Mert míg az osztrák alattvalók előtt, kik itteni ingatlanokra nyertek zálogjogot, csak egy évi adók és közterhek vonatnának le : az alatt a magyar alattvalók Ausztriában csak három évi adók és közterhek levonása után igényelhetnének kielégítést, a mi sok esetben a követelés veszélyeztetését vonhatná maga után. E mellett nem lehetett szem elöl téveszteni, hogy az 1868 : 21. tcz. SO. az 1868: 54. tcz. 446. §. és az 1876 : 15. tcz.

67. §-a az ideigl. törv. szab. kérdéses intézkedését már a nélkül is megszüntette, világos jeléiil annak, hogy a törvényhozás az ideigl. törv. szab. által megállapított egy esztendőt kevésnek tartotta. A mi pedig a három érnél régiebb aűóknt, illeték és közterheket illeti, azoknak az eddigi gyakorlathoz képest a bekeblezett hitelezők előtt elsőbbséget adni nem lehetett. Sőt az ily követelések az ingatlan vételárából átatában csak annyiban nyer-hetnek kielégítést, a mennyiben azokat a fennálló törvények és törvényes rendelések szerint az ingatlan vagyonra zálogjog illeti. E tekintetben a törvényhozás további intéz-kedéséig az 1868: 21. tcznek a közadók biztosításira és behajtására vonatkozó határoza-tai és az 1876 . 15. tcz., a közadók kezeléséről szolgálnak .irányadóul. (Apáthy ; Csödtj.

ind. 134.1.)

1 Ilyenek a fennálló törvények értelmében az ingatlant közvetlenül terhelő szolo-dézsma, úrbéri és más hasontermészetii váltságösszeguek és vízszabályozási tartozásnak az árverés napját megelőzőleg esedékessé vált, három évnél nem régiebb időről hátra-lékban levő részletei. H a ezen követelések a vételárból egészen ki nem elégíttethetné-nek : első sorban a vízszabályozási követelések fizetendők, a többi követelések közt pedig aránylagos levonásnak leend helye (1S81 : 60. tcz. 189. §. c.). Ezen telektekernél meg kell különböztetni a esőd előtt lejárt"részleteket azoktól, melyek csak később válnak esedé-kessé. Utóbbiakat a vevő viseli, de a hátralékokért nem felelős (1S68: 54. tcz. 456. §., 1881 : 60. tcz. 184. §.). Különben telekterhek (földterhek, dologi terhek, servitiuro reale, onus reaie) azon kötelezettségek, melyeknél fogva bizonyos ingatlan mindenkori tulajdo-nosa idöszakoukint valakinek részére bizonyos pénz-, munka- vagy termésbeli szolgálta-tást köteles teljesíteni. Jogi természetére nézve eltérnek a vélemények. Némelyek kötelmi viszonynak tartják, zálogjog nélkül, mások a dologi viszonyok közé sorozzák, az ingat-lanhoz kapcsolt dologi tehernek tartván nemcsak a főkötelezettséget s a még esedékessé nem vált részleteket, hanem azokat is, melyek már lejártak. Ilyen dologi viszonyként fogja föl azt úgy a törvény, mint a gyakorlat nemcsak nálunk, hanem Ausztriában és Nemetország legnagyobb részében, Eranczia- és'Augolhonban is. Közel áll e fölfogáshoz azon nézet, mely a telekterheket kötelmi viszonynak tartja-ugyan, de törvényes, illetve kiváltságos zálogjoggal ellátva a kötelezett ingatlant terhelóleg és jelzálogos hitelezőnek tekintve azon személyt, kit a megfelelő jogigény illeti. (Surmey. 275. 1. Herczegh : Magau-jog 278. 1.) Az uyibh jógbau, mint Trenáelenhurg mondja (Naturrecht, 1868. év 217. 1.), a szolgalmak közé sorolják a telekterheket, a római jogból kiindulva, melv szerint a szolga-lom°lényege ugyan nem a tevésben, hanem a tűrésben áll. Ha tehát valamely telket gyalog-csapás terhel, áz szolgalom. Azonban ezen tűrés teljesítésnek is'tekiutbetö, mert a teleknek azon része a gyalogcsapás miatt parlagon maradván, oly veszteséget okoz a tíirni köteles tulajdonosnak, melv pénzértékben is kiszámítható és a másik fél javara teljesítendő.

