Dr. Klinger András kandidátusi értekezésének vitája

(1)

DR. KLlNGER ANDRÁS KANDlDÁTUSl ERTEKEZÉSENEK VITÁJA

A Magyar Tudományos Akadémia Tudo- mányos Minősítő Bizottságának Bíráló Bizott- sága Kulcsár Kálmán akadémikusnak, az MTA Szociológiai Kutató lntézet igazgatójá- nak elnökletével 1977. november 21—én tar—

totta dr. Klinger András ,,A termékenység.a családtervezés és a születésszabályozás de- mográfiai vizsgálata" című, tézises összefog—

lalás formájában benyújtott kandidátusi ér- tekezésének nyilvános vitáját. A Bíráló Bi—

zottság tagjai Cseh—Szombathy László, a szo- ciológiai tudományok kandidátusa (a Bíráló Bizottság titkára), Molnár László, a filozófiai

tudományok kandidátusa, Ollé Lajos, a köz—

gazdaságtudományok kandidátusa, Timár János, a közgazdaságtudományok kandidá- tusa. az értekezés téziseinek opponensei Zoltán Imre, az orvostudományok doktora és Kovacsícs József, az állam- és jogtudományok

doktora voltak.

AZ ÉRTEKEZÉS TÉZISEINEK USSZEFOGLALÁSA

A jelölt a termékenység. a családtervezés és a születésszabályozás demográfiai vizs- gálatának kérdéseit összefoglaló téziseit

nyolc fejezetre osztotta.

A benyújtott tézisek első fejezete a termé—

kenységi -— családtervezési — születésszabá- lyozási vizsgálatok demográfiai jelentőségét foglalja össze. A jelölt a kérdést történelmi szemszögből vizsgálva megállapítja, hogy a különböző kutatások előtérbe állítását (pél—

dául a halandóság törvényszerűségeinek ku- tatása a XVIII. század végén és a XIX. szá—

zad elején, a termékenység kérdései iránti érdeklődés megnövekedése a gazdaságilag fejlett országokban a második világháború után stb.) éppen az adott kor tényleges de- mográfiai helyzete indokolta. A termékeny- ségi és a vele összefüggő családtervezési és születésszabályozási vizsgálatok ott és akkor bontakoztak ki, ott és akkor fejlődött-e kuta- tások módszertani apparátusa. ahol és amikor az e problémák iránti társadalmi érdek—

lődés fokozódott, mivel e jelenségek alaku- lása valamilyen okból társadalmi—gazdasági szempontból nagyobb jelentőségű volt a fej—

lődés folyamatában. így történt ez Magyar- országon is, ahol közel két évtizede indultak meg az e témakörbe tartozó kutatások, amikor a magyar termékenységi szint rohamosan csökkenni kezdett, és folytatódnak azóta is, a termékenység megváltozott időszakaiban, illetve a modem családtervezés fokozatos el- terjedése után is. A jelölt rámutatott arra, hogy a vizsgálati lehetőségek fejlődése, a statisztikai információk egyre szélesedő köre, a vizsgálati technika új módszereinek kidol- gozása és alkalmazása, valamint a matema- tikai statisztikai elemzési módszerek elterje- dése is hozzájárult ahhoz, hogy a demográ- fusok részére lehetővé vált a kérdés össze—

függéseinek egyre'behatóbb feltárása.

Az aspiráns véleménye szerint ,,. . . hozzá- járult e kutatások fokozódásához az is, hogy a termékenység kérdése egyre kevésbé ma- radt meg a .tiszta demográfia' kutatási terü—

leteként, hanem a jelenség összefüggései- nek keresése kapcsán egyre inkább bekap- csolódtak a társtudományok művelői is, illetve a demográfián kívüli ismeretek, mód—

szerek alkalmazására került egyre gyakrab—

ban sor. Igy a kérdés biológiai—orvosi vonat- kozásai mellett szociológiai és pszichológiai (főleg társadalomlélektani). valamint köz- gazdasági és jogi összefüggéseit kutatják."

Más szavakkal: az interdiszciplinaritás elvé- nek figyelembevétele elengedhetetlenül szük- séges a termékenységi-családtervezési—szü—

letésszabályozási vizsgálatoknál. Természete- sen ez nem befolyásolja e vizsgálatok de—

mográfiai jellegének további fenntartását.

A tézisek második fejezete a termékeny- ség. a családtervezés és a születészabályo—

zás integrált elemzésével foglalkozik. E vizs- gálati—elemzési rendszer a demográfiai ku—

tatásban világvíszonylatban is új, Magyaror—

szágon a hatvanas évek közepétől alakult ki. Az összefüggő termékenységi—családterve- zési—születésszabályozási vizsgálatokat a ma—

gyar szakirodalom TCS vizsgálatoknak neve—

zi. (A jelölés nem a folyamat időbeli rend- jét, hanem a vizsgálatokban rejlő prioritá- sokat jelöli.) Az integrált kutatás a tartalmi kör bővítésével is járt. A nemzetközi és a

(2)

magyar szakirodalomban elfogadottá vált az a megállapítás, hogy az elemzéseket három különböző nézőpontból kell végrehajtani az ismeretek. a vélemények és a gyakorlat szem- pontjából. Ez a hármas integrált egység megfelel az előbbi vizsgálati körnek (ismeretek a születésszabályozásról, vélemények a csa—

ládtervezési elképzelésekről és a termékeny- ség megvalósulásának gyakorlata). Az ilyen megközelítést (Knowledge — ismeret, Attitude

— vélemény, állásfoglalás, Practice —- gyakor—

lat) KAP vizsgálatoknak nevezik világszerte.

