Eítűnt magyar paraszteposz (Kommentárok a küiföidi variánsokhoz)

Az a Raíaíon magyar változata nem maradt fenn, a filmet az elmúlt évtizedekben a német változatból ismertük, melytől a nemrégiben hazakerült francia verzió jelentősen eltér. A film koncepciójának fenti rekonstrukciója a német változaton alapul. Fejős nem szerette a francia változatott^, mely - a némettel ellentétben - jelentősen átalakította eredeti művét.

A francia változat a természet képeinek interpretálatlan fenségével, mítosztalan pompájá­

val indul. A francia filmben csupán a zene kíséri a balatoni hajnal képeit, míg a németben pate- tikus narrátorhangot hallunk: az „Ungarmensch" szívében, mondja a hang, a szemet-szemért, fogat-fogért törvénye küzd a szerelemmel. A francia változatban nem esik szó hűtlenségpróbá- ról, melyet a német az „Ungarmensch" népszokásaként ismertet.

A francia verzió cselekménye verekedéssel indul. Egymásra támadó, ütköző csónakokban küzdenek a halászok a halban gazdag területért. A verekedés a szöveglista tanúsága szerint a magyar változatban is benne volt; bár a néma jelenetnek nincs írásbeli dokumentuma, következ­

ményét, a csendőrőrsi jelenet hosszú dialógját a magyar listán is megtaláljuk. A német verzió­

ból mind a verekedés, mind a csendőrőrs hiányzik.

A német változatban a cselekményt indító gyilkosságot temetés követi. Ugyanaz a képsor, amely a francia verzióban a film hősének temetése lesz a film végén, az eredetiben egy mellék- szereplő, vadorzó Szabó temetése. Ennek ellenére itt is fontos motívum. A pap a gyűlöletet, meghasonlást és széthúzást dorgálja, s Istenhez fohászkodik, kérve, hogy az ellenségeskedő csa­

ládok két fiatalja szívében ébressze fel a szeretet szikráját. Kovács Mari és Szabó Mihály, az ellenségeket szétválasztó sír felett, összenéz. A francia változat a prédikáció kiküszöbölésével felszámolja az egyéni és nemzeti sors párhuzamaira irányuló asszociációk indítékát. A franciák kiirtják, míg az eredeti koncepció megkettőzi a folklorizáló metafizikát: a természet és a létharc szigorú kényszertörvényeit képviselő Balaton tiltja a lázadó szerelmet és szétválasztja, szembe­

állítja a családokat, az „ég" ezzel szemben a szerelmet játssza ki a föld, a tó és a végzet akarata ellen.

A német változat temetési képsora helyét foglalja el a franciában a csendőrőrsi jelenet, melyben a kerületi ügyész felelősségre vonja a csendőrparancsnokot, amiért nem képes féken tartani a rivalizáló klánokat. A francia filmben az ügyész telefonja foglalja össze a megértéshez szükséges információkat, melyeket a német verzióban a paptól kaptunk meg. A magyar filmben a temetés a csendőrjelenetet követi. Ez a változat kétszer adja meg a cselekményindító informá­

cióanyagot.

A francia változatban a Kovács- és Szabó-családok együtt bérlik a halászterületet, de nem férnek meg rajta. A Kovács-család embere megöli a másik fél egyik halászát, s a győztesek a vesztes családot a bérletből is kizárják. A németben a bérlet eleve Kovácséké, akik vadorzó Sza­

bót gyilkolnak. A felül levők előnye e változatban eredendő. A különbségekkel dacoló szerelem ez esetben nagyobb ugrást jelent. A német változatban, mely a gyilkossággal indít, azért is szük­

séges a prédikáció, mert hiányzik az összeférhetetlenség és meghasonlás drámai megjelenítése, a halászok első verekedése. A francia változatban a csendőrjelenet előtt verekedést, utána gyil­

kosságot látunk, megkettőződik a nyitó konfliktus, de mivel nincs temetés, a gyilkosságot a bú­

csú követi, a kegyetlenség kitörését az örömök revüje ellenpontozza. Az önelégült parádézás ke­

gyetlenebbnek hat, ha a gyász kiiktatásával követi a gyilkosságot.

