Az elemzés alapján azt mondhatjuk, hogy a kompetencia spontán módon nem jelenik meg a narratívában, inkább jellemzô a hárítás; ami megjelenik viszont, az a kompetenciaalapú oktatásra való refl exió – nem ritkán keve-redik a két dolog. A megkérdezett tanárok szívesebben gondolkodnak más fogalmi rendszerben (például: adottság, jártasság, skill). Jellemzô a szakma leegyszerûsítése és a tanár személyiségének felértékelése. Míg a tanítók számára az alapkészségek fejlesztése a legfontosabb, a nagyobb korosz-tály szakmai önmeghatározása már bonyolultabb: saját szaktárgyán belül a megfelelô ismereteket folyamatosan bôvíti, és alkotó módon áll hozzá a tan-anyaghoz, jól tudja ezt közvetíteni és átláthatóan, értelmesen tudja tervezni (tervezés, szervezés, idôbeosztás hangsúlyos).
Leghangsúlyosabban említett kompetenciák
„Jó ember” csoport
• Türelem
• Szeretet
• Elfogadás
• Segítségnyújtás
• Empátia
• A gyerekek ôszinte és feltétlen szeretete
• Lelkesedés, belsô tûz
• A gyerek partnernek tekintése
• Gyermekközpontúság
• Ráhangolódás a gyerekekre
• Az általános érdeklôdés fenntartása
• Emberség
• Elengedés
• Tudás átadásának a vágya
• Önértékelés és önismeret
• Pozitív kisugárzás és pozitív gondolkodás
• Humor
• Fantázia
• Megfelelô önbizalom
• Egészséges személyiség Gazdasági/menedzsment szókincs
• Adaptivitás
• Konfl iktuskezelés
• Kreativitás
• Szociális képességek
• Kommunikációs képességek
• A kiégés és a beszûkülés kezelése (sabbathical, tréningmódszerek) Karizmatikus vezetô
• Dominancia
• Felelôsségvállalás
• Rugalmasság
• Befolyásolási képesség
• Közösségben való gondolkodás képessége
• Döntésképesség
• Elôadói képesség
• Példaadás
• Hitelesség
• Tud motiválni
• Felfedezô és megújuló
Az iskola és világ egységét szem elôtt tartó megfogalmazások
• Életszerû ismeretátadás
• Alkalmazkodás a változó világhoz
• Következetesség és kiszámíthatóság
• Objektivitás
• Mûveltségi területek közötti átjárhatóság, holisztikus szemlélet
• Tanulói környezet Kompetenciahiányok
• Türelmetlenség
• Agresszió
• Pszichotikus alkat
• Kommunikációs képességek fejleszthetetlensége Közösség, csoport
• Zárt közösségbôl nyitott közösség létrehozása
• Közösségi és társas kapcsolatok segítése és irányítása
Egyéb
• Szakmai tudás
• Módszertani gazdagság
• Romológiai jártasságok
• Kooperatív módszerek ismerete
• Tanárok közötti együttmûködés
• Informatikai kompetenciák
• Rendezvényszervezés
• Szülôkkel való bánásmódban való jártasság
• Gyerekek szöveges értékelésének képessége
A mélyinterjúk során egyértelmûvé vált, hogy a szakértôi-tudományos meg-közelítés és nyelvhasználat markánsan elüt a tanári értelmezéstôl és szó-használattól.
Tartalomelemzés
Az online kérdôív két olyan kérdést tartalmazott, melyre szabadszavas válasz-adási lehetôségük volt a kitöltôknek.
Kérdés: Ha Ön lehetôséget (idôbeli és pénzbeli támogatást) kapna egyéni képességei fejlesztésére, akkor milyen területeken képezné magát legszíve-sebben? Adjon meg három olyan továbbképzési témát, mely tartalmilag jól tükrözi, hogy mely területen kapna szívesen segítséget ahhoz, hogy eredmé-nyesebb legyen a munkájában!
Ennél a kérésnél a kitöltôk három választ adhattak a kérdésre, melyeknek a tartalomelemzés egyszerû módszereivel való feldolgozását az alábbiakban mutatom be. A kiértékeléshez ATLAS.ti 6.2 (free trial version) szoftvert hasz-náltam, az összes válaszból készített szövegbôl egy gyakorisági szólistát ké-szítettem (5705 szó), majd ezt követôen a leggyakrabban elôforduló kifejezé-sekre állítottam fel kategóriákat, és azokon belüli szempontok meghatározása után készítettem statisztikákat.
