A Központi Statisztikai Hivatal Ipari és Építőipari Metodikai Bizottságának ülése

988

^SZEMLE,

Az esti tanulásnál kötetlenebb tanu—

lási lehetőség a dolgozók számára a kö—

zépiskola levelező tagozata, amelyet első—

ízben az 1953/54. tanévtől szerveztek. Ez

az oktatási forma az esti tagozat heti

négyszeri kötelező iskolalátogatása helyett nagyobb időközökben tartott beszámolók keretében kéri számon tanulóitól az előírt anyagot. Az 1955. évi 37. sz. törvényerejű rendelet is fenntartja az ipari technikumi levelező oktatás szervezésének lehetőségét.

21. tábla

Az ipari technikumok levelező tagozatának főbb adatai

k 1' Működő _

Tanév 13351)? évfolyamok 553313;

száma

1953/54. ... 33 I. 1462

1954/55. ... 29 1—11. 3285

1955/56. ... 40 1 —-III. 4877

1956/57. ... 48 I—IV. 8770

]957/58. ... 51 I — IV. 6949

A folyó tanévben 40—féle levelező szakra

iratkozhattak be a tanulók.

A levelező tagozatra járó tanulók közül az 1957/58. tanévben munkás volt 67, dol- gozó paraszt 3, és egyéb foglalkozású 30 százalék.

A nőtanulók az összes tanulóknak 7,4

százalékát tették ki.

Az 1956/57. tanév végén első ízben került sor képesítő vizsgák tartására: ebben az évben 625 fő tett képesítő vizsgát, az

19571/58. tanévben pedig 864 fő.

!

Az ipari technikumok nagyméretű fej—

lődése hatalmas erőpróba elé állította a középfokú ipari szakoktatás apparátusát.

Az ipar gyors fejlődése nemcsak az ipari tanulók létszámának növelését tette szük—

ségessé, hanem mind magasabb követel—

ményeket támaszt a jólképzett, speciális ismeretekkel rendelkező technikusok iránt.

Az adatok azt mutatják, hogy a gyors fej—

lődéssel nem mindig tudott együtt haladni az eredményes oktató—nevelőmunka sze—

mélyi és tárgyi előfeltételeinek biztosítása,

és ez végső fokon a tanulók nagyarányú

lemorzsolódásában, gyengébb tanulmányi eredményeiben éreztette kedvezőtlen ha—

tását. Az elért eredmények mégis figye—

lemre érdemesek, hiszen néhány év alatt kellett kiképezni a technikumok tanári karát, megalkotni a tantervek sorozatát, megírni a tankönyvek százait és kialakí—

tani az azelőtt még soha nem tanított szakmai és gyakorlati tantárgyak mód—

szertanát. A jól Végzett munka biztosítéka az a néhány tízezer végzett technikus, akik kiválóan megállják helyüket a nép—

gazdaságban, és biztos támaszai szocialista iparunk további fejlődésének. Az eredmé—

nyeket azonban nemcsak meg kell tartani, hanem tovább kell szélesíteni: felül kell vizsgálni a jelenlegi tanterveket, a hasz—

nálatban levő tankönyveket, fokozottab—

ban figyelembe kell venni a szakmai kö- vetelményeket az elméleti és gyakorlati

képzés területén. A szakképzés legmeg—

felelőbb formáinak ilyen módon történő

kialakítása elő fogja segíteni az ipari technikumok további fejlődését.

Dr. Pásztory Tibor

A Központi Statisztikai Hivatal

Ipari és Epítőipari Metodikai Bizottságának ülése

A Metodikai Bizottság augusztus 29—én ülést tartott. Az értekezleten, amelyen a Bizottság állandó tagjain kívül az érde—

kelt szervek hivatalos képviselői is részt vettek, az alábbi témákat vitatták meg:

1. Dotációk beszámítása a termelési ér—

tékbe az új árrendszer életbelépése után.

2. Az 1959. évi molási rendszer.

3. Az éves iparstatisztikai kérdőív ki—

iparstatisztikai beszá—

ege'szítése a termelői árak általános újjá—

rendezésével kapcsolatban szükségessé vált adatfelvétellel.

A Bizottság az egyes témákkal kapcso—

latban a következőképpen foglalt állást.