2 Ugy az 1853. évi csődrendtartás 11. mint a porosz csődtörvény 50. §., mint végre az ideigl. törv. szab. IV. 9. §. az előnyös tételek közé sorozza az ingatlan vagyonon alkalmazott cselédek egy évi hátralékos bérét; ellenben az osztrák csődtörvény 43. §., a német est. 54. ép úgy. mint a mi uj törvényünk e követeléseket a csödhitelezök közt és pedig első osztályban rendeli kielégíttetni. Törvényünk ez intézkedésénél főleg az szol-gált irányadóul, hogy az u. n. hallgatag zálogjogok, melyek csödöu kivül föl nem ismer-hetők, átalán tartkatlannak bizonyultak s hogy azok fenntartását csak ott és annyiban lehet indokoltnak tekinteni, hol 'és a mennyiben ezt a forgalom lehető biztonsága rnul-katlanol megkívánja. Ide járul még, hogy azoknak, kik a közadóshoz szolgálati viszony-ban állottak s követeléseikre nézve csöduyitásig külön biztosítást nem_ szereztek, eleg előny nynjtátik már az által, liogv a személyes hitelezők közt az első osztályban elégíttet-nek ki, tehát követeléseiket csak á legritkább esetben veszélyeztetik. (Apáthy : Csődtör-véuyjav. ind. 134. 1.). Köztörvénvi jogunk szerint ilyen előnyös tételek vagy törvényes zálogjoggal biztosított követelések (melyek azonban jelenleg csak szerzési• czimei.a zálog-jognak) voltak még a következők : a nőnek követelése hitbére s hozománya iránt a férj vagyonára ; a gyámoltak vagy gondnokoltak követelése a gyám,, vagy gondnok ellen ennék vagyonára, úgy nemkülönben az államnak, községnek vagy közintézetelmek a számolok

javaira stb. «

Az ingatlan vagyon pénzbeli értékeinek azon része, mely a tömeghitelezök és előnyös tételek fizetése után fenmarad, elvégre a jelzálogos hitelezők kielégítésére fordítandó, kiknek ezen tekintetben való rangsorozatát a telekkönyvi rendtartás állapítja meg.

Ha valamely követélés a tömeghez tartozó több jelzálogot egye-temleg terhel: az, mennyiben az árfelosztás egyidejűleg történik, minden egyes jelzálog vételárából azon arányban elégíttetik ki, mely?

ben az egyes jelzálogok vételára az egyetemlegesen terhelt jelzálogok

összes vételárához áll.

. '

• A telekkönyvi rendtartás rangsorozat alatt azon rendet vagy inkább helyet érti melyen az ugyanazon telekkönyvi jószágtestre vagy jogra vonatkozó' több bejegyezvények egymás után következnek. Ily esetekben áll azon elv : Qui prior tempore potior jure A rangsorozatot rendszerint a beadvány iktatókönyvi száma határozza meg. A beadvánv elintézésének ideje különbséget nem tesz. Megtörténhetik ez később, vagy bármikor is (tkv. 61. §.). De vannak kivételek, midőn a bejegyezvényeknél a raugsorozat, illetőle"

elsőbbség nem számíttatik a benyújtás idejétől, hanem vagv egy korábbi, vivy egy későbbi időponttól. Korábbi időponttól számíttatik a régi terhekíiél (Mo. Erd. tkv. 3.' §. 4 j • 33., 34., 43. §§.). Későbbi időponttól ellenben azon bejegyezvényeknél, melyek az örökös hitelezői által oly öröklött ingatlanra eszközöltetnek, mely még nem Íratott át az örökös nevére (11. o. 74. §.). Az is megtörténhetik, hogy egy telekkönyvi jószágtestre, va<yy nvil-vankonyvi jogra nézve több beadvány ugyanazon időben érkezik az iktatóhivataíba Ilv esetben azok egyulej lilegeseknek tekintetnek s egymás fölött sem sorozás, sem kielégítés

