2 Felső- és
10.8. A stratégia lebontása és vállalati teljesítmény
A kérdőívben a válaszadók a stratégia lebontása szempontjából a következő megállapításokat osztályozták:
- A stratégiai célokat intézkedésekre bontjuk le
- A stratégia teljesülését konkrét mérőszámokkal mérjük
- A stratégia teljesülését mérő mutatószámok alapján intézkedéseket hozunk.
Ezen megállapítások alapján jöttek létre a klaszterképző változók. A klaszterezési eljárás során azonos csoportba kerülnek a stratégia lebontása alapján hasonló jellemzőkkel bíró vállalakozások, és a későbbiekben elemzésre kerülhet a teljesítményklaszterekkel való kapcsolatuk.
Klaszterek a stratégia lebontása alapján
intézkedésekre -1,305 0,381 0,510
a stratégia teljesülését mérése konkrét
mérőszámokkal -0,939 -1,188 0,618
a stratégia teljesülését mérő
mutatószámok alapján intézkedések -0,878 -1,322 0,606
17. táblázat – A stratégia lebontására vonatkozó klaszterek középpontjai A klaszterelemzés alapján a stratégia lebontásának mértékére vonatkozóan a vizsgált minta három szignifikánsan különböző klaszterrel írható le:
1. klaszter: nincs lebontás – a klaszterbe tartozók egyik módszert sem használják, mindhárom megállapítás erősen átlag alatti értéket mutat, a stratégiát jellemzően nem bontják le sem intézkedésekre, sem mutatószámokra.
2. klaszter: lebontás intézkedésekre - a stratégiai célokat lebontják konkrét intézkedésekre, de a stratégia teljesülését nem mérik mérőszámokkal.
3. klaszter: lebontás intézkedésekre és mérőszámokra – mindhárom módszer alkalmazása átlag feletti értéket mutat, a stratégiai célokat konkrét intézkedésekre bontják le, a stratégia teljesülését mutatószámokkal mérik, és a mutatószámok alapján intézkedéseket hoznak.
A klaszterek elemszáma alapján elmondható, hogy a legtöbb vállalakozás lebontja stratégiáját intézkedésekre és mérőszámokkal méri stratégiája megvalósulását. A vállalatok több mint negyede azonban nem alkalmazza a stratégia lebontásának módszereit, 10%-uk pedig csak intézkedésekre bontja le stratégiáját, mutatószámokra nem.
Klaszterek a stratégia lebontása alapján
35. ábra – A stratégia lebontására vonatkozó klaszterek megoszlása A klaszterelemzés érvényességének ellenőrzésére szolgáló ANOVA tábla alapján (7. számú melléklet) megállapítható, hogy a klaszterek közti különbség szignifikáns.
A stratégia lebontása és a teljesítményklaszterek összefüggései
A stratégia lebontása és a teljesítmény kereszttáblájának vizsgálatakor kiderült, hogy a korrigált standardizált reziduumok alapján kapcsolat áll fenn a teljesítmény és a stratégia lebontása között. A Pearson féle χ2 (khi-négyzet) statisztika szignifikancia szintje (<0,05)
alapján elvethetjük azt a nullhipotézist, hogy nincs összefüggés a két változó között. Ugyanez állapítható meg a valószínűségi arány (Likelihood Ratio) alapján is. (8. számú melléklet) Azon vállalatok klasztere, amelyek a stratégiát nem bontják le intézkedésekre a rosszul teljesítők klaszterével mutat összefüggést. A korrigált standardizált reziduum értéke 2 felett van, ami bizonyítja a kapcsolatot. A rosszul teljesítők klaszterébe tartozó vállalatok 56,5% -ánál a stratégia lebontása jellemzően nem valósul meg.
Összefüggés van a jól teljesítők klasztere és azon vállalatok klasztere között, amelynek jellemzője, hogy a vállalatok stratégiájukat lebontják intézkedésekre és a megvalósulást mérőszámokkal mérik. A jól teljesítők 80,8%-a lebontja a stratégiáját intézkedésekre és a megvalósulást mutatószámokkal méri.
Ugyanezen tények tükörképe is kiolvasható a kereszttáblából: a korrigált standardizált reziduum értéke -2 alatt van, tehát bizonyosan nem áll összefüggésben azon vállalkozások klasztere, amelyek nem bontják le stratégiájukat intézkedésekre a jól teljesítők klaszterével, illetve a rosszul teljesítők klasztere a stratégia lebontásával intézkedésekre és mérőszámokra.
56,50%
15,20%
28,30% 26,70%
7,50%
65,80%
9,60%9,60%
80,80%
0%
20%
40%
60%
80%
stratégia lebontása (%)
rosszul teljesítők gyengélkedők jól teljesítők teljesítmény
Stratégia lebontása és teljesítmény
nincs lebontás lebontás intézkedésekre lebontás intézkedésekre és mérőszámokra 36. ábra – Teljesítményklaszterek és a stratégia lebontása A rosszul teljesítők több mint fele nem bontja le stratégiáját sem intézkedésekre sem mutatószámokra, ahogy haladunk a jól teljesítők felé a stratégiájukat le nem bontó vállalatok száma elenyészővé válik. A másik két teljesítményklaszterben a stratégia lebontása szempontjából a célok lebontása intézkedésekre és mérőszámokra mutatja kiugróan a legmagasabb elemszámot.
A becslési hiba valószínűségének csökkenését jelző lambda, a Goodman és Kruskal-féle tau és a bizonytalansági együtthatók szignifikánsak.
Ha a stratégia lebontása a független és a teljesítmény a függő változónk, akkor a lamda szerint nem csökken a hiba valószínűségének csökkenése, de viszont a Goodman és Kruskal-féle tau szerint 6; a bizonytalansági együttható szerint 7,9%-al csökken. Ez azt jelenti, hogy a bizonytalansági együttható szerint a stratégia lebontásának ismerete 7,9%-kal javítja a
(ahol nem ismert, hogy melyik a függő és melyik a független változónk) a lamda is 6,3%-os hibavalószínűség csökkenést mutat. (8. számú melléklet)
A stratégia lebontása és a teljesítmény közti kapcsolat erősségét kifejező Phi, Cramer's V, kontingencia együttható szimmetrikus mutatók szignifikánsak, értékük alapján megállapítható, hogy laza kapcsolat van a stratégia lebontása és a teljesítmény között 0,28 és 0,396 között mozognak. (8. számú melléklet)
A stratégia lebontásának és kommunikálásának hatása a teljesítmény-nézőpontokra Az útelemzés eredménye alapján megállapítható, hogy a stratégia lebontására és kommunikálására vonatkozó változók a tanulás és fejlődés nézőpont teljesítményére fejtik ki leginkább hatásukat, és a teljesítmény-nézőpontok közti összefüggések láncolatán keresztül jutnak el a pénzügyi teljesítményig.
37. ábra – A stratégia lebontásából és kommunikálásából kiinduló összefüggések r - korrelációs együttható β - regressziós együttható A stratégia lebontására vonatkozó változók hatnak a stratégia kommunikálására, ha minél nagyobb mértékű a célok lebontása intézkedésekre és a stratégia lebontása mutatószámokra, annál hatékonyabb a stratégia kommunikálása a vezető beosztásúak és a szervezeti egységek felé, amely változók között is van összefüggés. A célok lebontása közvetlenül is hat a szervezeti egységek felé történő kommunikációra és közvetetten is a vezető beosztásúak felé történő kommunikáción keresztül is. Amennyiben a stratégia csak a felsővezetők fejében létezik, ez negatívan érinti a stratégia kommunikációját így ezen keresztül a teljesítményt is.