6. MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁSOK ÉS ÁGAZATOK TERVEZÉSE
6.7. A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÉVES MŰKÖDÉSÉNEK TERVEZÉSE
A növénytermesztési ágazatok tervezése hasonló módon történik, mint az állattenyésztési ágazatok tervezése, ezért bizonyos tervezési lapok megegyeznek. Ebben a fejezetrészben, csak a különbségekre fogjuk felhívni a figyelmet, mely különösen a termesztéstechnológia megtervezésre vonatkozik, amit ebben az esetbe az N4-es lapok segítségével tervezünk. Az itt megtervezett technológia általános jellemzése az N2-es lapon kerül bemutatásra, vagyis itt rögzítjük a legfontosabb technológiát meghatározó paramétereket és egyéb jellemzőket, mint pl. talajtípus, elővetemény, kijuttatandó műtrágyák, öntözési mód stb..
A technológia tervezése során lehet 1, 10 és 100 hektáros ún. egységtechnológiát is készíteni, de lehet a teljes, azaz a tényleges területre is tervezni. Mindenképen javasolt egy technológiai folyamatábra elkészítése is, mely az egyes technológiai műveletek sorrendiségét mutatja. Egy ilyen folyamatábra cellában fel kell tüntetni, a szükséges (1) erőgép és munkagép kapcsolatot;
(2) a művelet esetleges kézimunkaigényét; (3) a művelet gépüzemeltetésen kívüli anyagigényét (pl. műtrágya, vetőmag, növényvédőszer stb.) naturálisan és pénzértékben kifejezve. Ezt követően lehet az N4B jelű tervezési lapot elkészíteni, ahol a műveleti költségek szerinti funkcionális költségstruktúra kerül ezen keresztül megtervezésre.
Az N4A jelű lapok is a technológiai tervezésére szolgálnak. Itt is az egyes sorokban, az időben egymás után következő műveleteket kell feltüntetni, a kapcsolódó erő- és munkagépkapcsolat bemutatásával. A szükséges munkaóraszámot is fel kell tüntetni, mind a gépi munka, mind az élőmunka esetében. A munkaművelethez kapcsolódó közvetlen anyagfelhasználás is rögzítésre kell, hogy kerüljön. Ezen a lapon az egyes műveletek szükséges óraszáma a központi elem, így a segédüzemi szolgáltatás tervezési lapja segítségével a költségnemenkénti tervezés alapja teremtődik meg. Mindkét tervezési metódusnak azonos területre vonatkoztatva azonos eredményt kell, adnia.
A többi tervezési lap az előző fejezetekben ismertetet módon kerül kitöltésre. Ne feledkezzünk meg azonban a dinamikus szemléletű tervezésről, vagyis ha egyszer egy értéket valahol leírtunk, kiszámítottunk, akkor arra mindig következetesen hivatkozzunk, mint az adat primer helyére. Erre azért van szükség, hogy az előzőekben ismertetet érzékenységvizsgálatot problémamentesen tudjuk lefolytatni.
A tervezés rendszerét adó tervlapokat a 6.19-6.29. táblázatok szemléltetik.
6.19. táblázat: A növénytermesztési technológiai terv induló lapja N 1
Gazdaság:
Növény:
Területi méret (ha):
Tervező:
Dátum:
NÖVÉNYTERMESZTÉSI TECHNOLÓGIAI TERV ÉS
GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉS
2012/2013. tanév
Forrás: SZŰCS, 2010. KÁRPÁTI (1999) nyomán
6.20. táblázat: A növénytermesztési technológia általános paraméterei és jellemzői
P2O5:
K2O: Összesen:
Fungicid (idő/vegyszer)
Szárítás előtti és utáni nedv. tartalom (%) Tárolás (időszak/mennyiség):
Értékesítés (idő/mennyiség):
Betakarítás előkészítés:
Betakarítás (idő/gépkapcsolat):
Melléktermék betakaríás (idő/gépkapcs.):
Szárítás (Ft/100 kg/1% nedvességelvonás):
N 2
víznorma (mm/ha):
Vetés (idő/gépkapcsolat):
TECHNOLÓGIA ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
Herbicid (idő/vegyszer):
Genetikai talajtípus:
Talaj-előkészítés:
Műtrágyázás: hatóanyag felhasználás (kg/ha) N:
Szerves trágyázás (t/ha):
Fajta,hibrid:
Elővetemény:
Inszekticid (idő/vegyszer):
Öntözés: módja
Talajfertőtlenítés (idő/vegyszer):
Növényvédelmi anyagköltség összesen (Ft/ha):
Növényápolás (mechanikus):
Forrás: SZŰCS, 2010. KÁRPÁTI (1999) nyomán
6.21. táblázat: A növénytermesztési ágazat hozamainak és termelési értékének tervezési lapja
N 3
Termelési méret (ha):
Fajlagos Összes Belső fel- Termelési
Termék neve hozam hozam értékesítés belső fel- használás területalapú biztosítási egyéb érték
(t/ha) (tonna) (t) használás (t) (EFt) (EFt) támogatás kártérítés bevételek (EFt) (%)
100%
100%
Összes területre jutó érték(EFt) 1 hektárra jutó érték (EFt) Megoszlás(%)
AZ ÁGAZAT HOZAMAI ÉS TERMELÉSI ÉRTÉKE
Összes hozamból Egyéb bevételek(EFt)
Árbevétel Megoszlás
Belső elszá-moló ár
(Ft/t)
Értékesí-tési ár (Ft/t)
Forrás: SZŰCS, 2010. KÁRPÁTI (1999) nyomán
6.22. táblázat: A növénytermesztési ágazat részletes technológiájának tervezési lapja I.
