A Központi Statisztikai Hivatal ipari és Építőipari Metodikai Bizottságának ülése

1122

rendszer olyan felépítése kívánatos, hogy az abban közzétett adatok — részletes- ségük és megfelelő szerkezeti felépítésük folytán —— a másik rendszerre átszámít—

hatók legyenek. Az ENSZ kétváltozós nemzetgazdasági mérlegrendszerének ke- retében bármelyik változat szerint köz—

zétett adatokat a másik variánst alkal- mazó országok különösebb nehézség nél—

kül a saját rendszerükre átszámíthatják.

Fentieken kívül még

témakörben is (lakásépítési statisztikán közületek statisztikája,

ipari termelési indexek stb.) beható vita folyt. Úgyszintén megvitatta az ülés je—

len sorok szerzőjének a tanulmányát, az ágazati kapcsolatok mérlege tárgyában,1 amelyet az Európai Statisztikusok Érte—

kezlete titkárságának felkérésére mint konzultáns terjesztett elő.

Az ágazati kapcsolatok mérlege nem—

zetközi'leg összehasonlíthatóvá tételének kérdései az ülésen igen élénk érdeklő—

dést keltettek és a konferencia határoza- to't hozott arra, hogy 1964-ben összehívja az input—output szakértők munkacsoport—

ját a vitaindító dolgozatban javasolt témák feldolgozására

A továbbiakban az ülésen tájékoztatás hangzott el az ENSZ statisztikai segély programjának szervezetéről és meneté- ről, a közgazdasági előrebecslésekkel fosz- lalkozó kutatóegységek megalakulásáról, az ENSZ külkereskedelmi statisztikai nomenklatúrája és a szovjet nomenkla- túra közti ,,kulcs" kidolgozásáról, a hiva—

talos statisztikai publikációk rendszeré—

ről és technikájáról stb.

A titkárság beszámolt az ülésen arról, hogy sikerült megfelelő anyagi fedezetet

számos egyéb — népszámlálások.

SZEMLE

biztosítani a konferencia által feldolgo- zott legfontosabb módszertani anyagok külön sorozatban való közléséhez. A ,,Statisztikai Szabványok és Tanulmá—

nyok"a c. sorozat első száma —- mely időközben megjelent ——- Mód Aladámé és R. E. Beales magyar-angol közös nem—

zeti jövedelem tanulmányát tartal- mani—1.3

Az 1963—64. évi program keretében a konferencia a következő munkacsoport- üléseket határozta el:

' LilKözületek statisztikájának munkacso- por a..

" 2.'Nepszámlálási és lakásösszeírási munka- csoport.

3. Ipari termelési indexek és kapuoiódú árl- indexek munkacsoportja.

4 Ágazati kapcsolatok mérlege munkacso—

portja.

5 Munkatermelékenységi adatok (kliens munkacsoport ülés az ILO-val).

6—7. Mezőgazdasági statisztika és mezőgaz- dasági szektormérlegek (közös munkacsoport- ülések a FAO-val és az EGB mezőgazdasági osztályával).

B. Szeminárium a mintavételi eljárás gaz- daságstatisztikai alkalmazása tárgyában!

Végül megemlítendő, hogy az értekez—

leten a ' kétévenként esedékes tisztikar—

újítás is sorrakerült. A konferencia le—

lépő elnökét —— Benedetto Barber! uro- f'esszort, akinek a résztvevők legmele- gebb köszönetüket nyilvánították mun—

káfiáért *— az 1963—4965. éVekben Ingvur Ohlsson, a svéd statisztikai hivatal igaz—

gatója váltotta fel az elnöki székben. A konferencia egyhangúan újjáválasztotta alelnökéül Péter Györgyöt, a magyar

Központi Statisztikai Hivatal elnökét. Új alelnökök lettek M. D. McCarthy (Ir—- ország) és s. Sztanev (Bulgária).

