A Központi Statisztikai Hivatal Építőipari Metodikai Bizottságának ülése

86

közgyűlést. Igy a Nemzetközi Családter—

vezési Szövetség (International Planned

Parenthood Federation) európai bizottsága

szeptember 4—én szemináriumot tartott,

mely az abortuszok, a szexuális nevelés és a fogamzásgátlás kérdéseivel foglalko—

zott. A Nemzetközi Népességtudományi

Unió szeptember 3—án és 8-án tartotta ez

évben esedékes közgyűlését, melyen az alapszabályok kisebb módosításán, vala-

mint az egyes szakbizottságok beszámoló—

ján kívül sor került az Unió vezetőségé—

nek újraválasztására is. Az Unió elnö—

kévé C. H. Chandmsekarant (India) vá-

lasztották, az ügyvezető elnöki tisztet pe-

A KÖZPONTI

dig D. Glass (Egyesült Királyság)? távcw zása folytán az 1963-ban az Unió Ottawa , közgyűlésén megválasztott D. Vogelnik (Jugoszlávia) vette át. Az Unió főtitkára

továbbra is E. Grebem'k (Egyesült Király-

ság) maradt. Az Unió 8 alelnökeközül a közgyűlés négyet választott újonnan, Az

1963—ban Ottawában megválasztott 4"alel—

nök —- B. Colombo (Olaszország), H. V.

Muhsam (Izrael), M. Mummatsu (Japán),

G. W. Roberts (Jamaica) — mellé a kö—

vetkező 4 új alelnök került: El-Shafet (Egyiptom), R. Freedman (Egyesült Álla—

mok), Jorge Arias B. (Guatemala) és

Klinger András (Magyarország). '

STATISZTIKAI HIVATAL

ÉPITÖIPARI METODIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ÚLÉSE

,, A Központi Statisztikai Hivatal Építő-

ipari Metodikaí Bizottsága 1965. július 23-i ülésének napirendjén az 1965. évi

éves és az 1966. évi évközi építőipari be—

számolójelentések tervezetének megvita—

tása szerepelt. Az értekezleten a Bizott—

ság állandó tagjain kívül az érdekelt

szervek hivatalos képviselői és több szak—

értő is részt vett. —

A ;Metodikai Bizottság ülését Tar Jó—

zsef, a Központi Statisztikai Hivatal! Be—

ruházási és Építőipari főosztályának veze—

tője nyitotta meg. Megnyitójában elmon—

dotta, hogy a Központi Statisztikai Hiva- tal által készített —— a beszámolási rend- szerre vonatkozó —— előterjesztés kialakí- tásánál két szempontot vettek figyelembe.

Ezek szerintegyrészt a beszámolási rend—

szer általános rendjének fenntartása mel—

lett az adatgyűjtésnél érvényre juttatták

a vállalati adminisztrációs munka csök—

kentésével föglalkozó, az ügyvitel egysze—

rűsítéséről hozott 3055/1965. sz. MT hatá- rozat irányelveit, másrészt a beszámolási (rendszerben helyet kaptak mindazok a

fontos mutatók, amelyeket a második

ötéves tervidőszak folyamán az építő—

ipari statisztikában megfigyeltek. Lénye—

'ges szempontnak tekintették továbbá, hogy az 1965. évi éves beszámolójelentés—

'ben szerepeljenek mindazon adatok is,

amelyek a következő ötéves terv szá—

mítási anyagainak kidolgozásánál bázisul szolgálnak.

Az 1965. évi évközi beszámolási rend—

szer mutatószámainak mennyiségét ille—- tően lényeges változást jelent az előző

évi beszámolási rendszerhez képest az, hogy a fővállalkozói termelés építmény—

csoportonkénti mutatói. amelyeket eddig

negyedévenként jelentettek, a jövőben

csak az éves beszámolás keretében kerül-—

nek megfigyelésre; a negyedévenként ké- szített ,,Építési—szerelési munkák önkölt-

sége", ,,Felvonulási munkák önköltsége

és árbevétele", valamint ,,Uzemi és válla- lati eredmény" című táblák megszűnnek, az ezekben szereplő mutatókat a jövőben

az illetékes irányító szervek és a Köz—

p'onti Statisztikai Hivatal közvetlenül a

mérlegbeszámolókból dolgozzák ki.

A Metodikai Bizottság ülésének napi—

rendjén szereplő előterjesztés szerint he—

lyes lenne, ha számos —— eddig havonta

megfigyelt —- mutatót az adatszolgáltatók—

nak 1966—ban csak negyedévenként, illetve évenként egyszer kellene jelenteniök. így például a le nem dolgozott munkanapok részletező adatait és a munkaerő-forgalom mutatószámait csak negyedévenként, a

teljesítménybérben teljesített munkaórák

számát és a munkásként alkalmazott nyugdijasok teljesített munkaóráit csak

évente egyszer kell közölni.

A hozzászólásokat Kaiser Kornél, a 23.

sz. Állami Építőipari Vállalat tervosztá—

lyának vezetője nyitotta meg, majd Kö—

vecs Kálmán főmérnök (Építésügyi Mi—

nisztérium), továbbá Kelényi Béla a KPM Közlekedésépítési Tröszt tervosz—

tályvezetője és dr. Kereszturi Sándor, az

Építésügyi Minisztérium Építőipari Fő—

igazgatóságának főosztályvezetője szólt hozzá az előterjesztett javaslatokhoz. Az elhangzott hozzászólások figyelembevéte—

lével a Metodikai Bizottság egyhangúan úgy határozott, hogy ajánlja az 1 millió forintnál nagyobb generálköltségvetési összegű megkezdett építmények jelentő—

lam'ának 1966 januárjától történő meg—

szilntetését.