N 4A
Termelési méret (ha):
Erőgép Munkagép
szakkép- szakkép- Teljesítmény Szak- Szak- 1 hektárra össz.területre
Me. S/V zett zetlen (Me/ó) Erőgép képzett képzetlen megnevezés Me. jutó jutó mennyiség
dolgozó dolgozó mennyiség
TECHNOLÓGIAI MŰVELETI TERVLAP
Felhasznált anyagok Dolgozók száma (fő)
A technológiai művelet Hónap
Szükséges óraszám
megnevezés
megnevezés mennyiség
Forrás: SZŰCS, 2010. KÁRPÁTI (1999) nyomán
6.23. táblázat: A növénytermesztési ágazat részletes technológiájának tervezési lapja II.
N4B Növény: Táblaméret: ha
Költség: anyagmentes műveleti költség
Me.: megnevezés/fő Me.: Ft/ha
Anyag k. Költség Anyag k. Költség Anyag k. Költség Anyag k. Költség Anyag k. Költség Anyag k. Költség
Összesen
III. IV. V. VI.
Művelet Gépkapcsolat/Kézi munka I. II.
Forrás: SZŰCS, 2010.
Megjegyzés: ezt a lapot a terjedelmi korlátok miatt csak az első hat hónap vonatkozásában mutatjuk be. A többi hónap struktúrája azonos és az utolsó oszlop, egy összesítő oszlop lenne, ami itt most nem látszik.
6.24. táblázat: Az ágazat élőmunka felhasználásának és költségének tervezési lapja
Munkabér Egyéb Személyi
Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Össz. összesen szem. jut. jell. költs.
(Ft/ó) (EFt) (EFt) (EFt) (EFt)
Szakképzett Szakképzetlen Összesen Szakképzett
Szakképzetlen Közterhek:
Összesen Közterhek Egyéb szem. jut.
Szem.jell.össz.
ÉLŐMUNKA RÁFORDÍTÁS ÉS KÖLSÉG ÖSZESÍTŐ
N 5
ó r a
k ö l t s é g
Megnevezés Átlagbér Közterhek
Forrás: SZŰCS, 2010. KÁRPÁTI (1999) nyomán
6.25. táblázat: Az ágazat által igénybe vett segédüzemi szolgáltatások és azok költségeinek tervezési lapja
N 6
Önköltség Összes Megnevezés S/V Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szept. Okt. Nov. Dec. Költség költség (óra) (óra) (óra) (óra) (óra) (óra) (óra) (óra) (óra) (óra) (óra) (óra) (m.óra) (Ft/m.óra) (EFt) Traktor:
Teherautó:
Speciális erőgép:
Kombájn Száritó Öntözőgép Repülő légióra
Összes m.óra -
-Összes költség (EFt) -
-SEGÉDÜZEMI (GÉPI) SZOLGÁLTATÁS ÉS KÖLTSÉG ÖSSZESÍTŐ
Összesen
Forrás: SZŰCS, 2010. KÁRPÁTI (1999) nyomán
6.26. táblázat: Az ágazat anyag jellegű ráfordításainak és azok költségeinek
Forrás: SZŰCS, 2010. KÁRPÁTI (1999) nyomán
6.27. táblázat: Az ágazat bevételeinek és kiadásainak tervezési lapja N 8
Me:EFt
Megnevezés I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Összesen
BEVÉTELEK
BEVÉTELEK ÖSSZESEN KIADÁSOK
KIADÁSOK ÖSSZESEN HAVI EGYENLEG KUMULÁLT EGYENLEG
BEVÉTEL - KIADÁS ÖSSZESÍTŐ
Forrás: SZŰCS, 2010. KÁRPÁTI (1999) nyomán
6.28. táblázat: Az ágazat összesített termelési költségeinek tervezési lapja
N 9
Területi méret(ha):
1 ha-ra
Megnevezés jutó költség
(EFt) (Ft/ha) (%)
1. Anyagjellegű költség 2. Személyi jellegű költség 3. Speciális tárgyi eszköz költség 4. Egyéb közvetlen költség ebből: biztosítási költség földbérleti díj
KÖZVETLEN KÖLTSÉG ÖSSZESEN 5. Felosztott költség
(Segédüzemági szolgáltatás) ELŐÁLLíTÁSI KÖLTSÉG ÁLTALÁNOS KÖLTSÉG ÖSSZES KÖLTSÉG
TERMELÉSI KÖLTSÉG ÖSSZESÍTŐ
Megoszlás Ágazati költség
összesen
Forrás: SZŰCS, 2010. KÁRPÁTI (1999) nyomán
6.29. táblázat: Az ágazat főbb gazdasági mutatóinak tervezési lapja N 10
Területi méret (ha):
Árbevétel EFt Ft/ha
Termelési érték EFt Ft/ha
Termelési költség EFt Ft/ha
Nettó jövedelem EFt Ft/ha
Fedezeti összeg EFt Ft/ha
BTÉ EFt Ft/ha
Munkaidő felhasználás óra óra
Árbevételarányos jövedelmezőség %
Közvetlenköltség-arányos jövedelmezőség %
Költségarányos jövedelmezőség %
Költségszint %
Jövedelemszint %
Egy munkaórára jutó TÉ Ft/ó
Egy munkaórára jutó Á Ft/ó
Egy munkaórára jutó J Ft/ó
Termékek önköltsége Ft/kg
Önköltség számítás (arányszámos osztókalkulációval):
Mutatók Megnevezés
Megnevezés
A ………. ÁGAZAT FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓI
1 ha-ra jutó érték Ágazati összesen
Forrás: SZŰCS, 2010. KÁRPÁTI (1999) nyomán
Ellenőrző kérdések:
Hogyan lehet csoportosítani a vállalati terveket? Mi a különbség a stratégiai, a taktikai és az operatív tervek között?
