benevolentia haud minimum dubitans, ut, qva me antehac, cum nec primum alicuius scientiae gradum attigissem, afficit, non minori nunc in aliqvo (absit

tamen arrogantia) collocatum complectere non dedignetur. Tametsi enim me V.

A. hactenus nondum sic conspiciendum, ut forte qvibusdam placet, obtulerim, id verecundiae potius, qvam ruditati et ignaviae ascribendum censeo. Sed qvid his?

Cum sciam caussam perventuram ad eiusmodi ingenia, qvae longe commodiori ratione, ut etiam nil accuratius, rem omnem trutinare valent, ut si qvid statui ecclesiae animadvertant deesse, sapienter provideant et absolvant, si autem aliqvid mali imminere, praecavere studeant, qvibus itidem omnis affectus ingenui adolescentulis ad artes honestissimas aspirantis et tendentis perqvam dilucide sit cognitus. Abrumpendam styli orationem arbitror et iudico, ac me V. A. corn- mendatissimum peropto. Deumqve ipsum gemitibus ardentissimis sollicito et deprecor, ut caussam meam (prout mihi et ecclesiae est salutaris) ipse agat, ani-mosqve hominum eo moderamine flectat et regat, qvo gloria sui nominis in- notescat, salutaris cognitio sui omne caducum et terrenum in mentium nostrarum

penetralibus praepolleat ac praestet, et status ecclesiae atqve scholae huius inde- ficienter floreat. Amen.

Vestrae amplitudinis addictissimus Johannes Benerus etc. mp.

A tanács megjegyzése: Anno 1585. die 13. Maij. Humilima supplicatio Johannis Bener pro impe-trando ab inclyto Senatu ad studia ecclesiastics subsidio, qvod foederis vim suae gratitudinis futuram habere volt.

35/3

81.

Homonnai Tamás a lőcsei főbírónak és a városi tanácsnak Lakompalt; 1586 április 27.

Miután megkapta a tanács utasítását, tüstént nekilátott, hogy állást keressen egy a magyar jogban jártas főjegyző mellett. Választása Márton órai, a királyi személynök főjegyzőjére esett. Ez azonban a pestis miatt családostul Szlavóniába menekült. Más alkalmas embert nem ismervén kénytelen volt hárem hónapig Csepregen várni, s ezt levélvivő híján mégcsak meg sem tudta (mi. Miután Márton úr hazatért, a kiváló jogi ismeretekkel rendelkező Pataki Gergely, a főjegyző barátja, segítségére volt, hogy az áhított állást megkaphassa. A pestis miatt azonban az egy István fry Miklóson kívül nincs senki, nincs egyetlen f8'bfr6 sem, akinek hivatalánál fogva szüksége lenne főjegyzőre, s Így Márton úrnak sincs jelenleg jövedelme.

Családját ő is kénytelen kölcsönökből eltartani, alkalmazottainak nagyríaszét is elbocsátotta már. Egyelőre senki se tudja, mikorra hívják egybe a magyar országgyűlést, és ott mikor iktat-nak be új főbírókat. 16 hír viszont, hogy április 22-én a szlavóniai országgyűlés Márton urat megválasztotta első főjegyzőnek. Ugyanitt szent Jakab ünnepére kihirdették a nyolcados törvényszéket, ami jogi ismeretek elsajátítására kiváló alkalom. Marad tehát minden ne-hézség ellenére, hogy pártfogói utasításának eleget tegyen. Mivel azonban némi élelmen kívül itt nem részesül semmiféle juttatásban, kén a tanács anyagi segítségét.

Amplissimi viri, Domini et patroni benignissimi. Posteaquam uoluntatem dominationum vestrarum de mea in hisce locis mansione intellexi, nihil mihi erat prius, quam ut primo quoque tempore ad aliquem prothonotariorum eumque prudentem ac in jure hungarico peritum quoquo modo peruenire possem. Itaque mox acceptis tunc a dominationibus vestris circumspectis rebus necessarijs ad has Hungariae partes, in quibus illi commorari solent, cum literis quorundam bono-rum virobono-rum commendaticiis accessi eligens ex caeteris mihi pro domino magi- strum Martinura, personalis praesentiae prothonotarium. Verum quia is propter contagiosam pestilentiae luem, quae turn temporis saeuissime hic grassabatur, in regnum Sclauoniae cum tota sua familia confugerat, nec alius quisquam fere in hoc regno ordinarij judicis officio fungeretur, coactus sum inuitus, licet non plane ociosus, trium ferme mensium spacio Chepregini dictum magistrum Martinum expectare. Id tune dominationibus vestris circumspectis perscribere non potui, lo-cus enim quemadmodum hic, in tali situ est parte, ubi rarissime inueniuntur homines, qui ad eas partes profectionem susciperent. Ego ipse vero sine expensis 136