TANULÓK 191 3,35%
FEJLESZTÉS 169 2,96%
MÓDSZEREK 145 2,54%
PEDAGÓGIAI 125 2,19%
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS 99 1,74%
KONFLIKTUSKEZELÉS 95 1,67%
OKTATÁS 94 1,65%
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYÛ 88 1,54%
MÓDSZERTAN 87 1,52%
SZAKMAI 73 1,28%
IDEGENNYELV 68 1,19%
PSZICHOLÓGIA 66 1,16%
ISMERETEK 65 1,14%
SPECIÁLIS FELADATOK 65 1,14%
ÉRTÉKELÉS 64 1,12%
TEHETSÉGGONDOZÁS 63 1,10%
ÚJ 61 1,07%
TANÍTÁS 60 1,05%
TOVÁBBKÉPZÉS 60 1,05%
KEZELÉSE 59 1,03%
KÉPZÉS 57 1,00%
ESZKÖZ 56 0,98%
INTEGRÁCIÓ 56 0,98%
TECHNIKÁK 54 0,95%
KOMMUNIKÁCIÓ 52 0,91%
MEGOLDÁSA 52 0,91%
DIFFERENCIÁLÁS 51 0,89%
TANULÁS 51 0,89%
SZAKTÁRGYI 50 0,88%
2. táblázat: Leggyakoribb szavak
A húsznál többször elôforduló szavakra kategóriákat állítottam fel a további vizsgálhatóság érdekében, melyek megoszlását a 3. ábra mutatja:
• ige: a tanári cselekvés természete
• alany, tárgy: mire irányul a cselekvés
• jelzô
• pedagógiai feladat vagy tudás
• eszközrendszer
• tanári vagy tanulói fejlôdésre vonatkozó szó (nem eldönthetô)
3. ábra: A 20-nál többször elôforduló szavak kategóriánkénti megoszlása Az egyes kategóriákon belül további alkategóriákat – szempontrendszert – állítottam fel, annak vizsgálatára, hogy tartalmilag milyen lényeges elemek különíthetôk el a fejlôdési igények tekintetében. A teljesség igénye nélkül ezekbôl mutatok be néhányat az 4. ábrákon.
A cselekvés alanyára vagy tárgyára vonatkozó szavak (4a ábra) megosz-lásában rendkívül nagy arányú az absztrakt célokra irányuló kifejezés. Ugyan-akkor sem a tanárokra, sem a szülôkre, sem a tantárgyakra utaló szavakat nem találtam, ezek elôfordulása ugyanis 20 alatt volt a teljes szólistában (pedagógus – 11, tanár – 13, szülô – 13, tantárgy – 15).
Jellemzô szavak:
• Diákokra vonatkozó: GYEREKEK, DIÁKOK, TANULÓK
• Közösségre vonatkozó: ISKOLA
• Általános alany: SZEMÉLYISÉG
• Absztrakt célra vonatkozó: ISMERETEK, TUDÁS, AGRESSZIÓ, DIGITÁLIS KOMPETENCIÁK, EREDMÉNY, KÉPESSÉG, PROBLÉMA
A pedagógiai feladatra vagy tudásra utaló szavak (4b ábra) között legnagyobb arányban valamely általános problémaként meghatározott pedagógiai helyzet áll, jellemzô a konkrétan nem megnevezett, „speciális feladatként” való em-lítés.77 A csoportra, közösségre viszonylag kevés kifejezéssel történik utalás, ennél nagyobb az egyénre és valamely konkrét pedagógiai területre vonat-kozó említés.
Jellemzô szavak:
• Általános problémameghatározás: konfl iktuskezelés, pszichológia, spe-ciális feladatok
77 Ezek a szövegkontextusban szinte kizárólag valamely – a válaszadó számára – problémás, a várt
norma szerinti viselkedéstôl eltérô jelenségre utalnak.
• Inkább egyénre vonatkozó: személyiségfejlesztés, motiváció, tehetség-gondozás.
• Inkább csoportra vonatkozó: integráció, differenciálás.
• Egy konkrét pedagógiai terület: értékelés, IKT, mérés, drámapedagógia.
• Érdemes megemlíteni egy gyakori elôfordulást: kompetenciafejlesztés (13).
A jelzôk között a leggyakoribbak az általános kifejezések (55% – pedagógiai, szakmai, tanulási, nevelési), és több szó utal a megújulásra vagy korszerû pedagógiai módszerre (26% – új, kooperatív, hatékony, gyakorlati), mint a problémákra (19% – sajátos nevelési igényû, hárányos helyzetû). Az esz-közrendszer kategóriában (4c ábra) három szempontot különítettem el, attól függôen, hogy külsô képzésre, tanórai tevékenységre utal, vagy csak általá-nosságban beszél módszertanról.
