4.1. A hazai mezőgazdaság bruttó kibocsátása
„A mezőgazdaság bruttó kibocsátás volumene az évtized során – elsősorban a szántóföldi árunövények hozamától függően – jelentősen ingadozott. Az aszály miatt 2002-2003-ban és 2007-ben, a rendkívüli csapadékmennyiség miatt pedig 2010-ben esett vissza; 2004-ben és 2008-ban viszont a bőséges gabonatermés eredményeként kiugróan magas volt a mezőgazdaság teljesítménye” (KSH, 2012) (4.1. táblázat).
A Mezőgazdasági Számlarendszer alapján a mezőgazdaság összes kibocsátása 2011-ben 2 169 milliárd forint volt. A korábbi évekhez viszonyítva ez több mint 20%-os emelkedés jelent. A mezőgazdasági kibocsátás belső szerkezetét vizsgálva látható, hogy a növekedés legnagyobb mértékben a növénytermesztésnek és kertészetnek köszönhető. A növénytermesztés és kertészet bruttó kibocsátása az évek között jelentősen ingadozott, míg 2010-ben 955 996 millió forinttal növelte a mezőgazdaság kibocsátásának értékét, addig 2011-re már 1 338 milliárddal, ezzel a növénytermesztés aránya a mezőgazdaság bruttó kibocsátásból mintegy 62%-ra nőtt. „A gabonafélék és az ipari növények termelési volumene 2011-ben 13%-kal, illetve 23%-kal múlta felül az egy évvel korábbit. A megtermelt gabonafélék 90%-át együttesen adó búza és kukorica termelési volumene 11%-kal, illetve 16%-kal nőtt. Az ipari növények közül kiugró a napraforgó termelési volumenének 41%-os növekedése, a repcéé nem változott jelentősen (KSH, 2012).
4.1. táblázat: A mezőgazdasági termékek bruttó kibocsátása
Me.: millió Ft
Megnevezés 2007 2008 2009 2010 2011
M Ft (%) M Ft (%) M Ft (%) M Ft (%) M Ft (%)
Növénytermesztés és
kertészet 979 289 58,3 1 170 905 59,4 901 575 54,9 955 996 56,7 1 338 610 61,7 Állattenyésztés 568 127 33,8 644 812 32,7 598 999 36,5 599 870 35,6 698 519 32,2 Mezőgazdasági
szolgáltatás 86 358 5,1 110 264 5,6 99 816 6,1 93 554 5,6 95 425 4,4
Nem mezőgazdasági másodlagos
tevékenység
47 078 2,8 46 695 2,4 40 542 2,5 35 175 2,1 36 635 1,7
Mezőgazdasági
kibocsátás összesen 1 680 852 100,0 1 972 676 100,0 1 640 932 100,0 1 684 595 100,0 2 169 189 100,0 Forrás: VM, 2012
2011-ben az összes mezőgazdasági kibocsátás 61,7%-át a növénytermesztési és kertészeti termékek adják (4.1. ábra). A növénytermesztésen belül a gabonafélék járulnak hozzá ehhez a legjobban, összesen 31%-kal. A KSH (2012) adatai szerint ezen belül is a kukorica aránya 18%, a búza aránya 10% volt 2011-ben. A gabonafélék mellett az ipari növények szerepe a kimagasló 11%-kal. Az EU-s csatlakozást követően a gabonafélék és az ipari növények aránya növekedett, amely részben a terméshozamok és az árarányok változásának, részben pedig a földalapú támogatáshoz kapcsolódó GOFR növénytermelési kötelezettségnek köszönhető (Kapronczai, 2011).
Szolgáltatás és másodlagos tevékenység
6%
Gabonafélék 31%
Ipari növények Friss zöldség 11%
8%
Gyümölcs, szőlő és bor
6%
Egyéb növényi termékek
6%
Baromfi és tojás 12%
Szarvasmarha és nyers tej
10%
Sertés 8%
Egyéb állat és állati termékek
2%
4.1. ábra: A mezőgazdaság bruttó kibocsátásának megoszlása 2011-ben (2 169 mrd Ft)
Forrás: VM, 2012
4.2. Agrárkülkereskedelem
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 19%-kal, a behozatal 14%-kal, az egyenleg pedig 29%-kal bővült 2011-ben a 2010-es évhez viszonyítva. A teljes nemzetgazdasági exportból a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek részesedése 8,6%, amely 4%-os növekedést jelent a 2010-es évhez képest, az importból pedig 5,7%-os amely 1%-os növekedést jelent. „Az agrárexport értéke a 2004. évi EU csatlakozás óta a 2009-es év kivételével rendre meghaladta az előző évi szintet. 2009-ben a válság hatására mind az export, mind az import jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól, de a forgalom 2010-ben már újra emelkedett, a kivitel értéke 15%-kal, a behozatal értéke 10%-kal magasabb volt a 2009.
