A következôkben egy Magyarországon elterjedtebb és egy kevésbé ismert CAQDAS programot mutatunk be: a fogalmi hálózatépítô, elméletépítô rend-szerek közé tartozó német Scientifi c Software Development által fejlesztett ATLAS.ti v5.5.9 (Archiv für Technik, Lebenswelt und Alltagsprache) és a kanadai Provalis Research által kiadott QDA Miner v3.2.2 (Qualitative Data Analysis) szoftvereket. Mint már fentebb láthattuk, ezek a CAQDAS szoftverek más-más csoportjába sorolhatók. A 3. ábra táblázatában több szempontból jellemeztük, összehasonlítottuk a két programot.
Szempont
ATLAS.ti v5.5.9 QDA Miner v3.2.2
Projekt létrehozása
formátuma: .hpr5 (hermeneutikai egység)
több mint 50 szöveges, képi, hang- és videoformátum
formátuma: .wpj (projekt)
több mint 10 szöveges és képi formátum Közvetlen adatrögzítés,
szerkesztés
nem lehetséges (de .rtf esetén a szöveg javítása, szerkesztése igen)
lehetséges szöveg szerkeszthetô Dokumentumok kezelése átlátható, jó
átlátható, jó
egy esethez több dokumentum is kapcsolható, a kutatás összes forrása jól kezelhetô együtt
Régibôl új projekt a sokféle kimeneti fájlból új projekt állítható össze szûrés után új projekt generálható (minden változó megmarad) A kutatás dokumentálása,
megjegyzések
„memók”-kal dokumentálhatjuk a folyamatot (kutatási napló) megjegyzések fûzhetôk: kódokhoz, kódolt szövegrészletekhez (idézetekhez), hálózatokhoz, dokumentumokhoz, projekthez
megjegyzések fûzhetôk a kódokhoz Változók, jellemzôk hozzáadása a háttérváltozók a szöveg részeként kódolva kezelhetôk
vagy megjegyzésben tárolhatók
a háttérváltozók önállóan statisztikailag kezelhetôk, visszakereshetôen, rugalmas szûrôként használhatóan Kódok alakítása a változtatások a korábban kódolt szövegrészeknél is
automatikusan frissülnek
a változtatások a korábban kódolt szövegrészeknél is automatikusan frissülnek
Kódok áttekintése, bemutatása
kódjegyzék többféle szerkeszthetô szöveges és képi módon megtekinthetô és menthetô
kapcsolataik jelölése
kódjegyzék csak listaként nyomtatható elôszerkesztés nélkül
Kódrendszer kialakítása
Kódolás, szöveghez rendelés kódolás közben felugró ablakból választható (vissza)keresési funkciók segítik
kódolás közben azonos ablakból használható (vissza)keresési funkciók segítik
Automatikus funkciók szógyakoriság szólistás szógyakoriság
szógyakoriság csak WordStat szoftverrel kiegészítve visszakeresett találati halmaz kódolása
Szövegrészek visszakeresése,
listázása szavak, kódok, idézetek alapján szavak, kódok alapján
Elméletalkotás támogatása fogalmi hálók építésével klaszteranalízissel, hôtérképpel Kvantifi káció
kód(csoport)okhoz tartozó elôfordulási adatok megtekinthetôk és táblázatkezelôbe menthetôk
SPSS-be exportálhatók
a programon belül statisztikai számítások végeztethetôk (gyakoriság, klaszteranalízis),
melyek táblázatkezelôbe menthetôk Eredmények bemutatása,
ábrázolás alakítható hálózatos ábrázolás (kódok, idézetek, dokumentumok) a statisztikai számítások alapján szemléletes grafi konok, ábrák (kör-, oszlop-, pontdiagram, mátrixok, dendogram, hôtérkép) 3. ábra: Az ATLAS.ti és a QDA Miner programok összehasonlítása (User’s ..., 2004; QDA ..., 2009)
A 3. ábra táblázatából látható, hogy a két bemutatott program másféle lehetôségeket nyújt a kutatók számára. Tapasztalataink alapján azt mond-hatjuk, hogy az ATLAS.ti – típusának megfelelôen – valóban kiválóan és jobban segíti az elméletalkotást. Azáltal, hogy a kódjegyzék (code manager
/ codebook) valóban egy menedzselôfelület, segít abban, hogy ne vesz-szünk el a szövegrengetegben. A legfontosabb, hogy a kódok menet közben való átalakításait mindig automatikusan átvezeti a már kódolt szövegrésze-ken (idézeteszövegrésze-ken). Erre a legtöbb ilyen szoftver képes, de ez az egyik olyan
alapvetô funkció, mely a tudományosságot, a következetes munkát segíti.
