Bulvárlapok kora: a bűnügy mint botrány vagy szenzáció

A 19-20. század fordulóján Magyarországon is megjelentek a bulvárlapok. Létrejött egy széles olvasóközönség, akiket friss hírrel, szenzációval lehetett megfogni.

Buzinkay Géza kiemeli ebben a folyamatban a tömegközlekedés fejlődésének jelentőségét is. Mint írja: „A tömeg mint célpont jelen volt. A főváros fő útvonalain egy évtized alatt megnégyszereződött a közlekedési eszközök utasainak száma: 1896-ban már összesen 71,1 millió utas közlekedett – ami megközelítette a napi 200.000 főt.

Számukra készíteni lapot: Ez a nagyváros új kihívása.” (Buzinkay 1997: 83.) Engedélyezték emellett az utcai árusítást, rikkancsok alkalmazását is. Az első ízig-vérig bulvárlapnak az 1910-től jelentkező, Miklós Andor tulajdonában lévő Az Est című lapot tartják. De bizonyos fokú bulvárszemlélet, különösen a lapok színesebb rovataiban másutt is feltűnik.

A bűnügyi hírek szenzációs bemutatására tevődött a hangsúly, próbálják rejtélyesnek bemutatni az egyes eseteket. A szikár hírek mellett az érdekesebb bűnügyeket meglehetősen részletesen tárgyalják, mutatják be. Többször feltűnik a hírekben az igazságügyi-orvosi szakértő, bár erre már az 1870-es évek második felétől

17 Pesti Napló 1876. dec. 18. P.: 2.

135

volt példa¹⁸, elvétve, most nagyon gyakori. Egy reprezentatív példa (1934. október 27.

Pesti Napló):

„Félmeztelen női holttest a Dunaparton

Szívszélhüdés ölte meg az italos vagy elmebajos munkásasszonyt?

Pénteken hajnalban a Ferenc József híd pesti hídfőjénél a leapadt Duna kavicsos partján az arra haladó munkások egy női holttestet találtak. Vékony vászonruha volt csak rajta, mezítláb volt […] Dr. Vissy József rendőrkapitány utasítására a holttestet a törvényszéki orvostani intézetbe szállították, ahol dr. Kolbinger János rendőrfőorvos-tanácsos vizsgálta meg sebeit. A rendőrorvos megállapítása szerint a sérüléseket nem idegen kéz okozta, ütődéstől származtak. […] A főkapitányságon délután megpróbálták rekonstruálni az ismeretlen nővel történt eseményeket. […] Az ismeretlen nő a bonctani intézet tetemnézőjében fekszik, de péntek estig még senki sem jelentkezett, aki kereste volna. Valószínűnek tartják, hogy a Ferenc József híd környékén lakó munkásasszony.”

A rendőrségi hír megkonstruálása a rejtélyre épít. A történet középpontjában áll, s megpróbálják megfejteni, a rendőrség és a hírlapíró, aki tudósít minderről. Plasztikusan fogalmaz 1929-ben Székely Vladimir: „A betyár és pandúr modernizált játéka külön irodalommá nőtt, és a bűnriportoké minden érdeklődésünk. A ma hőse a detektív, a csendőr, a rendőr: a társadalmi rend képviselője” (közli: Dömötör 1930). Mivel igen mozgalmas és érdekes, ezért tovább él a rajtaütés-történet, már némileg a modernebb korhoz és tempóhoz igazítva, már üldözés-történetként.

„Halál, bosszú. Izgalmas betörőüldözés játszódott le ma éjszaka a Szondy utcában. A Szondy utca és a Rózsa utca sarkán betörők jártak egy baromfiüzletben és egy fehérnemű üzletben. 1800 pengő értékű árút és több levágott libát, csirkét zsákmányoltak. A rendőrőrszem észrevette az egyik betörőt, utána vetette magát. Ez menekülés közben eldobta zsákmányának egy részét, majd a Szondy utca külső részén beugrott egy villa kertjébe, hogy a rendőr ne tudja elfogni. Kerítésről kerítésre ugrált, és több helyen megsebezte magát. […] Az Andrássy út 112 számú villába detektívek mentek ki, akik megdöbbenve látták, hogy a terasz mozaikkövein két, vérrel írt szó áll. Halál, bosszú. Valószínűnek tartják, hogy a Szondy utcában

18 A Hon 1876. okt 31. P.: 2.

„Rejtélyes holttest. F. hó 9-én közöltük, hogy a légszeszgyár kiépítésénél az alapzat ásatásakor a földben egy férfitetem találtatott. A tetem orvosrendőri-boncoltatásánál kiderült, hogy az illető 20-40 éves lehetett, testén jó karban lévő vászoning volt „O” betű jeggyel, melynek belsejében T. betű van varrva, zsebében találtatott egy Turács Jánosra és más Kóka névre szóló számla.

