A WASHINGTONI
FLOTTALESZERELÉSI EGYEZMÉNY ÉLETBELÉPTETÉSE ÓTA
— TENGERÉSZETI POLITIKAI TANULMÁNY — Irta : MLADIÁTA J .
• A világháború lezajlása után az entente államok erőviszonyában beállott eltolódás következtében, a kimerültség és győzelmi mámor első éveinek leteltével, mindinkább élénkebben nyilatkozott meg a kívánság, hogy a tengeri haderők nagyarányú fejlesztésének már a leromlott gazdasági viszonyok miatt is korlátok szabassanak kölcsönös megegyezés alapján. Hosszas tanácskozások után Nagy-britannia, az Északamerikai Egyesült-Államok, Franciaország, Japán és Olasz-ország képviselői 1922. februárjában Washingtonban egyezményt kötöttek, mely-ről Harding elnök a konferenciát bezáró beszédében a többek között így nyilat-kozott: „A mai nappal ünnepélyesen vállalt kötelezettségek egy ú j és jobb kor-szaknak hajnalát és az emberiség fejlődését jelentik." A történelmi eseményeket a kauzalitás szempontjából vizsgáló itt ráismer Wilsonnak túlnyomólag érzelmi momentumokkal táplált, hamis praemisszákból kiinduló és nagy problémákat gyer-mekded egyszerűséggel megoldani kívánó argumentációjára. Majd később látni fogjuk, hogy az „új és jobb korszak" hajnalpírja oly szelídfénvű-e, amint azt Harding álmodta.
Összegezve röviden a konferencia eredményét, az egyes államoknak enge-délyezett különböző hajók tipusa és össztonnatartalma angol tonnákban a kö-vetkező :
A h a j ó n e m e Anglia É s z a k a m . E g y e s Áll.
J a p á n -o r s z á g
F r a n c i a -o r s z á g
O l a s z
-o r s z á g M e g j e g y z é s
1. Csatahajók
Ö s s z t o n n a t a i t a l o m : 525.000 525.000 315.000 175.000 125.000
M a i h a j ó d e p l a c e -m e n t 3 5 X 0 0 t.
m a x . á g y ú 4 0 ' 6 c m e l a v u l á s i i d ő 2 0 é v
2. Védett cirkálók
Ö s s z t o n n a t a r t a l o m
é s e l a v u l á s i i d ő : Nincs korlátozva — max. ágyú 20'3 cm.
M a x i m á l i s h a j ó -d e p l a c e m e n t
1 0 . 0 0 0 t .
A F Ő B B ÁLLAMOK T E N G E R I H A D E R E J É N E K F E J L Ő D É S E . 3 1
A h a j ó n e m e Anglia É s z a k a m . E g y e s . Áll.
J a p á n -o r s z á g
F r a n c i a -o r s z á g
O l a s z
-o r s z á g M e g j e g y z é s
3. Torpedórombolók
és naszádok Nincs semmi korlátozás.
4. Vizalatt járó hajók
Nincs semmi korlátozás, csak a kereske-delmi háborúra nem használhatók.
5. Repülőgép anya-hajók
Ö s s z t o n n a t a r t a l o m : 135.000 135.000 81.000 60.000 60.000
Max. h a j ó d e p l a c e -m e n t 27 0 0 0 t . max. á g y ú 2 0 ' 3 c m elavulási idő 2 0 é v
Azonkívül el van tiltva a mérges gázok használata és a kereskedelmi hajók elsülyesztése, mielőtt azok személyzete biztonságba helyezve nincs.
