A hazai növénytermesztési ágazatok jelentősége, térbeli struktúrája

Magyarország földterülete 9 millió 303 ezer hektár összesen, melynek 81,2%-a termőterület (2.2. táblázat). 2011-ben a 7 millió 360 ezer termőterületből a mezőgazdasági terület 5 millió 337 ezer hektár volt, amely 9%-al csökkent a 2007-es évhez viszonyítva. A mezőgazdasági terület 81%-át jelentő szántóföldi terület 2010-re jelentősen csökkenésnek indult, míg 2007-ben 4 millió 506 ezer hektár volt, addig 2010-re 4 millió 322 ezer hektárra esett vissza.

A gyep területe 2007-ben még 1 millió 17 ezer hektár volt, viszont 2011-re már 760 ezer hektárra csökkent. 2011-ben a mezőgazdasági területen belül a gyümölcsös részaránya 92 ezer hektár, a kert és a szőlő részaránya 82 ezer hektár. A termőterülethez tartozó erdő, nádas és halastó együttes értéke több mint 2 millió hektár. 2011-re a művelés alól kivett területek nagysága 1 millió 552 ezer hektárról 1 millió 944 ezer hektárra változott. A növénytermesztés jelentősége egyértelműen kiderül a földterület művelési ágak szerinti megoszlásából, hiszen a mezőgazdasági területek több mint 80%-át, az összes földterületnek pedig több mint 46%-t teszi ki.

Magyarország mezőgazdasági területét regionális szinten vizsgálva elmondható, hogy a mezőgazdasági terület csaknem fele (45%) a Dél-Alföldön (1 millió 215 ezer hektár) és az Észak-Alföldön található (1 millió177 ezer hektár). Észak-Magyarországon 613 ezer hektár, Dél-Dunántúlon 787 ezer hektár, Közép-Dunántúlon 598 ezer hektár, Nyugat-Dunántúlon pedig 572 ezer hektár a mezőgazdasági terület.

2.2. táblázat: Magyarország földterületének művelési ágak szerinti megoszlása M.e.: ezer hektár

Művelési ág 2007 2008 2009 2010 2011

Szántó 4 506 4 503 4 502 4 322 4 322

Kert 96 96 96 82 82

Gyümölcsös 102 99 99 94 92

Szőlő 86 83 83 83 82

Gyep 1 017 1 010 1 004 763 759

Mezőgazdasági terület 5 807 5 790 5 783 5 343 5 337

Erdő 1 853 1 891 1 903 1 913 1 922

Nádas 57 59 61 65 66

Halastó 34 35 36 36 35

Termőterület 7 752 7 775 7 783 7 356 7 360

Művelés alól kivett terület 1 552 1 529 1 520 1 947 1 944 Földterület összesen 9 303 9 303 9 303 9 303 9 303 Forrás: KSH, 2012

A szántóterületek 44%-a a Dél-Alföldön (996,7 ezer hektár) és az Észak-Alföldön (908,5 ezer hektár) található. Kiemelkedő a Dél-Dunántúl szántóterülete is 691 ezer hektárral. Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl egyenként 11%-kal részesednek az összes szántóterületből. A legkevesebb szántóterület Közép-Magyarországon található (290 ezer hektár) mindösszesen 7% (2.17. ábra)

A régiók között a mezőgazdasági termelők gazdálkodás célja szerint is különbség tehető. A kizárólag csak saját fogyasztásra termelők a legnagyobb arányban a Közép-Dunántúlon (73%), a legkisebb arányban pedig a Dél-Alföldön (51%) találhatók. Azok, akik a saját fogyasztáson túl a felesleget értékesítik a legnagyobb arányban a Dél-Alföld (23%), a legkisebb arányban pedig a Közép-Dunántúl régióban (14%) találhatók. Az elsősorban értékesítésre termelők a legnagyobb gyakorisággal a Dél-Alföldön (25%), míg a legkisebb gyakorisággal a Közép-Dunántúl (12%) régióban fordulnak elő.