E kérdéskör integrált kutatása ma már a ví- lág legtöbb országában — így Magyarorszá- gon is —- a TCS kérdéskörben KAP megköze- lítésben folyik. Természetesen a több tudo—

mányág szempontjából is rendkívül hasznos integrált elemzések nem jelentik a részvizs- gálatok elvetését, ezekre mind önmagukban, mind az integrált elemzés elvégzése érdeké- ben továbbra is szükség van.

Az eddigi vizsgálatok eredményeinek jobb megértése, illetve esetleges további kutatá- sok előkészítése szempontjából a tézisek harmadik fejezete a vizsgálatok fogalmi rend- szerét ismerteti. A jelölt rámutat arra, hogy a demográfiai terminológiában —— mind a hazai. mind pedig a nemzetközi gyakorlat—

ban —— az elmúlt évtizedben kezdett általáno- san kialakulni a termékenységgel és ennek kapcsán a családtervezéssel és születéssza- bályozással foglalkozó vizsgálatok és elem- zések egységes fogalmi rendszere. Természe—

tesen a különböző fogalmak használatában még mutatkoznak eltérések és egyes esetekben bizonytalanságok — főként a különböző tudományágakban. sőt még a demográfusok között is 7. de a növekvő számú elemzések azzal az eredménnyel is jártak, hogy a szak—

terület művelői közelebb kerültek egymáshoz a használt fogalmak értelmezésében. A je- lölt ebben a fejezetben részletesen foglalkozik a tárgyalt témakör legfontosabb fogal-

maival.

A tézisek negyedik fejezete a vizsgálatok statisztikai lehetőségeivel: az alapforrásokkal foglalkozik. A témára vonatkozó vizsgálati lehetőségek legszokásosabb kategorizálása—

mint általában minden statisztikai megfigye- lésnél — a teljes körű és a nem teljes körű (ez utóbbin belül a részleges és a mintavéte- len alapuló) vizsgálatok megkülönböztetése.

A teljes körű felvételek — mutat rá téziseiben a jelölt — általában csak a termékenység megfigyelésének fő adatait biztosíthatják, e kérdéskör beható, komplex elemzésére, a családtervezés, illetve a születésszabályozás komplex vizsgálatára csak a mintavételen alapuló felvételek alkalmasak. amelyek rész- letesebb információkat is nyújtanak, A meg—

figyelési módszerek között a vizsgált időszak tekintetében megkülönböztethetők a múltra vonatkozó, retrospektív, a jelenre vonatkozó,

6.

folyamatos és a jövőben is folytatódó perspektivikus, illetve longitudinális vizsgálatok.

Statisztikai technikai szempontból történő ka- tegorizálás szerint a termékenységi vizsgála—

tok lehetnek népszámlálási, népmozgalmi és vizsgálati (survey) alapon állók. A népszám—

lálási vizsgálat olyan retrospektív megfigye- lés, amely múltbeli termékenységtörténetet tudakol, a népmozgalmi módszer a születé- sek folyamatos megfigyelése alapján az a- dott naptóri időszak termékenységéről ad képet, de az egyes kérdésekre adott vála—

szok — a szülők kora, a születés sorszáma stb. —— alapján és megfelelő módszerek alkal- mazásával mód nyilik a múltbeli termékeny- ség megállapitására, illetve a jövőbeli ter—

mékenység becslésére, valamint speciális termékenységi mutatók (reprodukciós és teljes termékenység, befejezett termékenység) kiszámítására is. A vizsgálati módszer a ter—

mékenységet és ezzel együtt a családterve- zést és a születésszabályozást kiválasztott

népességen vizsgálja.

Ugyanehhez a kérdéskörhöz kapcsolódika tézisek ötödik fejezete. amely röviden össze- foglalja az eddigi magyarországi vizsgálatok módszertani kérdéseit. A jelölt rámutat arra, hogy a magyarországi demográfiai gyakor- latban az előző fejezetben általánosságban ismertetett vizsgálatok mindegyikére sor ke- rült. Az idők folyamán változtak a módsze—

rek és a hetvenes évek elejére kialakult a statisztikai ágazat komplex megfigyelése, a—

mely egyre inkább egységes rendszerbe fog- lalva, bizonyos kialakult törvényszerűséggel vizsgálja a termékenységi, családtervezési és születésszabályozási gyakorlatot. Klinger András téziseinek ebben a fejezetében tör- téneti áttekintést ad az előző fejezetben ki—

fejtett módszerek hazai alkalmazásáról. A népszámlálási módszer alkalmazására a két világháború közötti időszakban került sor, és egyre bővülő kérdés- és feldolgozási kör- rel készültek termékenységi vizsgálatok a felszabadulás utáni három népszámlálás (1949, 1960. 1970) alapján: a népmozgalmi módszer tekintetében a szálak egészen a XlX. század végéig vezethetők vissza, jelen- tősebb fejlődés azonban e téren csak a har—

mincas években, majd a felszabadulás után az ötvenes évek közepétől figyelhető meg;a vizsgálati (survey) módszer közel húszéves múltra tekint vissza. E fejezet röviden bemu- tatja a retrospektív módszerek felhasználásá- val, lakossági mintavétel útján végzett há- rom TCS vizsgálatot (1958—1960, 1965—1966, 1974). Két perspektivikus vizsgálatot is vég—

rehajtottak az újonnan házasságot kötők (az 1966. évi. majd az 1974. évi házassági ko- horsz) kiválasztása, valamint longitudinális megfigyelése alapján (HL-vizsgálatok). A nem lakossági (intézményi) kiválasztáson alapult a művi vetélésen átesett nőkre vo-

(3)

natkozó (1960 októberében és 1964 áprilisá- ban végzett) vizsgálat. továbbá a szülészeti eseményekről 1968—ban végrehajtott részletes reprezentatív vizsgálat (20 százalékos minta alapján). intézményekhez kapcsolódó vizsgá- latok a modern fogamzásgátlókat használó nőkre vonatkozó felvételek is (1967—1969-ig teljes körű, 1970-től longitudinális továbbkö- vetéses reprezentatív módszerrel). A művi ve- télésekre vonatkozóan az 1970-es években további reprezentatív vizsgálatokra is sor

került.

A jelölt rámutatott arra, hogy a tézisekben felsorolt ,,vizsgálatok1 -— amelyek a Központi Statisztikai Hivatal szervezésében és végre- hajtásával kerültek lebonyolításra —- mind—

egyike az országos termékenységi. családter- vezési és születésszabályozási magatartás és gyakorlat megállapítását célozta. és lehető- séget nyújtott arra, hogy kivetíthető informá- ciókkal szolgáljon a magyar népesedéspoli—

tika megformálósóhoz. illetve a népesedés- politikai intézkedések hatásainak és haté- konyságának méréséhez." Hangsúlyozza a- zonban. hogy a hazai vizsgálatok csak a külföldi országok hasonló kutatásainak ered- ményeivel történő összehasonlitásban adnak valódi lehetőséget a mélyebb elemzéshez.

A nemzetközi összehasonlítás szükségessé- gét tárgyalja a tézisek hatodik fejezete. A nemzetközi összehasonlithatóság megteremté- sére irányuló igények és törekvések a ..ha- gyományos" népesedésstatisztika fogalmai- nak tekintetében már a XIX. század második felében megmutatkoztak. A Nemzetközi Sta- tisztikai Kongresszusok, majd -— megalakulá- sa után — a Nemzetközi Statisztikai lntézet bizonyos egységesítési javaslatok kidolgozá- sán és elfogadtatásán táradoztak (népszám- lálási elvek, népmozgalmi statisztika stb.). A kezdeti egységesítési törekvések a második világháború után már állami szinten folyta- tódnak az ENSZ statisztikai tevékenységének keretében. A termékenységi, illetve család- tervezési vizsgálatok fogalmi eltéréseinek ki—

küszöbölésére, a nemzetközi összehasonlitha—

tóság megteremtésére csak később. a Nem- zetközi Népességtudományi Unió által 1961- ben tartott Népességi Kongresszuson szüle—

tett első ízben olyan javaslat — magyar kez- deményezésre —, hogy irányelveket kell ki- dolgozni a nemzetközi összehasonlithatóság elérésére e vizsgálatok végrehajtásában. Az e célra létrehozott munkabizottság javaslatait az ENSZ Népesedési Bizottsága 1967—ben elfogadta, és nemzetközi ajánlásként közre- bocsátotta. Hasonló munka indult meg — ugyancsak magyar javaslatra és vezetéssel - az európai régióban is, először a Nemzetközi Családtervezési Szövetség (lPPF), majd az

1 Az ismertetett vizsgálatokon kívül részletvizsgálatra is sor került.

nagyszámú

ENSZ által létrehozott európai Szociális De—

mográfiai Munkacsoport keretében, amely 1968-ban regionális irányelvként elfogadta és publikálta az lPPF szakértőcsoportjának em- lített javaslatait. Ennek alapján összehason—

lító elemzést adtak ki az 1965—1970 közötti európai vizsgálatok anyagaiból. 1972-ben az ENSZ és más nemzetközi szervezetek a nem- zetközi összehasonlítás megvalósitására már gyakorlati együttműködést is kezdeményez—

tek. Felkérték a Nemzetközi Statisztikai ln- tézetet. vegyen részt egy Világtermékenységi Vizsgálat (WFS) megszervezésében, amely azonos fogalmakkal. lényegében azonos kér- dőiveken és feldolgozások útján első ízben adhat képet a világ termékenységi, család- tervezési és születésszabályozási gyakorlatá—

ról. A retrospektív jellegű adatgyűjtések tar—

talmi köre kisebb a fejlődő országokban és bővebb a gazdaságilag fejlettekben. Az utóbbiak részére elkészített vizsgálati prog- ramot szintén magyar demográfus dolgozta ki, felhasználva a hazai vizsgálatok tapasz- talatait, illetve a régebbi — szintén magyar kezdeményezésre létrejött — nemzetközi és európai ajánlásokat. A WFS-hez Magyaror- szág is csatlakozott oly módon, hogy az 1977.

évi TCS—vizsgálat figyelembe vette a WFS ajánlásait is; így a magyar információk nem—

zetközi összehosonlithatósága biztosítva van.

A módszertani kérdések felvázolását köve- tően a jelölt téziseinek hetedik fejezetében röviden összefoglalta a hazai vizsgálatok főbb tanulságait. Ezen belül statisztikai ada—

tokat közöl a női termékenység hosszú távú

— közel százéves — alakulásáról, a család- tervezés terjedéséről, a házasságkötéskor tervezett gyermekszám változásáról (csökke—

néséről). a népességnek az ideális család- nagyságról alkotott véleményéről, a születés—

szabályozási magatartás megváltozásáról. A vizsgálatok természetszerűleg sokkal részle—

tesebb és sokrétűbb információkkal szolgál- nak, mint amennyinek bemutatására a je- löltnek lehetősége nyílt a tézisek keretei kö—

zött. Összefoglalóan megállapítja. hogy a vizsgálatok ,,... megvilágítják a termékeny- ségben, családtervezésben, születésszabálya- zásban mutatkozó társadalmi—gazdasági—

kulturális differenciákat, illetve ezek fokozatos csökkenését. De rámutatnak olyan jelle- gű kérdésekre is, ahol megfelelő — közegész- ségügyi vagy népesedéspolitikai — intézkedé- sekkel kedvező változásokat lehetne elérni.

lgy például lehetőséget nyújtanak bizonyos ,veszélyeztetett' rétegek problémáinak feltá- rására (fiatalok, nem házasok. művi vetélésen átesettek, veszélyeztetett terhesek, koraszü—

löttség, spontán vetélések stb.), valamint azokra a tényezőkre, amelyek a propagotív korban levők véleménye szerint lehetővé ten- nék a nagyobb gyermekszám elérését (főleg a lakásviszonyok mennyiségi és minőségi ja—

(4)

vítása, a gyermekintézmények fejlesztése stb.). lgy e Vizsgálatok demográfiai célú, tu- dományos tartalmuk mellett közvetlen népe—

sedéspolitikai intézkedések meghozatalának is alapjául szolgálhatnak. és hozzájárulhat- nak a megtett intézkedések eredményeinek.

illetve a végrehajtásban rejlő esetleges hiá—

nyosságainak feltárásához."

A tézisek nyolcadik fejezete a vizsgálatok jövőjével foglalkozik. A jelölt megállapítja, hogy megfelelő rendszerességgel, integrált módon szükséges a jövőben is folytatni a demográfia e fontos kérdéseit feltáró vizs—

gálatokat. A megfigyelés módszereinek to—

vábbi finomításával választ kell adni a jövő—

ben azokra a kérdésekre. amelyek a jelen—

legi termékenységi folyamatban a legfonto- sabbak. igy az általános vizsgálatok mellett olyan speciális célkutatásokat kell végeznií amelyek közelebb visznek egyes kérdések részletesebb elemzéséhez. A jövőben a vizs- gálatok egy része az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszerhez (ELAR) kapcsolha- tó. A jelölt hangsúlyozza. hogy fejleszteni kell az adatelemzések és —feldolgozások mód—

szereit is. A termékenységi folyamat modell- jeinek jobb megközelítése érdekében jobban kell alkalmazni a modern demográfia tábla—

módszereit, a kohorszelemzéseket; ezáltal a termékenységi és családtervezési információk jobban felhasználhatók lesznek a népesség perspektivikus előreszámitásánál, ami igen fontos a távlati tervezés szempontjából.

Az opponensi vélemények általánosságban egyetértettek a tézisek alapvető megállapi- tásaival, és elismerően szóltak a jelölt eddi—

gi tudományos tevékenységéről. Véleményük kifejtése során — főleg saját tudományterü- letük: az orvostudomány, illetve a jogtudo- mány szempontjából közelítve a termékenysé- ségi, családtervezési és születésszabályozási vizsgálatok témakörét — több kérdést tettek fel a jelöltnek, illetve rámutattak a tézisek—

ben rejlő bizonyos ellentmondásokra, és ja- vaslatokat tettek az ilyen tárgyú kutatómun—

ka további kiterjesztésére.

ZOLTÁN lMRE OPPONENSI VÉLEMÉNYÉBÖL

Az opponens bírálatában mindenekelőtt kiemelte a jelölt által választott témakör fontosságát, mivel véleménye szerint a né- pesedés alapkérdésével való foglalkozás a népességtudomány legjelentősebb kutatási területe. Rámutatott arra, hogy ,,Fokozott az érdeklődés e kérdések iránt azokban a kor- szakokban és ott, amelyekben, illetve ahol a társadalom, a közösség, az állam felismeri az emberi szaporodás fontosságát a társadalmi és gazdasági fejlődésben. és a felismerésen túl annak bizonyos befolyásolására is törek- szik. Ezért időszerű ezeket a kérdéseket össze—

foglalni jelenleg Magyarországon is, ahol a népesedés kérdései az utóbbi években a tár- sadalmi és tudományos érdeklődés előteré- be kerültek. és ahol az állam népesedéspo- litikai intézkedések sorozatával pozitiv irány- ban kívánja befolyásolni népesedési helyze- tünket. Különösen indokolt ez a kutatás, mivel népesedéspolitikánk célja éppen a termé- kenység szintjének emelése a kulturált és ha—

tékony családtervezés egyidejű elterjesztésé- vel, a modern és az egészségre nem káros születésszabályozó módszerek fokozottab be- vezetésével.

Az erre a kérdéskörre irányuló statisztikai—

demográfiai vizsgálatok már eddig is alapul szolgáltak a megfelelő intézkedések kialakí- tásához, a továbbiakban pedig lehetőséget nyújthatnak az intézkedések sokszor igen bonyolult hatásmechanizmusának felismeré- séhez, valamint az eredmények megítélésé- hez, illetve a további szükséges intézkedések megtételéhez.

Természetesen, a kutatások ezen a terüle- ten nemcsak a szűkebb értelemben vett de—

mográfia számára érdekesek, hanem tartal- muknál fogva más tudományok, nevezetesen az orvostudomány, azon belül éppen a magam tudományága, a szülészet—nőgyógyá- szat számára is. Ebben a vonatkozásban azonban nemcsak azt kell hangsúlyozni, hogy a demográfiai kutatások eredményeit az or—

vostudomány is fel tudja használni. és fel is kell használnia. hanem azt is. hogy a demog- ráfus kutatóknak is különösen ügyelniök kell vizsgálataik i'nterdiszciplináris jellegére. En- nek a figyelemnek meg kell már mutatkoz—

nia a vizsgálatok tervezésénél, a fogalmi rendszer kialakításánál és főleg az elemzés—

nél. A tézisek, amelyekről véleményemet meg- alkothattam, mindezekre kellőképpen utal-

nak."

Kritikai észrevételeit az opponens két kér—

dés köré csoportosítja.

Az első fejezettel kapcsolatban rámutat az ellentmondásra, amely az első és a második, illetve harmadik pont között olvasható.

..Az első pontban a jelölt a következőket írja: ,A demográfiai folyamatok között álta- lában a legnagyobb fontosságot a reproduk- ciót döntő mértékben meghatározó termé—

kenységnek tulajdonítanak. Jelentőségét az húzza alá. hogy a születések számának ala- kulása minden történelmi korszakban a népesség nagyságának meghatározója. A többi demográfiai folyamat —— így a reproduk—

ciót negative befolyásoló halandóság is — már csak másodlagosnak tekinthető ...'

A második pontban viszont a következő szerepel: ,A népességtudomány különböző fejlődési fokozataiban eltérő jelentőséget tu—

lajdonítottak az egyes demográfiai folyamatok súlyának. Ebben meghatározó éppen az adott korszak demográfiai jellege volt

(5)

lgy azt is megállapíthatjuk, hogy hosszú ide- ig a halandóságot tekintették a demográfiai folyamatok leglényegesebbikének, mint olyan- nak. amely 0 reprodukciót leginkább megha—

tározza.'

A mondanivaló nem sikkad el ebben a lát—

szólagos ellentmondásban. mégis helyesebb lett volna pontosabban megfogalmazni, hogy mit jelent az ,általában'. a ,minden tör—

ténelmi korszak', illetve az ,adott korszak' de- mográfiai jellege."

A továbbiakban az opponens kiemeli, hogy valamennyi érdekelt tudományág szem- pontjából igen hasznosnak tartaná a tárgyalt kérdéskör integrált kutatásának fokozását.

,.Gondolok itt elsősorban a demográfia és az orvostudomány megfelelő ágainak még szorosabb együttműködésére, a különböző irányból kiinduló, de azonos célú kutatások összehangolására, főleg a módszertani szem- pontok egységesítése. a komplex elemzések lehetősége érdekében."

A téziseknek az alapforrások kérdésével foglalkozó fejezetével kapcsolatosan az op—

ponens megállapítja, hogy bár az szűkebb értelemben vett statisztikai irányú. de a nem statisztikus kutató számára is érdekes vagy szükséges lehet annak megismerése, hogy milyen módon szerezhetők meg az általa fel- használt információk, illetve milyen — sokszor párhuzamos — lehetőségek állnak ren- delkezésre az ismeretek megszerzésében.

Ugyancsak megkönnyíti a társtudományok képviselői számára az eligazodást az eddigi magyar vizsgálatok módszertani kérdéseinek rövid összefoglalását adó fejezet is.

Az opponens néhány megjegyzést tett a fogalmi rendszert tárgyaló fejezettel kapcsolatban. ,,A 19. pontban van szó a tervezett gyermekszámról, amelyen a házasságkötéskor elképzelt családnagyságot értjük. ltt —- he—

lyesen -— írja a jelölt, mindkét házasfél véle—

ményének ismerete szükséges. Az információ megszerzését azonban a férjtől és a feleség- től egymástól függetlenül tartja helyesnek megszerezni. A jelöltnek meg kellene ma—

gyaráznia, hogy az elképzelt családnagyság a házasságkötéskor különbözhet—e a feleség és a férj elképzelésében. vagy helyes-e, ha az információ megszerzése során önkéntele- nül váltunk ki ilyen különbséget

A 27. pontban a vélelmezett művi vetélők- ről van szó. Ezeken olyan nőket kellene ér- teni, akik házasságban élnek férjükkel. nem használnak hatékony fogamzásgátlási módot, és nem meddők, ennek ellenére termékeny koruk bizonyos időszakában, például 5 év alatt nem jeleznek terhességet.

Azt hiszem, ezen a fogalmon vitatkoznunk kell. Mindennapos tapasztalat, hogy az előb- biekben vázolt feltételek között élő egészsé- ges nők egy-egy időszakban nem fogamza- nak, legtöbbször kimutatható ok nélkül. Vé—

leményem szerint ezeket a nőket vélelmezett vetélőknek indokolatlan tartani."

Zoltán professzor opponensi véleményében hangsúlyozza a vizsgálatok nemzetközi ösz- szehasonlíthatósóga biztosításának fontossá- gát. Elismeréssel szól a jelölt munkásságáról a módszertani kérdések nemzetközi tisztázá—

sában, a fogalmi rendszerek egységesítése terén elért eredményekben, a nemzetközi szervezetek fórumain, illetve keretein belül történt magyar kezdeményezésekben. tevé—

kenységéről a magyar termékenységi. csa- ládtervezési és születésszabályozási vizsgála- tokban.

Végezetül megállapítja: "Összefoglalva az a véleményem, hogy a jelölt által benyújtott tézisek hűen tükrözik tudományos munkássá- gát. Ez a munkásság időszerű kérdéssel fog—

lalkozik az orvostudomány, a népességtudo- mány és tágabb értelemben a társadalom- tudomány területéről. Munkássága hazai és nemzetközi viszonylatban ismert és elismert.

Értekezésében nemcsak pontos képet ad a tu—

dományos kutatások eredményeiről és jelen—

legi helyzetéről, de módszertani útmutatáso- kat ad a kutatások jövő fejlesztésének mó—

dozatairól. Jelentős szerepe van abban, hogy a magyar demográfiai vizsgálatok a termé- kenység, a családtervezés és a születéssza- bályozás kérdésében a magyar kutatókat nemzetközi vonatkozásban is vezető szerephez juttatták."

KOVACSICS JÓZSEF OPPONENS!

VÉLEMÉNYÉBÖL

Dr. Kovacsics József opponensi véleményé—

ben a tézisekben foglalt megállapítások kapcsán főleg bizonyos népesedéspolitikai nézeteinek kifejtését tartotta szükségesnek.

Többek között kifejtette. hogy a tézisek harmadik fejezete összefoglalja a család- tervezéssel kapcsolatos fogalmakat és maga—

tartásokat is. E kérdéskörben, nem vitatva a családtervezés jelentőségét. megjegyzem.

hogy a családtervezés Magyarországon már akkor éreztette hatását a népesedésre és pro- pagálásra került, amikor még a gyermekszám növelésének a feltételei hiányoztak. Minden reális tervezéshez. így a családtervekhez is szükségesek megfelelő feltételek: lakós. böl—

csőde. óvoda. de amellett még valami szük—

séges: gyermekcentrikus szemlélet a népes- ség körében . . .

Szerzőt e fejezet állásfoglalásait illetően annyiban bírálom. hogy túlságosan hangsú- lyozza a tervezés szerepét. nem azt kifo- gásolom, hogy a magyar demográfiai iroda- lomban megfelelő helyet kapott a családter—

vezés, hanem azt, hogy nem kapott legalább ilyen teret a gyermeknevelés'szépsége, örö- me. Abban már egyetértek szerzővel. hogy ::

családtervezés adatai szubjektív. a megkér-

(6)

dezés időpontjában létező valós vagy éppen a szerelmi állapot hevítettségétől függő vé- leményeket tükröznek. Gondos mérlegelésük nem felesleges munka."

Ezután az opponens kitér a magyar csa- ládtervezés társadalmi—gazdasági konzekven- ciáira.

..Úgy tűnik, hogy egyre inkább terjed az a nézet, amely a családalapítás terhének vise—

lését kizárólag állami feladatnak tekinti, a lakáskérdéstől az óvodán keresztül az isko- láig, az ellátás és szolgáltatás minden szfé- rájában. A második világháború előtt a csa- ládok éppúgy, mint az 1950-es években, nagyobb terhet vállaltak a gyermeknevelés gondjaiból. Az akkori alacsony támogatást nem helyeselve, megállapíthatom, hogy hiba történt akkor, amikor az alacsony reproduk—

ció befolyásolását, megváltoztatását erköl- csi, tudati eszközökkel későn kezdtük meg.

Nem árt, ha a hatvanas években az alacsony reprodukcióval kapcsolatban kibontakozott vitát felidézzük, amely sajnos nem a demog- ráfusok táborából indult el. Magam is őrzöm néhány emlékét annak. hogy illetékes társa- dalmi fórumok milyen nehezen szánták el magukat a döntésre

Helyeselve a gyermekekre fordított állami támogatás felemelését, azt szeretném aláhúz- ni, hogy sajnos egyeseknél a gyermekszám mérlegelése, akarása vagy nem akarása élet—

színvonaluk olyan tényezője, amely emberi értéket, a gyermekben megtestesülő családi boldogságot megszerezhető földi javakkal, lakással, tartós fogyasztási cikkekkel egy szinten rangsorol.

Sajnos a magas színvonalú magyar demog- ráfiához nem kapcsolódott és még ma sem kapcsolódik vidéki vonatkozásban egy szin- vonalas pedagógiai és tudományos ismeret—

terjesztő munka, amely e kérdésben a csa- lád, a gyermek helyét, szerepét a nemzet és a család életében megvilágítaná. Számomra úgy tűnik, hogy a kormány népesedéspoliti- kai határozata ellenére igen lassú a tudati változás. Ezt egyébként Klinger András adatai is igazolják.

Helyes—e, ítogy a gyermekek vállalása eny- nyire anyag sikra tevődött át? Ezt kérdezik gyakran a fiatal házasok, akik esetleg nem azért vállalnak gyermeket, mert szeretnének, hanem mert lakáshelyzetük megoldását kizá- rólag ezúton remélhetik. Azt gondolom, hogy az ilyenfajta motívációkkal történő család- tervezés bízonyos kényszerelemeket is tar- talmaz, és megkülönböztetendő az önkén—

tes alapon történő gyermekvállalástól."

A továbbiakban az opponens Klinger And- rás tudományos munkásságának értékelésével foglalkozott. Elismeréssel szólt a jelölt irodal- mi munkásságáról, nagyszámú publikációiról, szerepéről a hazai népességstatisztikai felvé- telekben, demográfiai oktatói tevékenységé—

ről az Eötvös Loránd Tudományegyetem ke- retében.

Az opponensi vélemények elhangzása után nyilvános vita következett. Ennek során a Bí- ráló Bizottság — élve kérdésfeltevési jogával

—— két kérdést tett fel a jelöltnek:

1. tapasztalható-e a termékenység, családtervezés és születésszabályoza's terén a magatartás homoge- nizáiódása a társadalmi rétegeknek egymáshoz való közeledése következtében?

2. a tervezett gyermekszámmal kapcsolatos kérdés- re adott válaszok validitásának ellenőrzésére milyen lehetőségek vannak?

KLINGER ANDRÁS VÁLASZÁBÓL

A jelölt megköszönve az opponenseknek a tézisek gondos tanulmányozását és a tézi- sekkel kapcsolatos megjegyzéseiket, válaszá—

ban azokra a kérdésekre tért ki részleteseb- ben, amelyek kritikai észrevételeket tartal- maztak.

Zoltán professzor opponensi véleményére válaszolva kifejtette a termékenységi kutatá- sok történelmi kialakulására -— illetve a ha- landósági kutatásokkal történő összehason—

lításra — vonatkozó, az opponens által ellent- mondásosnak vélt nézeteit. Részletesen kitért a magyar vizsgálatoknál a feleség vélemé- nye mellett a férj véleményének megkérde- zési módszereire és az erre vonatkozó ered- ményekben mutatkozó — nagyságrendileg kicsi _eltérésekre. Hangsúlyozta, hogy a ,,. ..

vizsgálatok során sohasem tettük ki a meg—

kérdezetteket annak, hogy egymással ellent- mondó véleményre szorítsuk őket, és ezzel éppen a házasuló fiatalokat szembe állítsuk egymással. A legutolsó — 1974. évi — házas- sági longitudinális vizsgálatunknál olyan adatfelvételi módszert alkalmaztunk, amely—

nél lehetőségünk nyílt a külön kérdezés vég- rehajtására anélkül, hogy ez bármely ellent—

mondást okozott volna. Az adatgyűjtés lebo- nyolítása ugyanis a házasságkötés előtti kö- telező tanácsadáshoz kapcsolódott. Ennek végrehajtása pedig -— az elrendelő jogsza- bálynak megfelelően — külön-külön történik ..; kivételt csak az képez, ha a házasuló felek kifejezetten kérik a közös tanácsadást."

Azzal kapcsolatban, hogy Zoltán professzor helyteleníti azt a gyakorlatot. amely szerint az ún. üres termékenységi időszak, illetve a fogamzásgátlás mellőzése figyelembevételé—

vel vélelmezzük a művi vetélések előfordulá—

sát, és szülészeti, nőgyógyászati tapasztalat- ra utal, amely értelmében házasságban élő egészséges nők egy-egy időszakban nem fo—

gamzanak, legtöbbször kimutatható ok nél—

kül, a jelölt válaszában kijelentette, hogy ,,ezt a megállapítást mindenképpen figyelembe kell venni további munkánknál, amikor ret- rospektíve kívánjuk a nők terhességtörténetét

(7)

megállapítani." Ugyanakkor felhívta a figyel- met arra, hogy az eddigi vizsgálatok tapasz- talatai — mind Magyarországon, mind a kül—

földi országokban — azt mutatják. hogy a nők —— különböző indítékok alapján nem mondják be a múltban végrehajtott terhes—

ségmegszakításaikat. A művi vetélések bi- zonylatai alátámasztották statisztikailag is a magyar vizsgálatoknál alkalmazott becslést.

amely szerint egy ,,bevallott" művi vetélésre egy .,ismeretlen" vagyis ,.vélelmezett" vetélés jutott. lgy. ha egyedi esetekben lehetnek is eltérések, statisztikailag e becslési módszer mégis megfelelő feltételezésekre enged kö—

vetkeztetni.

