Az ESZA szerepe az európai foglalkoztatási stratégia megvalósításában

Az Európai Unió az európai foglalkoztatási politika céljait a strukturális politika kö-zösségi szintű intézkedésein keresztül támogatja. Az ESZA az Európai Foglalkoztatási Stratégia végrehajtásának legfontosabb politikai és pénzügyi eszköze.

Az 1970-es évek folyamán megváltozik az ESZA filozófiája, a munkanélküliek tér-beli mobilitásának támogatása helyett a válsághelyzetben lévő régiók fejlesztésével, s az ott élő munkaerő helyben foglalkoztatásával támogatja a régiók versenyképeségének növelését. Ez a törekvés összhangban volt az ERFA (1975) finanszírozásával működte-tett fejlesztő programokkal. A mélyülő foglalkoztatási válság következtében az EU fő törekvése egyes csoportok és földrajzi régiók leszakadásának megakadályozása lett. Az

233 Brussels Capital Territorial Employment Pact. http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:M-maoNqREIJ:www.eurofound.europa.eu/eiro/2000/05/feature/be0005313f.htm+an+initiative+launched+in+

the+mid-1990s+by+the+then+President+of+the+European+Commission,&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu 234 Opinion of the Committee of the Regions on the ‘Communication from the Commission to the Council,

the European Parliament, the Economic and Social Committee and the Committee of the Regions – Strengthening the local dimension of the European Employment Strategy’ OJ C 192, 12/08/2002 P. 0045 – 0050

1988. évi reform hosszú távra kijelölte az ESZA fő feladatait, amely értelmében az ESZA valamennyi támogatási cél régiójában a fejlesztési törekvések megvalósításában társfi-nanszírozóként volt jelen.

Az Európai Szociális Alap (ESZA) célja az, hogy a foglalkoztatás és az emberi erőfor-rások dimenzióját a kohézió megerősítésére használja. A foglalkoztatási válság önellent-mondása, hogy az állástalanok nagy száma ellenére vállalatok sokasága küzd munkaerő-hiány-problémával. A munkanélküliek képesítése gyakran nem felel meg a megüresedett munkahelyeknek. Ezért rövid távú kurzusok szervezésével, jelentős ESZA támogatással elméleti és gyakorlati képzéseket szerveznek.

Az Európai Szociális Alap részfinanszírozása nélkül sok projekt nem lett volna sike-res. A Szociális Alap gyakran a kis- és középvállalatokat segíti hozzá alkalmazottaik kép-zéséhez, amelyek ehhez hiányos erőforrásokkal rendelkeznek. Az állástalálás segítésére egy munkaerő toborzó modell kiépítésének sikere jelent kiváló példát. Az alternatív kép-zési lehetőségek megteremtését szorgalmazó finn projektnek például sikerült megnyernie a vállalkozókat jövőbeli alkalmazottaik betanítására. A sikeres program arra ösztönözte a régió munkaadóit, hogy a szektor munkaerőpiaci egyensúlyának visszaállítása érdekében kialakítsák a megfelelően képzett munkavállalók egy csoportját, s ezáltal biztosítsák az iparág jövőjét. Az állami és magánbefektetések mellett az ESZA támogatta a projektet.

Franciaországban, az EU más tagállamaihoz hasonlóan, sok munkanélküli ütközik nehézségbe a munkakeresés során, mert képesítése már nem felel meg a munkaadó elvá-rásainak. A Kereskedelmi Minisztérium és az ESZA által finanszírozott átképzési prog-ramban résztvevők 30%-a munkanélküli. Az egyik tanfolyam különböző termékek kis- és nagykereskedelmi értékesítésére (zöldség, parfüm stb.) koncentrál, míg egy másik pro-jekt az idegenforgalmi és vendéglátóipari tevékenységre összpontosítja a tevékenységét.

A tanfolyam célja a munkanélküliség csökkentése.