A flottatámpontok fejlesztése, illetőleg kiépítése szempontjából a következő megállapodások történtek:
A f l o t t a b á z i s k i é p í t é s e m e g e n g e d v e t i l t v a Anglia Kanada, Ausztrália, Újzéland Hon-Kong
Egyesült-Államok . Alaszka, Panama, HawaI Fülöpszigetek, Aléuták, Guam Japánország . . . . Anyaország és közeli szigetek Formoza, Pescadores, Bonin,
Kurili, Liu-kiu
E néháy adatból már látható, hogy az egész egyezmény, mely Harding pacifista gondolatköréből született, főkép Anglia tengeri politikáját szolgálja és annak ismét megszerezte a tengeri supremáciát, melyet az Egyesült-Államoknak a háború végével és a következő években kifejtett óriási arányú hajóépít-kezése már-már megingatott. Midőn az üzleti konjunktura a háború után lelohadt és anyagi érdekeltség a háborús adósságok behajtásán kívül az Egyesült-Államok számára már nem állt fenn, a békepropaganda valamint a rosszabbodó gazdasági viszonyok nyomása alatt a „second to none" elvének fenntartása mellett, vagyis hogy tengeri hadereje ne legyen kisebb bármely más hataloménál, elhatározta 26 még részben épülőfélben levő csatahajónak és minden csatacirkálónak leszerelését és így öntudatlanul feladta a sok évi fáradságos munka által elért tengerészeti fölényt.
Hogy mily nehéz áldozatokat rótt a washingtoni egyezmény Francia-országra és OlaszFrancia-országra, azt bizonyítja az, hogy a két nagyhatalom csak 1923 nyarán ratifikálta az egyezményt.
Anglia törekvése, hogy a reá nézve legveszedelmesebb ellenségtől, a tengeralattjáró hajóktól megszabaduljon, a többi államok ellenállása miatt kudar-cot vallott.
A „pax britannica"-t épp mindegyik a maga módja és érdeke szerint értelmezi.
3 2 A T E N G E R .
Súlyos tévedés volt az amerikai Egyesült-Államok kormánya részéről a csatahajók tonnatartalmának egyenlőségéből Angliával szemben azt hinni, hogy ezzel az egyenrangúság a „povver standard" szempontjából biztosítva volna. Bár a nagy hajók domináló jelentősége még m a is fennáll és magvát képezi a ten-geri haderőnek, de a könnyű cirkálók és torpedórombolók, a tengeralattjárók és a repülőgépek szerepe ma mint támadó eszköz valamint felderítő tüzérségi meg-figyelő célokra nélkülözhetetlen taktikai elemei egy modern flottának. Ily egységek tekintetében pedig ismét fölén3'ben van Anglia többi riválisaival szemben. Ehhez járul még a kereskedelmi hajóparkjának a többiekét messze túlszárnyaló nagy-sága, mely kb. 50%-al nagyobb mint az Egyesült-Államoké. (1924-ben 21'5 millió BRT.)
Épp ezért törekedett Anglia a tengeralattjáró hajók leszerelésére, mert ag-gódik nagy kereskedelmi hajóparkjának biztonságáért konflagráció esetén. Hiába buzgólkodott a második washingtoni konferencia egybehívása körül 1925-ben, mely a könnyű hadihajók és repülőgépek megszorítását célozta, mert ez különö-sen Franciaország és Olaszország ellenállásán meghiusult. A genfi konferencia jegyzőkönyve nincs még aláírva. Dánia leszerelési mozgalma is holtpontra jutott.
De Locarno szelleme sem mozdította elő a leszerelési gondolatot és csak átmene-tileg tompította a már-már kirobbanó ellentéteket.
íme ez a helyzet, melyet a washingtoni egyezmény teremtett.
Lássuk most az egyes nagyhatalmak flottafejlesztési ténykedéseit.
Anglia világuralmi törekvése a tengeri utak biztosítására és a gyarmatokkal való zavartalan közlekedés fenntartására irányul. Ezek részletes tanulmányozásá-val foglalkozott az 1923 októberében Londonban tartott értekezlet, melyen az angol birodalom képviselői irányt szabtak az impérium közel jövőbeni tengerészeti politikájának a washingtoni egyezmény keretében, mely 1936-ig érvényes.
Kiemeli az értekezlet a légvédelmi eszközök rendszeres kiépítésének és egy-séges fejlesztésének szükegy-ségességét az egész birodalom területén és Singapur-ban egy ílottabázis felállítását a keleti régiók kereskedelmi útjainak biztosítására.