eo proficisci non potui, unde meas eo potuissem dare literas. Sumptus autem, quos acceperam in varios usus necessarios, exposueram. Cum autem dictus per- sonalis praesentiae prothonotarius redijsset, ope amid sui, Gregorij Pataky, viri sane in cognitione iuris hungarid non postremi effeci, ut mihi locus daretur. Sed quam difficulter, et quibus conditionibus, id quoque aperiendum putaui. Vacant propter pestem praeteritam ordinariorum iudicum in toto fere regno officia, adeo vt neminem sdam praeter unicum Nicolaum Istvanffy, qui illud ius retinuis- set, neminem sdam, qui tamen et ipse caret prothonotario. Itaque et meus domi- nus, cum nullum ob dictam causam, sicuti neque caeteri, habeat prouentum, dif-ficilime, imo aere alien uel ipsam alit familiam, scribas etiam et expeditores causarum nonnullos. dimisit, quos retinet ex magna gratia, et quasi vi obtrusos sustentat, ita tamen, ut, qui proprios sumtus non habent, perseuerare non pos-sunt. Domesticos labores non secus quam viles mercenarii omnes sttfferre co- gunt, alioquin nolenti sine personarum respectu porta ostenditur. Sed est cur omnia etiam cum summa molestia perferam ad tempus. Nemini enim constat, quando in regno Hungariae diaeta celebrabitur, et iudices ordinarij, apud quos iuris hungari cognitio hauritur, ordinabuntur. Hic vero meus dominus feria tertia post dominicam misericordiae in generali regni Sclauoniae congregatione facia in prothonotarium et quidem primarium electus est, eodemque tempore et loco octauae terminus festum diui Jacobi proxime affuturum constitutum est. Siue igi-tur fiat regni Hungariae publica congregatio, siue non, spero me eo tempore in praxi iuris Hungarici aliquid animaduersurum. Octauae enim sunt nobis discendi iuris messes, reliquum tempus graue iugum et seruitus. Perseuerabo igitur ad tempus contemta omni molestia facturus postea pro uirili omnia, quae a me a dominationibus vestris circumspectis debentur. Hic, prorsus praeter tenuem dbum et potum nihil habeo, uixi per aliquot menses aere alieno. Subsidium igitur a dominationibus vestris circumspectis maximopere rogo. Haberem plurima scribere, sed tempus nullo modo patitur. Dominationes vestras circumspectas quam diutissime feliciter valere cupio. Datum in Lakonpak 27. Április Anno 1586.

Dominationum vestrarum dreumspectarum cliens humilimus Thomas Homonnay

Címzés: Prudentibus ac Circumspectis viris, Domino Judici Caeterisque Senatoribus Regiae Ciuitatis Leuchouiensis etc., dominis et patronis suis benignissimis

38/7

82.

A wittenbergi egyetem magisztrátusa a lőcsei főbírónak és a városi tanácsnak Wittenberg, 1586. június 22.

Kérik, hogy Johann Rudolf tanozásait a felmendt költségekkel együtt rendezzék Rudolf tanulmányaihoz szükséges kőnyveket vásárolt, s azokat haza is vitte magával. Ezeket mind a mai napig nem fizette ki.