A Szociális Alap juttatásainak hozzávetőleges eloszlását az egyes tagállamok és a Bizott-ság együttesen állapítják meg, de a gyakorlati megközelítés tagállamonként különbözik. Az olyan tagállamokban, ahol a képzési intézmények és az állami foglalkoztatási szolgáltatások viszonylag fejletlenek, a hangsúlyt az intézményi infrastruktúra javítására helyezik. Azokban az országokban, ahol a tartós munkanélküliség alacsony, a programok inkább a kiszolgáltatott csoportokat célozzák meg, például a bevándorlókat vagy a megváltozott munkaképességű-eket. Így Olaszország a 3. cél keretében kapott támogatás 32%-át a tartós munkanélküliség kezelésére fordítja, elsősorban szakmai képzésre, tanácsadásra, elhelyezkedési segélyekre és vállalatok ösztönzésére. Ausztriában viszont, ahol a 3. célon keresztül juttatott támogatás 34%-át a tartós munkanélküliség kezelésére fordítják, nagyobb hangsúlyt helyeznek az olyan veszélyeztetett csoportokra, mint a bűnözők, a kábítószerfüggők, az időskorúak és a nagy-mértékben eladósodott személyek. A perifériára szorult csoportok esetében célirányos segít-ségnyújtásra van szükség, s akkor ezek a csoportok jobban megfelelhetnek a munkaerőpiaci kihívásoknak. Görögországban, ahol az ESZA támogatásoknak csupán 4%-át költik a tartós munkanélküliségre, a fő hangsúly az intézményi infrastruktúra-fejlesztésen van.

Az Európai Unió tagállamaiban megvalósuló projektek a politikai állásfoglalások gyakorlatban való sikeres alkalmazására nyújtanak számos példát, és lehetőséget a foglal-koztatás javítására. Az Amszterdami Szerződés egyértelműen kimondja, hogy a Közösség politikájának és tevékenységének kialakítása és végrehajtása során magas foglalkoztatási színvonal elérését kell kitűzni. Minden állástalan felnőtt számára meg kell teremteni az újrakezdés lehetőségét állásajánlat, képzés, átképzés, munkavégzési gyakorlat vagy más

foglalkoztatási intézkedés formájában, mielőtt munkanélküliségének időtartama megha-ladná a 12 hónapot. Ugyanez vonatkozik a fiatalokra, hathónapos határidővel.

A 2000–2006-os programozási időszakban az ESZA programozásának összhangban kell lennie az európai foglalkoztatási irányvonalakkal és az adott tagállam Nemzeti Fog-lalkoztatási Akciótervében megfogalmazott prioritásokkal.²³⁵

Az Európai Szociális Alap öt prioritása az Európai Foglalkoztatási Stratégia irány-vonalainak megerősítésével hozzájárul a Nemzeti Akciótervek hatékonyabb megvalósí-tásához. Az ESZA öt prioritási területe ezért szinte teljesen egybeesik a már ismertetett foglalkoztatási irányvonalak négy pillérével.

XIV.2.1. Az ESZA prioritási területei 1. aktív munkaerőpiaci politikák fejlesztése

A munkanélküliség leküzdése és megelőzése aktív eszközökkel, a férfiak és nők tartós munkanélküliségének megelőzése; a tartós munkanélküliek munkaerőpiacra történő visz-szatérésének elősegítése; a pályakezdők munkaerőpiacra való belépésének támogatása; a munkaerőpiacra bizonyos távollét után visszatérő személyek szabad munkaerőpiaci integ-rációjának elősegítése.

2. esélyegyenlőség és a társadalmi integráció támogatása mindenki számára

Mindenki számára egyenlő esélyek biztosítása a munkaerőpiacra való belépéshez; megkü-lönböztetett figyelem a társadalmi kirekesztődés megakadályozása érdekében.

3. az egész életen át tartó tanulást fejlesztő intézkedések

Az életen át tartó tanulást elősegítő politikák keretében a képzés, az oktatás és a tanácsadás támogatása, fejlesztése, a munkaerőpiaci integráció, a foglalkoztathatóság fejlesztése és fenntartása, a munkahelyi mobilitás támogatása.

