A Z ELEMZÉS FŐBB TARTALMI ELEMEI ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI

Az elemzés olyan módszer, amely a gazdasági vezetés részére, az elemzés tárgyát képező gazdasági rendszer elemeinek módszeres vizsgálatával, nélkülözhetetlen információt nyújt a rendszer működéséről, biztosítja a tájékozottságát. Az elemzés ok-feltáró tudomány, a vállalati vezetés döntéselőkészítő és ellenőrző funkcióját támogatja (Takács, 2008).

8 Ezeket az ismereteket lásd a „Gazdasági elemzés” c. elméleti és gyakorlati jegyzetben (Baranyai et al., 2012a,b).

Az elemzés a menedzsment, de a vállalat adott érintettjei (beszállítók, forrásnyújtó pénzintézetek, befektetők stb.) számára is nélkülözhetetlen információkat nyújt. A menedzsment számára rendkívül fontos szereppel bír például a stratégiák megfogalmazásánál, a döntések szakmai megalapozásánál, a tervezésnél, a monitoringnál stb.

Az elemzés céljait Pupos (2011) négy területre vonatkozóan foglalják össze:

1. a vállalat gazdálkodását befolyásoló tényezők feltárása, és hatásuk számszerűsítése;

2. a vezetői döntések előkészítése, megalapozása;

3. az intézkedések végrehajtásának nyomon követése (terv-tény), összehasonlítása, a végrehajtás minősítése, az eltérések okainak feltárása;

4. a fejlődés tendenciáinak feltárása.

Takács (2008) megfogalmazása szerint az elemzés célja, hogy feltárja és számszerűen értékelje azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását, megalapozza a vezetés döntéseit, a hozott intézkedések végrehajtását. Az elemzés a gazdálkodás eredményeinek vizsgálatára és értékelésére irányuló tevékenység, eszköze a gazdasági döntések megalapozásának.

A tapasztalt gazdasági (műszaki-kereskedelmi) jelenség egy ok-okozati lánc végső eleme. Az elemző célja, hogy feltárja (visszafelé haladva) a közbenső okok felismerésén keresztül a végső okot, amely megszüntetésére a gazdasági vezetés – annak jellegétől függően – operatív és/vagy stratégiai jellegű intézkedéseket hozhat. További célkitűzései a gazdálkodás jövedelmének növelése, illetve a gazdálkodás hatékonyságának fokozása.

Az elemzés feladata Takács (2008) alapján a hatékonyabb és eredményesebb gazdálkodás segítése. Pupos (2011) ezt három területre bontva foglalják össze:

1. a kapacitás kihasználás mérése, erőforrások hasznosítása színvonalának megállapítása;

2. a termelés hatékonyságának (jövedelmezőség, gazdaságosság) vizsgálata;

3. a gazdálkodás ellenőrzésének és értékelésének megalapozása.

A gazdasági elemzés tárgya a vállalkozás, mint gazdasági rendszer piaci, beszerzési, termelési, fejlesztési tevékenységének, valamint a működésének komplex értékelése. Fajtái különböző szempontok szerint csoportosítva szerteágazó. Pupos (2011) a következő csoportképző ismérvek szerint csoportosítják az elemzést:

 Az elemzés időpontját tekintve:

o Vezetői döntéseket előkészítő, mely előkalkulációs jellegű és alapvető célja döntés előkészítés és az alapján az intézkedés.

o A végrehajtás szakaszában készített elemzés, melynek fő célja a feladat optimális teljesítésének biztosítása ezért ezt az elemzést operatív elemzésnek is nevezzük.

o Időszaki elemzés, mely a feladat végrehajtását követően, utókalkulációs jelleggel történik és ekkor a befolyásoló tényezők hatását minősítjük. A szerzett tapasztalatokat, kapott eredményeket a tervező munka során tudjuk hasznosítani.

 Milyen szinten (döntési) történik az elemzés: a döntéseket előkészítő elemzéseknek a döntési szintekhez kell igazodnia. A döntés előkészítés lehet:

o hosszú távú, stratégiai jellegű;

o rövid távú, ahol például a piaci hatások számszerűsítése, a következmények bemutatása és általában véve a jövedelemérdekeltség kerül előtérbe.

Az utólagos „revíziós” jelleggel végzett elemzések, a felső szintű vezetés számára készülnek.

Az „alsó” és „felső” szintek között fontos szerepe van az összhang biztosításának.

 Az elemzés jellege és terjedelme alapján:

o Átfogó: a vállalkozási tevékenység egésze – mint komplex gazdasági rendszer – képezi az elemzés tárgyát. Átfogó elemzésről beszélünk akkor is, ha egy adott témát teljes mélységében, komplexitásában vizsgálunk például az állattenyésztés komplex elemzése.

o Részleges: a gazdasági rendszer egyes alrendszereinek elemzése, azaz egy-egy szervezeti egység, vagy részterület elemzése a feladat, vagy egy feladat teljesítésére vonatkozóan végzünk elemzést, vagy csak egy területen belül egy részterülettel foglalkozunk például a takarmánygazdálkodás elemzése.

 A folyamat állapota, jellege alapján:

o Statikus, azaz állományi szemléletű: állapot rögzítése és értékelése, például az állatállomány összetételének elemzése az adott időtávra vonatkozóan, készletállomány-készletgazdálkodás, mérleg-vagyon, tőkestruktúra.

o Dinamikus, vagyis a változás dinamikáját, irányát vizsgáljuk. Azaz a gazdasági jelenségeket folyamatában elemzi. A kívánatos időtáv minimum 5 év például állatállomány alakulása, fajlagos hozamok alakulása stb.

 Az elemzéshez felhasznált adatok milyensége alapján:

o Technológiai/technikai elemzés: a termelés mennyiségi oldalára helyezzük a hangsúlyt (naturális mértékegységekben). A mennyiségi jellemzők alakulása meghatározza, vagy legalábbis döntően befolyásolja a hatékonyságot (R/H viszony), például takarmányhasznosulás elemzése.

o Gazdasági elemzés: általában az értékadatok (pénzértékben kifejezett ráfordítások) alapján történő vizsgálatot jelenti és a középpontjában az eredményre gyakorolt hatás kimutatása áll. Alapvetően a számviteli nyilvántartás adataira támaszkodik.

Az elemzés sajátosságaiból adódik, hogy az elemzés vissza és előre tekintő is egyidejűleg. A gazdálkodás gyakorlatában már megtörtént, lezajlott gazdasági folyamatokat vizsgál. A kapott eredmények alapján levont következtetéseknek viszont előremutatónak kell lenniük. Az elemzés önmagában nem cél, hanem eszköz kell, hogy legyen. Azt is látni kell, hogy nincs jövőre vonatkozó elemzés a múlt és a jelen vizsgálata nélkül, mivel a jövőbeni cselekvés csak a jelenlegihez kapcsolódóan, abból kiindulva lehetséges. A fenti sajátosság tehát az elemzés szükségszerű velejárója, a kettő egymástól elválaszthatatlan és ebből következik, hogy például minden tervezési folyamatot elemzésnek kell megelőznie (Pupos, 2011).

Az elemzéssel szemben megfogalmazható általános követelmény az egyszerűség, az áttekinthetőség, a pontosság és az operativitás. Az elemzés szakmai megalapozottsága, eredményének használhatósága feltételezi a cél, a feladat, az elemzés tárgya, a folyamat, a módszer és az adatfeldolgozás és rögzítés tételek közötti összhang biztosítását, illetve meglétét. Könnyen belátható, hogy a rendelkezésre álló adatbázis, annak rögzítési módja hatással van, illetve meghatározza az alkalmazható módszert. Az elemzési munka folyamata, szakaszai Pupos (2011) alapján általánosságban a következők szerint alakul:

1. Az elemzés céljának meghatározása, mely a megoldani kívánt problémával kapcsolatban kerül megfogalmazásra. Lehet átfogó, nagyvonalú például a mérlegadatokra támaszkodó, vagy a tervezéshez kapcsolódó elemzés. Az elemzés célja ebben az esetben egy vagy több olyan információ előállítása, amely azt mutatja meg, hogy milyen irányba kell részletesebb, mélyebb elemzést folytatni. Például nő az eladósodottság, a likviditás romlik. Ehhez kapcsolódóan általános cél lehet például az állattenyésztési ágazat jövedelemtermelő képességének növelése. A közvetlen célkitűzés például a takarmányozás költségének csökkentése, továbbá az ok-okozati összefüggések feltárása:

például takarmánybázis összetételének elemzése, fajlagos hozamok, ráfordítások és költségek alakulása, vagy a fajlagos takarmány felhasználás alakulása stb.

