Az újkori franciaországi zsidó vallási irányzatok történetének rövid áttekintése

A rövid történeti áttekintőt azért tartom szükségesnek, mert ahhoz, hogy megértsük az Adath Shalomban lezajlódó folyamatokat, el kell tudnunk helyezni ezt a közösséget a francia zsidóságban. Így jobban kirajzolódik talán, hogy milyen szerepet tölt be ez a közösség a többi irányzat zsinagógája mellett, illetve megmutathatja, hogy milyen lehetőségek közül választhat ma egy francia, elsősorban párizsi zsidó, mikor zsinagó-gát keres magának.

A 19. században a zsidó vallási térképen már jelen van mind az orthodox, mind a liberális irányzat. Napóleon 1808-ban létrehozott egy központi zsidó egyháztanácsot Párizsban (Consistoire central), amely hosszú időre meghatározta a francia zsidó vallási életet. Az egyháztanácsokban mind a liberálisok, mind az ortodoxok képviseltették magukat. Ez irányította a zsinagógákat, az iskolákat, a rabbinikus tanácsot stb., és ez állt az egyháztanácsok hierarchiájának élén (Goldberg 1996:539).

Az 1848-as forradalmat követően viták alakultak ki a liberális és az ortodox zsidó közösségek között. Utóbbiak a szegényebb rétegekben voltak jellemzők, így ki voltak zárva az egyháztanácsból a cenzusos választójog miatt. Franciaország keleti zsidósága az ortodox közösségeket támogatta, és követelték a liberális többségben lévő egyháztanácstól, hogy szigorúbb, hagyományhűbb elveket kövessenek. Mikor a kormány bevezette az általános választójogot, lehetőség nyílt arra, hogy néhány ortodox is bekerüljön az egyháztanácsokba. A liberális többség azonban még mindig megmaradt, főként Párizsban.

1856-ban, Franciaország Főrabbijainak Konferenciáján a rabbik reformokat vezettek be a zsinagógai szertartásokba: túl hosszúnak találva a liturgiát, lecsökkentették annak hosszát, bevezették a francia nyelvű drósét⁴⁶ és az orgonát, kiterjesztették a női részt a zsinagógákban. E reformok által a liberális célok megvalósulhattak.

1905-ben a francia állam megszüntette az állami támogatást bármilyen egyház irányába, így a zsidó egyháztanácstól is megvonták a kormányzati támogatást. Innentől kezdve az egyháztanácsok szabad vallási szervezetekké alakultak át, megszűnt az összetartó erő. A liberálisok cselekedtek elsőként, hiszen anyagi szempontból nekik nem állt érdekükben az egyháztanácsban maradni, 1907-ben az Union Libérale Israélite-et hivatalosan is elismerik, mint vallási szervezetet. Ebből profitálva megalapítják különálló szervezetüket, és már nem a konzisztóriumból választanak rabbikat (Benbassa 1997:144-150). Innentől kezdve tulajdonképpen csak ortodoxok tagok alkotják a Consistoire-t.

Ahogy Sylvie Anne Goldberg írja a zsidó történelemről szóló tanulmányában, 1806 után a zsidóság története, a Franciaországi zsidók történetével egybefonódva sajátos változásokon ment keresztül, melyeket

46 A héber eredetű szavak egységes magyar átírásához Alan Unterman (1999) Zsidó hagyományok lexikona című könyvét használtam dolgozatomban. A dróse vallási tanítást, hitszónoklatot jelent, melyet általában a rabbik mondanak szombatonként, és ünnepnapokon. (http://www.zsido.com/konyvek/A+zsid%F3s%E1g+sz%F3t

%E1ra/102/1536)

társadalmi és gazdasági krízisek, háborúk, a modern antiszemitizmus, a Dreyfus-ügy és végül a gyarmatosítás irányított. Az első világháború jelzi az első nagy fordulatot a francia zsidóság összetételét tekintve. 1930-ban az első bevándorlókkal jelentősen csökkent a zsidóság átlag életkora, majd az 1940-es megszállást követően azonnal megvonták a francia állampolgárságot az északi rész zsidó lakosaitól. A második világháború szörnyűségeit követően Izrael állam 1948-as deklarálása, majd a dekolonializációs folyamatok eredményeként Észak-Afrikából bevándorló zsidók átalakították, színesebbé tették a francia zsidóság összetételét (Goldberg 2008:26). Az 1967-es Hatnapos háború azonnali következménye pedig az volt, hogy Izrael hirtelen betört a francia zsidóság tudatába, és azóta alapvető elemét képezi zsidóságuknak (Azria 2008:32).

