A Központi Statisztikai Hivatal Iparstatisztikai Metodikai Bizottságának ülése

(1)

SZEMLE

1039

Hivatalnál nem egy kérdésben haladóbb—

nak mutatkozott. Vonatkozott ez külö—

nösen a szociális kérdések feltárására, elsősorban pedig a munkanélküliségi, a bérstatisztika stb. hiányának felvetésére.

Nem egy esetben pedig még szakmai te—

kintetben is helyesebb álláspontot kép—

viselt, mint a Központi Statisztikai iii—

vatal, például az ár— és a mezőgazda—

sági statisztika értékelése tekintetében.

*

A szombathelyi vándorülés két napja alatt tehát hét értekezés meghallgatá—

sára és megvitatására került sor. A vita mindkét napon élénk és lényegbevágó volt: az előadásokon kívül 35 felszólalás hangzott el. Három tervezett előadásra végül is már nem maradt idő, ezeket a Szakcsoport következő (budapesti) ülé—

sein hallgatják meg.

A szombathelyi vándorülés a Statisz- tikatörténeti Szakcsoport életében fon—

tos állomás volt, sikere a Szakcsoport tagjait további eredményes munkára ösztönözheti.

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

IPARSTATISZTIKAI METODIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ULÉSE

Az Iparstatisztikai Metodikai Bizott—

ság 1964. május 11—i ülésén megvitatta az állami iparba—n tervezett reprezenta—

tív bérstatisztikai adatfelvételre vonat- kozó javaslatokat. Az ülésen az ipari minisztériumok statisztikai és munka—

ügyi szakértőin kívül részt vettek az Országos Tervhivatal, a Munkaügyi Mi—

nisztérium és néhány nagyobb iparvál—

lalat képviselői is.

A Központi Statisztikai Hivatal Ipar—

statisztikai Főosztálya —- rámutatva a bérezési helyzet sokoldalú vizsgálatának szükségességére -— előterjesztésében a bérezéssel összefüggő különféle üzemi tényezők és személyi jellegű adatok ösz—

szeírását javasolta. Az adatfelvétel elem—

zési céloknak megfelelő részletességére való tekinteth ez alkalommal is az 1959. évi adatfelvételhez hasonló repre- zentatív egyénenkénti összeírás módsze—

rének alkalmazását látták célszerűnek s gyakorlatilag leginkább kivihetőnek.

Az ismertetett tervek szerint a begyűj- tendő, várhatóan gazdag adatanyag alapján részletesen vizsgálnák a bér- struktúra differenciáltságát: a bérará—

nyok alakulását nemek, szakmák, mun—

kakörök, munkakörülmények szerint, a tanult és tanulatlan munkások bérhely—

zetét, a szolgálati idő és begyakorlottság hatásait a bérekre, a bérezési formák és a bér-arányok összefüggéseit, a nők, a fiatalabb és idősebb korosztályok bér- helvzete't, az üzemi törzsgárda összeté—

telét, a munkaidőrendszerek és a mun—

kaidődkihasználás összefüggéseit s egyéb kérdéseket is.

Az előzetes becslések szerint minimá—

lisan 60—62 000 munkás (az összes mun—

kás 6 száZaléka) és 23—24 000 műszaki és adminisztratív alkalmazott (12%) ösz-

szeírására lesz szükség, hogy az adatfel—

vétel alapján részletkérdésekben is álta—

lánosítható megállapításokat tehessenek.

A mintavétel (az összeírandó személyek kiválasztása) véletlenszerűen, de előzete—

sen megfelelően csoportosított ipartelepek teljes köréből, kétlépcsős módszerrel tör—

ténik. (Első lépcsőben az ipartelepeket, második lépcsőben ipartelepeken belül az összeírandó személyeket jelölik ki.)

Az ülés résztvevői a javaslatokkal egészében általában egyetértettek. Az adatfelvételt szükségesnek és a tervezet szerint gyakorlatban is kivihetőnek tar—

tották. Az összeírólapok javasolt kérdő—

pontjainak vitája során azonban számos kiegészítő és módosító javaslat hangzott el. Az Országos Tervhivatal képviselője az összeírólap bővítésére: a munkaerő—

hullámzás vizsgálatára alkalmas kérdő—

pont felvételére tett javaslatot. Az in—

dítványhoz a Kohó— és Gépipari Minisz—

térium képviselője is csatlakozott. A Bi—

zottság tagjainak nagy többsége azon—

ban reprezentatív módszerekkel nem tar—

totta megoldhatónak a munkaerő—hul—

lámzás statisztikai vizsgálatát. Az Orszá—

gos Tervhivatal részéről felvetették a bérszínvonal egyénenkénti fejlődése vizs—

gálatának gondolatát is, és az összeíró- lap megfelelő kérdőponttal való (munka—

bér az előző év azonos időszakában) ki—

egészítését javasolták. A Munkaügyi Mi—

nisztérium és az iparvállalatok jelenlevő képviselői szerint azonban az egyénen—

kénti béralakulás vagy a munkabérek ilyen értelmű dinamikája csak nehézségek árán, tetemes túlmunkával volna meg—

állapítható, és egyébként sem látják az

ilyen irányú statisztikának különösebb jelentőségét. A Bizottság taeiainak több—

sége néhány esetben új kérdőpontok fel-

(2)

1040 ^{S ERDEI—E}

vétele mellett foglalt állást. Elfogadták például: a 48 óránál rövidebb heti mun- kaidő esetén az egészségi ártalom' miatt csökkentett munkaidőben és a fél- vagy háromnegyed-műszakos részmunkaidőben foglalkoztatottak megkülönböztet-ését; az Országos Tervhivatal képviselőjének ja—

vaslatára a túlórák díjazására vonatkozó új kérdőpontok beiktatását; a Munka- ügyi Minisztérium képviselőjének javas- latára az alkalmazotti összeirólapon a másodállásra vonatkozó kérdőpontok mellett az esetleges mellékfog'lalkozásra vonatkozó új kérdőpontok felvételét.