Így kevésbé fordulhat elô, hogy az egyes szövegrészek különféle elméletal-kotási fázisok nyomát viselik magukon. Szintén a következetes és folyamatos munkát támogatja, hogy a kódokhoz megjegyzéseket fûzhetünk, melyek jól megjeleníthetôk.
Ezen túl az ATLAS.ti-ben egy önálló felületen, rugalmasan dolgoz-hatunk kódjainkkal. Vagyis átnevezhetjük ôket, visszakereshetjük a hoz-zájuk tartozó idézeteket, lehetôség van különbözôféle logikai kapcsolatot (associated with, part of, cause of, contradicts ...) teremteni az egyes kódok között. Ami talán az elméletalkotást (és a szemléltetést) a legjobban se-gíti, hogy a kapcsolatok mentén vizuálisan is ábrázoltathatjuk kódjainkat a hálózat (Network) funkció segítségével, melyekkel fogalmi, gondolati térképeket rajzolhatunk meg különbözô részletességgel. Ezen a hálózatos megjelenítési formán pedig tovább folytathatjuk a rendezés minden formá-ját. De van lehetôség a hierarchiát jól mutató fastruktúrában való elrendezés megtekintésére, alakítására is.
A szuperkódok (Super Code) és a kódcsaládok (Code Family) már nem-csak az elemzés elméleti hátterének kidolgozását segítik az ATLAS.ti-ben, hanem az adatok elemzését is. Ez az a funkció, amelyet a feldolgozás során a legjobban hiányoltunk a QDA Minerbôl, mert ebben a programban a v3.2 megjelenéséig ilyenfajta csoportosítás nem volt lehetséges, csupán úgy, hogy a fölérendelt fogalmat minden egyes kód mellé az idézetre rá kellett kódolni. Ezt ugyan két kattintással gyorsan megtehettük, de ha a kódrend-szeren változtatni szeretnénk, vagy újabb szövegrészeket kódolunk, akkor a fölérendelt kódokat kézzel kellett hozzáigazítanunk egyesével. A verziófris-sítés óta lehetôség van a kategóriák mentén virtuális csoportokat létrehozni.
De egy kód továbbra is csak egy kategóriába sorolható be (ellentétben az ATLAS.ti-vel).
Az ATLAS.ti emlékeztetô, memó (Memos) funkciója azáltal, hogy az elemzés, a kutatás bármely szakaszában írhatunk magunknak feljegyzéseket, szándékaink szerint kutatási napló írására is alkalmas. A memók nagy elônye a megjegyzésekkel szemben, hogy nem kell, hogy szövegrészhez, kódhoz kötôdjenek. Önmagukban is létezhetnek, és opcionálisan más egységekhez is tartozhatnak. Folyamatos használatuk segíti a következetes és áttekinthetô munkát. Különösen nagy segítséget nyújthatnak az elemzési módszerek ki-dolgozásában, az elhúzódó kutatómunka folytonosságának biztosításában, a kutatócsoport kommunikációjában és a kutatási folyamat bemutatásában.
A QDA Miner nagy elônye, hogy a programban beépítve könnyen el-érhetjük a tartalomelemzések során legelterjedtebb statisztikai funkciókat.
Ilyen számításokat az ATLAS.ti-bôl nyert SPSS-kompatibilis adattáblák alapján is végezhetünk, de lényegesen bonyolultabban, hiszen egy befeje-zett projekt kell hozzá. Továbbá az SPSS-ben – sokfunkciós professzionális
statisztikai program lévén – ugyanezen számítások többféle beállítás után végezhetôk el. A QDA Miner beépített statisztikai funkciói és annak grafi kái viszont kifejezetten a tartalomelemzésre fókuszálnak, a számítások beállí-tásai jól érthetôek, könnyen kezelhetôek, módosíthatóak. De bonyolultabb számítások elvégzésére módot a cég által fejlesztett SimStat, kifejezetten statisztikai program ad.
A két röviden bemutatott szoftver nem kompatibilis egymással, így a kutatás elején érdemes dönteni. A fentiek fényében az ATLAS.ti prog-ram azoknak ajánlható, akiknek nincsen még elemzési szempontrendszere, és ezt is a szoftver segítségével szeretnék kidolgozni; vagy azoknak, akik a tartalomelemzések során szokványos statisztikai elemzéseken túl másféle számításokat is akarnak végezni, és az SPSS vagy más kompatibilis program már rendelkezésükre áll. A QDA Miner pedig azoknak ajánlható, akik már ren-delkeznek egy nem túl hierarchikus kódrendszerrel vagy egy egyszerû elem-zési szempontrendszert szeretnének kidolgozni, majd azokon az ilyenkor szokásos gyakorisági és összefüggés-vizsgálatokat elvégezni. A QDA Miner szintén megfelelô lehet azoknak, akiknek fontos, hogy mindent egy szoftver keretében végezzenek el az adatrögzítéstôl a szemléltetô ábrákig.
