Empirikus elemzés

Az empirikus elemzés során szövegalkotói oldalról próbálom megfogni a szövegminta keveredés jellegzetességeit. Az elemzéshez nem áll rendelkezésre kész nyelvészeti modell. A későbbiekben érdemes lenne megvizsgálni, hogy az irodalomtudományban az intertextualitás elemzésére vonatkozó metódusoknak (pl. a már említett Orosz 1997) esetleg mely elemeit lehet átemelni és adaptálni egy dominánsan nyelvészeti, szövegnyelvészeti keretbe. Véleményem szerint azonban a modellben a következő kritériumoknak is helyet kell kapniuk:

1) Mely szövegelemek,/-jegyek segítségével jelzi a szövegalkotó a szövegmintától való eltérést, az unikalizálást?

2) Mi alapján azonosítható több különböző szövegminta jelenléte?

3) Mely konkrét szövegminták vannak játékban?

4) A keveredés mely konkrét „technikájával” van dolgunk?

5) Mi a keveredés stilisztikai funkciója?

190

Az 1–3. kritériumok vizsgálata a választott szövegminta modell, az 5. krtitériumé a vázolt stíluselmélet keretében történik, a 4. kritériummal kapcsolatban pedig a 2.3.

alfejezetben leírt definíciók a mérvadóak. (A szövegminták leírásánál terjedelmi okokból eltekintek a nem nyelvi cselekvéstípus részletes jellemzésétől.)

3.1. Szövegpélda 1: Meghívó születésnapi partira

Szövegünk címként interpretálható szövegminta elnevezéssel kezdődik (Idézés), amely a szövegmintákra vonatkozó tudásunk alapján automatikusan a jogi szakszövegeknek egy bizonyos szövegmintáját aktiválja. Ennek kötelező szövegelemét alkotja az említett cím.

A szövegfajta rövid leírása:

a) cselekvési hierarchia: kizárólag konstitutív részcselekvések: valamely személy felszólítása, hogy valamely hatóság által kezdeményezett vagy folyamatban lévő eljáráson, meghatározott időben és helyen kötelezően megjelenjen, részt vegyen, továbbá informálás a kezdeményezett eljárás helyéről, idejéről, a per tárgyáról, többi résztvevőjéről, a hivatalos idézés konkrét céljáról, a távolmaradás lehetséges szankcióiról;

b) kötött szekvenciális minta;

c) a megformálási minta domináns elemei:

– meghatározott tudáskeretek és a hozzájuk kapcsolódó lexikai elemek: a hatóság pontos megnevezése (bíróság, rendőrség), ügyszám a papír bal felső sarkában, az idézett pontos és hivatalos neve, minősége (felperes, alperes, tanú, ügyvéd stb.), a megjelenés ideje (teljes dátum + óra), helye (pontos postai cím + terem) a per tárgyának megnevezése, valamint a következmények felsorolása nem megjelenés esetén, aláírás, pecsét; semmi nem hiányozhat, különben az idézés nem tölti be funkcióját, nem éri el célját;

– a szöveg bekezdésekre tagolt;

– jogszabályi hivatkozások (paragrafusjel), a jogi szakszöveg tipikus lexikai ill.

szintaktikai jegyeivel;

– unikalizálásra lehetőség nincs, csak a tipizálás mint stilisztikai cselekvéstípus realizálódhat;

d) a szövegalak materialitása: A4-es fehér lap, tipográfiai kiemelések korlátozottan, a legfontosabb adatok kurziválása, illetve félkövérre szedése megengedett,

e) átlagos terjedelem: 1-2 (A4) oldal.

Az idézés szövegmintájától való eltérést a következő szövegjegyek jelzik:

a) a témastruktúra szintjén: az idézéshez mint szövegmintához rendelhető témastruktúrának nem része a távozás mikéntje, továbbá az, hogy milyen öltözékben kell megjelenni;

b) a megformáltsági minta tekintetében:

– bizonyos kötelező szövegelemek teljes hiánya: a pecsét, az idéző hivatali szerv ill.