gutte freunde. Auss inligendem vorzeichniss habett Ihr gunstig zu befinden, welcher gestald euer Stipendiat vnnd Bürgers Sohn, Johan Rudolph genant, al- hier zu Wittembergk, noch mit Schulden vor aussgenommene bűcher zu vn- uormeidlicher seiner Studien notturft vorhaft, auch solche mitt sich von hinnen in sein Vaterlandt abegethűret, dieser Schulden auch niemalss in Abrede gewésen, des gleichen d^~.rer vor vnss gnnnp,sam ist vberwiesen worden. Vnnd doch solche zur vnbilligkeitt, auch vber geschehenes mhanen, vnnd anhalten, diese lange zeitt nicht bezhalet. Darmit aber dieses ewres Stipendiaten billiche Schuld entlichen erleget, so bitten wir freundtlichen, Ihr (alss der solchen zum Studio anhero vorschigkt, vnnd derhalben der zhalung diessfalss zu thun pflichtig) wollet gegen dem armen Gleubiger alhier euch gőnstig erzeigen, vnnd die vorzeichente Schuldtsummen, sambt den geursachten Vnchosten briefszeigem zu stellen vnnd erlegen. Der gentzlich zuuersicht, weill diese vnser Intercession billich, Ihr werdett derselben vnvorweigert Stadt geben. Solches freundtlichen hinwieder zuuordienen seindt wier willig. Geben den 22ten tagk Junij Anno Christi ihm 1586ten.

Rector, Cantzler, Magistri vnd Doctores der Vniuersitet zu Wittemberg

Címzés: Den Ehrenuhesten, Erbaren, wolweissen Bürgermeistern vnd Rathmannen der Stadt Leutzsch in Zips, vnseren günstigen Herrenn vnnd Freundten

A tanács megjegyzése: 22. Augusti Anno 1586.

33/6

83.

Martin Sturm a lőcsei főbírónak és a városi tanácsnak Wittenberg 1586. július 3.

Hálával tanozik pártfogóinak, akiknek támogatása nélkül magasabb tanulmányok végzésére nem lett volna lehetősége. Viszont nagy nehézséget jelent számára, hogy ösztöndíját mindig óriási késéssel kapja meg. A tavalyi pénze nem tartott ki az év végéig, adósságba verte magát, amelyet Bruno tir megérkezésekor ki kellett egyenlítenie. Ezért, ha a tanács talál alkalmas embert, aki neki az ősztöndíjat Wittenbergbe elhozhatná, vállalja, hogy a levélvivő fisetségének nagyobb rtaszét év vége felé ő maga fizetné ki.

Salutem in Christo, seruatore nostro.

Quod rursum thesauros liberalitatis et beneficentiae uestrae, Judices Am- plissimi, patroni aetema memoria colendj, mihi ostenderitis, grata mente agnosco. Etenim studia mea et conatus persequi nullo modo mihi liceret, nisi ab A. uestra toties fulcirentur, et consilijs ac munificentia uestra promouerentur.

138

Merito igitur uobis operae meae dicandae et offerendae sunt, merito officia mea, dum P. uestris uisum fuerit, inseruient.

Vnum est, quod nonnihil me molestat, et,cursum studiorum meorum non- nunquam interturbat, mora nempe sumptuum seu stipendij allationis, quae non uestrae prudentiae, quae sane prompta et facilis est quouis tempore mihi et ra- tionibus rerum mearum succurrere, sed raritatj eorum hominum, qui in has ex- currunt regiones, attribuenda censetur. Ratio anni superioris crumenam meam usque adeo euacuauit, ut sumptus; quorum supputatio a me rectissima quidem instituta erat, ad terminum usque annj constitutum non sufficerent. In aes ergo alienum aliquot tallerorum incidj, quod refundere Brunone adueniente coactus sum. Plurimj autem apud uos reperiuntur, qui conductj certa summa pecuniae hoc iter ad urbem nostram accjperent. Idcirco, si huic meo proposito consilium uestrum et uoluntas concidit, me maximam partem pecuniae tabellionj circa ter- minum annj ad me emisso persoluturum sancte polliceor. Ab his omnibus abest longissime arrogantia, nec a me addita sunt haec, quasi uobis modum mihi sub- ueniendj praescribere attentarem, at totum hoc prudentiae uestrae iudicandum et consiliis probe trutinandum subijcio. Si uero quid a me peccatum est, uestrae erit prudentiae et beneuolentiae, quae erga me summa et uere paterna est, in bonam partem accipere et errori meo ueniam dare. Ego in amando, obseruando colendoque A. uestras augebo potius semper, quam unquam deminuam studium meum. Bene et foeliciter ualeant prudentiae uestrae per unicum et solum media- torem, filium Dei, dominum nostrum Jesvm Christvm, quem oro, ut amplitudines uestras diu conseruet incolumes, consilijs regat,' in ueritate sincera confirmet et gubernationem reipublicae, dulcissimae patriae nostrae foelicem concedat.