Jellemzô szavak:
• Külsô képzésre utaló: továbbképzés, képzés, tréning.
• Tanórai tevékenységre utaló: módszerek, eszköz, lehetôségei, technikák, folyamat, gyakorlata, foglalkozás.
• Általános meghatározás: módszertan.
Végül külön kategóriát képeztek azok a szavak, amelyekrôl kontextus nélkül nem dönthetô el, hogy tanári vagy tanulói fejlôdésre vonatkoznak. Az ebben a kategóriában jellemzô szavak: kommunikáció, idegennyelv, nyelvtanulás, informatika, számítástechnika.
4. ábrák: A kategóriákon belül felállított szempontrendszer szerinti megoszlás
4a ábra: Mire irányul a cselekvés?
4b ábra: Pedagógiai feladatra vagy tudásra utaló szavak
4c ábra: Eszközrendszerre vonatkozó szavak
5. ábra: Miben fejlôdne szívesen? (Tanulási igény témája szerinti megoszlás) A leggyakoribb szavak között nem szereplô, de viszonylag gyakori elô for-dulások: viselkedés- és tanulászavarok, tanárok mentális és lelki egészsége, megújulásra irányuló vágy, tehetséggondozás kérdésköre. A gyakori elôfor-dulások mellett vizsgáltam – a kutatás korábbi eredményei alapján – a relatív ritka elôfordulásokat is. Ilyenek a csoportra, egészségre és családra vonat-kozó szavak (3. táblázat).
3a – Egészség témakör 3b – Család témakör
EGÉSZSÉGMEGÔRZÔ 1 CSALÁDSZOCIOLÓGIA 1
EGÉSZSÉGVÉDELME 1 CSALÁDTERÁPIA 1
EGÉSZSÉGES 5 CSALÁDGONDOZÁS 2
0,12% 7 CSALÁD 6
0,18% 10
3c – Közösség, csoport
témakör CSOPORTBONTÁSBAN 1
KÖZÖSSÉG 18 CSOPORTFEJLESZTÉS 1
EGYÜTTMÛKÖDÉS 17 CSOPORTHATÉKONYSÁG 1
CSOPORTMUNKA 9 CSOPORTKEZELÉS 1
CSOPORTOK 7 CSOPORTLÉLEKTAN 1
CSOPORTDINAMIKA 4 CSOPORTMUNKÁJÁNAK 1
CSOPORTÉPÍTÉS 3 CSOPORTOSÍTÁSOK 1
CSOPORTOKBAN 3 OSZTÁLYKÖZÖSSÉG 1
CSOPORT 2 KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS 14
CSOPORTOS 2 1,52% 87
3d – További releváns témakörök
KONFLIKTUSKEZELÉS 95 ÚJ 61
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYÛ 88 HATÉKONY 26
SPECIÁLIS FELADATOK 65 KORSZERÛ 16
AGRESSZIÓ 29 FRISSÍTÉSE 8
MAGATARTÁSZAVAR 10 ÚJDONSÁGAI 7
MAGATARTÁS 19 ÚJÍTÁSOK 3
FELZÁRKÓZTATÁS 14 MODERN 9
NEHEZEN KEZELHETÔ 12 LEGÚJABB 12
PROBLÉMÁS 8 2,49% 142
ERÔSZAK 2
ERÔSZAKMENTES 2 TEHETSÉGGONDOZÁS 63
6,03% 344 TEHETSÉGFEJLESZTÉS 5
TEHETSÉG 10
MENTÁLHIGIÉNÉ 9 ZSENI 1
LELKI 5 1,38% 79
LELKIEGÉSZSÉG 2
ÖNISMERET 18
0,60% 34
3. táblázat: Relatív ritka és gyakori elôfordulások
A szabadszavas válaszok feldolgozásában nyilvánvalóan még további pers-pektíva rejlik, de néhány egyszerû észrevétel mélyebb elemzés nélkül is megtehetô. Sokan említik, hogy nem általános továbbképzésre van szük-ségük, hanem a kompetenciafejlesztés konkrét szaktárgyi integrálásának módszereire („túl sok a továbbképzés, kevesebb a haszna”). A legnagyobb igény a konkrét, gyakorlati megoldások bemutatására lenne, jó gyakorlatok megismerésére, ugyanakkor valóban konkrét (tantárgyi) igényeket kevesen fogalmaznak meg (egyértelmûbb a természettudományokat, nyelvet, sportot és zenét tanító tanárok és a gyógypedagógusok igénye). A megfogalmazá-sokból gyakran kiérezhetô, hogy a tanári kompetencia szóhasználatot sokan személyes kritikának értelmezik.