Európában szinte mindenhol előtérbe került ekkoriban a zsidóság integrációjának kérdése a társadalmi feszültségek hatására. Több, zsidók és zsidó intézmények elleni atrocitás történt Franciaországban, ezek mérete nem összevethető a Kelet-Közép-Európában történt hasonló zsidóellenes eseményekkel, de bizonyos társadalmi problémákat ez is jól mutat.

Az Adath Shalom nem lehet reprezentatív értékű önmagában, azt azonban érdemes megvizsgálni, hogy a mai francia zsidóságban milyen arányban képviseltetik magukat a vallásos zsidók, és ehhez képest milyen eltéréseket mutat ez a közösség. Egy, a mai francia zsidóságról készült szociológiai felmérés szerint (Cohen 2007) körülbelül 500.000 zsidó személy él Franciaországban, akik közül 20% tartja teljes mértékben a vallási előírásokat, 33% tartja nagy részben, 38% tart néhány előírást, míg a többi semmit nem tart a zsidó hagyományokból. Ami a vallásgyakorlást illeti, 20% jobban vallásos, mint a szülei, 40%

ugyanannyira, 40% pedig kevésbé gyakorolja a zsidó vallását, mint szülei.

Ez utóbbi adat az Adath Shalomban tapasztalthoz képest eltérő képet mutat, hiszen ott, mint ahogy később is írok róla, nagy arányban vannak betértek,⁴⁷ járnak betérni készülő, vagy félig zsidó, vagy egyáltalán nem zsidó származású tagok. Így sokkal inkább jellemző ebben a közösségben, hogy a fiatal generáció visszatér a valláshoz, míg szüleik már rég nem, vagy talán soha nem is voltak vallásgyakorló zsidók. Gyakran előfordult terepmunkám során is, hogy egy fiú bar micvájára,⁴⁸ vagy egy lány bat micvájára⁴⁹ eljött az egész család, akik közül többen is ezáltal kerültek újra kapcsolatba a vallással, és ezzel a zsinagógával. Az Adath Shalom

47 Minden olyan embernek, akinek édesanyja nem zsidó, de szeretne a zsidó közösségbe tartozni, be kell térnie. A betérés folyamata egy hosszú procedúra, mely során a betérni készülő mélyebben megismerkedik a zsidó kultúrával, a vallási előírásokkal, és mindezeket kötelező érvényűnek tekinti magára nézve (Donin 2003:258).

48 A bar micva jelentése: a parancsolat fia. Minden 13. életévét betöltött fiú már saját maga felel tetteiért, felnőttnek tekintik a legtöbb vallási ügyben. A bar micva ünnepén a fiút felhívják a Tórához, általában a születésnapját követő első szombaton. Innentől kezdve a fiúnak be kell tartania a Tízparancsolatot, viselnie kell a tefillint, valamint beleszámít a minjánba (Unterman 1999:39).

49 A bat micva jelentése: a parancsolat lánya. Minden 12. életévét betöltött zsidó lány már felnőttnek számít, így kötelessége betartani a Tízparancsolatot. A konzervatív, maszorti közösségekben a lányokat is felhívják a bat micva ünnepén a Tórához (Unterman 1999:40).

„nyitottsága”, „befogadóképessége” – ahogy a közösség tagjai mondják – a külső, modern világhoz való alkalmazkodása a hagyományok megtartása mellett véleményem szerint mindenképpen elősegíti ezt a folyamatot, így egyre több hívőt szerezhet a közösségnek, és ezáltal a zsidóságnak is.