Amen. Scripsi Vitaebergae 5. Nonas Julij Anno i9eávBpr,mou supra sesquimillesi- mum 86.

Prudentiae et amplitudinis vestrae subiectissimus alumnus Martinus Sturmius

Címzés: Amplissimis, eruditione , Virtute et prudentia praestantjssimis Viris, Domino Judicj totique Senatuj inclytae Reipublicae Leutschouiensis, patronis suis ac Mecoenatibus aeterna memo-ria colendis

A tanács megjegyzése: 22. Augusti Anno 1586. ^- 69/13

84.

Martin Sturm a lőcsei főbírónak és a városi tanácsnak Wittenberg 1586. szeptember 1.

Előző, Bruno úrral küldött levelében beszámolt nehézségeiről. Tudniillik arn5l, hogy tavalyi tartozásai miatt idén anyagi helyzete rendkívül válságos. Tanáccsal is szolgált, miképp lehetne segfteni a bajon. Bár tudja, hogy párfogói levelét atyaian megszfvlelték, a szükség újra írásra készteti. Mivel a Brunoval küldött pénzt könyvekre, s más tanulmányaihoz szük-

biztos nem lesz elég. Fién kéri, hogy következő évi ösztöndljából 10 vagy 12 tallért előlegezzenek meg neki, s az ősszeget a levélvivővel küldjék el Wittenbergbe.

Cratiam et pacem a Deo patre per dominum nostrum Jesvm Christvm.

Viris sapientibus et in usu rerum diu multumque uersatis, quid et qualiter agant, praescribere impudentia est. Quod ego non facile unquam commiserim, neque id aut consuetudo, aut naturae íneae ratio ferret. Excusandus tamen uide- bor, si uel a necessitate, qua premor, durissima, aut benignitate uestra, quam omnes norunt et mire semper praedicant, adducar, ut uobiscum, ut patribus meis, liberius again, quod cogito, et in gremium uestrum patemum eadem, quae animo meo uarie meditatus sum, deponem.

Ego, Viri praestantissimj, patres aeterna memoria colendj, in proximo epistolio per dominum Brunonem A. V. exhibito rationem et uitae, et consilio- rum meorum mediocriter cognoscendam decemendamque proposuj. Nempe quod anno superiorj aeris alienj magnitudo, quam temporis uariae incommodi- tates auxerant plurimum, eo res meas perduxerit, ut hoc tempore, in quo nunc sumus, grauius mihj laborandum maiorque fortunae iniuria perferenda sit, ac deinceps consilio uestro et uoluntatj benignissimae omnia subijciens modum quendam explicuj, quo meae egestatj et miseriae subuenjri possit. Quae uos pa- terne et pro iure patrocinij, quo me sustentatis hodie, accepisse nullo modo du- bito. Cum itaque hunc legatum ad uos excurrere cognosceram, ratio fortunarum mearum et necessitas ipsa has literas ad uos perferendas mihj extorsit, ac me ea scribere coegit, quae alias, ut tenuia et scriptione indigna, reticenda minusque exponenda uiderentur. Pecuniam et subsidia per dominum Brunonem missa emptione librorum et rerum aliarum ad res scholasticas necessariarum penitus, aut ita plane consumsi, ut per hybernum tempus, quod miseris et sumptibus mi-nus instructis durum et intolerabile esse solet, mihj non sufficere uideatur. Acce-dunt aliae necessitates et incommoda, ut annonae charitas non leuis, et plurima alia, ex quibus, nisi ab A. V. mihj succurratur, difficulter eluctarj potero. A uobis igitur, patres sanctissimj, ea, qua debeo, animi submissione peto, ut miserum me respicientes 10 uel 12 talleris a stipendio annj, qui sequitur, detractis per hunc tabellionem subleuetis, quo maiorj cum fructu et utilitate studiorum tempus hoc durum uincere, et annj terminum, qui longe abest, expectatione superare ualeam.