Külerőszak nyomai a tetemen a nagymérvű ernyedés miatt nem voltak észlelhetők. Az általános nyomozások ez ügyben folyamatban vannak.”

136

elmenekült betörő az Andrássy úti villában bújt el, sok vért vesztett, aztán amikor magához tért, innen is elmenekült.”¹⁹

A hírekben oly módon is tükröződik egy korszak, hogy milyen típusú bűncselekmények a leggyakoribbak. A 20. század elejéig többnyire, lopásokról, rablásokról, gyilkosságokról lehetett olvasni. Emellett mindig bekerültek a csecsemőgyilkosságokról szóló hírek is, ezek őrizték meg legtovább szövegszerűen, az erkölcsi ítélet kimondását is.²⁰ De új típusú bűncselekményekről is hírt adott a sajtó.

Talán nem is a bűncselekmény volt új, hanem az elkövetők társadalmi státusza változott meg. Egyre több hír tudósít a fehérgalléros bűnözésről. Ennek legbotrányosabb példája a korban a frankhamisítási botrány volt, 1926 januárjában, mikoris Windischgraetz Lajos herceget is letartóztatták. A lapok a bűnügy ismertetése mellett részletesen kitértek olyan részletekre is, hogy mit viselt a herceg, amikor letartóztatták és a főkapitányság „intellektuális osztályának helyiségeibe kísérték”. A Friss Újság még rajzot is közöl a pillanatról, amikor kihallgatják a herceg alkalmazottait. Az ilyen típusú bűnözésről szóló hírek tipikus helyszíne a bíróság, hiszen ott lepleződik le hivatalosan az ügy. Lássunk egy példát!

„K. Huczik Elemér volt államtitkár büntetését 17 havi börtönre szállította le a Tábla.

K. Huczik Elemér ügyvéd, volt szegedi államtitkár ellen az ügyészség különböző bűncselekményekért eljárást indított. Huczik kijárásokra vállalkozott, kauciós alkalmazottakat közvetített és így egész sereg embert károsított meg. A törvényszék annakidején izgalmas tárgyaláson, – mert Huczik elmebetegséget szimulált – 23 rendbeli csalás címén ötévi szigorított dologházra ítélte. Ezt az ítéletet a Tábla Zachár tanácsa pénteken 17 havi börtönre mérsékelte és elrendelte Huczik szabadlábra helyezését. Az ítélet nem jogerős.”²¹

A szöveg bemutatásánál fontos felhívni a figyelmet arra a retorikai fordulatra, hogy a címadás – mely a polgári sajtó korában vált általánossá, de csak az 1890-es évektől különül el tipográfiailag is markánsan a szövegtől – mindig összefoglalást és figyelemfelkeltést ad. A hír lényegének kiemelése első lépés a hír szerkezetének megváltozása felé, melyet a szakirodalom részletesen tárgyal (Barthes 1971, Bell 1991, Békési 1974, 1982, van Dijk 1988a, 1988b), s a hírek fordított piramis szerkezetének neveznek. Retorikai kifejezésekkel élve azt is mondják, hogy kétszer kezdődik el a hír, mert az első mondatban szerepel sűrítve a lényeg, majd a második mondattól kezdik el előröl elmesélni a történetet, mintegy hátteret adva az első

19 Pesti Napló 1934. október 27. P.: 10.

20 Magyar Hírlap, 1877. január 16. P.: 3. „Szívtelen anya. Dózsa Zsuzsanna hajadon cseléd tegnap 9 hónapos csecsemőjét gyufa-oldattal megmérgezte, a szomszédok azonban észrevették és sikerült az ártatlan gyermeket megmenteni, ki orvosi ápolás végett kórházba szállítatott. Az anya ellen bűnügyi vizsgálat tétetett folyamatba.”

21 Pesti Napló 1934. okt. 27. P.: 10.

137

mondathoz. Ennek a hírszerkezetnek a kialakulása a magyar sajtótörténetben szorosan összefügg a címek kialakulásának történetével, s időszak tekintetében a 20. század első évtizedeire lehet datálni. Természetesen hírtípustól függ, hogy melyiknél jelent meg előbb, melyiknél később ez a szerkezeti forma.