Rendkívül megerősítette Anglia középtengeri hadierejét, amely a következő egységekből áll: 6 csatahajó, 10 védett cirkáló, 54 torpedóromboló 6 flottillára osztva, 1 tengeralatti flottilla 2 kísérőhajóval és 2 repülőgép anyahajó.
Ehhez járul még a gibraltári kis flottilla néhány torpedórombolóval és se-gédhajóval.
így biztosítja Anglia uralmát a Földközi tengeren. Az 1924/25-ös építési programúiban 8 cirkáló, 2 torpedóromboló, 1 torpedóromboló anyahajó, 3 ten-geralattjáró, 1 tengeralattjáró anyahajó, 1 repülőgépanyahajó, 2 ágyúnaszád, 1 aknarakó, 1 segédhajó a Perzsa-öböl számára volt beállítva. A parlament 5 cirká-lónak, 2 torpedórombolónak és több segédhajónak építését engedélyezte.
Ausztrália k o r m á n y a pedig 4—10.000 t.-ás cirkálónak és 6—1000 t.-ás tengeralattjárónak építését határozta el.
Az 1925,/26-os költségvetésbe be van állítva a továbbépítési költsége 2 csatahajónak {„Nelson" és „Rodney", 40.000 t., 23 mfld. sebességgel, 9—40"6 cm. H/50, 12—15-2 cm. H/50, 12—10 2 cm. lgv., farán repülőfedélzet.)
5 cirkálónak („Kent"-tipus, 10.000 t., 35 mfld., 20'3 cm. ágyúk.) és
A F Ő B B ÁLLAMOK T E N G E R I H A D E R E J É N E K F E J L Ő D É S E . 3 3
3 cirkálónak („Emerald"-tipus 7 7 5 0 t., 3 3 mfid., 7—15 cm. H 50, 3 — 1 0 lgv., 12—53 cm. fedélzeti torpedóvető), továbbá 1 aknahajó, 2 torpedóromboló és 3 tengeralattjáró.
A kormány n e m elégedett meg ezzel, hanem júliusban egy pótköltségve-tést terjesztett a parlament elé a következő 30 év hajóépítési programmjáról.
E szerint tervbe van véve a következő hajóknak az építése : 16 cirkáló, 27 torpedóromboló, 24 tengeralattjáró, 5 ágyúnaszád, 1 repülőgépanyahajó, 2 tengeralattjáró anyahajó, 4 motorcsónak, 1 műhelyhajó, 1 hálóvetőhajó, 1 úszó-dokk, melyek összköltsége 59 millió angol fontra, vagyis 20"5 billió koronára rug.
Ugy látszik, a keleti kérdés sötét fellegként borul az impérium győzelmi derűs egére s ezért e nagyarányú előkészületek.
Az Egyesült-Államok tengeri politikájának központjában a Japán terjeszke-dés a Csendes-Óceánon áll. — A Havai szigeteknek mint hadiflottabázisnak le-hető tökéletes kiépítése a főcél. — A régebbi csatahajóknak („Florida-típus) átépítési munkálatai folyamatban vannak. Ezek költsége kb. 16 millió dollár.
Az 1924/25 évi költségvetésben további 8 cirkáló és 6 folyami ágyúnaszád 93 millió dollár értékben szerepel.
Különösen fontos a cirkálók számának növelése, mert e tekintetben messze mögötte áll a japán és angol haditengerészetnek. Az utóbbi fllottagyakorlatok alkalmával a Panama-csatorna biztonságát kétségbe vonták és ezért erős védelmi intézkedések létesítését követelik. A pacifista és vele a leszerelési mozgalom lan-kadóban van. 1925-ben vízrebocsátották a „Lexington" nevű „aircraft carrier"-t, repülőgépanyahajót, — (32.000 t., 33 mfld, 8 drb 20 cm. és 12 drb 1 2 7 cm. lgv.
