SZliRlLli
323
A könyv elsőszavában olvassuk: ,,A szerzők tisztában vannak azzal, hogy
könyvükben fellelhetők az első kísér—
lettel együttjáró fogyatékosságok". Amint
az ismertetésből kitűnik, fogyatékossá—
gok valóban vannak. Bár a hibák száma nem csekély, mégis a könyv gyakorlati
használata során aránylag kevés okozhat
tévedést. A. könyv stílusa egyébként vi—lágos, könnyen érthető. Mindezek figye—
lembevételével a könyvet még ebben a, formájában is igen értékes munkának
kell minősítenünk. -
Prékopa András
A Központi Statiszrikai Hivatal
Ipari és Építőipari Metodikai Bizottságának ülése
A Központi Statisztikai Hivatal Ipari
és Építőipari Metodikai Bizottsága 1958.
december 10—én tartott ülésén megvitatta az 1959. évi ágazati kapcsolatok mérlege összeállításának számviteli előkészítését
az ipar és az építőipar területén. A. vita
alapjául szolgáló előterjesztés ismertette,hogy a Központi Statisztikai Hivatal jelenleg az 1957. évi ágazati kapcsolatok mérlegének (input-output tábla) összeál- lítását fejezi be, s legközelebb az 1959.
évről szándékozik ilyen mérleget össze-
állítani. E mérleg összeállítását lényege—sen megkönnyítené — mind a Központi Statisztikai Hivatal, mind az adatszolgál- tató vállalatok számára munkamegtaka- rítást jelentene —, ha megfelelő szám- viteli előkészítéssel biztosítanánk, hogy az állami iparba és építőiparba tartozó
vállalatok a mérleg összeállításához szük—
séges legfontosabb adatcsoportosításokat 1959. január 1—től folyamatosan elkészít-
sék és vezessék. A továbbiakban az elő—
terjesztés ismertette, hogy jelenlegi számviteli—statisztikai rendszerünk meny- nyiben tudja szolgáltatni a mérleg össze—
állításához szükséges adatokat, illetőleg
milyen módosításokra, változtatásokra lenne szükség. A vitában az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium, az ipari minisztériumok képviselői és szá- mos vállalati szakember vett részt. A vita részletes ismertetésére nem térünk ki, csak eredményeit foglaljuk röviden össze.*Mint ismeretes, az ágazati kapcsolatok
mérlege sakktábla—felépítésű, sorai a ki—
bocsátást (értékesítést), oszlopai a ráfor—
dításokat tartalmazzák ágazatok, szekto—
rok szerint. A mérleg összeállításához tehát ismerni kell minden egyes szektor értékesítésének megoszlását (a többi szek—
tor felé történt értékesítést), továbbá
6":
minden egyes szektor összes ráfordítása—,
nak szerkezetét, a ráfordításokat költség—
nemek, ezen belül az anyag— és az egyéb
költségeket kibocsátó szektorok szerint részletezve.A vállalatok ugyan jelenleg is készí—
tenek értékesítési statisztikát, ennek
tagolása azonban legtöbbször nem teszi lehetővé, hogy ennek alapján a vállala—tok értékesítésük ágazatok szerinti meg—
oszlásáról megbízhatóan és viszonylag
kevés munkával tudjanak adatokat szol—- gáltatni. Ezért a Központi Statisztikai Hivatal és a Pénzügminisztérium közösutasítást fog kiadni,1 mely szerint az ál—
lami iparba tartozó iparvállalatoknak
1959. január 1—től a kimenő számlák alap-
ján folyamatosan olyan belső értékesítési statisztikát kell veze'tniök (a mindenkori forgalmi adós termelői árakon), melynek alapján a félév vagy az év elteltével ér- tékesítésük ágazatok szerinti megoszlá—sáról megbízható statisztikai jelentést
tudnak készíteni. Az értékesítést a követ—kező ágazatok (vevők) szerint kell nyil- vántartani: állami ipari vállalatok ipar—
áganként; szövetkezeti ipar; magánkis—
ipar; állami építőipari vállalatok; szövet—
kezeti és magánépítőipar; készletező (el- látó, értékesítő) vállalatok (külön—külön);
mezőgazdaság; közlekedés—szállítás—hír—
közlés; belkereskedelem; export; beruhá—
zás—felújítás; egyéb.
