A EBEÉ és az EBESZ egyéb dokumentumai

a) Az EBEÉ 1989. évi bécsi záródokumentuma megerősítette az emberi jogok védelmének szükségességét és pontosította az 1975-ös Záróokmány rendelkezéseit, (elsősorban a vallásszabadság, az önkényes letartóztatással, fogvatartással kapcsolatos garanciák, a halálbüntetés kérdésében) létrehozta a Helsinki Záróokmány ellenőrzési rendszerét, amely négylépcsős ún. „monitorrendszert” állított fel.²²⁰ Ennek legfontosabb jellemzői a következőkben foglalhatók össze:

• A részes államok információkat cserélnek az EBEÉ emberi dimenziójára vonatkozó kérdésekben,

• kétoldalú találkozókat tartanak, hogy megvizsgálják és megoldják az e körbe tartozó kérdéseket – ideértve az egyes konkrét helyzeteket és az egyedi eseteket.

• Bármelyik állam diplomáciai csatornákon más államok figyelmébe ajánlhat az EBEÉ emberi dimenziójára vonatkozó helyzeteket és eseményeket,

• bármelyik állam az EBEÉ-találkozókon tájékoztatást adhat az információcserékről, valamint az egyes helyzetekről és egyedi esetekről.

b) A tisztán diplomáciai úton megvalósuló „monitorrendszer” mellett az 1991. évi moszkvai találkozón felállították a Demokratikus intézmények és emberi jogok irodáját (Office for Democratic Institutions and Human Rights), amely varsói székhellyel működik, és tevékenységi körébe tartozik többek között az emberi jogok terjesztése

autonómiát támogató álláspontja miatt. Forrás: Lapunk főmunkatársát kitiltották Romániából. Magyar Nemzet, 2004. március 1, 1. o. http://mn.mno.hu/print.mno?type=2&id=206685&rvt=2&t=undefined (2005. április 14.); valamint az ukrán Georgij Gongadze brutális meggyilkolása, aki a 2000-ben Ukrajnában hatalmon lévő politikusok korrupciós ügyeit tárta fel. Az akkori ellenzéki pártok Leonyid Kucsma volt elnököt tartották a felbujtónak. Forrás: Megtalálták a lefejezett ukrán újságíró gyilkosait.

Origo, 2005. március 1, kedd, 16:37. http://origo.hu/nagyvilag/20050301megtalaltak.html (2005. április 14.)

220 Lásd: http://www.osce.org/documents/mcs/1989/01/16059_en.pdf (2005. október 22.)

mellett a választások tisztaságának, valamint a helsinki folyamat céljai megvalósulásának ellenőrzése.

c) Az 1990 júniusában Koppenhágában tartott csúcstalálkozó eredményeképpen megszületett záródokumentum a korábbiaktól eltérően már bővebben is kitér a sajtószabadság biztosításának kötelezettségére. A dokumentum szerint: a résztvevő államok megerősítik, hogy:

• „Mindenkinek joga van a szólásszabadsághoz, beleértve a kommunikációhoz való jogot. Ez a jog magában foglalja a véleményformálás, az információ és eszmék befogadása és átadása szabadságát a közhatóságok általi beavatkozástól mentesen, valamint a határokra való tekintet nélkül.

• Ezen jog gyakorlása csak olyan korlátozásoknak vethető alá, amelyeket törvény határoz meg, és amelyek megfelelnek a nemzetközi normáknak.

Így például semmilyen korlátozást nem érvényesítenek bármely fajta dokumentum sokszorosítására szolgáló eszközök igénybevétele és használata tekintetében, amennyiben tiszteletben tartják a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat, beleértve a kiadói jogot;”

• A moszkvai dokumentum az emberi jogok nemzetközi jogban betöltött szerepét illetően is fontos megállapítást tett, hangsúlyozva, hogy a visszavonhatatlan emberi dimenziós kötelezettségvállalások minden résztvevő állam közvetlen és legitim érdeklődési körét képezik, és nem tartoznak valamely állam kizárólagos belső joghatósági körébe.²²¹

d) Az 1990. november 19-21-i párizsi csúcstalálkozó eredményeképpen fogadták el a „Párizsi Charta az Új Európáért” című dokumentumot, amelynek első fejezete „Az emberi jogok, a demokrácia és a jog uralma” címet viselte. A Charta aláírói