A KÖZPONTI STATlSZTIKAI HIVATAL

IPARI És ÉPíTÖIPARI METODIKAI BIZOTTSÁGÁNAK OLÉSE

Az Ipari és Építőipari Metodikai Bi—

zottság az 1963. július 3—i ülésén megvi—

tatta a Központi Statisztikai Hivatal Ipari és Beruházási Főosztályának az iparban megfigyelt műszaki—gazdasági mutatók rendszerének továbbfejlesztésére vonat- kozó irányelveit*

Az elhangzott vita alapján megállapit- h'ató, hog a jelenlevők a műszaki—gazda-

1 Input—output Statistics, Discussion paper presented by Dr. Zoltán Kenessey 01 Hun—

gary. (Consultant to the Secretariat.) Geneva, May 1963.

* Statistical Standards and Studies.

'3 statistics of Consumers' Expenditure in different systems of National Accaunts fand Balances. Conference of European Statistioi—

ans. Statistical Standards and Studies, No. "1.

United Nations. Geneva 1963. 95 old.

sági mutatószám—rendszer felülvizsgálatá- nak, továbbfejlesztőeének irányelveivel általánosság—ban egyetértettek.

Az ülés egyik központi témája az irány-—

elvekben tárgyalt legfontosabb és egyben legproblematikusabb kérdés: az ipari ter- mékek minőségének, korszerűségének sta—

tisztikai mérése volt. Többen hangnályoz—

ták e probléma mielőbbi megadásának

' A szemináriumra —— mint ismeretes —— Bu—

dapesten 1963 szeptember 16—27 között került

sor.

'5 Lásd ezzel kapcsolatban Péterffy Tibor

,,A műszaki—gazdasági mutatók rendszerének továbbfejlesztése az iparban" 0 cikkét a sw-

tisetikai szemle ugyanezen számában nm—

nn. old.).

sZEMIIE

fontosságát. "Az Országos Tervhivatal kép—

viselője szerint ebben az alapvető kérdés—

ben még az esetben is indokolt esetleg ideiglenes mérési módszerek alkalmazása, ha a felvételek révén csupán nagyvonalú információkhoz jutunk. A KGM Ipar—

gazdasági és üzemszervezési Intézet kép—

viselője a gyártmányok korszerűségi foká—

nak mérésével kapcsolatban úgy vélte: az előrehaladást megkönnyíthetné, ha' a vizsgálatot néhány alapvető paraméterre alapoznánvk, a nagyszámú analitikus para—

méter értékeinek másodlagos, informatív jellegű megfigyelésével. Rámutatott arra, hogya korszerűség a műszaki paraméte—

reken túlmenően nagymértékben össze—

függ a gazdaságossággal, a gazdaságossági mutatókkal, de úgy vélte, hogy ez utób— . biak bonyolultsága miatt megnyugtató tájékoztatást csak a műszaki jellemzők értékeinek rangsorolása révén nyerhe- tünk. Az Országos Tervhivatal Beruhá- zási Irodájának munkatársa helyeselte, hogy a termékek minősége alakulásának megfigyelésénél fokozottabban kívánunk támaszkodni a Minőségi Ellenőrző Rt. és 'a Kereskedelmi Minőse'aellenőrző Intézet vizsgálataira. A Könnyűioari Miniszté- rium képviselője a könnyűipari gyártmá—

nyok minőség és korszerűség szempontjá—

ból való megfigyelésével kapcsolatban javasolta a divatosságra, a gyártmány—

cserélődésre, a választékra és az átlagos szérianagyságra vonatkozó mutatók ki- dolgozását, illetve, megfigyelésének bőví—

tését. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság részéről szükségesnek tartották a gyártmányok életkorára vonatkozó meg—

figyelésnek a gépiparon kívüli — további

— ágazatokra, illetve gyártmányokra való kiterjesztését. A Nehézipari Minisztérium képviselője ennek kapcsán szükségesnek vélte az új gyártmányok fogalmának or—

szágosan egységes (minden érdekelt szerv által elfogadható) meghatározását.

A vitában résztvevők egyetértettek a termelékenység naturális mutatóinak to- vábbi ágazatokra javasolt kiterjesztésével is. Az Országos Tervhivatal Beruházási Irodájának képviselője e megfigyelések bővítésének feltétlen szükségességét hang- súlyozta, véleménye szerint az ilyen jel—

legű felvételek adatai igen jól hasznosít—

hatók a beruházások vizsgálatánál is.