Az iparvállalatok túlnyomó része csak néhány szektor felé értékesít, így egy—egy
vállalatnál ritkán kell a számlákat nagy—
számú szektor szerint csoportosítani. A készletező, ellátó, értékesítő vállalatok
viszont a legtöbb esetben sok vevővel áll—nak szemben. Ezekkel a vállalatokkal a
1 Az utasítás a Pénzügyi Közlöny 25—i számában jelent meg.
1959. januar
324
SZEMIJ'JKözponti Statisztikai Hivatal egyenként
fogja megtárgyalni értékesítésük szekto-
rok szerinti bontásának konkrét módsze- reit.A számlák, az értékesítés szektorok
szerinti csoportositásához a vállalatok—nak ismerniük kell vevőik iparági beso—
rolását. Korábban ez az egymással közölt
egyszámlaszámból megállapítható volt, néhány éve azonban a vállalatok az in-kasszó—megbizásokon csak a Magyar Nemzeti Bank fiókjának számát tüntetik fel. Ezért a Központi Statisztikai Hivatal jegyzéket fog kiadni, mely tartalmazni
fogja (betűrendben) az állami ipari ésépítőipari vállalatok felsorolását, szektor szerinti besorolásuk megjelölésével. Az
iparvállalatoknak ennek alapján szekto- rok szerint a kimenő számlákat ,,konti- rozniok" és statisztikai munkalapokonfolyamatosan vezetniök kell. A Központi
Statisztikai Hivatal az év végén e nyil- vántartásra támaszkodva beszámolóje-lentést fog kérni az 1959. évi összes ér-
tékesítésnek a fent megjelölt szektorokszerinti megoszlásáról.
Az értékesítés ágazatok szerinti feldol—
gozása természetesen nemcsak a számlák
folyamatos ágazatok szerinti ,,kontiro-
zása" és statisztikai kigyűjtése alapján, hanem más módszerekkel is megoldható.Ha például valamely vállalat vevőiről
egyedi folyószámlákat vezet, elkészíthetőa kívánt értékesítési statisztika e folyó—
számlák forgalmának ágazatok szerinti osoportosítása alapján is. E módszer ál—
talános bevezetését azonban nem lenne célszerű előírni, ezért a vonatkozó utasí—
tás módot ad arra, hogy a vállalatok — a felügyeleti szervükhöz történő bejelen—
tés után — a számviteli rendszerüknek
legjobban megfelelő módszert alkalmaz—zák.
A ráfordítások költségnemek és szek—
torok szerinti megoszlásának kimutatásá—
val kapcsolatban három probléma jelent—
kezik.
Az anyagráfordításokat az 1957. évi ágazati kapcsolatok mérlege összeállítá- sánál követett gyakorlathoz hasonlóan a jövőben is a felhasználás anyagcsopor—
tok szerinti megoszlása alapján osztjuk
fel a kibocsátó szektorok között. A ki-
emelt anyagokból, valamint a nagyobb anyagcsoportokból történt felhasználást a vállalatok az éves kérdőívben —— a ko—rábbi előírások alapján —-— már rendsze—
resen jelentik. A mérleg összeállításához alkalmas adatok szolgáltatása érdekében
szükség van arra az egyéb okokból már
tervbe vett intézkedésre, hogy a vállala- tok a 26. anyagbeszerzés számlacsoportonbelül mindenütt külön alszámlára köny—
veljék az anyagköltségekben elszámolt
távolsági fuvarok összegét.Az 1957. évi mérleg összeállításánál az egyéb költségek szektorok szerinti
bontását a Központi Statisztikai Hivatal részben külön adatgyűjtések, részben
reprezentativ megfigyelések, 1954. évi arányszámok alapján készítette el. Az újtermelői árrendszerre való áttérés foly-
tán az 1954. évi arányszámok semmikép—pen nem alkalmazhatók s reprezentativ
megfigyelés helyett is célszerűbb lenneteljeskörű megfigyelést bevezetni: előírni az egyéb költségek olyan bontását, mely-
ből kitűnik, milyen összeget képviselnek a munkabér— és anyagjellegű költségek,az utóbbiakon belül az idegen fuvarozási
és szállítási, valamint közlekedési költ- ségek, az idegen javítások, karbantartá—sok költségeinek összege stb.
A megtérülések összegét a vállalatok jelentékeny része jelenleg csak egy ösz—
szegben mutatja ki, holott az ágazati
kapcsolatok mérlegéhez ezt is szektoron—
ként kellene ismerni. Tekintve, hogy a megtérülések összege esetenként 10 szá—
zaléknál is nagyobb, egyszerű arányos megosztásuk számottevő hibát okozhat.
Szükség van tehát a megtérülések költ—
ségnemenkénti kimutatására, sőt bizo—
nyos határ (2 százalék) felett az anyag—
költségek megtérülési összegének meg-
oszlásáról további magyarázatra is.Az egyéb költségek és megtérülések
részletesebb bontása több más szempont—
ból is elősegíti a tisztánlátást, a nemzeti
jövedelemszámítások, a költség— és ered-
mény—elemzések stb. helyes elvégzését. A vonatkozó rendelkezéseket a mérlegbe—számoló utasítása fogja tartalmazni.