ágyúval) mely eredetileg csatahajó-cirkálónak volt tervezve és önálló működésre is alkalmas értékes egység. Testvérhajója a „ S a r a t o g a " még munkában van.
jfápánországtól a washingtoni egyezmény szintén súlyos áldozatokat köve-telt, amennyiben a nagyhajók arányszáma Angliával szemben most 3 : 5 - h ö z lett megállapítva és így több csatahajót és épülőfélben álló modern hajókat is kény-telen volt leszerelni. A régebbi hajókat szintén átépíti a jobb légvédelmi és víz-alatti vértezet szempontjából és az 1926—1930-ig szóló pótépítkezési programm-jában 42 hadihajó építését tervezi, melynek első építési részletköltsége 20 millió yen.
E hajók : 4 db. 10.000 tonnás cirkáló 2 drb 20'3 cm. triple-toronnyal, 25 „ torpedóromboló,
10 „ tengeralattjáró (1.500 t.) és 3 „ különleges célokra szolgáló hajó.
A haditengerészeti vezetőség e nagyarányú építkezés szükségességét rész-ben az elavult hajók pótlásával, részrész-ben pedig az angol ill. amerikai hadi-tengerészet nagymérvű fegyverkezésére való hivatkozással indokolta. A teng.
repülőosztagok fejlesztése által 2 anyahajónak „ A k a g i " és „ K a g a " építése vált szükségessé, melyek 1925-ben épülőfélben voltak és csatacirkálóknak készült ha-jókból lettek átalakítva. (27000 t., depl., 28 5 mfld., 58 ill. 80 repülőgép befoga-dására.)
Franciaország rendkívüli erőfeszítéssel növeli tengeri haderejét és minthogy a washingtoni egyezmény nagy hajók építését korlátozza, a kisebb egységek nagyarányú fejlesztésével igyekszik a hiányt pótolni. — Az 1923. évi
flottatör-3
3 4 A T E N G E R .
vény értelmében a cirkálók és torpedórombolók össztonnatartalma: 360.000 t , a tengeralattjáró hajóké : 65.000 tonna.
Továbbá újonnan építendők 1930-ig: 9 cirkáló, 21 torpedóromboló, 36 tor-pedónaszád, 2 tengeralatti cirkáló, 45 tengeralattjáró, 7 aknahajó és 6 különf. hajó.
Ebből elkészült: 3 cirkáló, (Duguay-Trouin tip. 8.000 t., 8 dbr 15 cm. ágyú, 12—54 cm. torpedv., 34 teng. mfld), 6 torpedóromboló-vezetőhajó (conducteurs d'escadrilles „Tigre" tipus 2350 t., 3 5 5 teng. mfld., 5 drb 13 cm., 2 drb 75 lgv., 6 torpv.), 12 torpedónaszád „Sirocco" tip. (1400 t., 33 teng. mfld., 4 drb 53 cm.torpv).
Ezenkívül a part- és légvédelem ú j o n n a n lettek szervezve, Bizerte, Brest, Toulon 45 centiméteres partvédő ágyúkkal felszerelve, melyek lövedékei az angol partot is elérik.
A „jeune école" nem kíván nagy hajókat, hanem a zátonyra futott
„Francé" helyett is inkább két 17.500 tonnás „croiseur de combat" típusut 34 ten-geri mérföld sebességgel, 8 drb 30 cm. ágyúkkal 2 drb 4-es toronyban en échélon elhelyezve. Nagy nehézséget okoz a megfelelő műszaki személyzet hiánya. Az új tengerészeti miniszternek Leygues-nek személye azonban ezeket a nehézségeket le fogja győzni, ki céltudatos, erélyes férfiúnak bizonyult a múltban is.
Olaszország szintén erősen fejleszti haditengerészetét, mert a középtengeri hatalmi egyensúly és expanzív politikája erre utalja. Az 1923—1928. évekre szóló építkezési programm: 5 drb 10.000 tonnás cirkáló, 20 drb 2000 tonnás torpedóromboló, 20 tengeralattjáró, valamint a tengeri repülőgépek nagyarányú fejlesztése.
Jelenleg 2 drb 10.000 tonnás cirkáló, 34'5 mérföld sebességgel és 10 drb 20 cm H/50 ágyúval építés alatt állanak.