2. Információs adatbázis kialakítása: Az adatbázissal szemben fontos az ellenőrizhetőség, a folyamatos rendelkezésre állás biztosítása. Az adatbázis forrásai lehetnek: (a) az adott területre vonatkozó, saját, belső adatok, (b) kapcsolódó külső információk (például input-output árak), (c) munkatársak „fejében lévő” adatbázis, azaz a termelési tapasztalatok. Az adat az információnál általánosabb, tágabb fogalom. Fontos kritérium vele szemben, hogy valamilyen kód (jel) szerint értelmezhető legyen. Adat lehet tehát bármely értelmezhető jel, például számjegy, szó, ábra stb., vagy ezek kombinációja. Az információ az adat fogalmánál konkrétabb, szűkebb kategória. Olyan adatnak tekinthető, amelynek az elemző számára az elemzés célja szempontjából van jelentése, illetve jelentősége. Más megfogalmazás szerint az információ olyan adat, amelynek az elemző számára „hír-tartalma” van. Az információval szemben megfogalmazható főbb követelmények:

 lehetőleg átfogóan tükrözzék az adott gazdasági jelenséget;

 azonos legyen a tartalmuk;

 folyamatosan rendelkezésre álljanak (például idősorok esetében);

 összegyűjtésük egyszerű legyen (lehetőleg a nyilvántartási rendszerben szerepeljenek);

 ha szükséges, alkalmassá kell tenni az információkat az elemzésre;

 pontosságuk, valódiságuk ellenőrizhető legyen;

 zavaró adatok, tényezők ne legyenek az adatbázisban.

3. A lehetséges közvetlen okok számbavétele: A vizsgált jelenség, az egyes elemek közötti kapcsolatok oksági vagy sztochasztikus (valószínűségen alapuló) jellegűek. Fontos, hogy az ok-okozati összefüggéseket egyértelműen feltárjuk, illetve elhatároljuk. Kay et al.

(2008) egy sematikus ábrán (7.1. ábra) mutatják be a mezőgazdasági vállalkozások problémafeltárásának menetét, lépéseit. A középpontban a jövedelemtermelő képesség áll, amelyet számos tényező befolyásol. Az elemzés célja ebben a tekintetben a jövedelemváltozás okainak feltárása, a szükséges intézkedések megtétele.

A vállalkozás jövedelemtermelő képesség tehát a legfőbb szempontok egyike. Az alacsony jövedelmezőség vagy megtérülés esetében számos ok állhat a háttérben. Lehet, hogy a gazdaság nem elég nagy ahhoz, hogy megfelelő jövedelmet biztosító termelési szintet adjon.

A gazdaság méretének mérőszámait össze kell vetni más, hasonló méretű gazdaságokéval. Ha a termelési szint túl alacsony, az adódhat a nem elegendő erőforrás felhasználásból is. A vállalkozásnak meg kell keresnie azokat a tényezőket, amelyek lehetővé teszik a nagyobb területen folytatott gazdálkodást, a munkaerő bevonást, az állatállomány bővítését, illetve nagyobb tőke bevonást. Ha a gazdaság mérete nem növelhető tovább, akkor az állandó költségek mértékét és szükségességét (például a gépek és épületek amortizációja, a kamat, az általános rezsiköltségek) kell alaposan átgondolni. Vizsgálni szükséges a termelést közvetlenül nem befolyásoló költségek csökkentését is. A jövedelem növelése

érdekében esetenként indokolt lehet például idénymunkás alkalmazása állandó munkaerő helyett. Ha a megfelelő források rendelkezésre állnak, de a termelési szint alacsony, akkor az erőforrások kihasználása nem hatékony. A jövedelemtermelő képesség mérőszámainak kiszámítása rámutat azokra a területekre (például tőke, munkaerő és termőföld), ahol az erőforrások kihasználása nem elég hatékony. Az alacsony gazdasági hatékonyság okai között szerepelhet az alacsony naturális hatékonyság, az alacsony eladási árak, és/vagy magas input költségek. A jövedelem vagy jövedelmezőségi problémák az alacsonyabb eladási árak vagy kisebb hozamok következtében bármelyik évben felléphetnek.