A csekélynek látszó különbségek más-más irányba terelik a néző gondolatait. A német va­

riánsban a közösség bűne, a széthúzás teszi tönkre az embereket, a franciában maga a tulajdon.

Miután a francia változatban Kovácsék legyőzték Szabóékat s ezzel felmondják a természet kö­

zös kiaknázására irányuló szövetséget, az egyenlőtlenné lett társadalom felső kasztja gyilkos­

ként jelenik meg. A különbség születése magyarázza a gyilkosságot.

A cselekmény indulásakor mindkét verzióban a Szabó-család a vesztes, így a katasztrófa a győztes családot sújtja, a felelősség és vele a tragédia is az övék.

A búcsú, a késeket válogató férfiak néma fenyegetéssel terhes hetyke virtusa és a késekkel ellenpontozott másik téma, a nő kíváncsi tekintete (egy elválasztó és egy összekötő motívum), mindkét változatban azonos szerepet játszik. A német változatban a temetésen, a franciában a búcsún bontakozik ki a tekintetek mérkőzése, az egymást figyelő emberek egymásra ítélt

kerin-gése egy zárt világban. A lány Mihályt nézegeti. Kovács Jani a szemező párt figyeli, míg az öreg Kovács aggódva szemléli a fiatalok nemkívánatos irányba fejlődő viszonyát. Mihály már átad­

ná a mézeskalácsot, amikor az apa közéjük lép, hogy elvezesse a lányt.

A búcsút követő Szent István napi bál szembesíti a férfiakat. A társadalomban vesztes Sza­

bó a szerelemben nyertes. Szabó Mihály büszkébb, merevebb, míg a nagyobb hatalmú Kovácsék sarja tétovább, érzékenyebb. A hatalmat, fölényt gyilkossággal megerősítő Kovácsék jelennek meg békepártként, az öreg Kovács fékezi meg a kirobbanni készülő verekedést. Az a fél véli, hogy elég volt a vérontásból, aki épp fölül van s így az ő vére kerülne sorra. Ez az öreg Kovács békülékenységének lényege, míg Kovács Janié magasabbrendű motívum, morális szelídülés.

A leendő házaspár férfi illetve nőtagjának súlya a két változatban nem egyforma. A német verzióban öreg Kovács a Szent István-napi összeütközést követően felajánlja édeslányát nevelt fiának. Janinak. A francia verzióban az apa előbb nevelt lányával beszél, a lánynak ajánlja fel a házasságot. Mari lelkes mosollyal feleli: „Én megteszek mindent, amit maga kíván” A jelenet a magyar verzióban is megvan. „Ahogy maga gondolja” - feleli a lány. Lehetséges, hogy a je­

lenet a német verzióban is megvolt, csupán kikopott.

A német változatban nyáron megbeszélik, hogy ősszel kihirdetik a fiatalokat, a franciá­

ban öreg Kovács nyáron csak a lánnyal beszél, a vőlegénnyel szüretkor történik a megegyezés.

A Janinak szánt lány mindkét filmben elcsalja az ifjú Szabót a szőlőbe, de a két szerelmi jelenet drámai értéke az eltérő kontextusokban különböző. Mihály átadja a mézeskalácsot a szőlőben, a lány pedig csókot ad neki. De a Janinak szánt lány a francia változatban a szerelmi jelenet ide­

jén még nem elígért lány. A francia Mari még nem menyasszony, öreg Kovács csak az ily mó­

don ártatlannak minősülő csók után ajánlja fel lányát Janinak. Az öregember elkésve ajánlja fel a fiatalnak hatalmát, birodalmát és leányát. A lány, aki nyáron még igent mondott, miután a csókjelenet tudatosítja szerelmét, nem ismétli meg az igent. A férfiak megegyezését a lány be- szólítása követi, aki, miután előbb a másikat csókolta, hallgat. A német változatban, ahol Jani lánykérése megelőzi a szüretet, a lány hallgatása, cselekményszení indoklás híján, kegyetlenebb és kínosabb.

