A munkaerôpiacra és az életminôségre irányuló funkciócsoportokat nem-csak a korábban említett, az átfedésekkel kapcsolatos példákkal lehet összekapcsolni, hanem azáltal is, hogy mindkettô lehetôséget ad egy új aspektusú, általam megfogalmazott funkció kialakítására, ez pedig a kom-fortérzés megteremtése és növelése. A komkom-fortérzés megléte alapvetô jelentôségû a 21. századi felnôtt számára, hiszen a globalizáció, a kétpólusú világ megszûnése, a volt keleti blokk országaiban – többek között Magyaror-szágon – a rendszerváltozás jelentôs hatásokkal voltak az emberek életére:
a gazdaságban, a munkaerôpiacon, a foglalkoztatásban, a politikai életben alapvetô változások következtek be, amelyek természetesen hatottak a társa-dalmi tényezôkre, az emberek életmódjára, gondolkodására, hangulatára is.
A globalizáció hatására az egyének lehetôségei sok tekintetben kibôvültek, ugyanakkor az életünk minden területén tapasztaljuk a folyamatos változást,
„… a »minden nem biztos« világában kell valahogy élnünk, egy olyan külsô és belsô határok nélküli akadálypályán, melyen menet közben változtatják az akadályokat” (MÁTRAI 2009: 124). A bizonytalanság világában alapvetô fontos-ságú lehet a komfortérzés megteremtése, amihez – elgondolásom szerint – pozitív hatásaival a formális és a nem formális felnôttképzés is hozzá tud járulni. A komfortérzés olvasatom szerint egy ernyôfogalom, melynek, ösz-szefüggésben a felnôttképzéssel, a felnôttkori tanulással, a következô di-menziói vannak:
• egzisztenciális és érzelmi biztonságérzet;
• életmód, az életmód szabad alakításának lehetôsége;
• idôszerkezet, az idôvel való rendelkezés szabadsága;
• pszichés diszpozíciók;
• társas kapcsolatok, társadalmi hálózatok;
• a tudás hasznosíthatósága, transzfere (két irányban).
A nem formális képzéseknek – jellegükbôl és a résztvevôk motivációiból adódóan – csak pozitív hatásaik vannak a komfortérzés egyes szegmenseire, ezért esetükben a komfortérzés megteremtése és növelése valós és lényeges felnôttképzési funkció.
A nem formális felnôttkori tanulás legfontosabb pozitív hatásai:
• új, fôként a mindennapi életben hasznosítható ismeretekhez jutás, új készségek fejlôdése, új szokások és rutinok kialakítása;
• változatosabb és tartalmasabb mindennapok, színesebb szabadidô;
• önbizalom növekedése és sikerélményekhez jutás;
• kapcsolati háló bôvülése, hasonló érdeklôdési körû felnôttekkel való megismerkedés;
• érzelmi biztonságérzet növekedése (KISPÁLNÉ HORVÁTH 2010).
Ugyan a formális képzéseknek negatív hatásaik is vannak az egyes dimen-ziókra, azonban számos pozitív hatással is bírnak azokra, így esetükben is fontos felnôttképzési funkciónak tekinthetjük a komfortérzet megteremtését és növelését.
A formális felnôttkori tanulás fôbb pozitív hatásai a komfortérzés dimenzióira:
• az egyén munkaerô-piaci lehetôségeinek bôvülése, egzisztenciális biz-tonságérzetének növekedése a megszerzett végzettség, szakképzettség által;
• hasznosítható, a munkaerôpiacon és a mindennapokban is alkalmazható tudáshoz jutás abban az esetben, ha a természetes tanulási mód a domi-náns a képzésben;
• önbizalom erôsödése, sikerélmény megélése a jó tanulmányi eredmé-nyek és a tanárok, társak pozitív visszajelzései hatására;
• új kapcsolatok, segítô viszonyok létrejötte, a kapcsolati tôke növekedése (KISPÁLNÉ HORVÁTH 2010).