évinél. Az agrárkülkereskedelmi termékforgalom értéke és egyenlege 2011-ben rekord szintet ért el, a kivitel 6,9 milliárdra, a behozatal 4,2 milliárd euróra nőtt. Az egyenleg 565 millió euróval meghaladta a 2010. évit. 2011-ben 2,7 milliárd euró volt, számottevő mértékben hozzájárulva a nemzetgazdaság pozitív külkereskedelmi egyenlegéhez, az aktívum 39%-át adva.” (VM, 2012).
Az agrárexport szerkezetét 2011-ben a 4.2. ábra szemlélteti. Az agrárexport árbevételének 42%-át az alapanyagok kivitele biztosította. Az elsődleges feldolgozású termékek részesedése az agrárexportból 20% volt, a magas feldolgozottságú termékeké pedig 38%-ot tett ki. A húsfélék, a gabonafélék, az olajos magvak, az állati takarmányok és a zöldség-gyümölcs készítmények részesedése az agrárexportból 55% volt. „Az évről évre legnagyobb exportárbevételt biztosító gabonafélék a teljes agrárexport értékének ötödét adták 2011-ben is. A gabonafélék export volumene ugyan 15%-kal kevesebb volt ebben az évben, a kivitel értéke mégis jelentősen emelkedni tudott a magasabb értékesítési ár (+38%) miatt. A gabonafélék kivitele 67:23:9:1 arányban oszlott meg a kukorica, a búza, az árpa, valamint az egyéb gabonafélék között és az árbevétel részesedése is hasonlóan alakult” (VM, 2012).
A kukorica 40%-os áremelésének következtében az árbevétele jelentősen nőtt, az exportált mennyisége 3,8 millió tonna volt. A kukorica 98%-át az EU tagállamokba szállítottuk, így az
árbevétel 90%-a is innen származott. A 2010-es évhez képest a búza exportmennyisége 40%-kal csökkent, de a magasabb ár (+36%) kompenzálta a mennyiségben történt kiesést. Az olajos magvak exportértéke 15%-kal nőtt az előző évhez képest. Az olajos magvak exportjának felét a repce adta 2011-ben, melynek exportvolumene elmarad a 2010-es évétől, de az értékesítési ár 46%-os növekedésének köszönhetően a kivitel értéke 41%-kal emelkedett. Bár 2011-ben a napraforgó ára 50%-kal emelkedett az előző évhez képest, ez mégsem tudta kompenzálni a termésmennyiség 40%-os visszaesést, így ebben az évben a napraforgóexport értéke 10%-kal volt kevesebb.
4.2. ábra: A legfontosabb exportcikkek részesedése az agrárexportból 2011-ben
Forrás: VM, 2012
Az importban a mezőgazdasági alapanyagok aránya 23%-ra esett vissza, ez 2 százalékpontos csökkenést jelent a 2010-es évhez képest (4.3. ábra). Az elsődleges feldolgozottságú termékek részesedése az agárimportból 28%-ra nőtt, a magas feldolgozottságú termékek aránya 49% maradt. A teljes agrárimport 42,5%-át a húsfélék, az állati takarmányok, a különböző ehető készítmények, a tojás, a méz, a tejtermékek valamint az állati és növényi eredetű zsírok és olajok teszik ki. Az olajos magvak importértéke 2011-ben 12%-kal nőtt a megelőző évhez viszonyítva. A repce importja jelentősen nőtt, a napraforgó behozatala nem változott.
4.3. ábra: A legfontosabb importcikkek részesedése az agrárimportból 2011-ben
Forrás: VM, 2012
Az agrárkülkereskedelem pozitív egyenlegének 70%-át az alapanyagok biztosították, 22%-át pedig a magas feldolgozottságú termékek. „A legfontosabb kereskedelmi partnereink az EU-tagállamok közül kerültek ki. Nyolc EU tagország (az exportérték csökkenő sorrendjében:
Németország, Szlovákia, Románia, Olaszország, Ausztria, Lengyelország, Hollandia, Csehország) vásárolta meg a külpiacra szánt agrártermékek kétharmadát, és ugyanezen országokból érkezett áruk a teljes agrárimport értékének háromnegyedét tették ki” (VM, 2012).