A német verzióban Mari saját eljegyzéséről szökik Mihállyal a szőlőbe. A Marit kereső Jani kiáltására rebben szét a pár. A kiáltást a francia verzióban is halljuk, de itt a lányt nem el­

jegyzésre szólítják, ajelenetnek nincs folytatása, a kiáltásnak sincs drámai súlya. Több alkalom­

mal feltűnik a francia változat másodlagossága. Mari pl. a francia változatban is a szőlőből jön elő a kihirdetésre, holott csak a német verzióban tartózkodott a szőlőben.

A szüretet mindkét filmben az esküvő követi. Az engedelmes Mari halott arccal táncol lakodalmán. Az apa mindenek felett ott magasodó, ügyelő királyi jelenlétének felel meg bábsze­

rű leánya mozdulatlan börtönarca. A lakodalmi képsorban tűnik fel, hogy a film alaphelyzete A falu rossza megfordítása. A falu rosszában nevelt lányát adja a gazda fiához, itt édeslányát ne­

velt fiához. Mihály, akárcsak A falu rosszában Göndör Sándor, dühödten mulatozik, midőn sze­

relme a jobbmódú férfival üli nászát. Az esküvői rituálénak verekedés a vége. A fiatal pár bevo­

nul a házba. Szabó Mihály pedig összetöri a kocsmát. Mihály lázadása a film elején rombolás az ünnepen. Mari lázadása a film végén ölelés a viharban.

A német verzió Marija, míg a szerelmes férj boldogan falja az ebédet, Mihályra néz. Páger alakja homályos folttá válik az előtérben, a kép a másikra, az arrébb csoportosuló rivális csoport középpontjára, Mihályra élesedik. „Könnyű szeretőt találni.. - halljuk a pihenő, nótázó halá­

szok dalát. A francia változatból eltűnik a tekintetkontaktus s az átfókuszolás Janiról Mihályra.

Jani itt csak arra figyel fel, hogy Mihály nézi a feleségét. A délelőtt még teli hálók azonban ebéd után a francia változatban is üresek. Újra és újra bemerítik a hálót. A tó megtagadja a halásznép táplálását. A német verzió a feleséget vádló halászok megjegyzéseit szaporítja. „Valami nincs rendben a feleségével ” - pusmognak a halászok. A német verzió Marija bűnösebb mint a

mási-ké, de ha a nő szerelmi vétkét a pap film eleji fohásza idézi fel, úgy az egyén elkerülhetetlen vét­

kei az közösség üdvét szolgálják. Mindkét változatban ingadozik a bűn fogalma. Egy tekintet, egy futó csók a házasság előtt, önkénytelenül összekapaszkodó ölelés a katasztrófa csúcspont­

ján. Óvatlan pillanatok görcsei, reflexei. Ha a Balaton élve ad vissza s ezzel bűntelennek nyiIván ít, akkor a tó hűtlenségfogalma más mint az embereké. Az egyik kérdés az, a kétfelé elkötele­

zett asszony kihez legyen hű. Erre később válaszolhatunk. A másik kérdés, hogy hol kezdődik a hűtlenség. Ebben a tekintetben az emberek türelmetlenebbek mint a természet. Álláspontjuk érthető, csak a felszínt látják, a látható alapján ítélhetnek. Nem tudhatják, vannak-e titkai az asz- szonynak. A tó válasza az emberek kérdésére, hogy legfeljebb a magát kettőnek ajándékozó asz- szony odaadása lenne az elkerülhető vagy elkerülhetetlen, kártékony vagy hasznos bűn, nem a vágy, s a látottaknál több nem történt.

„Nem jól megy ez a házasság.” - mondják a francia változatban is, a hálók üressége azon­

ban itt alig érthető, mert az asszony nem bűnös. Amennyiben bűnről beszélhetünk, a francia vál­

tozatban a nő felmentése beárnyékolja a férfi szerepét. Egyik filmben a női hűtlenség, másikban a férj féltékenysége miatt üresek a hálók, egy mai filmben pedig azért haragudna a Balaton, mert a Kovács-családnak az újabb idők filmjében már nem lenne joga Mari testének monopolisztikus birtokára (ahogy a legjobb halásztenilet kisajátítására sem: a párhuzam Fejősnél is megvan, így a Balaton haragja Mari testének tiltakozása is lehet, a tó nem ad halat. Mari pedig nem szül a nem kívánt férfinak). Mert nem nyílik meg Mari, a tó mélye is bezárul.