A felszólalók indokoltnak és nagyon fontosnak vélték a foglalkoztatott mun—

káslétszám struktúrájának a végzett te—

vékenység jellege szerinti megfigyelését.

A Kohó— és Gépipari Minisztérium mun—

katársának véleménye szerint a munká- soknak, illetőleg az általuk végzett tevé—

kenységnek a gépesítettség szerinti meg—

1123

cszlásán kívül lényeges a gépi és a kézi munkahelyek számának megfigyelése is.

Többen javasolták, hogy a munkagépek és berendezések állományának gyártási év szerinti megoszlását lehetőség szerint ne csak a darabszám, hanem a teljesítőké—

pességre jellemző adatok alapján is vizse gáljuk. A KGM Ipargazdaságiés Územ—

szervezési Intézet képviselője szóvá tette.

hogy a meglevő berendezések korszerűsé—

gét a gyártási év szerinti megoszlás ép—

penúgy csak fenntartással jelzi, mint a termelt gyártmányokét az ,,életkor" sze—

rinti megoszlás. Szerinte a vállalatok ter- melő berendezéseinek korszerűségi fokát is paraméter—értékek alapján kellene vizs—

gálnunk. Javasolta az Ioargazdasági és üzemszervezési Intézet által e témakör- ben kidolgozott módszerek alkalmazási lehetőségének megfontolását. A Könnyű—

ipari Minisztérium megbízottjának vélemé—

nye szerint a felújítások során végzett korszerűsítések — az egyes gépfajtáknál

—- lényegesen változtattak a gépek ,,kor—

szerűségi" fokán, s ezt a gépek kormeg—

oszlásának vizsgálatánál figyelembe kell venni. Az Országos Tervhivatal képvise—

lője javasolta, hogy a gépi berendezések kapacitása kihasználásának megfigyelésé—

nél a legújabbakat külön is vizsgáljuk. 'A Budapesti Vegyiművek képviselője igen fontosnak tartotta a gépek kihasználásá—

nak rendszeres számbavételét, mert e te—

rületen még nagy tartalékok vannak, s az adatok nyilvántartása, gyűjtése viszonylag könnyen megoldható. Ez utóbbi szempont- ból csupán az a fontos, hogy a vállalatok az év kezdete előtt megkapják az érintett berendezések jegyzékét, Az intenzív ki—

használás vizsgálatával kapcsolatban — a kapacitásnormák állandó módosítása rni—

att —— azt javasolja, hogy e normák he—

lyett a korábbi évek teljesítményéhez vi—

szonyítsunk. Az Országos Tervhivatal Be—

ruházási Irodájának képviselője hiányolta, hogy a mutatószám—rendszer nem tartal—

maz kielégítő adátokat az üzemek álló—

alaphelyzetére, a termelés és az állóesz—

közök összefüggéseire vonatkozóan. Szük—

ségesnek tartotta az üzemi területek -———

esetleg csak néhány ágazatra kiterjedő és ezen belül is reprezentatív —— statisztikai megfigyelését, Az ilyen felvétel adatai — úgy vélte —— értékes támpontokat jelent—

hetnének az új beruházások tervezésénél és az üzemszervezéseknél.

Több felszólaló (az Országos Tervhiva—

tal, a Beruházási Iroda és a Nehézipari Minisztérium képviselői) javasolta az energiagazdálkodásra vonatkozó mutatók körének bővítését, és támogatta azt az

1124

elvet, hogy e mutatók számításánál az összes energiahordozó adatait célszerű figyelembe venni.

A vita résztvevői egyetértettek a ter—

melés specializáltságára és tömegszerűsé—

gére vonatkozó megfigyeléseknek az irány- elvekben javasolt bővítésével; hangsú—

lyozták az ez irányú megfigyelések fon- tosságát, időszerűségét.

A minisztériumok képviselői kérték, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a műszaki—gazdasági mutatók adatait lehe- tőség szerint ,,tárcabontásban" is dolgoz—

tassa fel. A Kohó— és Gépipari Miniszté- rium képviselője abbeli véleményének adott hangot, hogy a megfigyelt nagy—

számú mutatót az eddigieknél jobban kellene hasznosítani a tervezésnél, s ezért szükség lenne ,a tervezett és a megfigyelt mutatók pontosabb összehangolására.