4.3. A jelenlegi helyzet, kihívások és kilátások
A gabonafélék iránti hazai takarmánykereslet visszaesésének legfőbb oka az állattenyésztés visszaszorulása, hiszen míg egykor a növénytermesztés és állattenyésztés aránya 50-50% volt, addig mára 60-40%-ra változott a növénytermesztés javára. Így egyre inkább az egyéb ipari feldolgozás és az export jelenthet értékesítési lehetőséget a szántóföldi növénytermesztés számára. A kínálati piac esetén a versenytársaink előnyben vannak, mivel a magyar búzaexport-árualapot a homogenitás hánya (túl széles fajtaválasztékra, inputok visszafogására, tételek keverésére visszavezethető minőségi eltérések) jellemzi.
„Egyre inkább számolni kell a hagyományos importőreinkhez nagy tételben, tonnánként legkevesebb 20-30 euró árelőnnyel érkező, standard minőségű konkurens áruval. Sajnos, a magyar búzaexport ma már jellemzően takarmánycélra megy, csak jobb években szállítunk javító minőséget a környező országokban. A magas szállítási költségek miatt erős kínálati piac esetén Európában és a mediterrán térségben a kukoricával is csak alacsony árak mellett lehetünk versenyképesek. Az olajos magvak exportvolumene a hazai feldolgozóipar alapanyagigényétől függ, többek között a beharangozott új nyersolaj- (és esetleg biodízelgyártó) kapacitások megvalósulásától (Aliczki et al, 2009).
A hazai szántóföldi növénytermesztésre jellemző az elaprózódott termőterület, a szaktudás hiánya és az ágazatban dolgozók korösszetétele is kedvezőtlen. Magas azon termelők száma, akiknek csak jövedelem kiegészítést jelent a növénytermesztés. Kevés az öntözhető terület, így a szélsőséges időjárás az évek közötti jelentős hozamingadozáshoz vezet. Hazánk súlyos logisztikai hátrányát a vasúti áruszállítás csökkenő aránya is fokozza.
„A versenyesélyek javításának lehetőségei a magyar élelmiszergazdaságban” című tanulmány szerint, a legnagyobb problémának a forrása az, hogy „a szántóföldi növénytermesztők nem reagálnak kellő gyorsasággal és ésszerűséggel a piaci történésekre, hírekre. A termelők nem követik figyelemmel a piac eseményeit, nincsenek tisztában az aktualitásokkal és jellemzően nem az optimális gazdasági döntést hozzák meg egy adott piaci helyzetben.” Problémákat okoznak még az ellátási lánc szereplői közötti anomáliák is. Ugyanis a termelő és a kiskereskedő között jellemzően nem alakul ki bizalmi kapcsolat és a szerződéses fegyelem kritikán aluli. A termelő és a nagykereskedő kapcsolat az előzőhöz képest már kiegyensúlyozottabbnak mondható, hiszen itt kialakult beszállítói kapcsolatokról és szerződéses fegyelemről lehet beszélni (Aliczki et al., 2009).
„Mivel gabonatermesztésünk export orientált (jelentős többlettermés keletkezik évente) és ennek a többletnek a levezetése nagy részben az unión belül történik, ezért az uniós elvárásoknak kell megfelelni elsősorban. Természetesen az időjárásnak kitett ágazatok sajátja, hogy az évjárati hatások, de akár a szélsőségek is jelentős befolyással bírnak. A felvevőpiac megköveteli a kiszámíthatóságot, a stabilitást és a minőséget. Ezért elsődleges cél az évjárati hatásokat kizárva azonos mennyiségű és a felhasználási céloknak megfelelő stabil minőségű árualap előállítása évről évre. Ki kell használni az ökológiai adottságainkat, fejleszteni kell minden téren” (Felföldi et al., 2007).
Ellenőrző kérdések:
Hogyan alakult a hazai mezőgazdaság bruttó kibocsátása 2007-2011 között?
Mutassa be, hogy a növény és növényi eredetű termékek hogyan és milyen mértékben járulnak hozzá a hazai mezőgazdaság bruttó kibocsátásához?
Mutassa be a legfontosabb exportcikkek részesedését az agrárexportból 2011-ben!
Ismertesse a legfontosabb importcikkek részesedését az agrárimportból 2011-ben!
Kompetenciát fejlesztő kérdések:
Hogyan ítéli meg a hazai növénytermesztés jelenlegi helyzetét?
Hogyan változott hazánkban az állattenyésztés és a növénytermesztés aránya az elmúlt években és ez a változás hogyan hatott a takarmánykeresletre?
Melyek a hazai növénytermesztés legfőbb korlátai?