A francia változat lehetősége Mihály István és Fejős, a film írója és a rendező közötti kon­

cepcionális eltérésen alapul. Míg Fejősnél Mária kacér tekintettel provokálja a tiltott hímet, az eredeti szüzsében belenyugvón elfogadja az apa, a tradíciók és a sors akaratát. „Mária tehát egy végső szép, fájdalmas jelenetben búcsút vesz Mihálytól és oltár elé lép Jánossal, kinek azontúl hűséges és engedelmes felesége lesz” - olvassuk a szüzsében 434. A szüzsé a nő ártatlanságát hangsúlyozza: „Mihály és Mária nem is találkoznak többé, és mégis az asszony hűségét egy nap szájára veszi a pletyka ”433 Mihály István halászai a ki nem mondott, ki nem élt, elbúcsúztatott és a hősnő részéről talán már el is feledett egykori ábrándot, leányálmot büntetik, még az áb­

rándnak sem tudván megbocsátani a klánhűség megsértését.

A francia változatban az esküvő előtt Mihály, a szerető issza le magát, esküvő után Jani, a férj. Mindkettő üveget tör, asztalt borít. A német változatban a férj egyenesen haza rohan a tópartról, hogy kidobja feleségét, a franciában előbb beül a kocsmába, s részegen dülöng haza feleségéhez. Az előbbi filmben a nő bántalmazását a kifejezettebb szex, az utóbbiban a bor, a férfi részegsége motiválja. A német változatban a gyanú alapossága s a szóbeszéd, a halászok vádja indokolják a férfi tettét, a franciában csak az alkohol. Miután a francia film nem kompro­

mittálta eléggé a feleséget, a rátámadó férj gorombaságát sokkalta kegyetlenebbnek érezzük.

A részeg ember garázdasága! (Ezúttal is lehetséges, hogy a viszonylag rövid, hiányos kópiából a kocsmai képsor kikopott. Az értelmezésen ez sem változtat, mert a halászok direktebb vádjai csak a német változatban motiválják a férj durvaságát.) Az eredeti szüzsé koncepciója ezúttal is a francia változatnak felel meg. Mihály Istvánnál ,,Mária élete valóságos pokollá válik, férje ok­

talan féltékenységgel gyötri, kínozza, brutalizálja, sőt megveri őt.”436

Az apa a német verzióban bizalmatlanabb, de a franciában is megragadja, megrázza a lányt: „Mondd meg az igazat!" (Ezúttal nem hangzik el: „Mondd meg az igazat, mert megöl­

lek!") A nő most is néma.

A német változatból hiányzó keresztapa a franciában szót emel a lány mellett: „Nem kel­

lett volna erőltetni ezt a házasságot!". A férj támadja, a keresztapa védi a nőt, az apa hallgat.

A francia verzió szépíti a hősnő szerepét vagy a német verzió igyekszik őt kompromittálni?

Kulcskérdés, hogy a magyar verzióban szerepel-e a keresztapa figurája. Ez arra utalna, hogy a német változat a nőt utólagos beavatkozással, egy „mentő tanú" kihagyásával tette frivollá.

A kérdés a dialóglista alapján dől el: a magyar változatból a keresztapa, a némethez hasonlóan, hiányzik. Ez azt bizonyítja, hogy a hősnő frivolabb változata az autentikus,

A gyanú és szakítás képeit a vihar követi, mely a vízen lepi meg a halászokat. Az asszo­

nyok a feszület alatt fohászkodnak férjeikért. Nézzük előbb a csúcspont német verzióját. Jani partra száll. Mari azonban rá sem néz férjére, pánikban mered a tóra, Mihályt várja. Végül az asszony a később partot érő Mihály nyakába borul. Az összeforrott, botrányos párt öreg Kovács választja szét. A német változat a konvenciókat elsöprő, akaratot legyőző szenvedély drámája.