A formális felnôttkori tanulás lehetséges negatív hatásai:
• az életmód – részben kényszerû – átalakulása, az idôszerkezet jelentôs változása, idôhiány (CSOMA 2004);
• negatív pszichés diszpozíciók – szorongás, megfelelési kényszer, szé-gyenérzet, kudarcélmény – megjelenése;
• munkahelyi és családi konfl iktusok növekedése;
• kismértékû tudástranszfer, kevés hasznosítható tudás szerzése, ameny-nyiben a képzésben a mesterséges tanulási mód, a tanítási paradigma a meghatározó (KISPÁLNÉ HORVÁTH 2007a; 2007b; 2010).
A szombathelyi felnôttképzési térkép készítése során arra is választ keres-tem, hogy a megkérdezett szervezetek mennyire tartják fontosnak felnôttkép-zéseikkel kapcsolatban a résztvevôk komfortérzetét. Az ezzel kapcsolatos eredményeket a késôbbiekben bemutatom.
FORMÁLIS ÉS NEM FORMÁLIS FELNÔTTKÉPZÉST FOLYTATÓ SZERVEZETEK VIZSGÁLATA
2011 tavaszán kutatást végeztem az összes formális és/vagy nem formális felnôttoktatást/felnôttképzést folytató szombathelyi intézménynél. Kutatásom célja kettôs volt; egyrészt a 2010-es évre vonatkozóan egy szombathelyi felnôttképzési térképet szerettem volna készíteni, mely a szervezetek alapada-tai mellett a következô témákat öleli fel: munkatársi létszámok és végzettsé-gek, képzési kínálat kialakításának szempontjai, képzések népszerûsítésének módjai, képzések értékelésének módszerei, felnôttképzési szolgáltatások, szervezetek közötti együttmûködés fajtái és képzések anyagi forrásai. Kutatá-som másik célja az volt, hogy a 2010-ben Szombathelyen folytatott formá-lis és nem formáformá-lis képzésekrôl egy viszonylag teljes képet nyerjek, mely magában foglalja a képzések neveit, típusait, funkcióit, létszámait, tipikus résztvevôi köreit, lemorzsolódási arányait, bemeneti és kimeneti követelmé-nyeit és óraszámait. Tanulmányom további részében az ezekkel kapcsolatos elemzésemet mutatom be. A felmérés során a kérdezôbiztosok, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Andragógia Intézetének végzôs andragógia alapszakos nappali tagozatos hallgatóinak egy csoportja az összes olyan intézményt, szervezetet felkeresték Szombathelyen, amelyek bármilyen jellegû felnôttoktatást, felnôttképzést végeznek. A szervezetek fel-derítéséhez a különbözô adatbázisok áttanulmányozását, egy korábbi regisz-ter átnézését, a szervezetek honlapjainak fi gyelését, valamint több hónapon át tartó sajtófi gyelést végeztünk. A személyesen megkeresett 112 szervezet közül 83 (74%) vett részt a felmérésben. A 83 szervezet közül 3 nem válaszolt a képzésekkel kapcsolatos kérdésekre. 14 szervezet formális és nem formális, 30 csak formális, 36 csak nem formális felnôttképzést folytatott 2010-ben.
A válaszadó intézmények típusairól az 1. és a 2. táblázat ad tájékoztatást.
A profi tszférában mûködô intézmények közé a korlátolt felelôsségû társaságot, a betéti társaságot, a részvénytársaságot és az egyéni vállalkozást soroltam.
A nonprofi t szféra intézményeit az egyesület, az alapítvány, a nonprofi t kor-látolt felelôsségû társaság és a kiemelkedôen közhasznú nonprofi t korkor-látolt felelôsségû társaság alkotják. Az állami oktatási intézmények közé a közoktatási intézmény, a felsôoktatási intézmény és a regionális képzô központ került, míg a mûvelôdési intézményeket a mûvelôdési központ, a kulturális és turisztikai központ, a könyvtár és a múzeum jelentik. A táblázatokból kiolvasható, hogy a formális felnôttképzést folytató intézmények között a profi torientált szervezetek (azokon belül a korlátolt felelôsségû társaságok) és az állami oktatási intézmé-nyek (azokon belül a közoktatási intézméintézmé-nyek) szerepe a legjelentôsebb. A nem formális képzést folytató intézmények között a nonprofi t szféra szerepe a leg-meghatározóbb, azon belül is az egyesületek mûködése.