3.1. A Maszorti mozgalom

Fontosnak tartom bemutatni a mozgalom kialakulását, fejlődését, és főbb célkitűzéseit, mivel a maszorti mozgalom Magyarországon még nem széles körben ismert. Létezik egy maszorti közösség Budapesten, a Dor Hadash, mely egy alulról szerveződő, főállású rabbi és hivatalos vezetőség nélkül működő közösség,⁵⁰ de ahogy Ausztrics Andrea írja szakdolgozatában (2008:56) „[...] a konzervatív, maszorti út még nem lelte meg végleges helyét a budapesti zsidó világban, de lassan bontakozik, egyre többen vannak, akik előnyben részesítik, magukénak érzik a fiatalok között, hogy érdemes a hagyományokat egy modern szemszöggel ötvözni, hogy a zsidóság vallásilag élhetőbbé váljon [...]”.

Vajon mit jelent az a kifejezés, hogy „élhetőbb” vallás az általam kutatott zsinagógában; megállja-e helyét ez a koncepció az Adath Shalom közösségében is?

Dolgozatomban e kérdéskör bemutatása is célom, mely a zsinagóga elsődleges célkitűzéseinek alapját képezi, s azt, hogyan, a továbbiakban ismertetem.

„A vallásos hitben és gyakorlatban egy csoport ethosza úgy válik intellektuálisan elfogadhatóvá, hogy egy olyan életmódot képvisel, amely megfelelően alkalmazkodik a világkép által leírt dolgok tényleges helyzetéhez, egy világkép pedig úgy válik érzelmileg meggyőzővé, ha a dolgok valóságos helyzetének olyan képeként mutatják be, amely különösen jól rendezett módon illeszkedik az adott életmódhoz” (Geertz 2001:75). Geertz szavai jól illenek az Adath Shalom törekvéseihez, miszerint a modern társadalomban kialakult érték- és viszonyrendszerhez alkalmazkodnia kell a zsinagógának. Mivel a mai zsidó ember egy több ezer éves hagyományt örököl, ha azt szeretné, hogy az adott (jelen esetben többé-kevésbé asszimilált) életmódjához illeszkedjen a vallási gyakorlat, szükségszerű, hogy változtasson bizonyos előírásokon, melyek közelebb hozzák egymáshoz a vallási élet és a társadalmi élet alapgondolatait, értékeit, stb. Ezt a folyamatot láthatjuk a konzervatív mozgalomnál, melynek alapvető célja, hogy összeegyeztesse a zsidó vallásgyakorlást a hétköznapi, modern élettel.

Ez az „élhetőbb” vallás koncepciója határozza meg a mozgalmat, és ez ad lehetőséget arra, hogy annyi különböző identitással rendelkező, különböző kulturális hátterű, eltérő mértékben asszimilálódott zsidó, vagy nem zsidó találja meg helyét az Adath Shalomban. Hogy mit is jelent ez a kifejezés, milyen következményekkel jár, és pontosan hogyan valósul meg az általam kutatott közösségben, azt a – mindezeknek keretet adó – történeti és a mozgalom irányelveit tartalmazó bevezető után fejtem ki.

50 Bővebben a következő oldalon olvashatunk a közösségről:

http://maszorti.hu/index.php?paged=4

A maszorti rövid története

A maszorti egy héber fogalom, mely ‘hagyományt, hagyománytisztelőt’