Hoc liberale officium uestrum ea praedicabo gratitudine, ut nos munera submis-suros benignitatis uestrae non in hominem ingratum et superbum unquam con- tulisse plerique uideant. Hic tamen, ut decet, uoluntatj et petitionj meae consili- um uestrum antepono. Etenim scio uos nihil cogitare sine summa ratione, nihil facere sine summa prudentia. Mihj, ut hominj in usu rerum parum uersato, ob-scura sunt multa, uos, tanquam Lyncej, uidetis omnia exercitatj quippe per totam aetatem ijs actionibus et curis, unde multorum salus et utilitas testimonio pluri- morum minime dubio promanauit. Ego me semel in clientelam uestram tradidj, me et studia mea potissimum fidej beneuolentiaeque uestrae commisj, eadem mihj perpetuo mens erit, eadem, quoad uivam, in A. et P. V., tanquam anchora sacra, spes sita erit, uos me ornandum, augendum, tuendum suscepistis. Expedite

140

me ergo, obsecro, hac egestate et miseria, uel potius malo hoc studijs infenso liberate. Quid superest, oro aeternum patrem, uerum et uiuum Devm, ut ampli- tudines uestras, unicum meum praesidium et decus ad Musarum gloriam et utili- tatem, ecclesiae autem salutem diu conseruet. Amen. Valete. Dabantur Vitae- bergae properanter Calendis Septembris Anno 1586.

A. et P. V. subiectissimus alumnus Martinus Sturmius Leutschouiensis Cimzés: Amplissimis, eruditione, sapientia et iustitia praestantissimis Viris, Domino Judicj totique inclytae Reipublicae Leutschouiensis Senatuj, patronis et Mecoenatibus reuerenter colendis Leutschouia

A tanács megj egyzése: 19. Decembris Anno 1586.

69/5

85.

A wittenbergi egyetem magisztrátusa a lőcsei főbírónak és a városi tanácsnak Wittenberg, 1588. július 18.

Bmno Breuer, lőcsei könyvkereskedő,^. az általa vásárolt könyvekén még mindig tartozik nagybátyjának, a wittenbergi Johann Rubelnek. Ezt Breuer mellékelt kézírásával is igazolja.

Kérik a tanácsot, hogy a levél kézbesítőjének, Hans Stutterheimnak adják át az összeget. A tanács megjegyzésében 500 forint szerepel.

Unser freuntlich dinst zuuor ehrenuheste, erbare, wolweise, gunstige Her- renn vnnd Freunde. Welcher gestaldt ein bürger vnnd Buchfhürer bey euch, mit nhamen Bruno Brawer seinem Oheim alhier, Magister Johann Rühein noch mit richtigen Schulden vor aussgenommene Bücher vorhaft vnd doch die angesatzte friest seinen glauben nicht gelöst, dardurch ermelter Magister Rühel nicht in geringe Scheden vnnd nachteill geraten ist. Dessen habet Ihr euch auss inligen- der, des Schuldigers derhalben von sich gebenen handtschrieftcopien gonstig zu erkunden. Darmit aber Cleger entlichen befridiget, vnnd hirdurch seinen gegen vorsatzten glauben lösen müge, alss bitten wier freuntlichen, Ihr wollet gerichts wegen bey dem Schuldiger, durch gebürliche vnnd schleünige hulf, die ernstliche anschaffung, vf das Solcher die vorschriebene Schuldtsummen, auch muthwillig geursachte Vnkosten, briefszeigern Hanssen Stutternheim zustellen vnnd erlegen müsse. Der gentzlichen zuuorsicht, weill dieses vnser vorbilliches Schreiben bil- lich vnnd dem rechten gemess, Ihr werdett demselben in allem, also gonstig vnnd vnuorweigert Stadt geben. Solches gegen euch vnnd ewre studirende Burgers Söhne alhier hinwieder freundtlichen zuuordienen seindt wier jeder Zeit willig vnnd bereit. Geben den 18. tagk Julij, Anno Christi ihm 1588ten.

Rector, Magistri vnnd Doctores der Vniuersitet zu Wittembergk

A tanács megjegyzése: Anno 1588.22. Augusti wegen Bruno Braier der Schulden zu Wittenberg vber fl. 500

33/7

Martin Sturm a lőcsei főbírónak és a városi tanácsnak' Lőcsi, 1588. szeptember 2.

Kéri a tanácsot, hogy az Rudolf sir könyveiből adja neki kölcsön Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című művét, amely számára nélkülözhetetlen az iskolában, s melyet a többi kől-csönkőnyvvel együtt fog visszaküldeni.

