Rosen, Sherwin
10. Az emberi tőke és a diszkrimináció
Végül meg kell említeni egy másik fontos megközelítést, mely némiképp hagyományosabb elméleti alapokon nyugszik. Ez a megközelítés azt vizsgálja, hogy az emberi tőke milyen szerepet játszik a férfiak és a nők bére közötti megfigyelt különbségben, de végső soron a munkaerőpiaci diszkrimináció kérdéseihez kapcsolódik. Az ezen a területen végzett kutatások szilárd empirikus számításokon alapulnak. A szóban forgó megközelítés elsősorban arra próbál magyarázatot találni, hogy a nők miért keresnek kevesebbet, mint a férfiak, még akkor is, amikor a foglalkozási státus és a munkával töltött idő különbségeit figyelembe vettük. Az egyik lehetséges magyarázat a nőkkel szembeni munkaerőpiaci diszkrimináció. Azonban sokkal rejtettebb erők is működhetnek.
Mincer és Polachek (1974[p2bib_50]) kidolgozott egy alternatív magyarázatot arra a megfigyelésre alapozva, hogy a nők jövedelem—tapasztalat görbéje laposabb, és sokkal kisebb növekedést mutat az életpálya során, mint a férfiaké, és ezt azzal a jól ismert ténnyel magyarázták, hogy a nők az otthoni munkamegosztásból, a gyermekszülésből és a gyermeknevelésből adódóan hagyományosan kevésbé kötődnek munkahelyükhöz.
Egy befektetés értéke hasznosításának arányában növekszik. Vegyünk két személyt: az egyik intenzív módon, a másik kevésbé intenzív módon kívánja felhasználni megszerzett képzettségét. Tegyük fel továbbá azt is, hogy a képzettség megszerzésének költsége nagyjából független későbbi felhasználásától. Tehát a befektetés hozadékrátája az intenzív felhasználó esetében nagyobb, és így ő többet fog a képzésébe befektetni. Mindezt úgy alkalmazhatjuk a nők és a férfiak közötti bérkülönbségre, ha a képzettség hasznosításának intenzitását összekapcsoljuk az egyén mint munkaerő elkötelezettségével és a ledolgozott órák számával. Amennyiben a férjezett nő mind a piacon, mind pedig a háztartásban dolgozik, az a tendencia érvényesül, hogy a munkaerőpiaci képzettségekbe kevesebbet fektet be, mint a munkaerőpiacon kívül hasznosítható képzettségekbe. Adottnak tekintve a házasság uralkodó intézményét, ennek épp az ellenkezője igaz a férfiakra.
Ezek az eltérő ösztönzők magyarázattal szolgálhatnak a férfiak és a nők jövedelemmintái közötti különbségre éppúgy, mint a férfiak magasabb átlagbérére. A női munkaerő-kínálat vizsgálatai alátámasztják ezt, meggyőző bizonyítékokat nyújtva arra, hogy a férjezett nők munkaerőpiaci tevékenységét komolyan korlátozzák gyermekneveléssel összefüggő feladataik. Mincer és Polachek közvetlen empirikus alátámasztást is nyújtott, bebizonyítva, hogy azoknak a nőknek a jövedelme, akik sohasem voltak férjnél, megközelíti a férfiak jövedelmét.
Jelenleg is komoly kutatások folynak ezekkel az elméletekkel kapcsolatban (lásd például Journal of Labor Economics, 1985). Az emberi tőkét hangsúlyozó megközelítés annyit kétségkívül megmutat, hogy ezek a
kérdések bonyolultabbak annál, mint első látásra tűnnek. De azért van még jó néhány megoldatlan kérdés.
Annak ellenére, hogy az elmúlt két évtizedben jelentősen növekedett a nők munkaerő-piaci részvétele, a férfiak és a nők egymáshoz viszonyított bére még nem változott jelentősen az Egyesült Államokban, bár bérük sok országban már megközelíti a férfiakét. Ez részben talán annak tudható be, hogy a különböző országokban eltérő jelentőségű a kormányzati szektor a nők munkaadójaként, és egyes országokban törvénybe foglalták, hogy a férfiaknak és a nőknek azonos munkáért egyenlő bért kell fizetni. A kérdésre azonban még nem született határozott válasz.
E tanulmány kezdetén említettem, hogy az emberi tőke elméletének fejlődése részben a gazdasági növekedés forrásainak, részben pedig a gazdasági jutalmak elosztásának vizsgálatából indult ki. Jelentős fejlődés ment végbe mindkét területen. E két területet azonban még nem sikerült világosan összekapcsolni. A jövőbeni kutatásnak meg kell birkóznia azzal a kérdéssel, hogy az emberi tőke megszerzésére sarkalló magánösztönzők hogyan befolyásolják a produktív tudás társadalmi készletének elérhetőségét, és hogy a társadalmi tudásban lezajló változások hogyan öltenek testet a következő nemzedékek képzettségében.
Bibliográfia
[p2bib_66] Ashenfelter, O.. Estimating the effect of Training programs on earnings. Review of Economics and Statistics 60(1), február. 1978. 47-57. . .
[p2bib_67] Becker, G.. Human Capital. 1964. 1975. 2. kiad.. Columbia University Press. New York.
[p2bib_68] Becker, G. és Tomes, N. An equilibrium theory of the distribution on income and intergenerational mobility. Journal of Political Economy 87(6) december. 1978. 1153-89.
[p2bib_69] Ben-Porath, Y.. The production of human capital and the life cycle of earnings. Journal of Political Economy 75(4), 1. rész, augusztus. 1967. 352-65.