- Ugyanazon telekkönyvi hatóság telekkönyveiben foglalt és egyidejüle" elárvere-'•»," t ü b l ) telekkönyvi jószágtestre egyetemleges liatálylyal bejegyzett követelések a kielé-gitesi sorrendbe azon megjegyzéssel veendők föl, hogy a mennyiben az árfölosztás egy-idejűleg torténend : azon követelések, a melyeknek teljes kielégítése arányhü'os megosz-tás mellett is teljesíthető, a vételárakból aránylag lesznek kielégítendők. Úgyane szabály á)I azon jelzálogi követelésekre is. melyek valamely közös ingatlannak több tulajdonos

ugyan az egyetemleges jelzálogok, által biztosított hitelező azon jogát, melynél fogva ez kielégítését tetszése szerint bármely objectuinból követelheti; de egyúttal miiide»yik föl-ismerte annak szükségét, hogy a simultan hypotheka által fedezett hitelező után°beje°y-zett hitelezők érdekeiről kellően gondoskodui kell. És e gondoskodás azon elv fölállítása

gok altal fedezett követelés minden egyes ohjectum vételárából csak azon arányban nver kielegítést, melyben az egyes objectumok értéke az összliypotheka éltékéhez áll. A mi azonban a dolog természete szerint csak az esetben nyerhet alkalmazást, ha a simultan hypothekak vételárai egyszerre kerülnek fölosztás alá, mert ez esetben az arány me«álla-pítasa nehézséggel nem járhat. Máskép áll ellenben a dolog akkor, ha a hitelező jogával elve magát csak egyik, vagy több, de nem minden objectumból elégítette ki, mert ez esetben a fentebb érintett arány meg nem állapítható. Ez esetben az által lehetne meg-vedem jogos igényeit a későbbi, hitelezőknek (mint a kikre a szabadválasztási jog gyakor-lata miatt kevesebb jut), ha megáUapíttatnék, hogy ezeknek a többi objectumok vétel-arából tehermentesen engedtessék át azon összeg, mely az aránvlagos kielégítés mellett az utóbb erintett objectumok árából a kielégített hitelező követelésére esendett. Ezt meg-állapítva, ily esetben is fentartatnék a felállított elv, mely szerint az egyetemleges jelzálog altal. biztosított követelés kielégítésének az összes objectiimokból és pedig aránylag 'kell tör-1859" NroíS)"*' 7 9'l'1 A p á t h y' 1 4 1'1'; m U z f e l d •' Z u v L e h r e v o n Gesammthypotheken.

A jelzálogos követelésekhez hasonló rangsorozatban elégíten-(lők ki az ingatlan tömegen telekkönyvileg kitüntetett szolgalmak/

bérleti jogok, a természetbeni évjáradékokf a kikötvények s egyáltalán mindazok jogok vagy terhek, melyek, midőn bejegyeztetnek, egyszer-smint hallgatólagos zálogjoggal is biztosíttatnak azon kárösszegre nézve, mely bármily okból történhető gátlásuk vagy megszüntetésük miatt a jogosultnak okoztathatik.

Ugyanez áll az elő- vagy

vissza-1 Telekk. rendt. 66. §. A szolgalmaknál két eset lehetséges. Azok vagy átutalhatók a vevőre a jelzálogos hitelezők sérelme uélkiil, vagy nem. Az átutalhatók, miut dologi jogok, eladás esetén is fentartandók, akkor, ha első sorban vannak bejegyezve, vagy ké-sőbbi helyen ugyan, de hatályban maradásuk a korábbau bejegyzett hitelezőknek hát-rányt még sem okoz. Ellenben át nem utalhatók akkor, ha léteznek hitelezők, kik a szoigalmi jognál korábban könyveztettek be és ezek a szolgáló telek teher nélküli eladá-sát követelhetik, — kimutatni tudván, hogy annyi vételárt, a mennyiből az előbb bekeb-lezett követelések kielégítést nyerhetnének, csak úgy lehet a jószágárt kapui, ha az tehermentesen, tehát a szolgalmi jog megszüntetése mellett megy át az árverési vevőre.

Ily esetben az átutalás nemcsak méltatlanságot, hanem egyenes jogtalanságot vonna maga után, mert mindén jogi felfogással ellenkeznék az, hogy a jelzálogos hitelezők egy később bejegyzett szolgalom miatt rövidséget szenvedjenek (tkv. 53. §.). Ez esetben ok-szerűen uem marad egyéb hátra, mint a jogosultat a megsziiut szolgalomért kárpótolni.

azaz megengedni, hogy a jogosultat illető kárpótlási összeg a megszűnt szolgalommal egy időbeu bejegyzettnek tekintett zálogjognál fogva azon helyen és elsőbbség szerint nyerjen kielégítést, hol maga a szolgalom is biztosítva volt. — Hogy azonban a fölött, váljon a szolgalom átutalható-e vagy sem, átalán határozui lehessen, szükség az ingat-lant két irányban megbecsültetni: egyszer, tekintettel az átutalandó szolgalomra és másodszor tekintet nélkül a teherre. Az ekként nyerendő becsérték nemcsak arra nézve szolgálhat irányadóul, hogy lehet-e a szolgalmat átutalni, vagy sem, hanem arra nézve is, hogy mily összegben kell az át uem utalható szolgalomért járó kártérítést fölvenni.

