A címet és az alcímet, illetve a bevezetőt követő első szerkezeti egység

A fenti példák közül a (9), (11), (13) és (15) címekhez tartozó hírszövegek mindegyike a szóbeli reagálás szerkezeti egységével kezdődik. Mielőtt a hírszöveg ismertetne egy eseményt vagy helyzetet, a befogadó annak értékelését ismeri meg. Tehát nemcsak az eseményre vagy a helyzetre irányítják a figyelmét, hanem abban is befolyásolják, hogyan értékelje azt.

A fent ismertetett példák közül a (3), (10), (12) és (14) címhez tartozó hírszövegek várakozások ismertetésével indulnak. Arról keletkezik hír, ami még nem történt meg, de megtörténhet. Megállapítható tehát, hogy a vizsgált időszakban a két napilap fő híreit nemcsak az ismert hírérték-kritériumok szerint válogatták (van Dijk 1988: 119–

125), hanem a napirenden tartandó témáknak megfelelően, hiszen ismeretes, hogy a hírérték megítélésének nincsenek egyértelmű szabályai; az újságírók általában a megérzéseikre hivatkoznak (van Dijk 1988: 125–138).

6. Következtetések

A nagyobb hatás elérését a hírszövegek több sajátossága segíti. A hírszöveg szerkezete a hierarchikus elrendezésével, ismétlődő elemeivel alkalmazkodik a rövid távú emlékezet ciklikus feldolgozási módszeréhez. A hír szerkezete és vizuális megjelenési formája erősen konvencionalizálódott, ezért a szuperstruktúra (vagy a globális struktúra) azonosítására a befogadónak nem szükséges nagy energiát fordítania.

A cím, az alcím és a bevezető irányítják az olvasót a hírszöveg makrostruktúrájának, azaz értelmének a felismerésében. A hír azt a benyomást kelti a befogadóban, hogy elfogulatlan és tényszerű, mivel a hosszú távú emlékezetben csak a szöveg témája raktározódik el, a felszíni szerkezet nagy része törlődik (van Dijk–Kintsch 1978). Így a

155

hírszövegbe rejtett tartalomként, például értékelő nyelvi kifejezésmóddal kódolt információnak az olvasó nem lesz tudatában.

A hírszöveg felépítése szintén része az olvasó befolyásolásának, mert bizonyos eseményeket, sőt, véleményeket és előrejelzéseket előtérbe helyez, másokat pedig az által tompít, hogy a szöveg hierarchiájában alacsonyabbra teszi őket. A hír szerkezete mint a befogadóra ható tényező az explicit és az implicit tartalom kategóriáinak határán helyezhető el. A hír alkotórészei, különösen a cím és a bevezető, a felszínen a közölni kívánt explicit tartalmat közvetítik. Azonban a hír szerkezetének a dolgozatban bemutatott súlypontozása már az implicit tartalom része, mivel észrevétlenül hat az olvasóra, aki átveszi a közlőnek a dolgok fontosságára és értékelésére vonatkozó üzenetét. Meg kell jegyezni, hogy az olvasó szövegfeldolgozását a megfelelő szituációs modell létrehozásának irányában befolyásolja még a tágabb értelemben vett kontextus, vagyis a hírszövegnek az újságba való beszerkesztettsége (például, hogy milyen más hírekkel, illusztrációkkal van körülvéve).

A hír közlésekor az újság nagymértékben hagyatkozik az olvasó meglévő szituációs modelljére, amit bizonyít az előfeltevések jelenléte és a hír szerkezetének lazasága. A hírszövegből az olvasó következtetéseket von le, amelyeket a hosszú távú emlékezetében tárol.

Mindez a társadalmi megismerés, a vélemény-, attitűd- és ideológiaformálás része.

Feltételezhető, hogy a szövegek megértésekor a befogadó nemcsak a szöveg értelmére következtet és nemcsak a szituációs modelljét módosítja. Valószínűleg konkrétan véleményt formál a szövegről, a közlőről, és a szövegben leírt helyzetről. A véleményt készen is átveheti a hír közlőjétől, anélkül, hogy ennek tudatában volna. A véleményeket értékelő állításokként tárolja a hosszú távú emlékezetében, és tapasztalata részének tekinti (van Dijk 1988: 108, Kocsány 2002).

További, alaposabb kutatást igényel annak megállapítása, hogy a vezető politikai híreknek a narratív hírsémától való eltérése mennyire általános. Tátrai Szilárd a narratív diskurzusról szóló tanulmányában rámutat, hogy időnként argumentatív szövegrészek jelennek meg az elbeszélésekben (Tátrai 2006). A narratív és az argumentatív alkotóelemek arányának vizsgálata, valamint a nézőpontváltások feltárása újabb eredményekhez vezethet a hírszövegek tipológiai sajátosságainak meghatározásában.