4. az alkalmazkodóképesség növelése, a vállalkozói készségek fejlesztése

A szükséges készségekkel rendelkező, szakképzett és alkalmazkodóképes munkaerő kép-zését elősegítő rendszerek fejlesztése; a munkaszervezésben az innováció és az alkalmaz-kodóképesség növelése; a vállalkozókészség és a munkahelyteremtés feltételeinek javítása, valamint a kutatás, a tudomány és a technológia területén a humánerőforrás fejlesztése.

5. a nők munkaerőpiaci részvételének növelése

A nők munkaerőpiacra történő belépésének elősegítése; a képzési és karrierlehetőségek előmozdítása; a munkalehetőségekhez és a vállalkozási lehetőségekhez való hozzájutás elősegítése; a munkaerőpiaci szegregáció mérséklése.

Az öt prioritási területet három horizontális célkitűzés egészíti ki:

1. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása, különös tekintettel a helyi és regionális foglalkoztatási paktumokra.

235 Az ESZA működéséről, történetének egyes szakaszairól bővebben lásd: csoba 2002, 35–78. p.

2. Az információs társadalom munkaerőpiaci és szociális vonatkozásainak, munka-helyteremtő potenciáljának kiaknázása, az általa kínált lehetőségek és előnyök el-érhetővé tétele mindenki számára.

3. A nők és a férfiak esélyegyenlőségének biztosítása valamennyi tevékenység kere-tében.

Az ESZA egyaránt támogathat egyéneket, szervezeteket, oktatási rendszereket. Az alap ha-tása következtében javulnak az állami és magán szektor közötti, a gazdasági fejlesztéssel foglal-kozó szakemberek és a civil szervezetek közötti kapcsolatok, megerősödnek a partnerségek.

Az Európai Bizottság 2000. évi Foglalkoztatási Jelentése arról számolt be, hogy az EU-ban a foglalkoztatás jelentősen javult A foglalkoztatási ráta 62,1%-ra emelkedett 1999-ben, ami visszahozta a foglalkoztatási szintet az 1990. évi szintre. Három év alatt 2,1 millió új munkahelyet teremtettek. A gazdasági növekedésnek és az Európai Foglal-koztatási Stratégia hatékony megvalósításának jelentős szerepe volt a növekedésben.236 1999-ben 9,2%-ra csökkent az átlagos munkanélküliségi ráta. Az 1994. évi 11,1% -ról, és az 1997. évi 10%-ról 2000 augusztusára 8,3%-ra esett vissza a munkanélküliség. A gaz-dasági növekedés felgyorsult 1999 második felében. A GNP 2,5%-ra emelkedett 1999-ben és 3,4%-ra 2000-1999-ben, amely kihatással volt a foglalkoztatási eredmények alakulására.

A gazdasági növekedés mellett két év alatt 4 millió munkahely létesült, elsősorban a szolgáltatási szférában.

Ugyanakkor még 14,3 millió ember volt munkanélküli, ami ugyan jelentős csökke-nést jelentett az 1994 februári 18,7 milliós csúcshoz képest. 2000-ben a munkanélküliség tovább csökkent, 7,1% -ra a férfiak és 9,9%-ra a nők körében.

Habár a foglalkoztatottság növekedett, a fejlődés egyenlőtlen volt az országok, régiók és társadalmi csoportok között. A földrajzi eltéréseket jelzi, hogy míg egyes tagállam-ok pl. Svédország, Egyesült Királyság, Hollandia elérték a 70%-os foglalkoztatottsá-got, Dánia a 76,5%-ot, addig a dél-európai országokban, Spanyolország, Olaszország és Görögország esetében a foglalkoztatottság romlott 1999-ben. A legtöbb munkahelyet a szolgáltatásban hozták létre, a legkevesebbet az iparban, míg a mezőgazdaságban tovább csökkent a foglalkoztatottság.²³⁷