Ehrenvester, namhafter, wollweiser Herr Richter, E. N. W. weise Herrenn vnd liebe Vátter. Nebenn Wüntschung eines glűckseehligenn tages ist mein vnter- theniges bitten an euer N. W., ihr wollet mir aus des herr Rudlofs bűcher vorlei- henn Plutarchi Vitas, welche mir sehr nőtig vnd in der schuelenn gar woll zué brauchenn sindt. Ich will sie nach gelegennheitt der Zeit nebenn anderen bű- chern, die ich vor ein iar empfangenn, vnuerfahrt vnd mit grossen, ia vntertheni- gen dank wieder zuestellenn. Hiemit gott befehlenn, den 2. Septémbris Anno Domini 1588.

E. N. W. vnterthenigster Martinus Sturmius

A tanács megjegyzése: Anno 1588. Herr Martin Sturmius emfing Herrn Rudolphis buche Plutarchi Vitas

69/14

Peter Schöppel a lőcsei főbfrónak és a városi tanácsnak Boroszló, 1589. április 27.

A háládatlanságot a legnagyobb bűnnek tartja. Köszönetet mond a segélyért, melyet útrain-dulásakor kapott, s a mostani újabb ősszegért is, melyet számára a tanács Martin Stunnmal küldött. Kéri, hogy továbbra is támogassák tanulmányait.

Recte sane, viri integerrimi, et adeo uere dixit pia antiquitas: in eum omnia mala dixeris, ingratum quem dixeris. Ingratitudo enim, quae non solum maxi-mum est uitium, séd etiam detestanda abominatio, nunquam sola est, sed duo horrenda secum trahit crimina, quorum unum est iniustitia, alterum mendacium.

Ingratus primum ideo dicitur iniustus, quia accepta beneficia occultat, nec illa

142

apud alios extollit, aut saltem commemorat. Deinde mendax dicitur, quia quoti- escunque accipit beneficium, gratum se semper futurum promittit, id autem non fieri exempla, quorum plurima ubique locorum obuia sunt, demonstrant. Quia autem A. D. V. me ex patria discedentem viatico honorifico instruxerunt, praeterea et nunc per R. D. Martinum Sturmium sumptus, quibus mediocriter studijs meis succurritur, obtulerunt, gratias, quas animo concipere possum, maximas ago A. D. V., et quoad lucis huius usura frui licebit, gratitudinem animi mei ostendam. Peto praeterea A. D. V., ut quemadmodum nunc, sic et in posterum me meaque studia sibi commendata habeant. Quod super est, Deum aeternum oro, ut amplitudinibus uestris spiritu suo sancto adsit, uestra consilia regat, et ita feliciter deducat, ut et Musarum rationes, utilitates reipublicae et totius meae patriae salus promoueatur. Datae Vratisslauiae, 27. die April's Anno 1589.

V. Petrus Schöppelius Leutschouiensis

Címzés: Prudentibus et circumspectis vicis, Domino Judici et reliquis iuratis Ciuibus inclytae Reipublicae Leutschouiensis, patronis et Mecoenatibus suis perpetuo obseruantiae cultu honorandis

Leütschau

A tanács megjegyzése: Anno 1589, den 10. Maij von Schöppell 49/1

88.

Daniel Tophan a lőcsei tanácsnak Lőcse', 1590'.

Hálás a tanácsnak az eddigi jótéteményekért. A lelkipásztor leveléből értesült pártfogói kíván-ságáról, tudniillik hogy térjen haza, s az itteni iskolában folytassa tanulmányait, hogy így alkalmassá váljon egyetemi tanulmányok folytatásárra. Hazatért tehát, de létfenntartása nagy gondot jelent számára. Apja ugyanis igen szegény, mostohaanyja pedig nem szíveli őt. Ezért kénytelen az iskolában segélyt igénybe venni, ami a mostani szűkös időkben csak igen kis támogatást jelent. Ezért a tanács anyagi segítségét kéri.

Quilibet, Amplissimi atque Prudentissimi Domini, Senatores, volens hisce in terris honeste vivere, debet operam dare, ne vitio ingratitudinis arguatur, quo- niam iuxta proverbium homine ingrato nihil turpius. Itaque ne et ego in eorum numero reperiar, gratias vobis amplissimis dominis quam maximas agere decrevi, quoniam referre non possum, pro beneficio in me collato.

Intellexi etiam ex liter's reverendi domini nostri pastoris cupere vós inte-

Intellexi etiam ex liter's reverendi domini nostri pastoris cupere vós inte-

In document LITERÁTUSOK 1. (Pldal 137-147)