A fentiekből látható, hogy a hírszövegek elsősorban nem a valóság eseményeiről tájékoztatnak, hanem az olvasó figyelmének középpontjába helyezik a valóságnak a közlő számára ideológiailag előnyös vagy fontos elemeit, miközben elhallgatják a közlő számára ideológiailag hátrányos vagy kevésbé lényeges információkat.

Irodalom

Balázs Géza 1998. Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón. Budapest: A Z Kiadó.

Békési Imre 1982. Szövegszerkezeti alapvizsgálatok. Budapest: Akadémiai Kiadó.

156

Beaugrande, Robert de – Dressler, Wolfgang 2000. Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Budapest:

Corvina.

Eőry Vilma 2006. A szöveg időszerkezete mint szövegtipológiai jellemző. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

233–257.

Kiefer Ferenc 1983. Az előfeltevések elmélete. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Kiefer Ferenc 2000. Jelentéselmélet. Budapest: Corvina Kiadó.

Kocsány Piroska 2002. Szöveg, szövegtípus, jelentés: a mondás mint szövegtípus.

Nyelvtudományi Értekezések 151. Budapest: Akadémiai Kiadó.

McQuail, Denis 2003. A tömegkommunikáció elmélete. Budapest: Osiris Kiadó.

Pratkanis, Anthony – Aronson, Eliot 1992. A rábeszélőgép. Budapest: Ab Ovo Kiadó.

Tátrai Szilárd 2006. A narratív diskurzusokról – pragmatikai nézőpontból. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

211–233.

Tolcsvai Nagy Gábor 1994. A szövegek világa. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Tolcsvai Nagy Gábor 2003. Topikaktiválás és topikfolytonosság a magyar nyelvű szövegekben.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XX. Budapest: Akadémiai Kiadó. 295–325.

van Dijk, Teun A. – Kintsch, Walter 1978. Cognitive psychology and discourse: Recalling and summarizing stories. In: Dressler, Wolfgang (ed.): Current trends in textlinguistics. Berlin, New York: Walter de Gruyter. 61–80.

van Dijk, Teun A. 1988. News as discourse. Hillside, NJ.: Lawrence Erlbaum.

Melléklet

A Magyar Nemzet és a Népszabadság vezető híreinek címei 2007 júliusában (A sor elején álló szám a napot jelöli.)

Magyar Nemzet Népszabadság

2. Gyurcsányék milliárdos üzlete Nincs lassítás

3. Széles körben bírálják a koalíciót Moszkva beszállna a pajzsba 4. Az államfőnek vétójoga van AB-döntés: Sólyom mérlegelhet 5. Nem ott, nem akkor és nem úgy? Az államfő visszautasította Horn Gyula

kitüntetését

6. „Kormánytag vagyok és meleg” A szomszéd füstje büdösebb 7. Akadozott az olajszállítás Súlyos vádak a rendőrség ellen a

tábornoki jelentésben 9. Horn és az államfő nénikéje Vasárnap – vásárnap 10. Egy népszavazást akarnak Eurókritériumok 2009-re?

11. Posták eladósorban Hatvan halott a Vörös Mecsetnél 12. Népszavazás: újabb trükk Betegen is dolgozunk

13. Vita a hamis adatokról A nyugdíjreform vesztesei 14. Hazánkat is elérte a felvásárlási láz Ukrán gáztározó Kapolyinak 16. Országos hőségriadó Forró hét várható

17. Veres tésztagyárát bérlik A MOL-védelem csúcsra járatta a pesti tőzsdét

157

18. Kóka mindent eladna Hőből is megárt a sok 19. Az abszolút rekord közelében Fidesz – Kálmán: döntetlen

20. Zavaros helyzetet teremtettek Elektronikus önrendelkezés: remek törvény, fél szabadság

21. Abszolút hőségrekord: 41,9ºC Életmentés saját zsebből 23. Erdőtüzek mindenfelé Hárommillióról 33 percben 24. Bővül a hazai drogpiac A doktorok másképpen csinálnák 25. Elvetett fejlesztések Otthon a bolgár ápolónők 26. Titkosítási lázban ég a kormány Eldőlt, ki lesz egyetemista 27. Uniós pénzek kérdőjelekkel Meghalt a Tour?

28. Újabb megszorítások jönnek Gráf, taps, pörkölt jövőre is

30. Pazarlás, blöff és gesztusok A vonatpótló busz is ritkul 31. Eltérített vizitdíj Egységáras mobilroaming

158

KABÁN ANNAMÁRIA