Intézmények típusa csoportokban
Összes intézmény
Formális képzést folytató
intézmények
Nem formális képzést folytató
intézmények Profi tszférában mûködô
intézmények 41% 52% 30%
Nonprofi t szférában mûködô
intézmények 27% 11% 40%
Állami oktatási intézmények 14% 25% 4%
Mûvelôdési intézmények 10% 2% 14%
Egyéb intézmények 5% 9% 6%
Egyházi intézmények 4% 0% 6%
1. táblázat: Intézmények típusa csoportokban
Intézmények típusa Összes intézmény
Formális képzést folytató
intézmények
Nem formális képzést folytató
intézmények Korlátolt felelôsségû társaság 26,5% 36,4% 20,0%
Egyesület 15,7% 6,8% 24,0%
Közoktatási intézmény 10,8% 20,5% 0,0%
Egyéni vállalkozás 7,2% 4,5% 8,0%
Betéti társaság 6,0% 9,1% 0,0%
Alapítvány 4,8% 0,0% 8,0%
Nonprofi t kft. 4,8% 4,5% 6,0%
Könyvtár 3,6% 0,0% 6,0%
Egyház 3,6% 0,0% 6,0%
Egyéb 3,6% 6,8% 4,0%
Felsôoktatási intézmény 2,4% 2,3% 2,0%
Mûvelôdési központ 2,4% 0,0% 4,0%
Kulturális és turisztikai
központ 2,4% 0,0% 4,0%
Regionális képzô központ 1,2% 2,3% 2,0%
Kereskedelmi és iparkamara 1,2% 2,3% 2,0%
Múzeum 1,2% 2,3% 0,0%
Kiemelkedôen közhasznú kft. 1,2% 0,0% 2,0%
Részvénytársaság 1,2% 2,3% 2,0%
2. táblázat: Intézmények típusa
FORMÁLIS KÉPZÉSEK FUNKCIÓINAK VIZSGÁLATA
A 44 szombathelyi formális felnôttképzést folytató intézmény 145 képzést folytatott 2010-ben, melyeken összesen 6782 fô vett részt, tehát átlagban egy intézmény 3,29 képzést indított, és egy képzésen átlagosan 47 fô vett részt.13 A formális képzések majdnem 60%-a (58,6%) OKJ bizonyítvánnyal zárul, és az egyéb, nem OKJ bizonyítvánnyal záruló szakmai képzések aránya is magas (19,3%) (1. ábra).
1. ábra: Formális képzések típusa a képzések aránya alapján
Ha a formális képzéseket a résztvevôk aránya alapján vizsgáljuk, részben más képet kapunk (2. ábra), hiszen legtöbben (2504 fô) különbözô szintû jogosítvány megszerzésére irányuló képzésben vesznek részt, második he-lyen 1284 fôvel az OKJ bizonyítvánnyal záruló fi zikai szakmai képzéseken részt vevôk állnak, míg harmadik helyen 1185 fôvel a felsôoktatásban tanuló levelezô tagozatos felnôttek vannak. Az iskolarendszerû felnôttoktatásban tanuló felnôttek létszámait vizsgálva felfedezhetjük a fordított piramis mo-dellt, melynek lényege, hogy legtöbben a felsôoktatásban tanulnak (17,5%, 1185 fô), középen a középfokon tanulók, a felnôttként érettségi bizonyítványt szerzôk állnak (4,6%, 314 fô), míg a fordított piramis csúcsán, a legala-csonyabb létszámmal azok a felnôttek vannak, akik általános iskolai tanul-mányokat folytatnak (0,8%, 57 fô). Szombathelyen három középiskolában van mód esti és/vagy levelezô tagozaton érettségi bizonyítványt szerezni (két további középiskolában nappali intenzív tagozat mûködik), valamint egy általános iskolában és az Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben van
13 Meg kell jegyeznem, hogy néhány intézmény munkatársa nem sorolta fel tételesen, név szerint a képzéseiket, csak például annyit árult el, hogy olyan fi zikai szakmai képzéseket folytatnak, melyeknél a kimenet OKJ bizonyítvány, illetve az összlétszámot mondta el, így ebben az esetben a valóságban több képzés csak egyet jelent a 145 képzés között.
lehetôség általános iskolai bizonyítvány megszerzésére. Az idegen nyelvi képzésben tanulók létszáma azért alacsony (0,8%, 55 fô), mert csak azokat a nyelvtanfolyamokat soroltam a formális képzések közé, melyek kimondot-tan nyelvvizsgára készítenek fel, a többi nyelvkimondot-tanfolyam a nem formális kép-zések között jelenik meg. Az informatikai képkép-zések besorolásánál is ugyanezt ez elvet követtem, azaz az ECDL tanfolyamokon tanulók adatai (0,8%, 57 fô) a formális képzések között jelennek meg, míg az egyéb informatikai képzések a nem formális képzések közé tartoznak.
2. ábra: Formális képzések típusa a résztvevôk aránya alapján
A formális képzések funkcióinak vizsgálatánál a korábban felsorolt funkció-kat (kvalifi kációs kompetenciát biztosító, stabilizációs/egzisztenciális, pótló/
mobilitást elôsegítô, korrekciós és parkolópálya funkció) elemeztem, azon-ban a korrekciós és a parkolópálya funkciókat nem vizsgáltam, mert azokat a résztvevôk kikérdezése által tudtam volna csak beazonosítani, nem a szer-vezetek válaszai alapján. A pótló/mobilitást elôsegítô funkcióhoz – melynek lényege a rendes korban meg nem szerzett végzettség pótlása felnôttként, ezáltal az intragenerációs mobilitás elôsegítése – a általános iskolai bizo-nyítvány, az érettségi bizonyítvány és a diploma megszerzésére irányuló képzéseket soroltam. A stabilizációs/egzisztenciális funkcióhoz – mely az egyén munkaerô-piaci státuszának erôsítésével, ezáltal gazdasági, szociális, egészségi, társadalmi és érzelmi stabilitásának biztosításával van kapcso-latban – az összes szakmai képzést párosítottam, míg a kvalifi kációs kom-petenciát biztosító funkcióhoz az idegen nyelvi, az informatikai és a vezetôi engedély megszerzésére irányuló képzések kerültek. A 3. ábra azt mutatja, hogy a képzések közel 80%-a olyan szellemi vagy fi zikai szakmai képzés, mely a felnôttek közvetlen munkaerô-piaci szerepével van kapcsolatban.
3. ábra: Formális képzések munkaerôpiacra irányuló funkciói a résztvevôk és a képzések aránya alapján
A létszámok szerint vizsgálva a kérdést árnyaltabb képet kapunk, hiszen a felnôtt tanulók 38,4%-a (2610 fô) tanul fôként stabilizációs/egzisztenciá-lis funkciókkal bíró szakmai képzésekben. 38,5%-uk (2616 fô) kvalifi kációs kompetenciát biztosító képzések résztvevôje, melyeknek részben közvetle-nül, részben közvetve szintén kapcsolatuk van a munkaerôpiaccal. Ezeknél a képzéseknél a jogosítványt szerzôk száma a legnagyobb. A pótló/mobilitást elôsegítô funkcióval bíró képzések létszámai is jelentôsek (22,9%, 1556 fô), itt – mint ahogy azt már korábban elemeztem – a felsôoktatásban tanuló felnôttek létszáma a legmagasabb.