Az eleddig előírt utakon billegő babaszerű nőnek előbb tekintete, utóbb ölelő karjai is, önkény- télen eksztázisban törik át az előírások és tilalmak korlátait. Az apa mondja ki az ítéletet: adjá­

tok át a tónak, ha ártatlan, visszaadja, ha bűnös, nem látjuk többé. „Legyen bíró a vész! Ősidők óta az ilyen céda asszony fölött a vész ítél... Vesszen, ha bűnös volt, ha ártatlan, a vész is visz- szahozza. ítéljen a víz. Előre, te falu szégyene!” - mondta Csortos a magyar verzióban. Az apa kegyetlensége nagyobb kegyetlenségnek veszi elejét, sanszot ad a hősnőnek. A viharos csúcs­

ponton ugyanis a nép láthatólag lincselésre készült. Az öreg Kovács szava is utal rá: „Egyikőtök se bántsa! Átadjuk őt a tónak” Az istenítélet korántsem a babonás barbárság kifejezése, ellenkezőleg, az önbíráskodástól óvja meg a lányt.

A francia verzió kiküszöböli Mari és Mihály ölelését a viharban, a természet tombolása és az érzelmek vihara kettős csúcspontját. Mihály István szüzséjében megvan ez a csúcspont, de a filmhez képest mérsékeltebb, a francia verzió koncepciójához közelebb eső változatban. Az előbb érkező Jani azt mondja, Mihály megfulladt, és lesi a hatást. Ezért omlik a mégis partot érő Mihály karjaiba - „sírva és nevetve, félig önkívületben'"*^^ - a nő. A botrányt követően a szü- zsében is „Mária apja követeb'"*3S a lány átadását a Balaton ítéletének.

Jani drámája az érzésé. Mari drámája az ösztöné. Az érzékenyebb Jani nem tudja megtar­

tani, amit öreg Kovács szerzett. Az érzés hőse nem a szerzés embere, nem is az őrzésé. Mari drámája ösztöndráma, nem ő lázad Jani ellen, hanem az ösztönei. Ösztön és természet egyesíti végül a társadalmat, amelyet felbomlaszt a számítás önzése s nem tud összetartani a hagyomány kifáradt absztraktsága, ünnepi álommá, az élet puszta kommentárjává lett esztétizmusa és a kötelesség merev személytelensége sem. A francia verzió nem vállalja fel az asszony ösztön- drámáját.

A két /tél a Balaton összehasonlítása, a csúcspont tárgyalása előtt, a képzelt és valóságos Ítél a Balaton, szándék és eredmény összevetésére késztet. A Tavaszi zápor három hónapig tar­

tó forgatása után Fejősnek vissza kellett volna térnie Amerikába. Közben Fejős, úgy érezve, leg­

jobb formájában van, hozzákezdett az Ítél a Balatonhoz, s az amerikaiaktól haladékot kért. Az MGM vezetősége táviratilag visszarendelte a szerződés kényszere alatt álló rendezőt. Fejős, aki Amerikából visszatért, világsikeres tekintélyként, itthon olyan művészi szabadságot élvezhetett, amiről Amerikában szó sem lehetett, sőt elképzelhető sem volt, sokat várt két hazai filmjétől s nem engedelmeskedett a visszarendelő parancsnak. Philippe Haudiquet Fejős-könyve szerint ez a rendező Holywooddal való végleges szakításának d á tu m á n . A Fejős szeme előtt lebegő ví­

zió, Garcia Lorca Vérnászának rokonaként, a tragikumot ostromló lendülettel általánosítja egye­

temes érvényűvé a paraszti sors élettényeit. Garcia Lorca azonban író. Fejős „csak" filmren­

dező, aki az európai feltételek között sem elég szabad. Tekintettel kell lennie a közönség szóra- kozásvágyára, a gyártók és forgalmazók előítéleteire és a politika tabuira. Fejős The Big House című filmjét pl. Magyarországon betiltották. Végül a rendező harcolta ki, kihallgatást kérve a belügyminisztertől, a film csonkítás nélküli bemutatását^.

A német és a francia Mari-figurák alapvető különbsége a drámai koncepció bizonytalan­

ságára megy vissza. Az /tél a Balaton nem éri el a Lorca-drámák tragikus általánosító erejét, mert a képlet nem világos. A formáló erő radikális általánosításra tör, az anyag azonban a német naturalizmus darabjaira vagy - ha közelebbi példát keresünk - Tormay Cecil: Emberek a kövek

között című regényére emlékeztet. Fejős talán azért nem teszi meg a népszínműtől Móricz pa- rasztkoncepciója felé vezető lépést, mert nem is akarja, ellentétes irányban keresi a parasztdrá- ma útját. Nem modem embernek akarja látni a parasztot, mert nem a városi emberen szeretné mérni, a görög tragédia vagy a reneszánsz királydráma királyainak rokonát látja benne.