jelent magyarul, angolul „conservative”-nak fordítják. Amikor konzervatív irányzatról beszélünk, akkor az ortodox és a reform között elhelyezkedő irányzatról beszélünk, melyet Magyarországon a neológ kifejezéssel illetünk, és általában ezzel az irányzattal is szokták azonosítani a külföldi konzervativizmust. Ahogy Bíró Tamás írja (Bíró é. n.): „[a ,,conservative”-ak csoportja] a XIX. század végén sz,,conservative”-akadt ki a reform-mozgalomból (innen az elnevezésük, amely tehát a reformhoz képest értendő), túlságosan radikálisnak érezve azt. A XX. század második felének a közepéig a magyar neológia megfelelője volt, és a zsidóság azon tömegeit gyűjtötte össze, akik egyszerre akarták megtartani a hazulról hozott hagyományokat, valamint integrálódni szerettek volna a környező társadalomba. Ugyanakkor nem tudtak azonosulni se nem a reformzsidóság forradalmi ideológiájával, se nem az ortodoxia tudatos és öngerjesztő konzervativizmusával”. Azonban, Bíró Tamás véleménye szerint, a konzervatív irányzatok megindultak a reform mozgalom irányába, és innentől válik szét a magyarországi neológia és a konzervativizmus. A legfontosabb különbségek, melyek ma elválasztják ezt a két irányzatot, a női-férfi dimenzió mentén helyezkednek el. A maszorti mozgalomban lehet női rabbi, a nők is beleszámítanak a minjánba⁵¹ , felmehetnek a Tórához, hordhatnak kipát⁵², tallitot⁵³, tefillint⁵⁴ stb., de ezekről dolgozatom során részletesen fogok beszélni.

A maszorti mozgalom a reform irányelvekre adott válaszból született meg. A Németországban felbukkanó reform irányzat módosította többek között a liturgiát, bevezette a kórust, a nemzeti nyelvű istentiszteletet, templomnak nevezték a zsinagógát, illetve voltak törekvések a Szombat vasárnapra való áthelyezésére, elősegítve a zsidóság beilleszkedését a keresztény társadalomba. A reformtörekvéseket támogató rabbik Németországban több zsinatot tartottak, hogy megvitassák a különböző változtatásokat. A második zsinaton, melyet 1845-ben Frankfurtban tartottak, Zacharias Frankel⁵⁵, mikor a hébert, mint a liturgia nyelvét eltörölték, kivonult a teremből, demonstrálva ezzel egyet nem értését. A

51 10 felnőtt férfiból álló csoport, mely a nyilvános istentiszteletek alatt elmondott bizonyos imákhoz, valamint a Tóraolvasáshoz szükséges (Jólesz 1993:134-135)

52 A férfiak ezzel fedik be fejüket imádkozás közben.

53 Imasál, melyet a férfiak viselnek a reggeli imák alatt, általában fehér színű fekete vagy bíbor csíkokkal. Eredete a Bibliában található: „készítsenek maguknak rojtot ruháik szögleteire... hogy lássátok azokat és megemlékezzetek az Örökkévalónak mind a parancsolatairól” (Unterman 1999:232).

54 A tefillin imaszíjat jelent, melyet csak hétköznap kell rakni, szombaton és ünnepnapokon nem. Egy-egy fekete dobozkát kell rakni a bőrszíj segítségével a kézre és a fejre, melyek pergamentekercsekre írva 4 tórai szakaszt tartalmaznak. Ez emlékezteti a zsidókat arra, hogy ne felejtsék el a parancsolatokat a mindennapi teendők közt sem (Donin 2003:135-136).

55 Zacharias Frankel (1801-1875): Tudós, rabbi, a németországi zsidóság egyik vezető személyisége. Prágában született, Budapesten tanult filozófiát és filológiát. Drezdában, 1836-ban lett rabbi, majd 1854-től a breslaui Zsidó Teológiai Szeminárium vezetője lett (Goldberg 1996:379-380).

halákha⁵⁶ kötelező jellegét elismerte, mely számára egy élő, folyamatosan változó rendszer, mely mindig is elősegítette, hogy a külső világ változásaival tartsa a lépést a zsidóság (Comeau 1998:44-48).

Ezek a változtatások nemhogy szétzilálták volna a zsidóságot, ellenkezőleg, ezek tartották életben, és ezekre ma is szükség van ahhoz, hogy a korhoz alkalmazkodni tudjanak (Frankel é.n.). A zsidóságnak tehát alkalmazkodni kell az idő új kihívásaihoz, azonban az alapvető intézményeket és koncepciókat nem szabad feláldozni (Krygier 1993:11).