221 Freedom of expression, free flow of information, freedom of media. CSCE/OSCE Main provisions 1975-2001. A Médiaszabadság EBESZ-megbízottjának kiadványa, 2001. http://osce.org/fom (2005. április 22.) 14. o.

megerősítették, hogy „megkülönböztetés nélkül minden egyénnek joga van a gondolat, a lelkiismeret és vallás vagy a hit szabadságára, a szólásszabadságra”²²².

e) Az 1991. júliusi krakkói, az EBESZ-tagállamok kulturális örökségéről szóló konferencián a résztvevő államok vállalták a véleménynyilvánítás szabadságának a kultúra területén való biztosítását, és vállalták, hogy csupán a törvényekben biztosított esetekben fognak korlátozást bevezetni.²²³ A szimpózium során az államok kifejezték elkötelezettségüket a művészet és a kultúra szabadságát illetően, és kijelentették, hogy az írott művek kiadását, a zenei, színházi és audiovizuális művek bemutatását és sugárzását, valamint a képzőművészeti alkotások bemutatását az államok nem fogják akadályozni vagy megzavarni, kivéve, ha a korlátozásokat a hazai jogszabályok írják elő, és teljes mértékben megfelelnek a nemzetközi standardoknak (international standards).

A résztvevő államok kifejezésre juttatták abbéli meggyőződésüket is, amely szerint a művészet és a kultúra területén a gondolatoknak az államoktól független terjesztése segíti a pluralizmus, valamint a kifejezés szabadságát. ²²⁴

f) Az EBEÉ szakértőinek 1991. évi genfi találkozóján fogalmazták meg a nemzeti kisebbségek számára az államok által a médiában biztosítandó jogokat, amelynek megfelelően a médiához való hozzájutás tekintetében „az államok senkivel szemben sem alkalmaznak etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási alapú hátrányos megkülönböztetést”, továbbá a médiumok számára elérhetővé teszik azon információkat, amelyek segítségükre lehetnek, hogy műsoraikban figyelembe vegyék a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságát.²²⁵

222 Párizsi Charta az új Európáért. A Külügyminisztérium fordítása. In: Nemzetközi szerződések… 71. o.

223 A Médiaszabadság EBESZ-megbízottjának jelentése, 2001. (2005. március 12.) http://www.osce.org/fom (2005. április 21.)

224 I. m. (Freedom of expression, free flow of information, freedom of media). 13. o.

225 A megállapítás a kisebbségi jogok „egyéni”, illetve „kollektív” értelmezése tekintetében lehet figyelemre méltó, ugyanis a szöveg itt egyértelműen a kisebbség, mint csoport jogaira, és önazonosságára utal. „(VII.2) In access to the media, they (the participating States) will not discriminate against anyone based on ethnic, cultural, linguistic or religious grounds. They will make information available that will assist the electronic mass media in taking into account, in their programmes, the ethnic, cultural, linguistic and religious identity of national minorities.” Az EBEÉ nemzeti kisebbségi szakértőinek genfi találkozóján született dokumentum, i. m. 14. o.

g) Az 1991. évi, az EBESZ emberi dimenziójával foglalkozó moszkvai találkozón a független médiát a szabad és nyitott társadalmak elengedhetetlen elemének tekintették, amelynek ugyanakkor korlátozhatatlan joga van a külföldről származó információkhoz való hozzájutásra. Az EBEÉ „Emberi dimenziója Konferenciájának”

1991 októberi moszkvai találkozóján született dokumentuma szerint a résztvevő államok ismételten hitet tesznek a véleménynyilvánítás szabadsága mellett, ugyanakkor elismerik, hogy a „szabad média nélkülözhetetlen a szabad és nyílt társadalom számára, és a felelősségre vonható kormányzati rendszerek különösen fontosak az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelme szempontjából.”²²⁶ A határokon átnyúló információáramlás korlátozását a törvényhez kötöttségtől és nemzetközi standardoknak való megfelelőségtől tették függővé. A média függetlenségének és a független média egyenlő elbánásban részesítésének hangsúlyozása a 90-es évek elejének viszonyait tükrözi, a későbbiekben a hangsúly áttevődik a magántársaságok megjelenése okozta problémák megoldására. Lényeges eleme továbbá a záródokumentumnak az újságírók hivatásgyakorlásának minden körülmények közötti biztosítása is, valamint veszélyes helyzetekben való védelmük biztosításának kötelezettsége.²²⁷