'SZEMLE

-_87

Az építkezések gazdaságosságának nö—

velése, az építőipar erőinek fokozottabb

koncentrálása érdekében az Országos

Tervhivatal 111/1965. OT sz. közleményé—

ben, illetve az azt kiegészítő tervezési

utasításban a kijelölt állami építőipari vállalatoknál elrendelte az építkezések koncentrációjára vonatkozó mutatószám tervezését. E terv teljesítésének mérése céljából szükségessé vált, hogy a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal a folyamatban levő építkezések néhány fontosabb adatát 1966—ban negyedévenként rendszeresen megfigyelje, illetve begyűjtse. A Meto- dikai Bizottság ülésén a Központi Statisz—

tikai Hivatal által kidolgozott és előter- terjesztett beszámolójelentés—tervezethez kapcsolódó hozzászólások egyrészt az adatszolgáltatás körével, másrészt a mu—

tatószámok mennyiségével és tartalmával foglalkoztak. Az elhangzott javaslatok alapján ajánlást fogadtak el arra vonat-

kozoan, hogy a megfigyelés az 1966. év—

ben ne legyen teljeskörű, hanem a be-

számolójelentést csak néhány kijelölt

—— az építkezések koncentrációjára vonat—

kozó mutatószám tervezésére kötelezett—

vállalatnak kelljen elkészítenie. Ezzel

kapcsolatban Nógrádi László, az Országos

"Tervhivatal Építési Főosztályának veze—

tője elmondotta, hogy az utóbbi időben megjelent párt— és kormányhatározatok

foglalkoztak az építkezések időtartamá-

nak elhúzódásával. Ezek is felhívták a figyelmet arra, hogy a népgazdaságban nagy szerepe van a beruházások gyors üzembe helyezésének, és mivel jelenleg

túl hosszú az építési idő, meg kell találni

a módját az építési időtartam csökkenté—

sének. Az e témára vonatkozó vitában felszólalt még dr. Erdei Miklós, az Út—

és Vasútépítő Vállalat tervosztályának vezetője, Szabó Ferenc, a 21. sz. Állami

Építőipari Vállalat tervosztályvezetője.

dr. Farkas János, a MÁV Tervosztályá—

nak munkatársa és még néhány más ér—

dekelt vállalat szakértője is.

Tekintettel arra, hogy az 1966—ban al—

kalmazásra kerülő évközi beszámolóje—

lentések közül az ,,Építőipari műszaki—

gazdasági mutatók és gépkihasználási

adatok", valamint ,.Az új lakóházak mű—

szaki tervdokumentáciőinak és számlái—

nak adatfeldolgozási lapja" című beszá- molójelentéseken szereplő mutatószámok körét illetően az ülésen több egymásnak

és a Központi Statisztikai Hivatal egy-

szerűsítési elgondolásainak ellentmondó felszólalás hangzott el. és így az egysé—

ges álláspont nem volt kialakítható, a

Metodikai Bizottság úgy határozott, hogy

a vitás kérdéseket egy később össze—

hívandó szűkebb körű értekezlet tárgyal—

ja meg, és az hozzon megfelelő határo- zatokat.1

Az 1966. évi évközi beszámolási rend-

szerrel kapcsolatos vitában többek között

Zemankovics Ferenc, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat tervosztályának veze—

tője, Szalkai Árpád, az Építésügyi Mi-

nisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztá—

lyának munkatársa, Sármány Dénes, az ÉM. Típustervező Intézet osztályvezetője, Payer Imre, az Épitésügyi Minisztérium

Műszaki Fejlesztési Főosztályának mun—

katársa és Szikra Rezső, az Építésügyi Minisztérium Statisztikai osztályának ve—

zetője tettek még megfontolásra érdemes

javaslatokat.

A Központi Statisztikai Hivatal által kidolgozott előterjesztés az állami építő—

ipar 1965. évi éves beszámolási rendszerét az 1964. évi éves jelentéshez hasonló for-

mában javasolta kialakítani. Tekintettel arra, hogy a Metodikai Bizottság vitaja

során az adatszolgáltatást érdemben be-

folyásoló változtatásokra vonatkozó ja—

vaslatokat nem tettek, az éves kérdőiv

lényegében változatlan marad. Néhány egyszerűsítés történt azonban elsősorban

a ,,Gépek száma és hatóereje", az ,,Iparl termelés részletezése", valamint l az

,,Anyagfelhasználás" c. táblákon. Az 1964.

évhez képest eltérést jelent, hogy a Köz,—

ponti Statisztikai Hivatal által az 1965.

évről készítendő Ágazati Kapcsolatok

Mérlege összeállításához az építőipari adatszolgáltatóknak külön táblán jelen- teniök kell az építmények karbantartá- sán 1965-ben végzett munkák fővállal-

kozói termelési értékét, valamint az ér—

tékesített ipari termékek értékének ösz-

szegét a megrendelők iparági besorolásá- nak megfelelően.

.

A Metodikai Bizottság ülésén az elő—

terjesztett javaslat és az elhangzott ész-

revételek alapján a Központi Statisztikai

Hivatal által engedélyezésre előterjesz- tett. az állami építőipar 1965. évi éves és 1966. évi évközi beszámolóielentéseire vonatkozó átdolgozott kérdőíve-ken mint- egv 900 mutatóval (30 százalékkal) keve—

sebb szerepel. mint az előző időszakban

érvényben volt beszámolási rendszerben.

1 Az illetékes főhatóságok és az érintett vállalatok munkatársainak képviselőiből. ösz- szeállitott szakértői bizottság hosszas vita után e kérdésekben olyan értelmű ajánlást terjesztett elő, mely szerint célszerű az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal az említett két kérdőívet 1966—ban is lényeges változtatások

nélkül kérje be. '