ügyszám megnevezése (a bal felső sarokban);

– nem elég részletes a tanúk megnevezése: nem elég az Ön és Társa;

191

– eltérő tudáskeret: a per tárgya nem lehet születésnapi parti, az eljárásban résztvevők megnevezése pedig nem lehet ünnepelt, a hely megnevezése (Negro) a világról alkotott tudásunk szerint nem hivatali hely, hanem egy belvárosi szórakozóhely, az eljárási kötelezettség teljesítése nem lehet alkoholos állapot elérése; az említett lexikai egységek olyan tudáskerethez kapcsolódnak, amelyek nem kompatibilisek az idézés szövegmintájával;

– a szövegmintával nem kompatibilis lexikai jegyek: expresszív, értékelő jelző befűzése (méltán világhírre tett szert), a jogi szaknyelvtől eltérő megfogalmazás az öltözéket, felszereltséget illetően;

c) szövegalak materialitása: eltérő tipográfiai kiemelések (a betűnagyság váltakozásának és a kurziválásnak ilyenfajta kombinációja nem jellemző).

Ugyanakkor bizonyos, részben már említett szövegelemek, pl. az ünnepelt, 40.

születésnapi parti lexikai egységek, valamint bizonyos tematikai elemek, pl. az öltözködésre vonatkozó előírás, a hely megnevezése, illetve az alkoholfogyasztási kötelezettség az aktivált tudáskeretek alapján a születésnapi partira történő meghívóhoz mint szövegmintához köthetők. Mivel az ehhez a szövegmintához tartozó megformáltsági minta sztenderd-, illeltve művelt nyelvi, esetleg bizalmas lexikai egységeket kíván, különösen szembeszökő az alkoholfogyasztásra vonatkozó nyelvi megfogalmazás (állapot, amely feltűnő józanságra utal), hiszen az ettől eltérően a jogi szakzsargonban történik.

A következő szövegminták keverednek tehát: az idézés mint jogi szakszöveg és a meghívó mint mindennapi szöveg.

A keveredés technikája: egy szövegminta álcázása egy másik segítségével. A két kombinált szövegminta cselekvési hierarchiája, szekvenciális mintája, illetve átlagos terjedelme is megegyezik, eltérés elsősorban a megformáltsági minta, a témastruktúra, illetve a szövegalak materialitása tekintetében mutatkozott.

A két szövegminta keveredésének stilisztikai funkciói:

– a cselekvés végrehajtásának módja tekintetében a stílus a szórakoztató, vicces, játékos formában történő meghívást fejezi ki,

– a szövegalkotó önábrázolásának módja tekintetében a stílus segítségével egyértelmű utalás történik szövegalkotó foglalkozására (jogász), a szövegalkotó magát jópofa nyelvvirtuózként szeretné láttatni,

– a stílus a szövegbefogadóhoz fűződő viszony tekintetében közvetlen, informális, kollegiális viszonyt tükröz,

– a stílus emocionalitást (vidámság, humor) fejez ki.

3.2. Szövegpélda 2: Reklámhirdetés (Toyota) A reklámhirdetés szövegfajtájának rövid leírása:

a) cselekvési hierarchia:

– konstitutív részcselekvések és témastruktúra: felszólítás a reklámozott termék megvásárlására vagy a szolgáltatás igénybevételére, a reklámozott termék

192

bemutatása (a termék megnevezése, márka-, típusnév megadása) és pozitív értékelése,

– fakultatív részcselekvések: utalás eseteleges akciós árakra, próbavezetésre, nyereményakciókra,

b) szekvencionális minta: szabad variációt enged meg, általában „Blickfang” gyanánt egy kép vagy egy szlogen áll(hat),

c) megformáltsági minta:

– prototipikus szövegelemek: szlogen, headline, a reklámozott termék/szolgáltatás megnevezése és fotója, a hirdető cég neve, logója, egyéb képi elemek,

– nominális stílus, szaknyelvi elemek, idegenszavak, értékelő, expresszív lexikai elemek, pozitív konnotációk, nyelvi játék, sztenderd nyelvi kifejezések, az unikalizálás mint tipikus stilisztikai cselekvési minta realizálása,

d) a szöveg materialitása: különböző színek, képi elemek nagyfokú variabilitása, tipográfiai lehetőségek messzemenő kiaknázása jellemzi,

e) a szöveg terjedelme lehet néhány sor, de akár fél oldal is, léteznek egész oldalas reklámhirdetések is (vö. Janich 1999).