A fentieket összegezve, az elmúlt év második felében épülőfélben levő hadi-hajók a következőkép oszlanak m e g :
Anglia E g y e s ü l t
Államok J a p á n o r s z F r a n c i a o r s z O l a s z o r s z .
Csatahajók 2 — —
Védett cirkálók . . . 8 9 2 4
Torpedórombolók . . 2 — 8 24 lb
Tengeralattjárók . . . 5 2 11 23 10
Repülőgép anyahajó . 2 2 2 1 —
A hajók összes száma az építés alatt állókkal együtt:
Csatahajók 20 (18) 18 (18) 6 (6) 9 (9) 7 (5)
Csatahajó cirkálók . . 4 (4) — — 4 (4) — — — — Véd-cirkálók -59 (46) 32 (10) 38 (25) 22 (6) 15 (6) Torpedórombolók . . 209(177) 309 (263) 111 (77) 97 (46) 155 (51) Tengeralattjárók . . . 70 (61) 127(109) 62 (53) 69 (42) 53 (22)
Repülőgép anyahajó . 6 (6) 3 (3) 3 (3) 1 (1) — — Összesen: 368(312) 489 (403) 224(168) 198(104) 230 (84) Össztonnatartalom: . 1,434.000 1,325 000 789.000 560.000 348.000
A t o n n á k a n g o l t o n n á t j e l e n t e n e k ; 1 a.-t. = 1'016 m t . — A z á r ó j e l b e n álló s z á m o k a m o d e r n t i p u s u és a z é p í t é s alatt álló h a j ó k ö s s z e g é t j e l e n t i k .
A F Ő B B Á L L A M O K T E N G E R I H A D E R E J É N E K F E J L Ő D É S E . 3 5
A megadott tonnák az úgynevezett „standard deplacement"-ra vonatkoznak, amelybe a tápvíz és az üzemanyag nincsenek beszámítva, tehát a tényleges de-placement kb. 10—12%-al nagyobb.
Érdekes adatokat szolgáltatnak az egyes államok költségvetései is arra vo-natkozólag, hogy miként működik a béke angyala.
Az 1925/26-os költségvetési évre haditengerészeti kiadásokra a következő összegek lettek előirányozva:
Anglia . . . 1.604,200.000 ar. K Egyesült-Állam. 1.730,800.000 „ „ Japánország . 458,900.000 „ „
Pranciaország . 300,300.000 ar. K Olaszország . 211,900.000 „ „
Említésre méltó még az a hatalmas erőfeszítés, melyet Németország a ver-saillesi béke-diktátum szűkös keretében kifejt, mert 1925/26. évre 189,000.000 ar. koronát fordított haditengerészetére, melyből közel 43.800.000 aranykor, új hajók építésére volt szánva. Építés alatt álltak: „Emden" védett cirkáló (6000 t.
depl., 29 mfld, 8 drb 15 cm. H/50, 3 drb 8 ' 8 cm. ágyúval, 4 drb 50 cm. torpv.) és egy torpedóromboló.
A versaillesi határozatok 181. pontja értelmében Németország hadihajóinak száma nem lehet több mint
6 csatahajó 12 torpedóromboló 6 könnyű cirkáló 12 torpedónaszád
összesen 15.000 fővel melyben a hivatalok személyzete is bennfoglaltatik. A ha-jók mind elavultak.
Anglia tehát győztes a versenyben. Hadihajóinak száma, taktikai-stratégiai értéke és kvalitása egyaránt fölényes.
Ki kételkednék még abban, hogy „Britannia rules tha waves?"
E beszédes számoszlopok azonban nyomatékosan figyelmeztetnek bennün-ket arra is, hogy a béke szelleme — sajnos — még nem kisért és hogy a nagy háború veszteségét még alig kihevert nemzetek közt már újból megindult egy fegyverkezési tempó, mely az eddigit is felülmúlja.
Seneca már bölcsen megállapította: „Vivere, militare est," — és ez áll úgy az egyes emberre, mint a nemzetekre még ma is.
A harcra pedig készülnünk kell.
/