Mert a" kártérítést helyesen csak azon összeg képezheti, mely a vételárból a megelőző jelzálogos hitelezők kielégítése után feumarad. (Kaserer : Die österr. Concursordn. 7S. 1.

Apátiig, 135.1. Herczegh: Telekk. rendt. H. kiad. 150. 1.)

2 Az osztrák est. 34. §. azon esetr'd is intézkedik, ha az eladott ingatlan vagyon vételárából a hátralékos és a csőd tartama alatt esedékessé vált évi járadékok, tartási költségek s más visszatérő fizetések fedezésére a szükséges alap ki nem keriil, megálla-pítván, hogy a jogosult fél ily esetben úgy a bátraiékok kifizetését, miut az esedékessé váló járadékok kiegészítését magából az alapból követelhesse. .A szóban levő fizetések biztosítása ugyanis az ingatlan vagyon eladása esetén akkép történik, hogy az évi- fizeté-seknek megfelelő összeg tőkésíttetik s ez a jogosult részére biztosíttatik. Mintán azonban az évi járadéknak s hasonló fizetéseknek az a czélj a, hogy azok bizonyos időszakokban rendesen teljesíttessenek : intézkedni kell az esetre, ha az évi járadék alapjául szolgáló összeg kamatai a fizetések teljesítésére nem elegendők. Ez esetben legtermészetesebbnek látszik, ha a már lejárt hátralékok kifizetésére és a későbbi ráták kiegészítésére maga a biztosítási alap fordíttatik mindaddig, míg az teljesen ki nem meríttetik. Ekéut a jogo-sult fél legalább egy időre megtartatik annak élvezetében, a m i részére biztosítva lett. S ez sokkal helyesebb, mint ha a koronként fizetendő járadék bizonyos — a biztosított alap-nak -megfelelő — minimumra szaporíttatik. Magától értetvén, hogy ez csak azon esetben történhetik, ha azt a jogosult maga követeli; mert öt akarata elleu a biztosított alap kimerítésére kényszerítem nem lehetne. (Kaserer, 79. 1. Apáthy, 138. 1.) Evi járadékok bekeblezése vagy előjegyzése esetében az árverés napját megelőző három évről hátralevő összeg a vételárból kielégítendő. A később lejárandó évi járadékok fedezetéül pedig a szükséges tőke a felek megállapodása szerint veeudő számításba és haszuosítaudó. Ha ez iránt a felek között megállapodás nem jő létre : az előterjesztett javaslatok fölött a bíró-ság határoz. Az elhelyezett töke a későbbi követelések kielégítésére csak akkor fordíttat-hatik, ha a járadékfizetési kötelezettség megszűnik (1881: 60. tcz. 193. §.).

3 Ha az elárverezett iugatlanra valakinek javára haszonvételi jog van bejegyezve : a vételár, illetőleg annak a haszonélvezeti jogot megelőző jelzálogos követelések kielégí-tésé utáni maradványa bírói letétbe helyezendő, vagy az 18S1: 60. tcz. 202. értelmé-ben gyümölcsöztetendő és a kamatjövedelem a haszonélvezeti jog tartama alatt a haszon-élvezetre jogosítottnak kiadandó. Más szolgalom esetében, lia az ingatlau az 1881 : 60. tcz.

163. értelmében a szolgalom fentartása nélkül árvereztetett el: a szolgalmi jog egyen-értékéül fizetendő összeg, — a bekeblezett haszonbérlet, vagy bérlet esetében pedig a bér megszűnte esetére a haszonbérlő, vagy bérlő által követelt kártérítési összeg a hitelező

vásárlási jogra nézve is az esetben, ha ezek bizonyos összeg kitételé-vel lettek bejegyezve.

A jelzálogos hitelezők követeléseivel s az előnyös tételek közé sorozott tőkékkel egyenlő sorrendben elégítendők k i : a) a kamatok, a mennyiben az árverés napjától visszaszámított három évnél nem régiebb időből vannak bátra és b) az árverés napjától tovább folyó kamatok.

A három évnél régiebb kamatra a csődtörvény sem ad elsőbbséget, még a vételár fölöslegéből sem jár külön és előleges kielégítés.