[p2bib_70] Blaug, M.. The empirical status of human capital theory: a slightly jaundiced survey. Journal of Economic Literature 14(3) szeptember. 1976. 827-55.
[p2bib_31] Chiswick, B.. The effect of Americanization on the earnings of foreign-born men. Journal of Political Economy 86(5) október. 1987. 897-921.
[p2bib_32] Denison, E.. The Sources of Economic Growth in the United States and the Alternatives Before Us.
1962. Committee for Economic Development. New York.
[p2bib_33] Dublin, L. és Lotka, A.. The Monetary Value of a Man. 1930. Ronald Press. New York.
[p2bib_34] Fogel, R. és Engerman, S.. Time on the Cross. 1974. Little, Brown. New York.
[p2bib_35] Freeman, R.. The Market for College-Trained Manpower. 1971. Harvard University Press.
Cambridge, Mass..
[p2bib_36] Freeman, R.. The Overeducated American. 1976. Academic Press. New York.
[p2bib_37] Friedman, M. és Kuznets, S.. Income from Independent Professional Practice. 1954. Princeton University Press. Princeton.
[p2bib_38] Galenson, D.. White Servitude in Colonial America. 1981. Cambridge University Press. Cambridge.
[p2bib_39] Griliches, Z.. Notes on the role of education in production functions and growth accounting. In: L.
Hansen (szerk.) Education, Income and Human Capital. 1970. National Bureau of Economic Research.
New York.
[p2bib_40] Griliches, Z.. Estimating the returns to schooling: some economic problems. Econometria 45(1), január. 1977. 1-22.
[p2bib_41] Hanushek, E.. A Reader's Guide to Educational Production Functions. 1977. Institution for Social Policy Studies, Yale University.
[p2bib_42] Kendrick, J.. The Formation and Stocks of Total Capital. 1976. National Bureau of Economic Research. New York.
[p2bib_43] Knight, F.. Diminishing returns from investment. Journal of Poitical Economy 52, március. 1944.
26-47.
[p2bib_44] Lillard, L. és Willis, R.J.. Dynamic aspects of earnings mobility. Econometrica 46(5), szeptember.
1978. 985-1012.
[p2bib_45] Marschall, A.. Principles of Economics. 1920. 1930. 8. kiad.. Macmillan. London.
[p2bib_46] Michael, A.. Measuring non-monetary benefits of education: a survey. In: W. McMahon és T. Ceske (szerk.) Overcoming Inefficiency and Inequity. 1982. University of Illionos Press. Urbana.
[p2bib_47] Miller, H.. Annual and lifetime income in relation to education, 1929-1959. American Economic Review 50, december. 1960. 962-86.
[p2bib_48] Mincer, J.. Investment in human capital and personal income distribution. Journal of Political Economy 66, augusztus. 1958. 281-302.
[p2bib_49] Mincer, J.. Schooling, Experience and Earnings. 1974. Columbia University Press. New York.
[p2bib_50] Mincer, J. és Polachek, S.. Family investment in human capital: earnings of women. Journal of Political Economy 82(2), II. rész, március-április. 1974. S76-S108.
[p2bib_51] Paglin, M.. The measurement of trend of inequality: a basic revision. American Economic Review 65(4), szeptember. 1975. 589-609.
[p2bib_52] Petty, W.. Political Arithmetric. In: C. Hull (szerk.) Economic Writings of Sir William Petty, 1.
kötet. 1676. 1899. Cambridge University Press. Cambridge.
[p2bib_53] Rosen, S.. Human capital: a survey of empirical research. In: R. Ehrenberg (szerk.) Research in Labor Economics, 1. kötet. 1977. JAI Press. Greenwich, Conn..
[p2bib_54] Rosen, S.. The theory of equalizing differences. In: O. Ashenfelter és R. Layard (szerk.) Handbook of Labour Economics. 1985. North-Holland. Amsterdam.
[p2bib_55] Sahota, G.. Theories of personal income distribution: a survey. Journal of Economic Literature 16(1), március. 1978. 1-55.
[p2bib_56] Schultz, T.. Investment in human capital. American Economic Review 51, március. 1961. 1-17.
[p2bib_57] Schultz, T.. The value of ability to deal with disequilibria. Journal of Economic Literature 13(3), szeptember. 1975. 827-46.
[p2bib_58] Smith, A.. An Inquiry into the Nature and Causes of the Wealth of Nations (Magyarul: A nemzetek gazdagsága. Budapest: KJK, 1992). 1776. 1947. Modern Library Edition. Random House. New York.
[p2bib_59] Spence, M.. Job market signaling. Quarterly Journal of Economics 87(3), augusztus. 1973. 355-74.
[p2bib_60] Walsh, J.. Capital concept applied to man. Quarterly Journal of Economics 49, február. 1935. 255-85.
[p2bib_61] Welch, F.. Education in production. Journal of Political Economy 78(1), január-február. 1970. 35-39.
[p2bib_62] Welch, F.. Ability test and measures of differences between black and white Americans. 1976. Rand Corporation.
[p2bib_63] Welch, F.. Effects of cohort size on earnings: the baby boom babies' financial bust. Journal of Political Economy 87(5) II. rész, október. 1979. S65—S97.
[p2bib_64] Willis, R.. Wage determinants: a survey and reinterpretation of human capital earnings function. In:
O. Ashenfelter és R. Layard (szerk.) Handbook of Labour Economics. 1986. North-Holland.
Amsterdam.
[p2bib_65] Willis, R. és Rosen, S.. Education and self-selection. Journal of Political Economy 87(5), II. rész, október. 1978. 565-597.