A törvénnyel kapcsolatos, a történelemoktatást érintő tervezetek,

A „reformtantervekkel” és gimnázium szerepével kapcsolatos, 1965-ig elhúzódó viták is széles nyilvánosság előtt zajlottak, s a levéltári anyagok alapján úgy tűnik, nagyobb érdeklődés kísérte őket, mint az oktatási törvény előmunkálatait.⁶³⁶ A megmaradt anyagok közül a viták után továbbított jelentések arról tanúskodnak, hogy a pedagógusok körében a társadalmi ismeretek tantárggyal kapcsolatosan ugyanolyan ellenérzések ugyanúgy megfogalmazódtak, mint a „komplexitást” bíráló mondatok. De többen azt is szóvá tették, hogy a tervezet ugyanúgy nem szól mondjuk az érettségiről, mint a tantervek megvalósításához szükséges anyagi és tárgyi feltételekről.⁶³⁷ A minisztériumon belül lefolytatott viták anyagán jól látható a pragmatikus és a szocialista utópiákkal terhelt illuzórikus gondolkodás összecsapása, valami sajátos „közelharc”, ami a feladatok és célok megfogalmazásának a prioritásaiban öltött testet. A sajtónyilvánossággal kísért hosszú

„társadalmi és szakmai vita” eredménye azért meglett, a minisztérium Közoktatási Főosztálya elégedetten nyugtázhatta, hogy a társadalom megfelelő lelkesedést, aktivitást (így értelmezték akkoriban a demokratizmust) „vitt bele” a munkába,⁶³⁸ emellett 1963-ra elkészülnek az új gimnáziumi tantervek, hogy aztán azokat az 1965-66-os tanévben be is vezessék.⁶³⁹

A dolgozatunk vizsgálódásának színterét adó gimnázium közoktatásban betöltött szerepéről folyó minisztériumi diskurzusban részt vevők elsősorban azt hangsúlyozták, hogy a gimnáziumok célja az, hogy „az általános irányú középfokú iskolai végzettséghez kötött

634 MOL XIX – I – 4 – tt 17.d. 25.520/1965.sz melléklete A gimnáziumi új reformtanterv készítésének anyagai.

Nagy János javaslata. 1962. szeptember 27. lásd. 6. melléklet

635 Kovács János gimnáziumi tanár például kollégáival való beszélgetés után nép- és életismeret néven kívánt új tantárgyat elfogadtatni, mondván, hogy a munka után a nép és az élet a két legfontosabb dolog. A tárgy tanárai az osztályfőnökök lettek volna. U. o. Javaslat címen

636 Hozzátéve, hogy többen annak a félelmüknek adtak hangot, hogy „felesleges a vita, úgy sem hallgatnak meg minket”. MOL XIX – I – 4 – tt 17.d. 25.520/1965.sz melléklete. A gimnáziumi új reformtanterv készítésének anyagai. A gimnáziumi tantervi viták tapasztalatai: a viták szervezése, lefolyása, fő kérdései. 3.

637 MOL XIX – I – 4 – tt 17.d. 25.520/1965.sz melléklete. A gimnáziumi új reformtanterv készítésének anyagai. A Pedagógusok Szakszervezete budapesti bizottságának összesítő jelentése. 1963. január 14.

638 MOL XIX – I – 4 – tt 17.d. 25.520/1965.sz melléklete. A gimnáziumi új reformtanterv készítésének anyagai. A gimnáziumi tantervi viták tapasztalatai: a viták szervezése, lefolyása, fő kérdései. 1.

639 MOL XIX – I – 4 – tt 17.d. 25.520/1965.sz melléklete. A gimnáziumi új reformtanterv készítésének anyagai.

Feljegyzés Bencédy József számára. 1962. július 20. Az agenda a közoktatás egészére kiterjedően rögzítette az ütemezés időhatárait.

159 munkakörök” betöltése mellett „korszerű általános műveltség körébe tartozó ismeretekkel rendelkező, művelt, közösségi, hazáját szerető, marxista-leninista világnézetű embereket neveljen.”⁶⁴⁰ Az elképzelések rangsorában kezdetben csak mindezek után kaphatott helyet az, hogy a felsőfokú tanulmányokra is ennek az intézménynek kell felkészítenie a diákságot. Ám a realitások figyelembe vételével, valamivel később a Közoktatási Főosztály már úgy fogalmazott, hogy a gimnázium célja az, hogy olyan „közösségi embereket neveljen, akik képesek felsőfokú továbbtanulásra és […] igénylik a művelt, egészséges és tevékeny életmódot, megtartják a szocialista együttélés szabályait.”⁶⁴¹ Ezek a megközelítések is túlságosan általánosnak tűntek, ezért a minisztérium tantervi bizottsága szerint világosan kellett megfogalmazni a célokat, hogy a gimnázium „konkrét perspektívát”, „húzóerőt”

jelentsen a szülők számára. A szakközépiskolák léte miatt pedig „perspektivikusan” más funkció nem jöhetett számba, mint a továbbtanulás segítő. E funkció viszont azt igényelte, hogy a tanulmányok alakítsanak ki „jártasságokat és készségeket a tudományágak és a művészetek terén:”⁶⁴²

Az oktatáspolitikai kényszerek és a szakmai viták hatására a nevelési célok és a gyakorlati életre nevelés prioritása és a tudományok alapjainak tanítási igénye jelentős mértékben rendezte át a gimnáziumi tantervek arányait a reáliák javára, megszüntetve ezzel a humán és társadalomtudományi stúdiumok dominanciáját.⁶⁴³ Az arányok változását némileg ellensúlyozta volna, hogy az oktatásirányítás bifulkációs modellben gondolkozván egy társadalomtudományi és egy természettudományi tagozat óraterveit készítette el.⁶⁴⁴ Hosszadalmas egyeztetések és ellenérvek⁶⁴⁵ után aztán, ha nem is úgy, ahogy azt tervezői megálmodták, mégiscsak győzedelmeskedett az „egységes gimnáziumi modell”.⁶⁴⁶ De az már

640 MOL XIX – I – 4 – tt 17.d. 25.520/1965.sz melléklete A gimnáziumi új reformtanterv készítésének anyagai. A gimnáziumi tanterv. 1962. dec. 7. Ehhez még a minisztérium Szervezési Osztálya a „mélyítse el a szocialista hazaszeretet és a proletár nemzetköziség megbonthatatlan érzését, hogy a tanulók odaadással szolgálják hazájukat, népüket, a szocializmust, a békét, a népek testvériségének nagy gondolatát” kitételt javasolta hozzátenni.

641 U. a.

642 MOL XIX – I – 4 – tt 17.d. 25.520/1965.sz melléklete A gimnáziumi új reformtanterv készítésének anyagai. A gimnázium céljai és funkciói. (A tantervi bizottság előterjesztése, 1963. október)

643 BALLÉR Endre: Tantervelméletek Magyarországon a XIX-XX. Században. OKI, 1996. A tantervelmélet forrásai 17. 119.

644 Előbbiben 3-3-3-3, utóbbiban 2-2-3-3 volt az óraszám.

645 MOL XIX – I – 4 – tt 17.d. 25.520/1965.sz melléklete. A gimnáziumi új reformtanterv készítésének anyagai. A Pedagógusok Szakszervezete budapesti bizottságának összesítő jelentése. 1963. január 14.: „Mind a

pedagógusok, mind a vita többi résztvevői szinte kivétel nélkül helytelenítik a tervezett tagozati megoszlást.” 3.

646 A minisztérium illetékese azzal érvelt a kérdés „jegelése”, illetve később az egységes modell mellett, ha elfogadják, akkor a pedagógusok ennél fontosabb kérdésekben is felsorakoznak a minisztérium mögé. MOL XIX – I – 4 – tt 17.d. 25.520/1965.sz melléklete. A gimnáziumi új reformtanterv készítésének anyagai. A gimnáziumi tantervi viták tapasztalatai: a viták szervezése, lefolyása, fő kérdései. 4.

160 nem számított egységes modellnek, mikor az 1965-ös korrekció során az 5+1-es rendszert⁶⁴⁷ megszüntették, a korábbi humán és reál tagozatok helyett nyelvi, természettudományos vagy ének-zenei osztályokat, „speciális tagozatokat” hoztak létre a gimnáziumokban.

Az arányok módosulása és a maximalizmus elleni küzdelemnek⁶⁴⁸ a következtében, az országos vita eredményeit is figyelembe véve, a minisztérium tantárgyi bizottsága történelemből egy komplex – művelődési, politikai gazdaságtani, technika és kultúrtörténeti stb. – anyagot tartalmazó tervezetet tett a minisztérium asztalára. A komplexitást eredményezni hivatott összetevők közül azonban a politikai gazdaságtan fogalmai jelentős

„húzáson” (főként a feudalizmus fogalmai „estek ki”) mentek keresztül, ami az ókor anyagának korábban jelzett némi növekedésével – itt is történt ilyesmi: az általános iskolában tanított Egyiptom mellett részletesebb Mezopotámia-ismereteket kapott a diák - együtt lassan kirajzolta tananyag-struktúra körvonalait,⁶⁴⁹ vagy másként a „felül többet tanítsunk”

szemléletet. Ezzel párhuzamosan viszont növekedtek a technikatörténeti és kultúrtörténeti elemek, de az ismétlésre fordítható órák száma is. Ugyanígy a „növekményhez” sorolható az Európán kívüli világ és a szomszéd népek történetének nagyobb arányú bekerülése, aminek fő oka a „hungarocentrizmus és európacentrizmus felszámolása” volt.

A bizottsági javaslat szerint, a világtörténeti látásmód érdekében változott meg az egyes évfolyamokon tanítandók periódushatára is: I. osztályban az őskor és az ókor 476-ig, a II. osztályban középkor és újkor 1789-ig, a III. osztályban 1789-től a 19. század utolsó évtizedéig, míg a IV. osztályban az „imperializmus kialakulásától napjainkig”, tehát az előzőekhez képest jóval bizonytalanabbak lettek ezek.⁶⁵⁰ A minisztériumi összefoglaló jelentés (1963. február) szerint ez a felosztás bizonyult a tanterv egyik leginkább neuralgikus pontjának azáltal, hogy a hozzászólók szerint a „2. osztály anyaga elvégezhetetlen”, ugyanakkor túl rövid a négy évtizednyi 20. századi történelem.⁶⁵¹ A hozzászólók az

„analitikus” történelemoktatás helyébe lépni kívánó „szintetikust” helyesléssel fogadták, de

647 Már a tanterekről szóló viták során több, „szakmabeli” is ellenezte, mondván, hogy több évnyi politechnika szinte egy egész technikum anyagát felöleli. U. o. 3-4.

648 Érdekes adalék, hogy a minisztérium megállapítása szerint szinte minden tantárgy súlyos problémának tartotta a maximalizmust, ugyanakkor mindegyik bővíteni szerette volna saját anyagát. MOL XIX – I – 4 – tt 17.d. 25.520/1965.sz melléklete. A gimnáziumi új reformtanterv készítésének anyagai. A gimnáziumi tantervi viták tapasztalatai: a viták szervezése, lefolyása, fő kérdései. 11.

649 Amivel azért sokan nem értettek egyet, és az ókori keletről pusztán „átfogó kép” kialakítását sürgették. MOL XIX – I – 4 – tt 17.d. 25.520/1965.sz melléklete A gimnáziumi új reformtanterv készítésének anyagai. A Veres Pálné Gimnázium jelentése

650 MOL XIX – I – 4 – tt 17.d. 25.520/1965.sz melléklete A gimnáziumi új reformtanterv készítésének anyagai. A tantárgyi bizottságok jelentései a változásokról és a problémákról 4-5.

651 Tegyük hozzá, mégis így maradt, hosszú időre lehetetlenné téve, hogy a történelemtanárok „befejezzék” a másodikos anyagot. MOL XIX – I – 4 – tt 17.d. 25.520/1965.sz melléklete. A gimnáziumi új reformtanterv készítésének anyagai. A gimnáziumi tantervi viták tapasztalatai: a viták szervezése, lefolyása, fő kérdései. 4.

161 többen nem tudtak egyetérteni azzal a törekvéssel, hogy az egyetemes javára háttérbe szoruljon a magyar történelem. A minisztérium erre a felvetésre azzal válaszolt, hogy „az emberiség történeti fejlődésének útját kell bemutatnunk a tanulóknak”, ezáltal a napjaink történelmét sem lehet „átutalni” a társadalmi ismeretek körébe.⁶⁵²

Öröm volt az ürömben, hogy a gimnáziumi történelem tantervben a nevelési célokhoz már a fokozatosság elve szerint, a tanulók életkorának megfelelően rendelték a pedagógiai eszközöket, úgy, hogy a tanterv előírta, hogy a tanár „az általános iskolai olvasmányos előadásról fokozatosan térjen át a történelmi korok valóságát sokoldalúan megelevenítő, a történelmi forrásokat elemző s a magasabb szintű általánosításokig eljutó módszerek alkalmazására."⁶⁵³A gimnáziumi tanterv utasításának módszertani részében már valóban egy fejlettebb didaxis körvonalait ismerhetjük fel: „Az oktatással és neveléssel összefonódó képzési folyamatnak mindenekelőtt azoknak a képességeknek kifejlesztése a feladata, amelyek lehetővé teszik, hogy a megismert tények és összefüggések alapján maguk a tanulók is képesek legyenek következtetések és tanulságok levonására, az újabb ismeretek a korábbiakkal való összekapcsolására, az ellentmondások, az egyes történelmi jelenségek közötti hasonlóságok és különbségek felismerésére. A történelemtanításnak ezért a tanulók igazi aktivitásának kibontakoztatására kell törekednie, arra, hogy maguk is részt vegyenek a történelmi megismerés folyamatában.”⁶⁵⁴

Ez a kompromisszum azt mutatta, hogy az addigra elfogadottá vált „ideológiai egység” alapján együttműködés és egyensúly jött létre a közoktatás politikusok és a tantervi szakértők között. „A tantervi szakértők elméletileg „igazolták”, hogy a tudásanyag válogatásának meghatározó szempontjai: a marxista-leninista világnézeti nevelés, és a felkészítés a szocialista társadalmi gyakorlatra.” Emellett viszont – az oktatáspolitika minden igyekezte ellenére - megmaradtak az iskolai oktatás bázisát adó tudományos alapok és tételek.

„Ezért - éles belső viták után, melyekben általában a közvéleményre támaszkodó pragmatikus közoktatás-politikusok és a doktriner tantervfejlesztők kerültek szembe egymással – a 60-as évek tantervei vörös mázzal leöntött pozitivista (és általában maximalista) produktumokként láttak napvilágot.”⁶⁵⁵

A hetvenes évek közepén aztán – természetesen a marxizmus alapvetéseinek, mint „fő tananyagnak” a megtartásával – olyannyira előretört a módszertan, hogy az 1978-as tanterv

652 U. o. 4.

653 Az 1962-es gimnáziumi történelemtanterv. Életbe lépett a 150/1963./M. K. 12./M. M. sz. utasítással. In:

SZABOLCS-KATONA, 2006. 28.

654 Idézi: SZABOLCS, 2002. 46.

655 SZEBENYI Péter: Tantervkészítés egykor és most. Educatio 3. évf. 3. sz. / 1994 351.

162 egyenesen a tanulók „ismeretszerzésének és feldolgozó képességének” fejlesztését állította elképzeléseinek fókuszába, bekerülvén ezzel az európai történelemdidaktika élvonalába. A

„tananyag” azonban nem esett át jelentős változáson, mivel a „szemléletformálás”

középpontjában még mindig az állt, hogy „a hungarocentrikus nézőpont helyébe a világtörténeti látásmód megerősítése, a történelmi folyamatok komplex értelmezése és feldolgozása” kell, hogy kerüljön.⁶⁵⁶ Mivel a hetvenes években a tanulók történelmi ismereteiknek már csak egy részét kapták a történelemoktatásból vagy a tankönyvekből, az egyéb csatornákon – televízió, rádió, népszerűsítő történelmi kiadványok – jövő

„ismeretáradattal” kapcsolatosan e tekintetben is időszerűnek tűnt valamilyen új koncepciót kidolgozni. Ez pedig nem lehetett más, mint „a tanulók önálló történelmi megismerésre képzése”.⁶⁵⁷ Innen pedig már csak egy – de jó hosszú – lépés volt annak felismerése és főként kimondása, hogy ha „a marxizmus klasszikus útját követjük és a jelent a múltból, a világ egyik részét a másiktól csupán társadalmi forma alapján különböztetjük meg, akkor éppen a minket érdeklő kérdéseket hagyjuk figyelmen kívül,”⁶⁵⁸ - tehát a módszertani megújulással párhuzamosan ideje szakítani megkövült tanításaival is. A kérdésnek aktualitást nemcsak a történelem tantárgyon belüli változtatás igénye adott, hanem az is, hogy az iskolák jelentős részében „másodrendű” tárggyá lett, s „a „fogyasztói társadalom” kritikátlan kultuszával, mint valósan ható ténnyel” szemben elveszítette meggyőző erejét.⁶⁵⁹

A változtatások természetes módon érintették a történelem tantervet is, melynek tervezetét az OPI készítette el még 1977-ben. Az új lehetőségeket - törzs- és kiegészítő anyag - is vázoló koncepciót a minisztérium jónak, de maximalistának is találta, illetve úgy látta, hogy módszertanilag nem kidolgozott.⁶⁶⁰ A tanterv 1978-ban megjelent és „új fejezetet nyitott” az akkor már hosszú ideje zajló „maratoni reform” történetében.

656 MOL XIX – I – mm 21. d. 24. t. Hanga Mária iratai. Az új tantervek bevezetésének időszerű kérdései.

/Tájékoztató előadás a megyei tanácsok művelődésügyi osztályvezetői számára/, Veszprém, 1978. január 27.

13-14.

657„[…] a tanulók elsősorban a gimnáziumban lényegesen több eredeti történelmi forrással dolgoznak, mint a korábbi iskolai gyakorlatban az szokásos volt, - előbb tanári segítséggel, majd mind önállóbban fedezik fel a történelmet, miközben gyarapodnak ismereteik és önállósulnak, történelmi megismerő készségeik is

gazdagodnak.” SZABOLCS Ottó Történelemszemlélet és identitás. A Nemzetközi Történelemdidaktikai Társaság 1984 márciusában Tutzingben rendezett konferenciáján tartott előadás.Történelemtanítás, 1984/5. sz. 1-5.

old.

658 Walter Fürnrohr: International Gesellschaft für Geschichtsdidaktik und Ungarn c. 11 lapos előadása Idézi és fordította: SZABOLCS, 2002, 49.

659 MOL XIX – i – 8 – U 53. d. 12. t. Középiskolai Főosztály iratai. A Középiskolai Főosztály válasza Az FPI tájékoztatása az öt év szakfelügyeleti látogatásainak szaktárgyi elemzéséről című jelentésre.3.

660 „A tananyag meghatározása és követelményrendszer rendkívül gondos, alapos munka: valamennyi tanterv közül a legjobb. Problémája: maximalistának látszik. A törzs és kiegészítő anyag határozottabb szétválasztása, a minimum követelmények végiggondolása és jelzése, az elbíráláshoz adott útmutatások a szerkesztő számára világossá tehetik, hogy hol kell csökkenteni.

163