Kivévén, ha jelzálogilag biztosítva lettek. Ez esetben a jelzálogos követelések után sorakoznak s a dolog természete szerint azon rendben nyernek kielégítést, melyben maga a tőke, illetőleg a

jog telekkönyvileg kitüntetve van.

'

A törvénymagyarázat szabályaiból következik, hogy a törvény-kezési rend csak annyiban lehet a kielégítésnél irányadó, a mennyi-ben bizonyos esetekmennyi-ben a csődtörvény mást nem rendel.

Azon követelések, melyek az ingatlan tömeg értékéből akár egészben, akár részben törleszthetők nem voltak, az általános vagy közös tömegből nyernek, a mennyiben telik, kielégítést. Yalamint-hogy idecsatoltatik azon fölösleg (superfluum) is, mely a tömeghite-lezők, előnyős tételek és jelzálogos hitelezők igényeinek kiegyenlítése , után esetleg maradandót!

által fölszámított mennyiségben veendők számításba. Ugyanez áll bejegyzett kikötmények esetében ezeknek pénzbeli egyenértékére nézve. A telekkönyvi rendeletek értei-mében valamely ősszeg szerint meg nem határozott követelés födözetéül bekeblezett vagy előjegyzett legmagasabb összeg által biztosított követelés ezen legmagasabb összeg erejéig, — valamely biztosíték bejegyzése által fedezett követelés pedig a bejegyzett biz-tositéki összeg erejéig veendő számításba. (1881: 60. tcz. 191. S. Herczeqh : Telekrendt "' H. kiad. 148—153. lap.) . '

1 Ily esetben ezek zálogjogot is tartalmaznak a kitüntetett összeg biztosítása vé-gett, mely összeg alzálogos követelésekkel is terhelhető. (Herczegli: Telekr. II kiad 145. lap.)

3 1881 : 60. tcz. 192. §. Ha a kamatláb a telekkönyvi bej egyez vényben kitüntetve nincs, hat száztólinál magasabb kamat nem sorozható. A perbeli és előnyös tételek közé nem utalt végrehajtási és az ái-felosztási képviseletnél fölmerült költségek a tőkével egyenlő elsőbbséggel csak akkor Boroztathatnak, ha a költségek fedezésére szolgáló biz-tositéki'összeg erejéig a zálogjog szintén bejegyeztetett s akkor is csak annyiban, a meny-nyiben a költségek a bejegyzett összeget tul nem haladják. — Egyébként a költségek a költségbekeblezés sorrendjében s ha ily bekeblezés nincs, esetleg aránylagos levonás mellett az összes jelzálogi követelések kielégítése után a vételármaradványból elégítendők ki. Az árfelosztás napján még le nem járt, nem kamatozó jelzálogos követelések oly összegben elégítendők ki, hogy a fizetett összeg 6% kamatnak hozzsszámításával meg-feleljen a lejáratkor a bekeblezett vagy előjegyzett tőkekövetelésnek (u. o.).

3 A fölösleg (superfluum) az átalános csődtömegbe jut, ép úgy, mint csődön kivül a végrehajtást szenvedőnek lett volna átadandó.

4 Ebből önként foly, hogy minden oly esetben, midőn három évnél régibb kama-tok es evi járadékok kerülnek kielégítés alá, ezekre nézve nj sorozat lesz megállapítandó, melynél a korábbi tőkék kamatai a telekkönyvi elsőségnek megfelelőleg a későbbi tőkék kamatait kizárják. (Apáthy, 138.1.)

" Mint ez a kielégítési eljárásra nézve a csődtörvény második, vagyis alaki részé-ben tapasztaltatik (est. 152., 173—176. §§.).

0 Bleibt nach Befriedigung sämmtlieher Bealgläubiger noch ein Ueberrest, so fällt dieser an die Concursmasse, wie er ausserhalb des Concurses zu Befriedigung der übri-gen Gläubiger, auf deren Antrag von dem Vollstreekuugsgericht die Zwangsvollstreckung angeordnet, oder deren Beitritt zu dem Yollstreckuugsverfahren von demselben zugelas-sen worden ist, nach Yerhältniss der Beträge ihrer Forderungen zu verwenden ist.

Natürlich kann auch aus diesem Ueberrest ein anderer Abs. berechtigter, der nicht

Dr. Herczegh. Magyar csödtörvéDy.

10

I I . I n g ó z á l o g á l t a l b i z t o s í t o t t h i t e l e z ő k .

. 5 5 . §.

A tömeghez tartozó és záloggal terhelt ingóságok értékéből,