h) A 90-es években a közép- és kelet-európai térségben zajló privatizációs hullám a média területét is elérte; a médiumok többsége ezáltal a közvetlen állami, vagy kormányirányítás alól kikerülve gazdasági társaságok tulajdonába került. A sajtószabadság törvényi feltételei kialakításának időszakát követően új problémák merültek fel, amelyek közül említést érdemel a szerkesztői függetlenség kérdése a kereskedelmi és közszolgálati csatornák esetében, valamint az állami beavatkozások jogszerűsége. Ez utóbbira ma a terrorizmus elleni világméretű küzdelem ad indokot a kormányok számára. Az 1991. évi oslói szakértői értekezlet jelentése a változatos és

226 „26. They further recognize that independent media are essential to a free and open society and accountable systems of government and are of particular importance in safeguarding human rights and fundamental freedoms.” Az EBEÉ „Emberi dimenziós Konferenciájának” 1991. októberi moszkvai találkozója dokumentuma, i. m. 14-15. o.

227 Uo.

független műsorszórási rendszerről megállapította, hogy az minden demokráciában lényeges szereppel rendelkezik,²²⁸ a jelentés ugyanakkor jelentős elmozdulást mutat a médiát korlátok közé szorítani kívánó államok bizonyos esetekben történő beavatkozási jogának kiterjesztését illetően. Az oslói értekezlet jelentése szerint ideális esetben a gazdasági körülményeknek biztosítaniuk kell a tökéletes szerkesztői függetlenséget, ugyanakkor kifejtették, hogy egyes esetekben szükség lehet az állami beavatkozásra, a sajtó sokféleségének biztosítása céljából. A szakértők álláspontja szerint figyelembe kell venni azt is, hogy a sajtó és a műsorszórási rendszer az adott állam kulturális önazonossága részét képezi.²²⁹

i) Az 1993. évi római tanácsi találkozó résztvevői aggodalommal utaltak a növekvő nacionalista megnyilvánulásokra, valamint a területi terjeszkedési politikára, a rasszizmusra, a sovinizmusra, az idegengyűlöletre és az antiszemitizmusra, mint olyan tényezőkre, amelyek egyenesen ellentmondtak az EBEÉ alapelveinek és állásfoglalásainak. Elutasítva a fenti jelenségeket, a miniszterek megállapították, hogy azok erőszakhoz, erőszakos elszakadási kísérletekhez, etnikai viszályhoz, legrosszabb esetben tömeges deportálásokhoz, etnikai tisztogatáshoz és ártatlan polgári személyek elleni erőszakhoz vezethetnek.²³⁰

j) A fenti megállapításokat erősítette meg az EBEÉ/EBESZ budapesti találkozója 1994-ben, egyúttal a résztvevő államok vállalták, hogy továbbra is előmozdítják az ellenük irányuló hatékony intézkedéseket, amelynek érdekében belső jogszabályokat alkotnak, valamint erőfeszítéseket tesznek az e tárgyban fennálló törvényi rendelkezéseik hatékony alkalmazására. A résztvevő államok ismételten megerősítették, hogy a független és pluralisztikus média elengedhetetlen a szabad és nyitott társadalom számára, elítélték az újságírók elleni támadásokat és zaklatásokat.

228 „A diverse and independent press and broadcasting system has a vital role to play in any democracy.” I. m. 15.

o.

229 (II.27) Ideally, economic conditions should guarantee complete editorial independence. It was, however, pointed out that State intervention could sometimes be necessary in order to protect the diversity of the press. In this context, it was mentioned that one should also take into account that the press and broadcasting system are parts of the cultural identity of a country. EBEÉ szakértői szeminárium a demokratikus intézményekről, oslói jelentés az EBESZ számára. I. m. 15. o.

230 A EBEÉ római tanácsi döntései „Az EBEÉ és az új Európa – biztonságunk oszthatatlan” „Decisions of the Rome Council Meeting, CSCE and the New Europe – Our security is indivisible”. X. 1. bek. i. m. 16. o.

Megjegyezték, hogy a gyűlölet és az etnikai feszültség szítása a médiában – különösen amennyiben azt a kormány valósítja meg – a konfliktusokra való korai figyelmeztetésnek tekinthető.²³¹

2.2.2. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet