DR. GOMBOS ERVIN KANDlDÁTUSI ERTEKEZESENEK VlTÁJA
DR. GYULAY FERENC
Rendkívül érdekes és időszerű témát tűzött napirendre a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságának Szakbi—
zottsága, amikor nyilvános vitára bocsátotta
dr. Gömbös Ervin .,lnformatika és hatalom"
című kandidátusi értekezését.
A nagy sebességgel fejlődő számítástech—
nika és az arra épülő informatika mind gyor- sabban hódítja meg a társadalmi—gazdasá—
gi élet legkülönbözőbb területeit. Előrehala- dásával egyidejűleg hatással is van az alkal- mazó terület fejlődésére. A jelölt a számítás—
technika—informatika egy speciális hatáste- rületének vizsgálatát tűzte ki céljául, amikor arra keresett választ tanulmányában. hogy milyen az informatika hatása a politikai in- tézményrendszerre. a gyakorlati politikára, a
politikai tudatra.
A nyilvános vitára az Eötvös Loránd Tudo- mányegyetemen, 1985. szeptember 23-án ke—
rült sor. A Bíráló Bizottság tagjai voltak: Sa- mu Mihály, az állam- és jogtudomány dok—
tora (a Bizottság elnöke), ,Borda József, a köz- gazdaságtudomány kandidátusa (a Bizottság titkára), Berecz János, a történelemtudomány kandidátusa, Kahulits László, a közgazda- ságtudomány kandidátusa, Kiss Artúr, a fi- lozófiai tudomány kandidátusa, Rózsa György, a közgazdaságtudomány kandidá—
tusa. A disszertáció opponensei dr. Kovacsics József, az állam- és jogtudomány doktora és Szecskő Tamás. a szociológiai tudomány
kandidátusa voltak.
A könyv formájában megjelent értekezés tartalmi bemutatásától itt eltekintünk, mint- hogy a Statisztikai Szemle 1984. évi 12. szá- mában (1260—1263. old.) közölt bírálat ezt
már megtette.
RÉSZLETEK AZ ÉRTEKEZÉS TÉZISEIBÖL
Az értekezés célja a hatalom szintjén ele—
mezni az informatika alkalmazását, hatását,
valamint bemutatni az informatika reagálá- sát az általa okozott változásokra a fejlett tőkés országokban.
A főbb kutatási célok a következőkben foglalhatók össze:
- a hatalmi struktúra viszonya az informatikóhaz;
- az informatika és a demokrácia (centralizáció vagy decentralizáció);
— az informatika gazdasági hatása;
— az informatika hatása a foglalkoztatottsági struktúrára;
—- a törvényhozói, a végrehajtó hatalom. az igaz- ságszolgáltatás. a monopóliumok szerepe az infor-
matika felhasználásában;
— a nemzetközi szervezetek erőfeszítése és az új információs világrend:
— az informatika és az új áramlatok.
polgári ideológiai
Az elektronikában. újabban a mikroelekt- ronikában, ennek révén a számitástechniká- ban, a távközlésben. az automatizálásban és a tömegkommunikációban az utóbbi évtize—
dekben bekövetkezett példátlanul gyors fej—
lődés minőségileg új helyzetet teremtett.
A fejlődés világgazdasági korszakváltást jelent. Az informatika széles körű alkalmazá- sa a gazdasági hatásokon túl társadalmi kö—
vetkezményekkel is jár.
Az államigazgatás kapcsolatai az informa- tikával döntő jelentőségűek.
Az informatika terjedésével kérdésessé vá- lik a kialakult struktúrák ésszerűsége és ha—
tékonysága. Felmerül a decentralizált infor—
máció-rendszer kialakításának célszerűsége.
Ugyanakkor erős törekvés tapasztalható kor- mányzati és parlamenti információ—rendsze-
rek szervezésére.
Az informatika ellenőrzése, irányítása és alkalmazásának birtoklása hatalmat ad bár- mely területen. Az információs hatalom egyik
pillére a hatalmi struktúrának.
Az információs ipar növekszik a leggyor- sabban a legfejlettebb tőkés országokban.
Az informatika a nemzetgazdaság fejlődését meghatározó tényező, segítségével anyagot, energiát. időt lehet megtakarítani.
A gazdasági változás fő iránya az ,,intel- ligencia" alkalmazása a termékben, a gép—
ben, az ipari folyamatban. Megtörténik az áttérés a beruházási javak és késztermékek előállítására alapozott gazdaságról az infor-
mációra alapozott gazdaságra. Az informati- ka alkalmazása növeli a versenyképességet.
A mikroelektronikán és a számítógépen alapuló új technológiák új munkaköröket hoznak létre. Az informatika terjedése és a munkanélküliség növekedése között nincs korreláció.
A technikai fejlődés a nemzetközi verseny elengedhetetlen eleme. A szakszervezetek a fejlesztéssel kapcsolatban szociális tervezést és több döntési jogot követelnek: kellő in- formációt már a tervezés fázisában a várha- tó változásokról.
Rendkivül tanulságos az informatika sze- repe és helyzete az Egyesült Államokban.
A Fehér Házba koncentrálódnak az új ha- talmi szervek, amit a megfelelő információs rendszer kiépítése követ. Egyúttal korlátozó- dik azok köre, akik hozzáférhetnek az infor-
mációkhoz és rendelkezhetnek velük.
A monopóliumok erőteljes harcot folytat- nak az információkért, a kereskedelmi érté-
kű kormányzati információkért is.
Az információ birtoklásának jelentős sze- repe van a nemzetközi kapcsolatokban. Lét- rejött a nemzetközi számítógépes informáci- ós hálózat. Az új információs és kommuniká- ciós világrendnek szerves része az új infor—
matikai világrend isl amelyért a fejlődő or—
szágok küzdenek.
A polgári ideológusok véleménye szerint a tőkés társadalom új szakaszba, az .,informá—
ciós társadalom" korszakába lép. Bizonyitani kivánják, hogy a tudomány, az ismeretek, az információk a tőkés társadalom hajtórugói, a válságból való kimenet eszközei. Az informa- tikával akarják megoldani a társadalmi konfliktusokat, és abban akarják feloldani a társadalmi viszonyokat.
A tanulmány bizonyítja:
- egyetlen fejlettebb társadalom sem engedheti meg magának ma már azt. hogy nem törődik saját információs háztartásával, informatikai kultúrájával;
—— az informatika (: tudományos—technikai forrada- lom egyik legfontosabb eleme. korunk egyik megha- tározó folyamata;
— az informatika és a hatalom kapcsolatrendszere a nyolcvanas évek közepére a fejlett tőkés országok- ban felerősödött, ezáltal a hatalmi szervezet hatás—
köre bővült;
— az informatika térhódítása szükségszerű a szo—
cialista országokban. így hazánkban is:
— az informatika fejlesztését. terjesztését () terve- zés integráns részévé kell tenni;
— az informatika befogadására a társadalmat fel kell készíteni;
— a tudományos kutatómunkánok fel kell tárnia.
hogy szocialista viszonyok között milyen következmé- nyekkel jár az informatika elterjedése.
DR. KOVACSICS JÓZSEF OPPONENSI VÉLEMÉNYEBÓL
Az opponens vázolva a számítástechnika hazai alkalmazásának gyors terjedését és kritikailag ismertetvea tézisek alapjául szol—
gáló tanulmány tartalmát, hangsúlyozta, hogy
6'
a jelölt megállapításaival általánosságban egyetért. Szükségesnek találta azonban né- hány vitakérdés jellegű, a problémák tisztá- zását célzó megjegyzés megtételét.
A jelöltnek azzal a megállapításával kap—
csolatban, hogy az Egyesült Államokban a legtöbb információ az elnök kezében össz—
pontosul, s a Kongresszus nem mindenhez férhet hozzá, felvetette: vajon a szenátusnak és a képviselőháznak külön információ—rend—
szere van—e? Az általánosan használt ,.Kong- resszus" megjelölés pontosításra szorul. mint—
hogy a szenátusban és a képviselőházban a politikai pártok erőviszonyai nem azonosak.
Ellentmondást lát az opponens a jelöltnek abban a megjegyzésében, hogy az elnöki in- formáció-rendszer gazdagabb és értékesebb, mint a Kongresszusé, hozzáfűzi .,... a költ—
séges információ-rendszereket azok biztosít- ják, akiknek módjukban van a kiadásokat engedélyezni". Tekintettel arra, hogy pénz- ügyi kérdéskörben a Kongresszus hatásköre meghaladja az elnökét. e megállapítás fino—
mításra szorul.
Hiányolta az opponens az emlitett kérdés- l—zör kapcsán a nemzetközi összehasonlítást.
Érdemes lett volna — az opponens véleménye szerint —— tárgyalni a magyar országgyűlés in- formáció—rendszerét is. amely meglátása sze—
rint a választási adatoktól eltekintve nélkülö- zi a számítástechnikát.
Egyetért az opponens a jelöltnek azokkal a megállapitásaival is. amelyek az informatiká- nak a közigazgatás szervezetére gyakorolt hatását fejtegetik. Hiányolta azonban e kér- dés vonatkozásában a tőkés országok ta- pasztalatainak ismertetését. Hasznos lett volna annak megismerése. hogy a közigaz- gatás informatikai jellegű átszervezése mi—
lyen szervezeti és politikai előnyökkel járt az 1980-es években az Egyesült Allamokban.
Érdeklődésre tartott volna számot továbbá annak kifejtése, hogy az információk politi—
kai célzatú manipulálása terén milyen nyo- más nehezedett a statisztikusokra és az in—
formatikusokra.
Különös értéket kölcsönöz a disszertációnak
— hangsúlyozza az opponens — azoknak a számítástechnika—informatika alkalmazása terén tapasztalt visszaélési lehetőségeknek bemutatása, amelyeket a tőkés országok a gazdaságilag elmaradt, illetve gyengén fej- lett államok kárára kihasználnak. Meggyőző—
en fejti ki és bírálja a jelölt a tőkés orszá- gokban kialakult ama nézeteket, amelyek a társadalmi ellentmondások, az egyre mélyülő válság felszámolását az informatikától, szé-
les körű alkalmazásától várják.
Az opponens leszögezte. hogy a jelölt a
számítástechnika—informatika és a hatalom összefüggéseit ,,. .. nagy tárgyi tudással, vi- lágos logikával, marxista okfejtéssel írta meg." Eligazít ,,ldeológiailag a számító-
gépekkel kapcsolatos elméletek útvesztői- ben" továbbá ,.A disszertációban szereplő gazdag ismeretanyag sok fontos/tanulsággal szolgál a magyar informatikai fejlesztéshez
is."
Végül az opponens a disszertációt elfogad- va javasolta, hogy a Bíráló Bizottság azt az—
zal az ajánlással terjessze a Tudományos Minősítő Bizottság elé, hogy dr. Gömbös Er- vin részére a politikai tudomány kandidátu-
sa fokozatot ítélje oda.
íSZECSKÓ TAMÁS OPPONENSI VÉLEMÉNYÉBÓL
Az opponens megállapította, hogy az ér- tekezés tézisei ,,. .. néhány szempontból konzisztensebbek, (: kutatás problémáit mar—
kánsabban körvonalazók, az általánosítás szintjeit céltudatosabban megválasztók ..., mint a könyv fejezetei" ezért azokat a koráb- ban publikált sikeres mű ,,önálló appendixe-
ként" kezelheti.
Örömmel üdvözölte, hogy ,,.., végre egy
magyar szerző is felkiáltó jelekké fogalmazta az .informóciós robbanással' kapcsolatos is—
mereteit, tudását, szenvedélyét, s monográfi- kus formában mutatja meg. hol tart az in- formatika fejlődése a fejlett tőkés országok- ban ..., az olvasó hazai szakembertől kap átfogó képet arról a fergeteges fejlődésről, amely az informatika területén tapasztalható volt az elmúlt néhány esztendőben."
Az opponens rámutat arra. hogy a jelölt megállapításai, amelyeket a gazdag tény- anyag, idézetek. statisztikák alapján, a tó—
kés országok informatikai felfogásáról, gya- korlatáról tesz, mindenkor a magyar társada-
lomnak is szólnak.
Az információs forradalom előnyeinek ha- zai hasznosításához az anyagi eszközökön túl — mint erre a Központi Statisztikai Hiva- tal elnöke is rámutata könyvhöz írott elősza—
vában — a szemléletmód átalakítására van szükség. Az opponens hangsúlyozza azt a meggyőződését, hogy éppen ennek a szem- léletmódnak az átalakításában sokat segít-
het a jelölt műve.
A disszertáció tényanyaga csattanó és*
friss. A példák bizonyítják, hogy az informa—
tika fejlesztése, terjesztése nemcsak .,... a társadalmi—gazdasági fejlődéshez, hanem pusztán a .talpon maradáshoz' is elenged- hetetlenül szükséges." Egyetért azzal a meg- állapítással, hogy azok az országok lesznek a legfejlettebbek a XX. század végén, ame- lyek az informatika fontosságát felfogva megfelelően alkalmazzák, hasznosítják azt.
A könyv leggazdagabb részét az Egyesült Államok informatikai fejlődését, a kormány—
zat információs tevékenységét tárgyaló feje- zetek alkotják. Mégis hiányolja a részlete- sebb nyugat-európaí helyzetkép, valamint az
Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Japán között az utóbbi években egyre élesedő konkurrenciaharc kulisszatitkainak bemutatá—
sát.
A könyvben bizonyos mértékig tükröződik.
hogy az informatika fejlődésével kapcsolatos hazai politológiai, szociológiai és közgazda—
sági kutatások még nem eléggé érettek a megfelelő elméleti általánosítósokhoz. A té—
zisek szerepe itt is fontos, amennyiben egy kérdésre, például a centralizáció—decentra- lizáció dilemmájára vonatkozó, általánosító megjegyzésekkel tovább építik a könyvben megkezdett gondolati ívet. s ezzel csökkentik az informatika és a hatalom kapcsolatrend—
szerének kifejtésével kapcsolatos hiányérze-
tet.
igaznak tartja a tézisekben megfogalma- zott ama összefüggést: ,.Az informatika lényege ma már nem döntően (: techni—
kai fejlődésben rejlik, hanem abban. hogy átfogó társadalmi folyamattá vált", és igaz.
az is ... .. feltételeink figyelembevételével és megfelelő kritikával elemeznünk kell a fejlett tőkés országok tapasztalatait és problémá- it ..." Az opponens nem ért azonban egyet azzal az indoklással, hogy ... .. az alkalma- zás során hasonló nehézségek és gondok ná- lunk is jelentkezhetnek ..." Véleménye sze—
rint legfeljebb felszínes hasonlóságról lehet szó: ,,. .. az informatika fejlesztésének való- ban komoly problémái nagymértékben rend—
szerspecifikusak: a politikának az informáci- óhoz való, történelmileg kialakult viszonyá- ból. a hiánygazdaság tényéből, a sajátos kö- zép—kelet-európai fejlődésből s az információ értékének a nem kapitalista társadalmi rend- szerekre jellemző sajátosságaiból eredően."
Hangsúlyozta, hogy a dolgozatot ... .. a további tudományos kutatások munkahipoté- ziseit előkészítő és megalapozó, merészen kérdező, az informatika fejlődésének főbb jellegzetességeit a politika, a tudomány és a társadalmi tervezés számára provokatív módon megfogalmazó értékei miatt ..." al- kalmasnak tartja arra, hogy szerzőjének a Tudományos Minősítő Bizottság odaítélje a
kandidátusi fokozatot.
A VlTA
Az opponensi vélemények elhangzása után a Bíráló Bizottság két kérdést tett fel:
1. a fejlett tőkés országok bel- és külpolitikájá- ban lényeges változások történtek; a politikai mó- dosulás hogyan tükröződik az informatikában?
2. a hazai informatikai fejlődés várható trendjei közül melyiket tartja használhatónak?
Ezután a nagyszámú hallgatóság soraiból hozzászólások hangzottak el, amely kérdések, megjegyzések formájában kiegészítették a disszertáció mondanivalóját. A disszertációt valamennyi hozzászóló pozitívan értékelte.
A disszertációról véleményüket nyilvánítot- ták: Wirth Gyula, Bognár Sándor, Lőrincze Péter, Németh Lóránt. Adorján Bence, Báger Gusztáv, Weisz Istvánné, Árvay János.
A hozzászólók felvetették lehet-e az infor- máció és a hatalom viszonyában már álta- lános törvényszerűségekről beszélni? Hogyan alakul az információ és a hatalom viszonya konfliktusok esetén; a tárgyalt téma ,.mecha—
nizmuskonform", a társadalmi demokratizá—
lós eszköze. Fejlesztéséhez a kormányzati szervező erő nélkülözhetetlen; az informati- kának a tőkés országokban betöltött szere- péről, társadalmi—gazdasági hatásáról mon- dottak sokszor a mi társadalmunkra is vo- natkoztathatók. Ugyanakkora külföldi példá- val szemben oz informatika nálunk nem a ha- talomnak a végrehajtás szférájában való kon- centrálását szolgálja, hanem a társada- lom demokratizálásának eszköze; a disszer- táció tárgykörét tekintve fontosabb és aktu- álisabb téma aligha található. A számítás—
technika terjedése világviszonylatban átala—
kitó hatású folyamattá vált; az informatika hazai fejlődése felveti az egységes nyelvezet kialakitásának szükségességét. A megfelelő
helyeken a hazai irodalom idézéséről nem szabad megfeledkezni; igen fontos a disszer—
tácíóbon alkalmazott interdiszciplináris meg—
közelítési mód. A számítástechnika alkalma- zása bonyolult, a tervezésben is egyre szé- lesebb körben alkalmazzák; az informatika behatolt :: jogtudomány területére is, szere- pe fokozódik. ami a további tudományos ku- tatásoknak is ősztönzője: az információbő—
ség korszakát éljük. Ez felveti a válogatás szükségességét is. Nagy strukturális átalaku- lás tapasztalható, kialakulóban a negyedik szektor.
RESZLETEK DR. GOMBOS ERVIN VALASZABÓL
Bevezetőben a napjainkban zajló tudomá- nyos—technikai forradalom jellemzése során kiemelte a mikroelektronika szerepét, illetve a ráépülő informatika jelentőségét ebben a viharos fejlődésben. Adatokat idézett a fej- lődés szemléltetésére. Míg az 1946-ban ké- szült első elektronikus számítógép teljesítmé- nye másodpercenként néhány ezer művelet volt, addig az 1985 tavaszán bejelentett szu- perszámítógépeké már 1,2 milliárd. A világon 1985-ben több mint kétmillió számitógép volt. a személyi számítógépek száma pedig
közel 40 milliót tett ki!
Az új technológiák sorozatának kialakulása és gyors terjedésük okozta társadalmi, gaz—
dasági. politikai és kulturális hatások kuta- tásai a gazdaságilag fejlett tőkés országok- ban az elmúlt évtizedben megsokszorozód- tak. mégis számos kérdés ma még válaszra vár, egyes jelenségek értelmezése, a lehet—
séges következmények leirása viták tárgya.
Egyetért — mondotta a jelölt — Szecskő Tamás ama nézetével; hogy az informatika fejlődésével kapcsolatos hazai politológiai.
szociológiai, közgazdasági kutatások nem elég érettek. Ennek okát abban látja: az in- formatika alkalmazása még nincs egyik nép- gazdasági ágban sem azon a szinten, hogy hatásai olyan feszitően jelentkeznének, mint a fejlett országokban. E lemaradás elle—
nére a foglalkozás e kérdésekkel szükség- szerű. Más országok tapasztalatainak feldol- gozása segítheti saját problémáink jobb megértését. E gondolatkör kapcsán hangsú- lyozta, hogy vannak és lesznek a külföldi or- szágok gondjaihoz hasonló gondjaink, mint például a struktúraváltással kapcsolatos ipari munkaerő-átcsoportosítás és —átkép- zés Vagy a centralizáció—decentralizáció kér- dése a közigazgatásban. A megoldás módja sajátos viszonyaink miatt feltehetően eltérő lesz attól. amit más országok követnek. Az nformatika fejlesztésének fő problémái nagy—
mértékben rendszerspecifikusak.
Rámutatott arra: újabb kutatásai is alátá—
masztják korábbi megállapítását: azt. hogy az informatika önmagában nem vezet a ha- talmi struktúra vagy a döntési mechanizmus centralizálásához vagy decentralizálásához.
A rendelkezésre állóeszközök mindkét irányt követni tudják. Az informatika hatása közve- tett. elsősorban politikai döntés kérdése,
hogy mely irányt kövessék.
Véleménye szerint az értekezés a megje- lölt témaköröket azok részterületeit megfe—
lelően tárgyalja. Szigorúan pontos hármas tagozódás (az informatika hatása a politi- kai intézményrendszerre, a napi politikai te—
vékenységre, a politikai tudatra) a téma ter- mészete miatt nem volt lehetséges, éppen ezért gondosan ügyelt arra, hogy a fejeze—
tek logikailag egymásra épüljenek. az ősz—
szefüggések fokozatosan táruljanak fel az ol- vasó előtt. Ezt szolgálta a legkarakterisztiku- sabb példák bemutatása is az egyes témák- nál. Az értekezés terjedelme természetesen korlátot szabott az országok, régiók gyakor- latának bemutatásában.
Ami az Egyesült Államok kormányának és Kongresszusának információ—rendszerét ille—
ti, megjegyezte, hogy a Kongresszusról szól- va értekezésében mindenkor a két házat, a képviselőházat és a szenátust együtt érti. A kormány és a Kongresszus munkájának és információs rendszerének bemutatására né- hány adatot említett. Az Egyesült Államok szövetségi kormányának közel három millió polgári alkalmazottja van, akiknek évi össz- fizetése 100 milliárd dollár. A kormányszer—
vek által kiadott rendelkezések 1984-ben
50 591 oldalt tettek ki (az 1980. évi 87 012
oldallal szemben). A Kongresszusnak 21000 alkalmazottja van, s még 20 OOO-en dolgoz- nak a Kongresszushoz tartozó intézmények—
ben. Az évi költségvetése 1,6 millárd dollár.
A kormánynak több lehetősége volt hatalmas információs hálózat kiépítésére és működte- tésére. A kormány funkcióiból, hatásköréből és munkájának jellegéből adódóan előbb is alkalmazott informatikát, mint a törvényhozói
testület.
A Kongresszusban a számítógépek alkal- mazása a politikailag legkevésbé érzékeny területeken kezdődött: bérszámfejtés, a mun—
kaprogram ütemezése, szavazás. a törvény—
javaslatok nyomon követése. bibliográfiai szolgáltatások. Ma már a Kongresszus tag- jai az információs források hatalmas tárhá- zóval rendelkeznek. Az információkhoz való hozzáférés szigorúan szabályozott. Az infor- matika bevezetése az egész államigazgatást tekintve nem jelent munkaerő—megtakarítást.
Az informatika előnye nem itt keresendő. ha- nem abban van, hogy a hatalmas informá—
ciómennyiséget gyorsan tudja kezelni, ren- dezni, tárolni és olvasni, ami hagyományos (kézi) módszerekkel lehetetlen lenne. Hozzá kell tenni, hogy az információ nem csak mennyiségben növekedett, a mennyiségi nö- vekedést az utóbbi években minőségi ug-
rás követte.
Igen fontos kérdés az informatika egysé- ges, konzisztens fogalomrendszerének meg- teremtése. A nagy gyorsasággal fejlődő tech—
nológia mellett a nyelvészek lemaradtak, nem képesek ezt az ütemet követni. Az új kifeje- zések, fogalmak megteremtéséhez a szak- emberek széles körére van szükség. Emellett a technológiát legmagasabb szinten alkal—
mazó országban sem alakult ki egységes szó—. fogalomhasználat. Az értekezésben tö—
rekedett (: fogalmak következetes használa—
tára.
A jelölt a Bíráló Bizottság első kérdésére adott válaszában vázolta, hogy a legfejlet- tebb tőkés országokban milyen eszközökkel és milyen módon állitják az informatikát az új konzervatív politika szolgálatába. Rámu- tatott a monopóliumok ama törekvésére, hogy megszabaduljanak az állami korláto-
zottsógtól, amit többek között különböző or- szágokban egyes nagy távközlési monopóli- umok magánkézbe juttatása jelez. A politikai és gazdasági hatalom koncentrációja nagy.
A konfrontációs külpolitika gazdasági téren többek között a COCOM intenzifikálására.
ideológiai téren pedig az ..információs társa- dalom" elméletének szembeállítására törek—
szik a marxizmus—leninizmussal. Az informa- tika erősíti az integrációs folyamatokat, dea versengést is a fejlett tőkés országok között.
A nemzetközi viszonyokban az informatika is hozzájárul az interdependencia erősödésé- hez, de a fejlődő országokra továbbra is az egyoldalú függés a jellemző. sőt az informa—
tika növelte lemaradásukat.
A második kérdésre válaszolva a jelölt két dolgot emelt ki. Az egyik a szellemi javak és ismeretek bővítésének és hatékony kihaszná- , lásának fokozása. Ehhez szükséges az akta—
tás — elsősorban a felsőoktatás — színvona- lának emelése. a kutató—fejlesztő munka fel- tételeinek javítása. eredményeinek közvetlen hasznosítása. A másik az irányítás és :! koor- dináció szerepének reálisabb megítélése.
Annak felismerése és tudatosítása, hogy köz—
vetlen összefüggés van a termelési eredmé—
nyek és az adminisztráció termelékenysége között.
A jelölt végül köszönetet mondott az op- ponenseknek az észrevételekért, megjegyzé—
sekért, az értekezés hiányosságait feltáró elemzésekért. ami nemcsak segítség a jövő- beni tudományos munkához. hanem egyben ösztönző erő is.
A Bíráló Bizottság dr. Gömbös Ervin vá- laszát elfogadta, és javasolta a Tudományos Minősítő Bizottságnak. hogy részére a pali- tikai tudomány kandidátusa fokozatot ítélje oda.
A Tudományos Minősítő Bizottság 1985.
november 27-én tartott ülésén dr. Gömbös Ervint a politikai tudomány kandidátusává nyilvánította.