2.17. ábra: A szántóterület regionális megoszlása (2010)

Forrás: KSH, 2010 alapján saját szerkesztés

2.2.1.2. Hazai szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezete

A szántóföldi vetésszerkezet elemzésénél kiemelt figyelmet kell fordítani a gabonafélékre (búza, rozs, árpa, kukorica), hiszen Magyarország hasznosított szántóterületének kétharmadán termesztik. Nem elhanyagolható az ipari növények (cukorrépa, napraforgó, repce) és a takarmánynövények (silókukorica, lucerna) szerepe sem, így a következőkben ezen struktúra mentén történik a hazai szántóföldi növénytermesztés jellemzése.

GABONAFÉLÉK: a szántóföldi növénytermesztést évek óta a gabonafélék túlsúlya jellemzi (2.3 és 2.4. táblázat). A gabonafélék vetésterülete 2007-ben az összes vetésterület 68,9%-át tette ki majd 2011-re 66,7%-ra esett vissza. A legnagyobb gabonatermesztő régiók az Alföldön és Dél-Dunántúlon találhatók, de míg az előbbi esetében az elmúlt években a betakarított területek csökkenése tapasztalható, addig a Dél-Dunántúlon növekedés figyelhető meg.

A búza betakarított területe 2009-ben 1 millió 146 ezer hektár volt, amely 2010-re 1 millió 10 ezer hektárra esett vissza. A változás az értékesítési problémákkal magyarázható. 2011-ben 987 ezer hektárra csökkent a vetésterülete, majd 2012-re 1 063 ezer hektárra emelkedett.

A kukorica vetésterülete 2007-ben a teljes vetésterület 29,5%-a volt, majd 2008-tól 2010-ig stagnálást mutatott, míg 2011-re vetésterülete több mint 1%-kal nőtt. Míg 2009-ben 1 millió 177 ezer hektár volt a betakarított terület, 2011-re 1 millió 256 ezer hektárra emelkedett.

2012-ben 1 280 ezer hektár volt a vetésterülete.

Az árpa vetésterülete az összes vetésterület arányában 2007-ben még 7,7%-ot tett ki, majd 2011-re pedig 6,4%-ra esett vissza. A 2009-2011-es évek átlaga 310 ezer hektár, de a 2011-es év csupán 263 ezer hektár betakarított területet eredményezett.

A rozs vetésterülete a 2007-2011-es év átlagához képest jelentősen csökkent, 2009-ben 40 ezer hektár, 2011-ben már csak 33 ezer hektár volt a betakarított terület nagysága. 2012-ben kis emelkedés figyelhető meg, a betakarított terület 36 ezer hektárra emelkedett.

IPARI NÖVÉNYEK: az ipari növények vetésterülete 2007 óta évről évre folyamatosan emelkedik, 19,4%-ról 2011-re 22,5%-ra nőtt. Fontos, hogy az ipari növények belső szerkezetében jelentős változások történtek az elmúlt években. Az Unió cukorreformját követően a cukorrépa elvesztette jelentőségét, a repce viszont előtérbe került a biodízel gyártás térnyerésének köszönhetően.

A cukorrépa betakarított területe 2007-ben még az összes vetésterület 0,9%-át jelentette, majd drasztikus csökkenés következtében 0,4%-ra esett vissza 2011-re. A napraforgó vetésterülete viszont jelentősen megnőtt, betakarított területe a 2007-2011-es év átlagát jelentő 550 ezer hektárról 2011-re 580 ezer hektárra emelkedett. A repce vetésterülete a vizsgált időszakban 5,2%-ról 5,9%-ra nőtt.

TAKARMÁNYNÖVÉNYEK: a takarmánynövények vetésterülete az elmúlt öt évben emelkedett, 5,7%-ról 7,2%-ra. A silókukorica betakarított területe a 2007-2011-es év átlagához viszonyítva 2011-ben csaknem 10 ezer hektárral emelkedett, a növekedés mértéke 0,5%. A lucerna vetésterülete 0,3%-kal nőtt 2011-re a 2007-2010-es évekhez viszonyítva.

2.3. táblázat: A fontosabb növények vetésterülete a szántóterületen

2.4. táblázat: A hazai szántóföldi vetésszerkezet alakulása

Me.: %