A Központi Statisztikai Hivatal Ipari és Építőipari Metodikai Bizottságának ülése

SZEMLE

irányítási rendszerek tervezésével, szere—-

lés—ével, szabályozásával és teljes üzembe helyezésével foglalkozó központosított szervezeteknek, valamint a technológiai fo—

lyamatok számítástechnika felhasználá—

rsával történő automatizált irányítási rendszereinek létrehozatalára vonatkozó javaslatok előkészítésében.

Mindez a számvitel, a tervezés és az ügyvitel gépesítése terén új szakaszt

jelent. _

Az állami statisztikai szerveknek már most hozzá kell látniok a rájuk háruló

"hatalmas feladatok gyakorlati megvalósítá—

sához. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala Gépi számítási munkák főigaz- gatósága legésszerűbb szervezeti felépíti:L

"sének létrehozatalával, a köztársasági

statisztikai Szervek ügyidtelgépesi—tési

osztályainak és igazgatóságainak újjászer—

vezésével és az autonóm köztársaságok, 'határterületek és területek statisztikai hi—

vatalaiban a megfelelő szervek felállítá—

sával kapcsolatos feladatokat a legrövi—

debb időn belül meg kell oldani.

'A Szovjetunió Központi Statisztikai

"Hivatala elsősorban arra törekszik, hogy

a számítási központokat a már meglevő

és működő központi ügyvitelgépesitési ál—

lomás és a központi gépi adatfeldolgozó

állomás, a volt Szoju'zmasucset, a lenin—

grádi és a lett gépi adatfeldolgozó állo-

más, a Litván és a Közép—ázsiai Statisz- tikai Hivatalnak, valamint a Novoszi—

77

Hivatalának alapján birszki terület Statisztikai

gépi adatfeldolgozó állomásai hozzák létre.

A szövetségi köztársaságok statisztikai

hivatalaira hárul az a feladat, hogy a helyi vezető szervek segítségével megte—

remtsék valamennyi szövetségi köztársa—

sági fővárosban és az ország nagy gazda—

sági körzeteinek központjaiban a számí—

tási központok megszervezéséhez szüksé—

ges feltételeket.

A Szovjetunió Központi Statisztikai

Hivatala Tudományos Kutatóintézetének

ki kell dolgoznia a grafikus ábrázolás elvén nyugvó dokumentumok széleskörű alkalmazását, a mikrofilmezést, az iníor—

mációk automatikus leolvasását, az ada-

toknak az információ—hordozókról' szá—

'mológépekkel történő pontos leérzésének

biztosításával. A Tudományos Kutatóin—

tézetnek ezen fontos feladatok műszaki megoldását a Tudományos Akadémia Ki-

bernetiwkai Intézetével, a Számítógép Tu-f

dományos Kutató Intézettel és más intéz-

ményekkel együttműködve kell megolda—

nia.

Különös figyelmet kell fordítani az ügyvitelgépesités kiszélesítésére a kolho—

zokban és a szovhozokban, valamint az

elektronikus , számítástechnika javításá—

val és üzemeltetésével foglalkozó gépesí—

tési káderek széleskörű kiképzés—ével kap- csolatos kérdésekre.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL IPARI És ÉPíTÓlPARl METODIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ULÉSE

Az Inari ésiÉpítőipari Metodikal Bizott- ság, 1963. november 21—én ülést tartott. Az

ülés első napirendi pontjaként a Központi Statisztikai Hivatal Ipari és Beruházási főosztálya részéről dr. Román Zoltán tá—

jékoztatta a meghívottakat a KGST Sta-

tisztikai, valamint Közgazdasági Állandó

"Bizottság keretében folyó, az iparstatisz—

tikát érintő módszertani és' nemzetközi összehasonlítási munkákról. A Bizottság ezután megvitatta az Ipari és Beruházási főosztály állóeszköz és új technika osz—

_tályának ,,Az iparban foglalkoztatott munkáslétszám struktúrájának a tevé—

kenység jellege szerinti felmérésé"—re vo—

natkozó előterjesztését.

A tervezett adatfelvétel célja —- néhány

ilyen témájú külföldi felvételhez hason—

lóan ',— képet adni arról, hogy az iparban foglalkoztatott munkások az üzemeken

belül milyen jellegű munkát, milyen

munkafeltételek, milyen gépesítettség mellett stb. végeznek. Ilyen irányú vizs-

gálatok során a munkások által végZett tevékenység mindenekelőtt a következő

szempontok szerint elemezhető:

1. a tevékenységnek a termelőfolyai'natban elfoglalt helye szerint (alap-, kisegítő tevé—

kenység).

:. a munka gépesítettségi foka szerint, 3. a munkakörülmények jellege szerint, 4. a végzett munka, illetve a tevékenységi kör által megkívánt szakképzettség foka szerint.

Az előterjesztés a létszámnak a tevé- kenység jellege szerinti olyan csoportosí—

tását javasolja, amely mind a négy em-

lített szempont szerint képet ad a mun—

káslétszámról, a felmérés egyszerűsítése érdekében azonban részletesebb vizsgála—

tot csak két vonatkozásban javasol:

a) elsősorban a tevékenységnek a folya—

matban elfoglalt helye szerint. továbbá b) a munka gépesítettsége szerint.