Milyen struktúrában épül fel a tervezést megalapozó helyzetfelmérés és helyzetelemzés?
Mutassa be az állattenyésztési ágazatok tervezésének rendszerét!
Mutassa be a növénytermesztési ágazatok tervezésének rendszerét!
Kompetenciát fejlesztő kérdések:
Az állattenyésztési és növénytermesztési ágazatok tervei hogyan függenek össze az általuk előállított inputok és outputok mentén?
Hozzon példákat tipikusan stratégiai, taktikai és operatív döntésekre!
7. Mezőgazdasági vállalkozások és ágazatok komplex gazdasági elemzése
A fejezet megismerteti az elemzés fogalmát, célját, tárgyát, rendszerezi az általános és speciális módszereit, ezen túl részletesen kitér a mezőgazdasági termelés elemzésének fontosabb területeire. Ugyanakkor nem tér ki részleteibe menően a vállalkozás vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi helyzetének megítélésére használható fontosabb mutatók ismertetésére8.
Az elemzés görög eredetű szó, szűkebb értelmezése: részekre, elemekre bontani. Tágabb értelmezésben: az elemzés egyben kutatási módszert is jelent, tehát a megismerés módszere is egyben. Segítségével a megismerés tárgyát képező gazdasági jelenségeket, azokat befolyásoló tényezőket, a jelenségek és környezete közötti összefüggéseket kutatjuk. Az elemezés mindazon tevékenységek összessége, amelyek a társadalmi, gazdasági folyamatok által meghatározott vállalkozási újratermelési folyamat összefüggéseinek, helyzetének feltárására irányulnak, ezáltal megalapozva a vezetői döntéseket, ezen keresztül, illetve ezek eredményeként a vállalat gazdálkodását, a menedzsment és az érintettek céltudatos tevékenységét (Pupos, 2011). Nemessályi (2000) megfogalmazása alapján „a gazdasági elemzés a gazdálkodás egyik funkciója, a gazdálkodás eredményeinek vizsgálatára és értékelésére irányuló tevékenység, eszköze a gazdasági döntések megalapozásának.”
Az elemzés (analízis) az emberi gondolkodás klasszikus eszköze a körülvevő világ eseményeinek, jelenségeinek feltárására, megértésére. A jelenségek részekre (elemekre) bontása, a részek megvizsgálása, és a kapott eredmények ismételt gondolati összerakása (szintetizálása) adhat világos képet az adott jelenség valódi okairól, és ennek révén segíthet megadni a lehetséges beavatkozási módokat, ha a vizsgálat tárgyát képező rendszer működése nem szándékaink szerinti alakul. A megismerésnek vannak korlátai, ugyanakkor a döntés megalapozására szolgáló információk korlátlan bővítése nem is szükséges, mert megfelelő tapasztalat esetén viszonylag kevés információ alapján is hozható jó döntés. Mivel minden információ előállítása ráfordítást igényel, ezért azt is célszerű figyelembe venni, hogy a többletráfordítás arányban van-e az információ hasznosságával (Takács, 2008).
A világ megismerése során a jelenségek összefüggéseinek megismerése érdekében az egyes tudományágak kifejlesztették a saját szakterületük elemzési módszertárát. A közgazdaságtudományok fejlődésével, a matematikai analízis alapjain elindulva a gazdasági rendszerek elemzésének sajátos eszköztára is kialakult. A gazdasági rendszerek elemzése tehát az analízis önálló ágaként kezelhető. Eszköztárának, alkalmazott módszereinek megismerése, elsajátítása a gazdasági szakemberek számára fontos eszközt ad, mely lehetőséget teremt az adott rendszer működési folyamatainak feltárására, a beavatkozások okszerűségének megalapozására. Az elemzés a múlt és jelen folyamatainak részletes megismerésével megalapozza a jövőre vonatkozó döntéseinket is (Takács, 2008).