Emellett az előterjesztésben javasolt né- hány kérdőpont törlésére vonatkozó in-

ditványt is elfogadtak.

A vállalatok részéről felvetették azt a

gondolatot is, hogy az összeírás ipartele—

peken belüli lebonyolitasaval kapcsolat-

ban (kik és hogyan végezzék az össze—

írást stb.) nem volna-e helyes egységes:

irányelveket adni, továbbá, hogy az. össz.—

szeirásban részt vevő ipartelepi dolgo—

zókat, az összeírás érdekében, nem vol——

na—e helyes valamiféle díjazásban része—- síteni. A Bizottság tagjainak többsége a

javaslatokat nem helyeselte. Ellenben; el—

fogadták az Épitésügyi Minisztérium—

képviselőjének javaslatát, mely szerint a hibátlan adatokat szolgáltató ipartelepi dolgozókat a Központi Statisztikaiüiva—

tal jutalomban részesítheti, '—

Az Iparstatisztikai Metodikai Bizottság ülése után a Központi Statisztikai Hiva—

tal Kollégiuma is foglalkozott a repre- zentatív bérstatisztikai adatfelvétel ter- f yvezetével, s azzal egyetértve, az adatfele

vétel végrehajtását elrendelte; Az adat-

felvételre október hóban kerül sor.

A BUDAPESTIXNEMZETKÖZI DEMOGRÁFIAI , , SYMPOSION VISSZHANGJA KULFÖLDI FOLYÓIRATOKBAN

A Magyar Tudományos Akadémia Demográfiai Elnökségi Bizottsága által

1962. november 28—30 között rendezett

Nemzetközi Demográfiai Syx'l'iposionról1 több külföldi folyóirat megemlékezett az elmúlt év során. A folyóiratokban megjelent cikkek elsősorban ismertették a symposionon megvitatott demográfiai problémákat, de ezen túlmenőleg érté—

kelték a magyar demográfia eredmé—

nyeit és nemzetközi jelentőségét is.

A Demografie (a Csehszlovák Szo—

cialista Köztársaság Központi Állami Ellenőrzési és Statisztikai Hivatalának folyóirata) 1963. évi 2. számában dr.

Frantiáek Fajfr emlékezett meg a budapesti symposionról. Dr. Fajfr részletesen ismertette a symposion programját és az egyes előadások témáit, majd a sym—

posiont összefoglalóan értékelve kifej—

tette, hogy a Budapesten megrendezett symposion a jövőben megtartandó sym—

posionok mintájának tekinthető, és sok ösztönzést adott a résztvevőknek egyes népesedési részletkérdések tanulmányo- zására. Dr. Fajfr megállaoította továbbá, hogy a magyar demográfusok igen kon—

kréten tanulmányozzák a népességfej- lődés és az egyéb fejlődési folyamatok

kölcsönhatásait. Szerinte a magyar de—

mográfia sikereinek fő forrása a nézetek és gondolatok kicserélésének szabadsága,

! Az elnöki megnyitót és a megvitatott tanumányokat a Demográfia 1962. évi 4. száma (SBE—599. old.), a vitaanyagot a Demográfia—

1963. évi 3. száma (285—380. old.) közölte.

a külföldi demográfiával, statisztikával és más társadalomtudományokkal való széles körű kapcsolat és az elméleti kutatómunka végzésének lehetősége.

A Populatz'on (a Francia Demográfiai Intézet folyóirata) 1963. évi 1. számában Roland Pressat folgalkozott a sympo—

sionnal és a magyar demográfia jelen—

legi helyzetével. A szerző szerint a de- mográfia nagyszerű fellendülését mutatja a szocialista országokban, hogy egy ilyen nagyszabású összejövetelt lehetett szervezni Budapesten. A demográfiai kutatásokat a szocialista országokban két tényező ösztönzi különösképpen:

egyrészt az, hogy a fejlesztési tervek demográfiai előreszámításokat igényel—

nek, és így feltétlenül szükséges a né—

pesség jövőbeni alakulásával való fog—

lalkozás, másrészt pedig az, hogy az egyes országok demográfiai problémái

—- Lengyelországban az erős szaporodás, Csehszlovákiában, Romániában és kii- lönösen Magyarországon a születési arányszám nagyarányú csökkenése ——

ráterelik a figyelmet a demográfiai vizs—

gálatok fontosságára. Pressat megállapi—

totta, hogy a szocialista országokban a demográfia fejlődésében vezető szere- pet töltenek be a statisztikai hivatalok, így Magyarországon is, ahol a sikerek a legnagyobbak. Itt azonban a Központi Statisztikai Hivatal mellett önálló de-

mográfiai kutatócsoport is működik,—

melynek tagjai mentesek az adminiszt—

rációv—al járó kötelességektől, s teljesen