A vitában többen foglalkoztak a nem—

zetközi összehasonlitások problémáival. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, valamint a Beruházási Iroda képviselője többek között javasolta a KGST—tagorszá;

gokban megfigyelt mutatók nyilvántar—

tásba vételét, a tőkés országokról fellel—

hető mutatók összegyűjtését vagy -—— életű lépésként — legalábbis az egyes tőkés országok cenzusai alapján annak megál—

lapítását, hogy a vonatkozó adatfelvételek milyen naturális (műszaki szinvonalra jel—

lemző) mutatókra terjednek ki, továbbá

egyes kiemelt területekre (ágazatokra)

—— a műszaki színvonalra jellemző muta—

tók alapján —— összehasonlítható elemzem sek végzését. Számos hozzászóló érintette a műszaki színvonal megfigyelésének kii—

lönböző iparági problémáit

MAGYAR SZAKIRODALOM

SZAKÁL PÁL:

Az öNTözÉses TERMELÉS GAZDASÁGI HATÉKONYSÁGA

xKözgazdasági Ertekezések 3. kötet. Aka—

démiai Kiadó. Budapest, 1963. 108 old.

Mezőgazdaságunk fejlődésének gátat szabnak az ország időjárási viszonyai. Ezek közül is nem kis mértékben a vegetációs időben lehulló csekély és sokszor egyenet—

lenül eloszló csapadékmennyiség az, ami a növénytermelés hozamait kezdvezőtie—

nül befolyásolja. Az elmúlt három év fo—

lyamán a mezőgazdasági termelés többek között éppen azért stagnált, mert a növé—

nyek nem kaptak megfelelő időben kellő mennyiségű csapadékot. A termelés ha—

nyatlását ezekben az években a fejlődő szocialista üzemek egyre javuló agro- technikája és fokozott anyagfelhasználása akadályozta meg. Bár nálunk az, öntözés

egyedül a rizstermelésben tartozik a ter—

melés nélkülözhetetlen feltételei közé, se—

gitségével a terméshozamok jelentős mér—- tékben növelhetők. A növénytermelés kl- egyenlítettebbé válhat a műtrágyák és más vegyszerek hatékonysága fokozható.

Az öntözés széleskörű elterjedése különö—

sen hazánk csapadékszegény alföldi vidé- kein hozhatja a legnagyobb eredményt.

Szerző művében az 1947—1960 közötti évek adatai és tapasztalatai alapján vizs- gálja az öntözés hatékonyságának azokat a feltételeit, amelyek a legjobban járul- nak hozzá a termelés gazdaságos fokozá—

sához Meg kell jegyezni ezzel kapcsolat—

ban, hogyaz öntözésnek a legutóbbi évek;- ben bekövetkezett nagyarányú fejlesztése a megállapítások egy részét módosíthatja A fejlődés különösen az esőztető berende—

zésekkel öntözött területnél volt jelentős.,

Az esöztető berendezéssel öntözött terület alakulása

Ö _ , Esőztető Év ' 55798 berendezéssel 7

öntözött terület'(ezer kat. hold)

(959 ... 126 17

1960 ... 165 44

1961. . . . . . 232 90

1962 ... 382 204

1963 ... 416 .

Az első fejezet az öntözés jelentőségével foglalkozik. Figyelmeztet arra, hogy a ho,—

zamok növelésének nem egyetlen útja az öntözés. A helyesen végzett talajmunka, trágyázás, gyomirtás stb; éppen úgy ter—

mésfokozó hatású, és az öntözéses gazdái-- kodasnál sem hanyagolható el. Sok üzem—

ben ma még nincsenek meg a nagy ter—

més eléréséhez szükséges agrotechnikai és üzemszervezési feltételek, így az öntözés termésfokozó hatása sem mindenütt hasz—

nálható ki kellő mértékben. Az öntözött terület gyors növelése —— amelynek hatá——

rát a távlati tervek közel 3 millió kat.

holdban szabják meg —— a jelenleginél tö—

kéletesebb öntözési technika kidolgozását is sürget—i. Végül az öntözőberendezések elhelyezésének földrajzi problémáit tár——

gyalja.