AZ ÉVKÖZI IDŐ KARÁCSONY UTÁN
II.1.3 Évközi hatodik vasárnap
Az ószövetségi idézet a Kr. e. 2. századból, a Jézus, Sirák fiának könyve néven ismert írásból származik. • Az újszövetségi szentírási szakasz a 80-as években írt, Máté nevéhez fűződő evangélium egyik részlete: a jézusi mondások alapján összeállított beszéd arra mutat rá, hogy Jézus szándéka az ószövetségi törvény teljessé tétele.
Az évközi hatodik vasárnap a bibliai szemelvények tükrében
a) Az erkölcsi útmutatások követésének megtartó ereje (Sir 15,15–20)
15 15 [Isten adta az embernek]
parancsait és törvényeit. 16 Ha meg akarod tartani a parancsokat, azok megtartanak téged, ha állandóan gyakorlod a hűséget, amely előtte kedves. 17 Vizet és tüzet helyezett eléd, amelyiket akarod, az után nyújtsd ki
kezedet! 18 Élet és halál, jó és rossz van az ember előtt, s azt kapja, ami kedvére van. 19 Mert nagy az Isten bölcsessége, erős a hatalma, és lát mindent szüntelen.
20 Az Úr szemei vannak azokon, akik félik őt, és számon tartja az ember minden cselekedetét.
A fontosabb kifejezések magyarázata:
[Isten adta az embernek] parancsait és törvényeit: Sirák fia könyvének szerzője a zsidóságnak azt az ősi meggyőződését eleveníti fel, amely szerint az erkölcsi életet szabályozó lelkiismereti törvények végső fokon Isten útmutatásai. Ezt a meggyőződést már Mózes könyvei is tartalmazzák, amint ez a tízparancsolat kihirdetését megfogalmazó szövegekből is látszik. Ezek a szentírási részletek (vö.
Kiv 20,1–17; MTörv 5,6–21) dramatizált formában fejezik ki azt a gondolatot, hogy mindaz, amit Izrael fiai vallási tapasztalatuk alapján erkölcsileg helyesnek ismertek fel, Isten akaratára vezetendő vissza.
ha meg akarod tartani a parancsokat, azok megtartanak téged, ha állandóan gyakorlod a hűséget, amely előtte kedves: ha az ember hűségesen követi az isteni útmutatásokat, azért tudja megtartani Isten parancsait, mert ezek nemcsak útmutatások, hanem erőforrások is, amelyek lehetővé teszik a parancsok szerinti életet.
Hasonlattal szemléltetve: ha valaki úszni tanul, s készségesen igyekszik a természet törvényeihez igazodni, egy idő után maguk a fizikai törvények, az ezekhez igazodó mozdulatok fogják lehetővé tenni számára a szabad mozgást a vízben.
vizet és tüzet helyezett eléd, amelyiket akarod, az után nyújtsd ki kezedet: a könyv szerzője azt hangsúlyozza, hogy az ember szabad lény, azaz lehetősége van arra, hogy az életet szimbolizáló vizet vagy a halált jelképező tüzet válassza.
élet és halál, jó és rossz van az ember előtt, s azt kapja, ami kedvére van: az ószövetségi felfogás szerint az élet teljessége Isten, és Ő minden élet forrása (vö. Zsolt 36,10). Ennek megfelelően a Bibliában az élet kifejezés nem kizárólag a biológiai létet (gör. biosz) jelenti, hanem az élet Istenével való eleven kapcsolatot, a teljes élet (gör.
dzóé) biztosítékát is. Hasonlóan, a halál szó nemcsak az elmúlásra utalhat, hanem az élet Istenétől való eltávolodásra is, vagyis arra az állapotra, amelyet az újszövetségi Szentírás majd „második halálnak”
nevez (vö. Jel 2,11; 20,14; 21,8).
az Úr szemei vannak azokon, akik félik őt: a mondat Istennek emberi látószervet tulajdonító, őt emberi mintára leíró (antropomorf) kifejezéssel arra utal, hogy a mindentudó Isten féltő szeretettel vigyáz azokra, akik követik törvényeit.
b) A felszínes vallásosságot felülmúló keresztény élet (Mt 5,20–
22a.27–28.33–34a.37)
ha a ti igazságtok nem múlja felül az írástudókét és farizeusokét: az igazság (igazvolt vagy igazságosság) az Isten akaratához igazodó életvitelt jelenti. Az írástudók a szent iratok tolmácsolói és értelmezői az izraeliták világában.
semmiképp sem mentek be a mennyek országába: a mennyek országa vagy Isten országa az a titokzatos lelki birodalom, amelyben az emberek Isten segítségével már el tudják fogadni az Ő uralmát; ha vétkeznek, hatékony bűnbánatot tudnak tartani; és az örök élet (a mennyországgá váló Isten országa) elérésének reményében élhetik földi életüket. Jézus arra figyelmezteti követőit, hogy csak akkor
Évközi hatodik vasárnap lehetnek ennek az országnak tagjai, ha az isteni segítséget elfogadva őszintén, szívből igazodnak Isten akaratához, s nem úgy, mint azok az írástudók és farizeusok, akik többnyire felszínes és képmutató vallásosságot tanúsítanak.
hallottátok, hogy ezt mondták a régieknek: Ne ölj!: a „régiek” az ószövetségi izraeliták, akik vallási tapasztalatuk alapján felismerték az emberölés tilalmát. A Biblia szerint Izrael fiai ezt a lelki-ismeretükben felismert tilalmat Isten akaratára vezették vissza, amint ezt a tízparancsolat kihirdetéséről szóló vallási dráma is tanúsítja (vö. Kiv 20,13).