A jelölt Kovacsícs professzornak válaszolva behatóan foglalkozott az egyedi. illetve csa- ládi családtervezés és közösségi, illetve tár- sadalmi (állami) népesedéspolitika fogalmi eltéréseivel. valamint összefüggéseivel. Kifej- tette álláspontját az opponensnek azzal a megállapításával kapcsolatban. amely szerint a demográfia túlságosan hangsúlyozza a tervezés szerepét a családépítésben. Úgy ér—

zi. e pontban nincs ellentét az opponens és az ő véleménye között. mivel a családterve- zés gyakorlatának bemutatása inkább arra irányult, hogy a ma házasságra lépő fiatal- lok mennyire tudatosan határozzák meg csa—

lódjuk nagyságát. A jelölt válaszában meg- felelő helyre kívánta helyezni a demográfia szerepét a gyermekvállalással kapcsolatos propagandában, amennyiben rámutatott arra, hogy a propagálás szükségességével tar—

talmi vonatkozásban teljesen egyetért, de vé- leménye szerint ez talán már nem a társa—

dalmi folyamatokat leíró. azok okait elemző demográfus feladata. Ezenkívül foglalkozott a családtervek időbeli változásának kérdésé- vel, a kétgyermekes családmodell általános- sá válásával. Ennek statisztikai bizonyságát szolgáltatják a HL-vizsgálatok, legújabban az 1977 májusában a WFS—hez kapcsolódóan végrehajtott vizsgálat eredményei. Végül a népesedéspolitika társadalmi—gazdasági kon- zekvenciái, az erkölcsi—tudati befolyásolás te- kintetében feltett kérdésre válaszolt. Válaszá- ban hangsúlyozta, hogy a gyermekvállalás a családok feladata és a gyermeknevelés ter- hei is — beleértve ezek anyagi vonatkozásait ' is -— főleg a családokat érintik. A társadalom ezeknek csak kis részét vállalhatja magára, a társadalom hozzájárulása a gyermekneve—

lés költségeihez szükséges, és további —- kü- lönösen differenciált — fejlesztése esetleg a magasabb gyermekszám irányába hathat.

Ugyancsak — a közvetlen anyagi juttatások—

nál is határozottabban — szükséges a meg- felelő lakásjuttatási rendszer továbbfejlesz- tése. Az erkölcsi—tudati befolyásolás terén a kezdeményező lépést jelenlegi népesedéspo—

litikai jogszabályunk tette meg, még ha a megvalósulás területén állnak is fenn nehéz—

ségek. Fontos szerep jut e téren az 1976-ban megalakult Magyar Család- és Nővéclelmi Tudományos Társaságnak, amely fő felada—

tának a kormány népesedéspolitikai határo- zatának alátámasztását tekinti. egész ország—

ra kiterjedő; elméleti és gyakorlati szakem- bereket egyesítő regionális szervezete által/

Válaszában a jelölt hangsúlyozta a demog- ráfiai tudomány vezető szerepét, a minden- kori népesedési helyzet és annak következ- ményeinek feltárásában.

A Bíráló Bizottság kérdéseire válaszolva Klinger András ismertette a rendelkezésre ál- ló sokrétű — és helyenként egymásnak ellent—

mondó információk alapján —- a társadalmi rétegek termékenységi differenciáinak alaku- lását és az ezt előidéző valószinű okokat.

Ezenkívül röviden bemutatta a házasságkö- téskori családtervek megbízhatóságának (va- liditásának) elemzési módszereit. különös te- kintettel a perspektivikus longitudinális vizs—

gálatok segítségével történő validitási elem—' zések módszereire.

A BlRÁLÓ BIZOTTSÁG JAVASLATA ÉS A JAVASLAT lNDOKLASA

A Bíráló Bizottság egyhangúlag javasolta a Tudományos Minősítő Bizottságnak Klinger András részére a szociológiai és demográfiai tudományok kandidátusa tudományos fokozat

odaítélését. —

A jelölt által feldolgozott téma új tudo- mányos eredményeinek összefoglalása s egy- ben a Bizottság javaslatának indokolása a

következőket állapította meg. *

.,A jelölt által benyújtott tézisek hűen tük- rözi—k tudományos munkásságát. Ez a mun- kásság időszerű kérdéssel foglalkozik a tár- sadalomtudományok területén, amely az or—

vostudományt is érinti. Munkássága hazai és nemzetközi viszonylatban elismert új eredmé- nyekre vezetett. Értekezésében nemcsak pontos képet adott a tudományos kutatások eredményeiről és jelenlegi helyzetéről, de, módszertani útmutatásokat is a kutatások jövő továbbfejlesztésének módozatairól. Je—

lentős szerepe van abban, hogy a magyar demográfiai vizsgálatok a termékenység, a családtervezés és a születésszabályozás kér- désében a magyar kutatókat nemzetközi vo- natkozásában is vezető szerephez juttatják."

a

A Bíráló Bizottság és a Tudományos Minő- sítő Bizottság Szociológiai és Demográfiai Szakbizottságának ajánlása alapján az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága Klinger And- rást érdemesnek tartotta a ,,szociológiai és demográfiai tudományok kandidátusa" tudo—

mányos fokozatra.

K. V.