Az arany középutat keresi tehát ez a mozgalom, mely elsősorban a hívők – a vallási és a külső világ közti ellentmondásokból fakadó – frusztrációján szeretne enyhíteni azáltal, hogy minél kisebbre csökkenti e két világ közti különbséget, de mindemellett szeretné megőrizni, amennyire lehetséges, a vallás autentikus voltát.

Frankel úgynevezett történelmi-pozitív judaizmusnak nevezte szemléletét, melyet Robert Gordis, az amerikai konzervatív zsidóság alapelveit ismertető okmányban (Gordis 1990:9-16) a következőképpen értelmez: „Ez alatt a kifejezés alatt Frankel azt érti, hogy a judaizmus egy történelmi folyamat eredménye, és hogy követői fel vannak szólítva arra, hogy pozitívan álljanak ennek a fejlődésnek a termékéhez”.

A breslaui szeminárium a kor legjelentősebb és legmodernebb zsidó történelmi és irodalmi kutatóközpontja lett, ennek hatására indult New Yorkban is Zsidó Teológiai Szeminárium, melyet 1886-ban Dr. Sabato Morais és Dr. H. Pereira Mendes alapított.⁵⁷ 1902-ben Solomon Schechter lett az igazgatója, aki összegyűjtötte a kor legnagyobb tudósait. Egyre többen csatlakoztak a konzervatív zsidósághoz, melynek célja nem csak az volt, hogy meggátolják a reformirányzatok előretörését, de meg akarták mutatni azt is, hogy a zsidó hagyományok teljesen összeegyeztethetők az amerikai élettel (Gordis 1990:9-10).

Az első franciaországi maszorti közösség az Adath Shalom, melyet 1988-ban egy baráti társaság alapított. A legtöbb tag azelőtt a reformokhoz tartozott, ahogy az Adath Shalom 20. évfordulójára készült történeti áttekintés említi, nem érezték jól magukat a reform szellemiségét követve. Az ortodox közösségek nem ismerték el őket, így egy új irányt kerestek, egy nyitott, pártatlan közösséget szerettek volna létrehozni. Anélkül, hogy ismerték volna a konzervatív irányzatot, annak legfőbb törekvéseit tartották ők is követendő példának. 1991-ben lett rabbija a közösségnek Rivon Krygier személyében, aki a jeruzsálemi Maszorti Szemináriumban is tanult, így a közösség mára már a francia maszorti mozgalom legnagyobb képviselőjévé nőtte ki magát.⁵⁸

A nizai Maayane Or maszorti közösséget 1996-ban alapította egy kis csoport, melynek célja az volt, – ahogy ők mondják – hogy létrehozzanak egy modern, feminista és nyitott zsidó közösséget. Folyamatos

56 A szó jelentése: út, ösvény. A Talmudban található törvényeket nevezik így, gyakran szembeállítják az aggádával. A halákha a jogi és a rituális ügyekről szól, míg az aggáda az etikával, teológiával, népművészettel és a legendákkal foglalkozott (Unterman 1999:15, 86).

57 http://www.jtsa.edu/About/History.xml (Letöltés ideje: 2009.04.06.)

58 http://www.massorti.com/adathshalom/IMG/pdf/Dossier_Presse_20ans.pdf (Letöltés ideje: 2009.06.01)

kapcsolatban van az Adath Shalommal, ez a második legtöbb tagok számláló maszorti zsinagóga Franciaországban.

További közösségek működnek vidéken, Nancy-ban, Aix-en-Provence-ban és Marseille-ben, valamint létezik még egy párizsi zsinagóga, mely a főváros keleti felén helyezkedik el, és tulajdonképpen az Adath Shalomból vált ki. Olyan tagok hozták létre, akik szerettek volna lakóhelyükhöz közeli zsinagógába járni, a közösség neve is mutatja ezt a szoros kapcsolatot: Adath Shalom Est – Keleti Adath Shalom.

Szinte mindegyik fent említett zsinagóga azt írja magáról,⁵⁹ hogy közössége folyamatosan és dinamikusan bővül, rengeteg programot kínálnak, és mindenkit szeretettel fogadnak.