aki pedig öl, méltó az ítéletre: az ítélet vagy a bírósági elítélést jelenti, vagy pedig az Isten általi elítélést. Jézus az utóbbira gondol, amikor a következő kijelentésében a „méltó az ítéletre” kifejezés helyett a „méltó a gyehenna tüzére” szókapcsolatot használja (Mt 5,22b). A gyehenna (héb. Gé-Hinnom; gör. Gehenna) Hinnom völgye Jeruzsálemben. Ez a völgy Jézus korában Jeruzsálem szeméttelepe volt, amelyben állandóan égett a tűz. Ezért a néphit a pokol bejáratának tartotta, ahol az utolsó napon a gonoszok fölött elhangzik majd az ítélet.
mindenki, aki haragszik testvérére, méltó az ítéletre: Jézus nem csupán az élet tényleges kioltását tartja bűnnek, hanem a haragot, illetve a becsmérlő, a másokat megsebző kijelentéseket is. Általában ezek vezetnek ugyanis a tényleges emberölés cselekedetéhez.
ne paráználkodj!: a paráználkodás vagy házasságtörés az élet kioltásához hasonlóan sérti a másik ember személyét és jogait, mert a törvény szerinti házastársat megfosztja valakitől, aki egészen az övé.aki asszonyra néz azért, hogy megkívánja őt, már paráználkodott vele a szívében: tekintettel arra, hogy a házasságtörést a bűnös birtokvágy előzi meg, Jézus szerint már az ilyen birtoklási vágy is bűn, azaz kerülendő erkölcsi rossz.
ne esküdj hamisan!: a tízparancsolat szerint bűn, ha valaki hiába mondja ki Isten nevét (vö. Kiv 20,7), amikor például csaló szándékkal hívja Istent tanúként saját állításának megerősítésére.
azt mondom nektek, hogy egyáltalán ne esküdjetek: Jézus azt hangsúlyozza, hogy az eszményi magatartás az lenne, ha minden szavunkat komolyan lehetne venni (az igent igennek, a nemet nemnek lehetne tekinteni), és akkor nem lenne szükség az esküdözésre. Az eszményi keresztény magatartást a teljes egyeneslelkűség és őszinteség jellemzi.
A szentírási szemelvények mondanivalója
Az ószövetségi szemelvény szerzője azt hangsúlyozza, hogy az ember szabad lény, akinek lehetősége van arra, hogy kövesse az erkölcsi törvényeket: ezek vezetnek az életre, amely azonos az élő Istennel
való bensőséges kapcsolattal. Kiemeli azonban azt a gondolatot is, hogy ezzel a lehetőséggel az ember csak akkor tud élni, ha hűséges az Istenhez, s elfogadja segítségét. • Az egyház azért idézi ezt a részletet, mert hite szerint az életre vezető szabad döntéseket és cselekedeteket végső fokon Jézus megváltása teszi lehetővé az ember számára. A bűnös ember önmaga erejében sosem tudja elfogadni a törvények követéséhez szükséges isteni segítséget (vö. Róm 5,20–
21), és ezért mindenkor rászorul Jézus erejére, aki lehetővé teszi az isteni támogatás elfogadását. Ebből a szempontból az ember lehetőségeiről szóló ószövetségi idézet tehát előremutat a Messiás Jézus irányába, aki támogatja a szabad embert abban, hogy erkölcsileg jó döntéseket tudjon hozni.
Az evangéliumi részlet Jézus tanítását mutatja be, aki azt állította magáról: ő nem azért jött, hogy érvénytelenítse az ószövetségi törvényt, hanem hogy betöltse, kiegészítse, illetve teljessé tegye (vö.
Mt 5,17–18). Ez a teljessé tevés egyrészt kiegészítést jelent, másrészt a törvény teljesítéséhez szükséges erő biztosítását. Az emberölés, a házasságtörés és a hamis eskü ószövetségi tilalmát azzal egészíti ki, hogy elutasítja a felszínes, a jogi szempontból méricskélő és az álszenteskedő vallásosságot, miközben tiszta szívet, a bűnös vágyakat legyűrő önuralmat, valamint egyeneslelkűséget kér követőitől. Jézus azáltal is betölti az ószövetségi törvényt, hogy lehetővé teszi a gyenge ember számára az erkölcsi útmutatás követését. Annak tudatában fogalmazza meg szigorú követelményeit, hogy az, ami az embernek lehetetlennek látszik, Isten segítségével igenis lehetséges (vö. Mt 19,26). Ő megígéri tanítványainak ezt az isteni segítséget, és ezért meri kijelenteni, hogy az ő igája édes és terhe könnyű (vö. Mt 11,30).
Kérd Jézus segítségét Isten útmutatásainak követéséhez!
Az ószövetségi idézet hallgatása közben gondolj arra, hogy szabad lény vagy: módodban áll, hogy a boldog életre vezető utat válaszd, de az is, hogy tönkretedd az életed. Isten az előbbit szeretné. Fontold meg azonban azt is, hogy a boldog életet csak az Ő segítségével tudod választani. Imádkozz tehát buzgón Jézushoz, hogy segítsen!
A hegyi beszéd kemény követelményeinek hallatán gondolkodj el azon, hogy ami felülmúlja erőidet, azt isteni segítséggel meg tudod tenni. Mivel Jézus megígérte neked is ezt a segítséget, kérd őt, hogy támogasson erkölcsi életutadon!
Évközi nyolcadik vasárnap