A reklámhirdetés szövegmintájától történő eltérés egy konstitutív részcselekvéshez rendelhető megformáltsági minta vonatkozásában érhető tetten. A reklámozott termék (esetünkben egy autótípus) pozitív értékelése ugyanis a lexikon szócikkely mintája alapján történik. Ezen szövegminta elemei a megformáltsági szinten: a félkövéren szedett lemma kisnagy, a lexikonszócikk mintájával kompatibilis betűtípus, a szófaj rövidített megnevezése mint lexikográfiai jelölés (Mn.), valamint a jelentésleírás, amely sztenderd nyelvi lexikai egységek segítségével nominális stílusban történik.

A kisnagy lemma egyfajta okkazionalizmus, nem lexikalizált eleme a magyar nyelvnek. A közvetlenül felette található, nagyobb betűméretű kisNagy helyesírásának ikonicitásával párosulva nemcsak lehetővé teszi, de jelzi is, hogy a (fiktív) lemmához tartozó (fiktív) jelentésleírást a reklámhirdetés szövegrészeként értelmezzük. A jelentésleírásban pedig megjelennek a reklámhirdetés megformáltsági mintájára jellemző pozitív felértékelő elemek (minden szempontból felér vmivel), túlzás középfokú melléknév segítségével (sokkal nagyobb), illetve az autóreklámokra jellemző tipikus tematikus elemek (technológia, tér, biztonság, minőség, teljesítmény), amelyekhez egyébiránt a hirdetett autótípusra vonatkoztatva egy-egy kis kép is hozzárendelődik a szöveg bal oldalán fentről lefelé.

A keveredett szövegminták tehát a reklámhirdetés és lexikon-/szótárszócikk.

Szövegünkben a reklámhirdetés egy részcselekvését, a reklámtermák pozitív értékelését hajtottuk végre egy másik minta, a lexikon szócikkének alapján, vagyis egyfajta mintaimplementáció történt.

A két szövegminta keveredésének stilisztikai funkciói: a cselekvés végrehajtása, illetve a téma tárgyalása eredeti, szellemes, játékos, kreatív, újszerű; a téma kifejtésének módja ökonomikus. Hasonlóan eredetinek, szellemesnek, kreatívnak stb. szeretné láttatni magát a szövegalkotó is, sőt – bár más, közvetett módon – ilyennek ábrázolja magát a

193

reklámozott terméket is. A szövegalkotónak a szövegbefogadóhoz fűződő viszonya tekintetében a stílus elsősorban a szövegbefogadó figyelmének felhívására és szórakoztatására szolgál.

3.3. Szövegpélda 3: Reklámszórólap (Erste Bank)

A 3. szövegpéldában a reklámszórólap mintája keveredik a keresztrejtvényével. A reklámszórólap szövegmintája igen hasonló a reklámhirdetéséhez. Szövegünkben ezen szövegminta egyik konstitutív részcselekvésének, a reklámozott termék bemutatásának, pontosabban egy konkrét banki szolgáltatás megnevezésének végrehajtása nem kompatibilis a mintával. A banki szolgáltatás megnevezése ugyanis a skandináv típusú keresztrejtvény szövegmintájához rendelhető megformáltsági minta (lexikai-szintaktikai elemek, nominális stílus), illetőleg materialitás (tipográfiai megjelenítés) alapján történik. 2. szövegpéldához hasonlóan itt is egyfajta mintaimplementálással van dolgunk. A szövegminták keveredésének stilisztikai funkciói a következők:

– a cselekvés végrehajtásának, vagyis a reklámozott banki hitelfajta megnevezésének módja ökonomikus, kreatív, játékos, elmés;

– a szövegalkotónak a szövegbefogadóhoz fűződő viszonya tekintetében a stílus itt is elsősorban a szövegbefogadó figyelmének felhívására és szórakoztatására szolgál;

– a szövegalkotónak a nyelvhez való viszonyát az esztétizálás, a játékosság, a nyelvi kreativitás jellemzi.