7.8

^sm

. A munkakörülmények jellege és a szak—

képzettségi igény szempontjából csak összevontabb adatok begyűjtését tervezik.

Fentiek alapján a felvétel tervezete -—-—

általánosan —— a következő csoportosítási;

javasolta:

(1) A tevékenységnek a termelőfolyamatban elfoglalt helye szerint:

(11) Alaptevékenység (12) Kisegítő tevékenység

Ebből: (121) Szállítási—raktározási tevékenység.

(122) Javítási-karbantartási tevékenység.

(123) Szerszám-készülék gyártási tevékenység.

(124) Kísérleti üzemi tevékenység.

(2) A munka gépesítettségl foka szerint:

(21) Tisztán kézi (nem gépek mellett végzett) munka.

Ebből! (211) Irányító-ellenőrző tevékenység.

(22) Gépek mellett végzett munka.

(221) Ahol a kézi munka dominál.

(222) Ahol a gépi munka dominál.

Ebből: (2221) Automata gépek mellett.

(3) A munkakörülmények jellege szerint:

(31) Könnyű fizikai munka.

(82) Nehéz fizikai munka.

(4) A végzett munka, illetve tevékenységi kör által megkívánt szakképzettség roka mint:

(41) Szakképzettséget nem igénylő munka.

(42) Szakképzettséget igényuő munka.

Ezeket az ,,általánosan" javasolt kate- góriákat —— az előterjesztés szerint —-—- az egész iparra egységesen lehetne alkal—

mazni, s ezeken az egységes csoportokon belül, ezekből kiindulva az ágazatonként

kidolgozandó részletes programok (a cso—

pOrtok konkrétabb tartalmi definíciói és a besorolási útmutatók) további részlete- zéseket írhatnak elő.

Az előterjesztés az adatfelvétel techni- kai lebonyolítására két alternatív meg- oldást javasolt. Eszerint az adatfelvétel technikai lebonyolítása, szervezési meg—

oldása az egyes ágazatokban attól függően alakulna, hogy a foglalkoztatott munká- sokat —— egy Meghatározott napra vonat-— —

kozóan —-— végzett tevékenységük túlnyo—

mó jellege alapján

a) a Vállalatok egyénenként sorolják—e

be, vagy

—b) megállapítják és kezelik a munkás—

létszám részletes tevékenységi körök sze- rinti megoszlását és e munkaköröket köz—

pontilag (az egyes csoportosítási ismér- veknek megfelelően külön—külön) sorol- ják—e be.

Az a) alternatíva a tevékenységek ka—

tegorizálását —— az adott irányelvek, út- mutatók alapján — teljesen a vállala—

tokre bízná, a b) alternativa esetén lehe- tőség nyílna arra, hogy az egyes ágaza—

tokhoz tartozó munkakörök nagyobb ré- szét iparáganként központilag kategóri—

záljuk. Ez utóbbi megoldás valószínűleg egyes esetekben kevésbé valósághű, de egységesebb, s ezért e szempontból meg—

bízhatóbb besorolást biztosít,

Az előterjesztés megvitatása során min—

denekelőtt tisztázódott az ilyen jellegű

adatfelvételek szükségessége, célszerű——

sége, hasznossága. A tervezett felvétel _ mint azt a vitaülés is igazolta —— segit- séget adhat a munkaszervezés és a mun-—

kafeltételek tanulmányozásához, támpon- tul szolgálhat a létszámgazdálkodáshoz és -tervezéshez, valamint a termékenység tartalékainak feltárásához; s'emellett —-- főként egyes kategóriák további részlete—

zése esetén —— információkat adhatna:

egyéb társadalmi, szociológiai, munka—

egészségügyi stb. vizsgálatokhoz is

A vitában résztvevők a munkások által végzett tevékenységnek a termelőfolyaí-

matban elfoglalt helye szerinti csoporto—

sításával kapcsolatos javaslattal egyetér—

tettek. A Kohó- és Gépipari Miniszté—

rium egyik képviselője szerint az ,,alap—

tevékenységet" a gépiparban feltétlenül:

tagolni kell technológiai áganként (forgá—

csolás, sajtolás stb.) is.

A munka gépesítettségi foka szerint ja—

vasalt kategóriákat igen sokan ,,szűkne "

vélték; a felszólalók a gépeSítettség sze—

rinti vizsgálat szerepének növelését. mind

a kézi, mind a gépi jellegű munkák cso-—

partjainak további részletezését jaVasol- ták. Az Országos Tervhivatal egyik mun-

katársa a ,,gépek mellett végzett munka'*"

csoportjából többek között az ellenőrző

és felügyelő tevékenység, a ,,nem gépek

mellett végzett munka" kategóriájából pe—

dig az energiameghajtású szerszámokkal végzett tevékenységek kiemelését java- solta. Bár az előterjesztés az egész iparra:

egységesen javasolt kategóriák későbbi

módosításának lehetőségét -— a kategó—

riák ágazatonkénti részletesebb definí—

cióinak kidolgozásáig —- fenntartotta, az

a vélemény alakult ki, hogy az ülés részt-—

SZEMLE

vevői által javasolt néhány kategóriát már most fel kellene venni az általános, minden ágazatban érvényesítendő kate—

góriák közé.

