A KORALLOK OCEANOGRÁFIAI JELENTŐSÉGÉNEK ÚJABB SZEMPONTJAI

IRTA : Dr. VADÁSZ ELEMÉR.

A korallok kifejezetten tengeri állatok, amelyek különleges létkörülményeik-kel nemcsak a mai tengerek oceanográfiai vizsgálatánál jutnak szerephez, hanem talán az egyedüli állatok, amelyek a régmúlt földtani idők éghajlati viszonyainak megítélésénél is fölhasználhatók. Életmódjuk és előfordulásuk alapján magányos és telepes vagy zátonyépítő korallokat szoktunk megkülönböztetni. Az előbbiek a tengerek minden mélységében megtalálhatók, az utóbbiak csak meghatározott fizikai körülmények között. Az eddigi általánosan elterjedt fölfogás szerint a zátonyépítő korallok létföltétele a tiszta víz, csekély mélység (40 m), és állandó hőmérséklet (18—20°). Valóságos korallzátonyokat a mai tengerekben csak a trópusi tájakon ismerünk, amiből azt következtettük, hogy földünk különböző régebbi tengeri üledékeiben eltemetett hasonló korallképződmények ugyancsak meleg tengerekre, illetve egykori tropusokra utalnak. Ez a fölfogás annyira meg-rögződött, hogy a magányos korallokat, amelyek nincsenek a 40 méteres mély-séghez kötve, h a n e m nagyobb mélységekben is megtalálhatók, mélytengerieknek is nevezték.

Ez a megkülönböztetés azonban helytelen, mert már Deecke reámutatott arra, hogy a földtani ó-korban élt négysugaru korallok és a tabulaták lényegesen m á s életkörülmények között éltek. A legújabbi évtizedek gondos gyakorlati é s tudományos célú tengerkutató vizsgálataiból kitűnt, hogy vannak nagy mélység-ben élő koralltelepek is. Ilyeneket a norvégek már 1768-ban említettek, m a j d később a „Gazella" rendszeresen gyűjtötte s legújabban a franciák részletesen ismertették. Kitűnt, hogy a mélytengeri telepekben a madrepora-félék négy f a j a v a n képviselve: a norvég halászok „fehér korallja", a Lophohelia prolifera és Amphihelia occulata, valamint a „sárga korallok", a Dendrophyllia ramea é s D. cornigera. Ezek a korallok egy méter hosszúságra nőnek és nem nagykiter-jedésű, összefüggéstelen telepeket alkotnak. Sziklás fenéken vagy iszapos aljazaton egyaránt tenyésznek és igen lassan növekednek. Az egyik spanyol kábelen hat év alatt 45 milliméterre növekedtek, ami évenként 7 és fél mm-nek felel meg.

A K O R A L L O K O C E A N O G R Á F I A I J E L E N T Ő S É G É N E K ÚJABB S Z E M P O N T J A I . 1 6 7

Függélyes elterjedésük felső határa nagyjában a 200 méteres vonallal esik össze, Norvégiában általában 600 m mélységig találhatók, a francia, továbbá a spanyol-portugál partokon azonban mélyebbre is lehúzódnak. Leggyakrabban a 200—400 méter mélységekben találhatók, ez alatt ritkábbak; de gyűjtöttek még 1800 méter mélységből, sőt egy ízben 2640 méter mélységből is. Hangsúlyoznunk kell, hogy a gyűjtések mindig élő állapotban hozták fölszinre a korallállatokat. Előfordulnak Európa atlanti partvonalán végig, Gibraltártól Angliáig, Írországig. Gondos norvég kutatások életkörülményeik minden részletét tisztázták s abból kitűnt, hogy ez az előfordulás szoros kapcsolatban áll a Golf-áramlással s a tengernek változó hőmérsékletű felső tájai és a növényzettel borított részek alatti övekben élnek, 3 7 % sótartalom mellett. Hat foknál hidegebb vizben már nem tenyésznek. A Kristiana-fjordban subfosszilis alakban is megvannak, úgy, hogy itt mintegy 200 méteres szárazföldi kiemelkedés mellett bizonyítanak.