A fentiek alapján a szoftverek szerepével, azok kiválasztásával kapcsolat-ban összefoglalásul azt mondhatjuk, hogy a kutatás során az elméletet a kuta-tónak kell megalkotnia. Egy szoftver sem végzi el az elméletalkotás munkáját, de még csak a feldolgozási módszer kiválasztását sem. Ellenben erôteljesen befolyásoló lehet, hogy a program milyen és hányféle lehetôséget ad a ku-tató kezébe mind a dokumentálás, mind az elemzési szempontok, az adatok rendezése tekintetében. Ezért érdemes ismerni többfélét, hogy kutatásunk jellegének megfelelôt tudjunk választani. Másrészt a kiválasztott programmal is érdemes alaposan ismerkedni, mert elôre nem teljességgel látható, hogy mely adatmegjelenítési forma ad majd lökést az elméletalkotásnak. Vagyis a programok csupán a kutatás eszközei, de közel sem mindegy, hogy az em-ber milyen eszközökkel dolgozik – kôbaltával vagy fi nommechanikai eszköz-zel próbál gyémántot csiszolni, vagy esetleg a legmodernebb mosógéppel.
IRODALOM
BABBIE, E. R. (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. 6. átd. kiad.
Balassi Kiadó, Budapest.
BROWN, A. – DOWLING, P. (1998): Doing research – reading research: A mode of interrogation for education. Master classes in education series. Falmer Press, London.
BRYMAN, A. (2004): Kvantitatív és kvalitatív módszerek összekapcsolása. In:
LETENYEI L. (szerk.): Településkutatás. A települési és térségi tervezés tár
sa-dalom tudományos alapozása. Módszertani szöveggyûjtemény. L’Harmattan – Ráció, Budapest. 371–391.
EHMANN B. (2002): A szöveg mélyén. A pszichológiai tartalomelemzés. Új Mandátum, Budapest.
GIBBS, G. R. – LEWINS, A. – SILVER, CH. (2005): What software does and does not do. In: Online QDA, Learning Qualitative Data Analysis on the Web.
University of Huddersfi eld, School of Human & Health Sciences, Huddersfi eld.
URL: http://onlineqda.hud.ac.uk/Intro_CAQDAS/What_the_sw_can_do.php (Letöltés: 2011. 08. 17.)
LÁSZLÓ J. – EHMANN B. (2004): A narratív pszichológiai tartalomelemzés új eljá-rása: a LAS Verticum. Magyar Pszichológiai Szemle, 59. 3. sz. 363–376.
LEWINS, A. – SILVER, CH. (2007): Using Software in Qualitative Research, A Step-by-step Guide. SAGE Publications, Los Angeles.
MASON, J. (2005): A kvalitatív kutatás. Jószöveg Mûhely, Budapest.
NAHALKA I. (2003): A nevelési nézetek kutatása. Módszertani megfontolások.
Iskolakultúra, 13. 5. sz. 69–75.
QDA Miner, Qualitative Data Analysis Software, User’s Guide. (2009) Pro-valis Research URL: http://www.proPro-valisresearch.com/Documents/QDA- http://www.provalisresearch.com/Documents/QDA-Miner32.pdf (Letöltés: 2009. 07. 31.)
RICHARDS, Th. J. – RICHARDS, L. (1998): Using Computers in Qualitative Rese-arch. In: DENZIN, N. K. – LINCOLN, Y. S. (eds.): Collecting and interpreting qualitative materials. Sage Publications, London. 211–245.
SÁNTHA K. (2006a): Létezik-e hipotézis a kvalitatív kutatásban? Új Pedagógiai Szemle, 57. 11. sz. 3–10.
SÁNTHA K. (2006b): Mintavétel a kvalitatív pedagógiai kutatásban. Kutatás-módszertani Kiskönyvtár. Gondolat Kiadó, Budapest.
SÁNTHA K. (2009a): Bevezetés a kvalitatív pedagógiai kutatás módszertanába.
Eötvös József Könyvkiadó, Budapest.
SÁNTHA K. (2009b): Körkép a hazai kvalitatív pedagógiai kutatásokról. Iskola-kultúra, 19. 5–6. sz. 73–81.
STEPHENS, D. (2009): Qualitative research in international settings. A practical guide. Routledge, London – New York.
SZABOLCS É. (2001): Kvalitatív kutatási metodológia a pedagógiában. Kutatás-módszertani Kiskönyvtár. Mûszaki Kiadó, Budapest.
SZOKOLSZKY Á. (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Metodológia, módsze-rek, gyakorlat. Osiris Kiadó, Budapest.
User’s Manual for ATLAS.ti 5.0. (2004) 2. kiad. Scientifi c Software Deve-lopment, Berlin. URL: http://www.atlasti.com/downloads/atlman.pdf (Letöltés: 2009. 07. 30.)