A munkakörülmények jellege szerinti csoportosítással kapcsolatban számos fel—

szólaló javasolta a tervezetben felvett ka-

tegóriák további olyan irányú tagolását,

melyeknek révén közelebbi információkat nyernénk egyes társadalmi, szociológiai

és munkaegészségügyi vonatkozásokban

is. A Munkaügyi Minisztérium képvise—

lője a kedvezőtlen, az egészségre ártalmas

munkakörök közelebbi vizsgálatát, a több

műszakban dolgozók arányának megfi—

gyelését javasolta, s azon véleményének is hangot adott, hogy különösen az általa javasolt szempontból való vizsgálatot, de talán az egész adatfelvételt férfi-nő

bontásban lenne célszerű elvégezni. A munkakörülmények jellege és a szak—

képzettség foka szempontjából is igen

részletes kategorizálást javasoltak a

Kohó- és Gépipari Minisztérium megbi- zottjai. Véleményük szerint helyes lenne

a Munkaügyi Minisztérium által, a mun- kakörülmények és szakképzettség foka szerint bérezési szempontból előírt cso- portosítást teljes részletességgel ,,átven- ni". A javasolt megoldás a tervezett négy kategóriával szemben (4 -5) összesen 20 csoport szerinti besorolást jelentene. A felvétel eredményeit felhasználó országos szervek (az Országos Tervhivatal, vala- mint a Munkaügyi Minisztérium) képvi- selői azonban úgy nyilatkoztak, hogy ilyen részletezés e felvétel keretében nem lenne indokolt. Végül is a Bizottság tagjai

egyetértettek abban, hogy a javasolt, két—

ségtelenül fontos szempontok szerinti részletesebb vizsgálatot olyan más repre—

zentatív felvétel keretében lenne célszerű

elvégezni, melynek középpontjában a

munkás áll, tehát a kérdéseket az ülésen

tárgyalt tervezettől eltérően nem a mun—

ka, hanem elsősorban a munkás oldaláról

vizsgálná. ( ,

A szakképzettség foka szerint javasolt

kategorizálás helyett, az Országos Terv—

hivatal képviselőinek véleménye szerint

—-—— melyet a Munkaügyi Minisztérium megbízottja is támogatott —— célszerű lesz

79

a régebbi, megszokott segéd-, betanított

és szakmunka kategóriákhoz igazodni.

Végezetül a Bizottsági tagok kifejtették nézeteiket az adatfelvétel technikai és

szervezési megoldását illetően is Teljes

volt az egyetértés abban, hogy a b) mód—

szer szerinti megoldás az adatfelvétel és annak eredménye szempontjából is szá- mos előnnyel járna az a) módszerrel szemben: 1. a vállalatok részére lénye—

gesen kisebb munkát jelentene (lényegé—

ben csak az egyes munkakörökben fog—-

lalkoztatottak létszámát kellene jelente—

niök azoknak a termelőfolyamatban el—

foglalt helye, tehát alap— és kisegítő te—

vékenységek szerinti bontásban, az ada-- tok feldolgozása központilag történhetne);

2. valamennyi ismérv szerint kombinált feldolgozást és -— ennek révén —-— elem—

zést végezhetnénk (központilag történő feldolgozás esetén lehetőség nyílna az;

egyes ágazatok teljes anyagának lyuk—f

kártya-rendszerű feldolgozására); 3. ősz-—

szehasonlításokat, elemzéseket végezhet—- nénk a fontosabb munkakörök szerint is.

(A Német Demokratikus Köztársaságban a legutóbbi hasonló felvételnél az a) al—

ternatívát, kisebb részben (főként nagyobb vállalatoknál) a b) alternatívát, a Szovjet—

unióban legutóbb általánosan a b) alter-—

nativát alkalmazták.)

A b) alternativa esetére javasolt ága—

zati munkaköri jegyzékek kidolgozását, illetve az egyes munkakörök központi kategorizálását illetően azonban számos felszólaló jelentős gyakorlati nehézsé—

gekre utalt. Többen (az Országos Terv—

hivatal és a Kohó— és Gépipari Miniszté—

rium munkatársai) olyan álláspontra he—

lyezkedtek, hogy csupán ágazati példa-—

tárakat kellene kidolgozni.

Az ülésen megvitatott kérdésekkel kap-—

csolatos felszólalásokat összegezve végül

is az a vélemény alakult ki, hogy ,— fi—

gyelembe véve a hat vállalatnál végzett próbafelvétel tapasztalatait — még korai lenne véglegesen dönteni a javasolt al—

ternatívák között. Tekintve, hogy. nem feltétlenül szükséges valamennyi ágazat—- ban egységes megoldást keresni, a rész—

letes programok kidolgozása során ága?

zatonként lehet célszerűen a technikai

megoldásokat illetően dönteni.