A koralltelepeknek ilyen mélységi előfordulása nagy jelentőségű a földtani következtetések szempontjából. A legrégibb földtani koroktól kezdve u g y a n i s nagyon gyakran találhatók az egykori tengeri üledékekben ilyen nagykiterjedésű összefüggő korallzátonyokkal nem egészen egyező, mégis határozott koralltelepek, amelyeknek jelenlétéből nem szükséges ezek szerint meleg égövekre következ-tetnünk, mert mint az elmondottakból kitűnik, állandó hőmérsékletű áramlások jelenléte esetén nagy mélységben is előfordulhatnak. Az ilyen áramok lehetősége pedig nem csak a meleg égövekhez van kötve. Földünk ó-korából, a szilur- és devon időszakokból, valamint a középkorban különösen a felső-triászból, ezen-kívül még a harmadidőszakból sok ilyen korallpad hasonló értelmű magyarázatá-ról lehet szó, amiáltal nagyon sok ellenmondás lesz kiküszöbölhető ezeknek a korallpadoknak „melegövi, sekélytengeri" és az azokat bezáró üledékek ezzel esetleg ellenkezésben álló keletkezési lehetősége között.

Éppen most mutatott reá Gerth hasonló ellenmondásra, mely a Csendes-óceán Timor szigetéről megismert gazdag perm-korú korallfanna és a perm-korú eljegesedés okáúl föltételezett sarkeltolódás között fölmerül. Szerinte ez a korall-fauna melegvizű alakokból áll, amelyek a 30. szélességi fokon túl nem élhettek, holott Wegener—Köppen legújabb föltevése szerint ez a rész a perm-korban a 40—50. szélességi fok alatt lehetett. Más lapra tartozik, hogy a Wegener—Köppen-féle, a maga egészében nagyon szépen fölépített elmélet földtanilag általában sem állja meg helyét, valamint az a tény is, hogy az eljegesedés okának magyaráza-tában nem szükséges a sarkeltolódásokkal operálnunk, ettől eltekintve azonban fölvetődhet az a kérdés, hogy az adott esetben mutatkozó ellentét a biologiai és a geofizikai megállapítás között a korallok életmódjának föntebbi revíziójával nem volna-e kiküszöbölhető? A timori korallfauna még eddig meg nem jelent részletes leírásából ez a kérdés bizonyára tisztázható lesz.

KISEBB KÖZLEMÉNYEK.

arctica-t, — a m á s i k pedig 44 cm.-es h o g y az a szükséges modern kikötőberen-dezéseket ós felszereléseket nélkülözi.

dél-APRÓBB K Ö Z L E M É N Y E K 1 6 9 m o t o r felesleges. A rotor teljesítőképes-sége a feltaláló s z e r i n t a F l e t t n e r - r o t o r

Gibraltár m i n t kereskedelmi kikötő.

G i b r a l t á r h a d i k i k ö t ő j e jelentőségét az

-1 7 0 A T E N G E R .

h o g y a L u g a , dacára hogy sekély, f ő l e g tavasszal f a u s z t a t á s r a n a g y o n alkalmas.

E g y n a g y f ü r ő s z t e l e p é p í t é s é t már meg-kezdették s az első elhajózásokat a jövő évre r e m é l i k . Br. V. enyhék-nek. A kikötő, a feldolgozótelepek és a csomagoló helyiségek c s u p á n a L a n g t i n g kö-zött olyanok n e m volnának. E feltételek vonatkoznak az üzem megkezdése után a szárazföldön, az uszódokknál, v a l a m i n t a szerződés ellen s hangsúlyozzák, hogy a szigeteket D á n i á n a k kellett v o l n a

Az olaszoknak kedvező a szigeteken a h a l á s z a t i bázis létesítése, ( a m i t eredetileg

a német p a r t o k o n g o n d o l t a k ) , m i n t h o g y a versaillesi kényszerbéke a n é m e t halász-gőzösök j e l e n t é k e n y részét b i r t o k u k b a j u t t a t t a s így most m ó d j u k b a n van az angolok á l t a l feldolgozott és közvetíté-sükkel behozott észak-tengeri halszük-ségletüket közvetlenül fedezni.