Megvilágítják egymást a művész szándékai és műve sorsa. A Tavaszi zápor külföldön si­

ker, itthon mindkét mű bukás. Korda, akit hívnak, már nem akar hazajönni. Fejőst, aki kész vol­

na rá, nem értik meg, kiutálják vagy ügyet sem vetnek rá. Hazai filmjeiért „gatyadarab"-ren- dezőként gúnyolják vagy megsértődnek a magyar falu nevében. Hőseinek tartásában, viselkedé­

sük stílusjegyeiben ráismerni a magyar parasztra, tetteik agresszivitásában valóban nem.

Móriczot, akinek parasztképe szintén ellenkezést ébresztett, megvédte Ady: „Persze hogy a na­

cionalista műmagyarok, a nehézféjű impotensek, grófi és püspöki ispánok megint kiabálhatnak a magyar falu megbántása m iatt”44' Fejősnek nem akadt hasonló védője. „Hej, milyen igaz. És milyen sokban több az igaznál." - mondja a Móriczot olvasó Ady 44-. Fejős is pontosan ezt ke­

reste: ami több az igaznál. Ezért olvasztja be a magyar parasztba a világ minden parasztját, a ma­

gyar paraszti kultúra képébe a világ más paraszti kultúráinak kölcsönvett jegyeit. Fejős „popu- [izmusának" mélységét bizonyítja, hogy végül, világsikeres filmes pályájának hátat fordítva, föld- és természetközeli társadalmak kultúráját leíró antropológusként kezd új életet, csinál má­

sodik karriert. Művészi korszakában azonban a parasztság iránti érdeklődése nem szociográfiai, nem azt akarja bemutatni, hogyan él a magyar paraszt vagy a tihanyi halász, hanem azt keresi, amit csak a kozmoszt még közvetlenül tükröző életformák mondhatnak el az emberről, a váro­

siak már nem. A későbbi tudóst nem csábítják el a művészet lényegigazságától a tudomány tény- igazságai. Művészi korszakában Fejős nem tényeket ír le, közvetlenül az ember lényegét kutat­

ja, s azért fordul a paraszthoz, mert a városi és pénzkultúrát, a városi olvasztótégely uniformizá­

ló hatását, a specializált ember sokoldalú függéseinek világát és az önérzetet agyonnyomó nagy hierarchiákba beszorított alkalmazotti létet olyan elhatalmasodó kommentárnak, túlnyomóvá lett függeléknek érzi, amely eltakarja az ősdrámát, a természet és az emberi természet könyvét, sőt, amelynek lapozói számára már el is veszett a kommentárok dzsungelében a természet és a lét könyve.

Miért nem sikerül Fejősnek, ami Lorcának sikerült? Fejős filmjéből nem lehet paraszttra- gédia, pl. falusi Rómeó és Julia, mert az asszony már nem szabad. A kollektív gyűlölködés tra­

gédiáját gáncsolja a kötelességszegő parasztasszony ösztöndrámája. Falusi Othello-dráma sem lehet a filmből, melyben a fejeket megzavaró mítosz lépne Jágo helyére, mert Fejős világában a mítosz él, nem foszlik előítéletté, a Balaton valóban - helyesen - ítél. Jani pedig joggal félté­

keny. A művész akkor zsúfol művébe túl sok, különböző tragédiát, ha egyiket sem szabad végig­

gondolnia.

A francia változatban nincs hűtlenségpróba, kiküszöbölik a magyar és német változat alapjául szolgáló fikciót, az ítélő Balaton legendáját. A francia Mária leszalad a partra, csónak­

A francia változatban nincs hűtlenségpróba, kiküszöbölik a magyar és német változat alapjául szolgáló fikciót, az ítélő Balaton legendáját. A francia Mária leszalad a partra, csónak­

In document Balogh Gyöngyi – Király JenőA magyar film műfaj- és stílustörténete1929-1936 (Pldal 184-191)