Gabonafélék

2010-ben a világ gabona termelése 2 254 millió tonna volt, majd 2011-re 2 344 millió tonnára emelkedett. 2011-ben a világ gabona piacán a keresleti és kínálati viszonyok jelentősen javultak az előző évhez képest, amely annak köszönhető, hogy több térségben is jóval kedvezőbben alakult a termés. A FAO-OECD (2012) előrejelzései szerint a világ gabona termelése 2012-ben 1%-kal nő (27 millió tonna) és a 2 371 millió tonna termeléssel az elmúlt évek legmagasabb eredményét produkálja. A legjelentősebb gabonatermelők a világon Kína (20%), USA (16%) és EU (27) (12%), együtt a világ gabonatermelésének csaknem a felét (48%) adják. Jelentős a termelése még Indiának (10%) és Oroszországnak (4%) (2.1. ábra).

2011-ben a világkereskedelmi forgalomba 293 millió tonna gabona került, az összes termelés 12,5%-a. A legnagyobb exportőrök: USA, Argentína, Oroszország, a legnagyobb importőrök:

Japán, Egyiptom és Mexikó.

2.1. ábra: A legjelentősebb gabonatermelő országok a világon (2011)

Forrás: FAO-OECD, 2012 alapján saját szerkesztés

A legfontosabb gabonafélék közé a kukorica (34%), a rizs (28%) és a búza (27%) tartozik, így a továbbiakban ezen növények gazdasági teljesítményét ismertetjük. (2.2. ábra)

2.2. ábra: A legfontosabb gabonafélék termelésének megoszlása a világon (2011)

Forrás: FAO-OECD, 2012 alapján saját szerkesztés

Az EU (27) tagországok gabonából 2010-ben 283,3 millió tonnát takarítottak be. A termelés eltérő képet mutat a tagállamok között. A legjelentősebb gabonatermelő országok 2010-ben:

Franciaország (68 millió tonna), Németország (44 millió tonna), Lengyelország (27 millió tonna), Egyesült Királyság (21 millió tonna) és Spanyolország (19 millió tonna). Kiemelkedő termelő még Olaszország (19 millió tonna), Romána (17 millió tonna), Magyarország (12 millió tonna), Dánia (9 millió tonna) és Bulgária (7 millió tonna) (2.3. ábra). A tíz legnagyobb (Top 10) gabonatermelő ország az összes termelés 86%-át adja. A jelentős súllyal bíró Németországban, Egyesült Királyságban, Olaszországba és Lengyelországban csökkent a termelés, miközben a szintén számottevő részesedéssel rendelkező Spanyolországban és Romániában növekedés tapasztalható az előző évhez képest. 2011-ben a termelés 1,8%-kal nőtt, így ebben az évben 288,3 milliót tonna termést takaríthattak be. 2012-ben 285,9 millió tonna terméssel számolnak. 2011-ben az export mennyisége 21,5 millió tonna volt, az importé pedig 13,6 millió tonna. A 2012-es évben az export csökkenése (-6 millió tonna) és az import növekedése (1 millió tonna) várható. A legfontosabb gabonafélék az EU-ban: búza (49,1%), kukorica (20,2%), árpa (18,8%) és tritikálé (3,6)

68 44

27 21 19 19 17 12 9 7

0 10 20 30 40 50 60 70 80

FranciaországNémetország Lengyelország Egyesült Spanyolország

OlaszországRománia Magyarország Dánia Bulgária

millió tonna

2.3. ábra: Az EU (27) gabona termelése 2010-ben

Forrás: FAO-OECD, 2012 alapján saját szerkesztés

BÚZA: az AKI (2012) jelentései alapján a búza globális vetésterülete 2011-ben 3 millió hektárral haladta meg az előző évit, így megközelítette a 221 millió hektárt. Számos országban a magas terményárak ösztönözték a vetésterület növelésére a gazdákat, de emelkedés mutatkozott ott is, ahol az előző szezon kedvezőtlen időjárása miatt jelentős volt a terméskiesés. (FÁK országok, Európa és Észak-Amerika). A világ búzatermése 2010-ben összesen 656 millió tonna volt, amely 2011-re 44 millió tonnával nőtt (700 millió tonnára).

Az előrejelzések szerint a 2012-es évben a termelés csökkenése várható (-3,6%), így a betakarított búza mennyisége 675 millió tonna lesz. A legnagyobb termésvisszaesés Ukrajnában, Marokkóban, Kínában és az EU-ban várható. 2011-ben a legjelentősebb búzatermelők a világon az Európai Unió (137,9 millió tonna) és Kína (117,9 millió tonna), melyek termelése 2012-re várhatóan 2%-kal csökken (2.4. ábra). Kiemelkedő búzatermelő még India (86,9 millió tonna), Oroszország (56,2 millió tonna), USA (54,4 millió tonna), és Ausztrália (29,5 millió tonna) (2.4. ábra). Az Európai Unió (20%), Kína (17%) és India (12%) együttesen a világ összes búzatermésének közel 50%-át adják. 2011-ben a világkereskedelmi forgalomba 137 millió tonna búza került. Ebben az évben a legfontosabb búza exportőrök:

USA (29 millió tonna), Oroszország (22 millió tonna), Ausztrália (19 millió tonna), Kanada (18 millió tonna) és EU (27) (15 millió tonna). A legfontosabb importőrök: Ázsia (59 millió tonna), Afrika (40 millió tonna) Dél-Amerika (18 millió tonna).

2.4. ábra: A világ legjelentősebb búzatermelő országai (2011)

Forrás: FAO-OECD, 2012 alapján saját szerkesztés

2011-ben az EU (27) országaiban 26 millió hektáron folyt búzatermelés, a gabonatermés közel 46%-át a búza tette ki. A búzatermés 2010-ben az EU-ban összesen 139,1 millió tonna volt, majd 2011-ben 0,9%-os csökkenés eredményeként 137,9 millió tonnára esett vissza. A legjelentősebb búzatermelők az EU-ban: Franciaország (41 millió tonna), Németország (24 millió tonna), Egyesült Királyság (15 millió tonna) Lengyelország (9 millió tonna) és Olaszország (7 millió tonna) (2.5. ábra ). A tíz legnagyobb búzatermelő országa adja az összes termelés 87%-át. A 2012-es év kedvezőtlen időjárása Lengyelországot sújtotta legjobban, de Franciaország, Németország, Csehország, Bulgária és Magyarország egy részét is érintette. Így 2012-ben az előrejelzések szerint a búza termésmennyiségében marad a csökkenő tendencia (135 millió tonna). 2011-ben 16 millió tonna volt az export mennyisége, az importé pedig 7,5 millió tonna. Az előrejelzések szerint 2012-re az export 1 millió tonnával esik vissza, az import pedig fél millió tonnával fog nőni.

41 24

15 9

7 6 6 5 4 4

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45

FanciaországNémetország Egyesült KirályságCseh KöztársaságSpanyolországLengyelországOlaszországRomániaBulgáriaDánia

millió tonna

2.5. ábra: Az EU (27) búza termelése 2010-ben

Forrás: FAO-OECD, 2012 alapján saját szerkesztés

KUKORICA: a világ kukorica termelése 2011-ben 880 millió tonna volt, az előrejelzések szerint 2012-ben 4,1% emelkedéssel a termésmennyiség 916,4 millió tonnára nő. Kínában 14,5 millió tonna, Ukrajnában 10, 6 millió tonna, Brazíliában 3,5 millió tonna többlettermést takarítottak be 2011-ben az előző évhez képest. A legjelentősebb kukoricatermelők: USA (35%), Kína (22%) és az Európai Unió (8%) (2.6. ábra). Az USA a világ legnagyobb kukorica termelője, a 2012-es évben várhatóan 345 millió tonna termésmennyiséget produkál.

A másik jelentős kukoricatermelő Kína 2011-ben 190 millió tonnát termelt, amelyet várhatóan a 2012-es évben is teljesíteni fog. Az Európai Unió 64 millió tonna terméssel 2011-ben a harmadik helyet foglalta el. Az USA (35%), Kína (22%) és EU (27) (8%) együtt adják a világ kukorica termésének 65%-át. A világkereskedelmi forgalomba 2011-ben 95 millió tonna kukorica került, az összes termés 8%-a. A legnagyobb kukorica exportőrök: USA, Argentína, Ukrajna. A legnagyobb kukorica importőrök: Japán, Mexikó és Kína.

2.6. ábra: A világ legjelentősebb kukoricatermelő országai (2011)

Forrás: FAO-OECD, 2012 alapján saját szerkesztés

2010-ben az EU (27) kukorica termése 57,3 millió tonna volt. 2011-ben a 16%-os növekedésnek köszönhetően 66,6 millió tonnára nőtt a betakarított kukorica mennyisége.

2012-es évre 64 millió tonna termést becsülnek. Az EU (27) tíz legjelentősebb kukoricatermelő tagállama adja az EU összes kukorica termésének 94%-át (2.7. ábra).

2011-ben a legjelentősebb kukoricatermelő tagállam Franciaország volt, ahol 14 millió tonna kukoricát takarított be, mellyel a közösség kukoricaterméséből közel egynegyedével részesedett. Románia és Olaszország 9 millió tonnával szintén jelentős kukorica termelőnek számítanak. Magyarország 7 millió tonnával az össztermés közel 15%-át adta. Kiemelkedő termelők még Németország (4 millió tonna) és Spanyolország (3 millió tonna). Az EU (27) importja 2011-ben 4 millió tonna, az exportja pedig 2 millió tonna volt. Az előrejelzések szerint 2012-ben az import 1,5%-os növekedése várható, az export pedig nem változik.

14 9

9 7

4 3 2 2 2 2

0 2 4 6 8 10 12 14 16

Franciaország Románia Olaszország Magyarország Németország Spanyolország Ausztria Bulgária Görögország Lengyelország

millió tonna

2.7. ábra: Az EU (27) kukorica termelése 2010-ben

Forrás: FAO-OECD, 2012 alapján saját szerkesztés

RIZS: 2009-ben a világ összes rizs termése 455 millió tonna volt, amely 2011-re 468 millió tonnára emelkedett. 2011-ben a 2,6%-os növekedésnek köszönhetően elérte a 480 millió tonnát. Több rizstermést takarítottak be 2011-ben Kínában, Pakisztánban és Vietnámban, de Argentínában, Egyiptomban és Ausztráliában is, mint előző évben. A legjelentősebb rizstermelő országok: Kína (28%), India (22%), Indonézia (9%) (2.8. ábra).

Együttesen a világ rizstermésének csaknem 60%-át adják. 2011-ben a világkereskedelmi forgalomba 35 millió tonna rizs került, 4 millió tonnával több, mint előző évben. A legnagyobb rizs exportőrök: Thaiföld, Vietnám és India. A legnagyobb rizs importőrök:

Afrika, Malajzia és Irán.

2.8. ábra: A világ 10 legnagyobb rizs termelője 2011-ben

Forrás: FAO-OECD, 2012 alapján saját szerkesztés

Az EU (27) legjelentősebb rizstermelő tagállamai 2010-ben: Olaszország, Spanyolország és Görögország (2.9. ábra). Olaszország kiemelkedő teljesítménnyel szerepelt 2010-ben 1,5 millió tonnával az összes rizstermés 80%-át adta. Meghatározó rizstermelő Spanyolország is 926 ezer tonna és Görögország 230 ezer tonna terméssel. Fontos termelők még Portugália (170 ezer tonna), Franciaország (119 ezer tonnával) és Románia (62 ezer tonna).

Magyarország rizs termése 2010-ben 8 ezer tonna volt. Az EU (27) tagállamai 2011-ben 1,8 millió tonna rizst termeltek, amelyet az előrejelzések szerint 2012-ben is teljesíteni fognak.

2010-ben az exportált termés mennyisége 0,3 millió tonna, az import termés mennyisége elérte a 1,2 millió tonnát.

1,5 0,9

0,2 0,2 0,1

0 0,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2 1,4 1,6

Olaszország Spanyolország Görögország Portugália Franciaország

millió tonna

2.9. ábra: Az EU (27) rizstermelése 2010-ben

Forrás: FAO-OECD, 2012 alapján saját szerkesztés