Az olasz t á r s a s á g a n é m e t halászgőzö-sökhöz olcsón h o z z á j u t h a t o t t s állítólag az olasz k o r m á n y is s z u b v e n t i o n á l j a . A szi-getlakóknak jól jön a megállapodás és az o t t a n i n a g y m u n k a n é l k ü l i s é g e n y h ü l é s é t forgal-m á v a l szeforgal-mben 1926-ban 28,307.679 cen-t a l e s r a csökkencen-t.

A P R Ó B B K Ö Z L E M É N Y E K 1 7 1

m o n d j a , hogy N é m e t o r s z á g n a k a ham-b u r g i és s t e t t i n i kikötőkham-ben Cseh-Szlo-vákia részére 00 évre szabad zónát kell b i z t o s í t a n i . " A versaillesi szerződés képvi-selői is résztvettek. Az o t t javasolt ideig-lenes egyezmény l e t á r g y a l á s á r a és megköt é s é r e szepmegkötember 17megkötől 20ig H a m b u r g -b a n új-ból összejöttek a csehszlovák-Adria és o s z t r á k - A d r i a f o r g a l o m b a n érdekelt utazások, melyek kereskedelmi u t a k

fel-fedezése céljából t ö r t é n t e k , m i l y e n feltevé-sek szerint 1,000.000 év előtt keletkezett az első óceán.

1 7 2 A T E N G E R . hosszúságot? Megfigyelték az ár és apály t ü n e m é n y é t , sőt a r r a kell k ö v e t k e z t e t -n ü -n k , hogy mélységméréseket is vé-geztek.

Ó-kori t é r k é p e k e t is közöl, m e l y e k ér-dekesen v i l á g í t j á k m e g az ó-kori népek-n e k a tenépek-nger és szárazföld eloszlására vo-n a t k o z ó f e l f o g á s á t : Hecateusét, k i a

KISEBB K Ö Z L E M É N Y E K 1 7 3

stb. Végül összehasonlítva a h á r o m óceánt, k i t ű n i k , hogy m i n d e g y i k n e k a medre a közepén emelkedettebb és a szé-lén mélyebb. A régi geológiai em-lékeiket, Höhnel neve n e m kelt kíváncsiságot. Az e l f e l e d e t t emberek közé t a r t o -zott m i n d a d d i g , míg könyvével é l e t j e l t nem a d o t t magáról. Megvallom, m a g a m is teljes e l f o g u l t s á g g a l f o g t a m hozzá e kötethez, az előítélet azonban, m i n t a leg-több esetben, ezúttal is igaztalan volt.

E l f o g u l t s á g o m az első f e j e z e t közepén érdeklődéssé változott s n é h á n y napon á t kellemes szórakozást n y ú j t o t t számomra H ö h n e l könyve. Ezt az életet valóban ér-demes volt e m l é k i r a t b a n megörökíteni.

Szerzőnknek semmi része nem volt a h á b o r ú b a n . N i n c s t a k a r g a t n i valója, n e m kell mosakodnia, nincs m i t szépítgetnie.

M e g e n g e d h e t i az őszinteség fényűzését.

A könyv a diákévek kedves leírásával kezdődik. I l ő h n e l e g y ü t t n ő t t fel -mez. Szárnysegédi szolgálata u t á n pa-rancsnoki beosztást k a p o t t , m a j d Menelik