1. Dotáció beszámítása a termelési ér—

tékbe az új árrendszer életbelépése után Az Ipari és Beruházási főosztály által készített előterjesztés foglalkozott az új árrendszer kialakításának a dotációval kapcsolatos irányelveivel. Rámutatott

arra, hogy az Országos Árhivatal tájé—

SZEMLE

koztatása szerint az árrendezés során do—

tációt csak akkor hagynak jóvá. ha a ter—

mék iparági átlagos önköltsége megha- ladja a változatlan fogyasztói ár mellett megállapítható termelői árat. A termék"—

egységre jutó dotáció összegét ezekben az esetekben konkrét termékfajtánként ha—

tározzák meg.

Ilyen körülmények között -—— tekintve,

hogy a termelői ár viszonylag alacsony

szinten történő megállapítása csupán a

fogyasztói árakkal kapcsolatos árpolitikai

meggondolások következménye —-— a dotá- cióval növelt termelői ár alapján számí—

tott termelési érték helyesebben fejezi ki mind az iparágon belüli, mind az egyes iparágak közötti termelési arányokat.

A Bizottság egyetértett azzal a javas-

lattal, hogy az új termelői árrendszer

életbelépése után a folyóáras termelési értéket dotációval növelt termelői árakon

kell kimutatni, tehát a konkrét termékre

megállapított dotáció az ipar minden te—

rületén beszámít a termelési értékbe.

Szükségesnek tartotta azonban annak rög—

zítését, hogy ezen túlmenően más —— nem meghatározott termék gyártásához kapcso—

lódó —— állami támogatást termelési ér-

tékként elszámolni nem szabad. Abban az

esetben, ha a vállalat félkésztermék ter-

melése alapján részesül dotációban, a

gyártás során felhasznált saját termelésű félkésztermékre jutó dotációt a Vállalati teljes termelési értékben nem szerepel- tetheti.

2. Az 1959. évi iparstatisztikai besza-

molási rendszer

Az értekezlet résztvevői az Ipari és Be—

ruházási főosztály 1959. évi évközi, orszá—

Ngosan egységes iparstatisztikai adatigé—

nyével általában egyetértettek.

A Gazdasági Bizottság határozata értel—

mében a változatlan árak rendszerét 1959. évben -— de legalább az év első fe- lében —— még fenn kell tartani. Ennek megfelelően a termelési értéket a válla—

7 Statisztikai Szemle

989

latoknak folyó áron is és változatlan áron

is kell jelenteniök.

A helyi iparba tartozó vállalatoknál (ki—

véve a helyi élelmiszeripari vállalatokat) és a kisipari szövetkezeteknél változatlan

áron történő értékelés jelenleg sincs, és

az ipar összesített változatlan áras ada—

taiban e vállalatok és a kisipari szövetke- zetek adatai folyó áron szerepelnek. Az

új termelői árrendszer életbelépése után azonban -—— amikor előreláthatólag az ár—

arányok nagymértékben el fognak tolód—

ni — az ipar összesített változatlan áras

adatai nem tartalmazhatnak az új árrend—

szer alapján számított folyóáras adato—

kat. A helyi ipari vállalatoknak (kivéve a helyi élelmiszeripari vállalatokat) és a kisipari szövetkezeteknek tehát 1959—ben

termelésüket folyó áron is és az 1958. ja—

nuár l—i áron is kell jelenteniök.

A Bizottság szükségesnek tartotta, hogy a statisztikai utasítás arra is térjen ki, hogy e vállalatok és a kisipari szövetke—

zetek az 1958—ban nem gyártott termékei—

ket az 1958—as árszintnek megfelelően

képzett árakon jelentsék.

3. Az éves iparstatisztikai kérdőív ki—

egészítése a termelői árak általános újjá- rendezésével kapcsolatban szükségessé vált adatfelvétellel

Az 1958. évi éves iparstatisztikai kérdő- ivia termelés és az értékesítés 1959. ja—

nuár l—i áron számított értékének beké—

résével bővül. Ezeket az adatokat cikk—

csoportonkénti bontásban is közölni kell.

A Bizottság ezen adatok bekérésével egyetértett. Szükségesnek tartotta azon—

ban, hogy a kérdőív kitöltési utasításának elkészítésénél az Ipari és Beruházási fő- osztály vegye figyelembe a jelenleg folyó

próbaszámítások tapasztalatait.

A Bizottság egyetértett azzal a javas—

lattal, hogy az Országos Tervhivatal, a

Pénzügyminisztérium és a Központi Sta-

tisztikai Hivatal alakítson közös bizottsá—

got a próbaszámitások eredményeinek

vizsgálatára.