Ha a probléma olyan években is fennáll, amikor az árak és a hozamok is megfelelők, annak oka a méretgazdaságosságban keresendő. Régóta ismert, hogy a gazdaság nettó jövedelme és mérete között szoros kapcsolat áll fenn. A túlságosan kisméretű gazdaságok nem mindig képesek a befektetett eszközök és a munkaerő megfelelő hatékonyságú hasznosítására (Kay et al., 2008).

7.1. ábra: A mezőgazdasági vállalkozás problémáinak feltárása

Forrás: Kay et al., 2008

4. Az elemzés módszerének megválasztása: Az alkalmazható módszert determinálja: (a) az elemzés célja, (b) a vizsgált terület és (c) a rendelkezésre álló információs bázis. Maga az elemzés is módszer ahhoz, hogy az adott jelenséget megismerjük. Tágan értelmezve az elemzés olyan módszer, amely a megismerés érdekében bármely, azt segítő módszert, eljárást felhasznál, alkalmaz, elfogad. Fontos annak hangsúlyozása, hogy a módszer eszköze az elemzésnek és nem célja.

5. Az információk feldolgozása – a konkrét elemzési munka végrehajtása – és az elemzés eredményeinek összegzése a jelentés elkészítése.

Például elemezési feladat lehet a tejtermelésben tapasztalható jövedelemváltozás okainak feltárása. Tételezzük fel, hogy egy mezőgazdasági vállalkozásban a tejtermelés jövedelme az előző évekhez viszonyítva csökkenő tendenciát mutat. Tárjuk fel az ok-okozati összefüggéseket a 7.2. ábra segítségével. A legfőbb okozat a jövedelem csökkenése. Az okok feltárásához ismerni kell, hogy a jövedelmet milyen összefüggés alapján tudjuk számszerűsíteni. Az összefüggésben szereplő tényezők lesznek/lehetnek a változás okai. A tényezők viszont – ha ezeket okozatnak fogadjuk el – tovább bonthatók okokra. Az ok-okozati összefüggések értelmezése, az egyes tényezők további bontása okokra, egy hierarchikus rendszert, az ok-okozati összefüggések láncolatát eredményezi. Az így kapott struktúra nem más, mint egy, az adott területre koncentráló probléma fa, aminek a központi problémája a jövedelem csökkenése. Az ok-okozati összefüggések teljes feltárása révén eljutunk arra a szintre, amely szinten a definiált ok okozatként nem értelmezhető, azaz további okokra nem bontható. A 7.2. ábra jól szemlélteti az ok-okozati összefüggések bonyolultságát még az első megközelítésben egyszerűnek tűnő példa alapján is. Az árbevétel ágon haladva, a forráshiány a legalsó, azaz hetedik szinten található, mint olyan elemi ok, amely már tovább nem bontható. Kiemelten kell megemlíteni – ugyanezen az ágon – azokat az ok-okozati összefüggéseket, amelyek a minőség és a fajlagos hozam, mint okozatok között fennállnak, nevezetesen, hogy a technológia, illetve annak egyes elemi hogyan hatnak a minőségre és a fajlagos hozamokra gyakorolt közvetlen hatása miatt, közös okként is kezelhetők stb.

Okozat

7.2. ábra: A tejtermelés jövedelem csökkenésének ok-okozati struktúrája

Forrás: Pupos, 2011

Fontos szakmai kérdés, hogy – az elemzés céljának ismeretében – az ok-okozati összefüggések feltárása milyen mélységig történjen, azaz milyen legyen az ok-okozati

összefüggések vertikális és horizontális strukturáltsága. Ha a feladat eredeti célját vesszük alapul, nevezetesen a jövedelemváltozás okainak feltárását és számszerűsítését, akkor az összefüggések hierarchiájában csak addig a szintig van értelme az okok egyértelmű azonosításának, amely szinten feltüntetett tényezők, mint okok számszerűsíthetők, ugyanis a számszerűsítésnél alkalmazható algoritmus ezt szükségessé teszi. Szakmai ismereteink birtokában tehát a jövedelemváltozás közvetlen számszerűsíthető okai: (1) a kapacitás (létszám) változása; (2) a fajlagos hozam változása; (3) az árváltozás; és (4) a fajlagos költség (önköltség) változása. A módszer alkalmazása a vizsgált terület sajátosságai, a feltárandó tényezők között fennálló bonyolult kölcsönhatások stb. miatt is komoly szakmai kihívást jelent.

7.2. A mezőgazdasági vállalkozások elemzésének módszertani háttere és szemléletbeli