Valkovics Emil kandidátusi értekezésének vitája

(1)

SZEMLE

VALKOVICS EMIL KANDIDÁTUSI ÉRTEKEZÉSÉNEK VlTÁJA

A Magyar Tudományos Akadémia Tudo- mányos Minősítő Bizottságának Szociológiai és Demográfiai Szakbizottsága 1977. decem—

ber 2—án nyilvános vitára bocsátotta Valko- vics Emilnek, a KSH Népességtudományi Ku- tató intézet tudományos főmunkatársának, ,,Stabil populációk és szubpopulációk néhány újonnan feltárt tulajdonságárál" cimű kan—

didátusi értekezését. A Bíráló Bizottság elnö—

ke Haóz István, a közgazdaságtudományak (demográfia) kandidátusa, tagjai Cseh- Szombathy László, a szociológiai tudományok kandidátusa (titkár), Molnárné Venyige lú- Iia, a közgazdaságtudományok kandidátusa, S. Molnár Edit, a pszichológiai tudományok kandidátusa, Kupcsik József, a közgazdaság- tudományok kandidátusa voltak. Az érteke—

zés opponensei Kovacsícsné Nagy Katalin, az állam- és jogtudományok kandidátusa és Bene Lajos, ny. igazgató, az MTA Demográ- fiai Bizottságának tagja voltak. (Bene Lajos 1977. október 6—án elhunyt, opponensi véle- ményét a bizottság titkára ismertette.)

AZ ÉRTEKEZÉS USSZEFOGLALÁSA

A jelölt értekezésének előszavában a ha- zai szakirodalmi előzményeket irja le és ér—

tékeli. majd a disszertáció főbb célkitűzéseit és az alkalmazott módszereket ismerteti.

Az értekezés fő célja a stabil népességek és alnépességek ismert tulajdonságainak újabb tulajdonságokkal való kiegészítése. az ismert és az újonnan feltárt tulajdonságok közötti, valamint a csak az újonnan feltárt tulajdonságok közötti kapcsolatok elemzése.

Tematikai rokonsága folytán e cél megvaló—

sításához tartozik a nem csupán valamely demográfiai ismérv, hanem a különböző gaz—

dasági természetű ismérvek alapján kialakit—

ható stabil szubpopulációk tulajdonságainak, valamint ez utóbbiak és a stabil össznépes- ség tulajdonságai közötti kapcsolatok vizsgá- lata is, a szerző ezért e két kérdést párhu- zamosan tárgyalja.

A demográfiai és a gazdasági jellemzők közötti összefüggéseknek (: modellnépességek alapulvételével történő vizsgálata önmagá-

ban véve is két kutatási irány összekapcsolá- sát tételezi fel.

Az egyik kutatási irány az elméleti demog- ráfiának a népességi modellekkel foglalkozó ága. amely népességmatematika néven nap—

jalnkban is gyorsan fejlődik. és gyakorlati felhasználási területeinek állandó bővülése folytán egyre nagyobb jelentőségre tesz

szert.

A másik kutatási irány a gazdaságdemog—

ráfiának az az ága, amely azt vizsgálja, ho—

gyan befolyásolják a népesedési jelenségek a gazdasági élet különböző jelenségeit. En- nek tartalmát lényegében a gazdasági ese- mények korfái módszertani apparátusának felhasználásával végzett elemzések képezik.

A stabil szubpopulációk tulajdonságainak, valamint az ezek és a stabil össznépesség tulajdonságai közötti kapcsolatoknak a vizs—

gálata az aspiráns egyik régebbi kutatási té- mája, és az eredményekről ebben az érteke- zésben számol be első alkalommal. Az 'érte- kezésben jelentős helyet foglal el a stabil és a stacioner népesség demográfiai és aaz- dasági jellemzői közötti kapcsolatok elméleti vizsgálata is. E kapcsolatok vizsgálata a szer- zőnek szintén régi kutatási témája, ezzel kap- csolatos eredményeinek eay—eav részletét azonban már korábban is publikálta. Érteke- zésében —- többek között — e téren véazett kutatásainak összegezését nyújtja anélkül, hogy 'a téma vizsgálatát lezártnak nyilvání—

taná.

A disszertáció első fejezete a stabil népes- séa elméletéről nyújt rövid áttekintést a zárt népesség keletkezésének egyik modelljéből kiindulva. A fejezet bemutatja és elemzi a stabil és a stacioner népesség főbb ismert tulajdonsáaait. ezek interdependenciáját. a reprodukció kérdéskörét, a mindkét nembeli

stabil nénesséanek a gyakorlati alkalmazások és elemzések szempontjából fontos kérdéskö- rét. valamint a népességi modellek gyakorlati hasznositásának főbb területeit.

A második fejezet, a stacioner populációk és szubaoauláciák demográfiai jellemzői, va—

lamint demoaráfiai és aazdasáai jellemzői között fennálló kapcsolatok első megközeli—

(2)

tését adja. Kitér a stacioner népesség kiala—

kulási feltételeinek és a stacionerré váló né- pesség számának, a stacioner népességekben kimutatható főbb összefüggéseknek, továbbá a stacioner populációk demográfiai és gaz- dasági jellemzőinek összefüggéseire.

A harmadik fejezet (: stacioner populációk és szubpopulációk demográfiai jellemzői, valamint demográfiai és gazdasági jellemzői között fennálló kapcsolatok körét a már le—

élt és a további várható évek számának egyenlőségére vonatkozó tétel alapján bővíti.

A stacioner népesség ismert tulajdonságai- nak kohorszszemlélet alapján történő mate—

matikai megfogalmazása és származtatása után először a stacioner népesség átlagos életkorát és átlagos halálozási korát a valamely tetszőleges időpontban megfigyelt stacioner népesség által már leélt és a továb—

bi várható évek száma egyenlőségére vonat- kozó tétel alapján határozza meg, majd a stacioner népességek statisztikai középérté- kekkel jellemezhető néhány további tulajdon- ságának ismert tulajdonságaik változásával együtt járó módosulását elemzi. Hasonló el- járás alapján vizsgálja a stacioner populá—

ciók, illetve a stacioner gazdálkodást folyta- tó stacioner népességek gazdasági jellemző—

it, valamint a demográfiai és gazdasági jel- lemzőik közötti kapcsolatokat. Befejezésül a stacioner szubpopulációk számának néhány újabb meghatározási lehetőségét irja le az általuk már leélt és a további várható évek száma egyenlőségére vonatkozó speciális té- telek alapján. E tételekből néhány további összefüggést is származtat, és újabb követ- keztetéseket von le.

A disszertáció negyedik fejezete, a harma- dikhoz hasonló sorrendben és módszerekkel a stabil növekvő, illetve csökkenő populációk és szubpopulációk demográfiai jellemzői, valamint demográfiai és gazdasági jellemzői közötti kapcsolatokat vizsgálja. Részletesen kitér az ún. demoökonómiai reprodukció kér- déskörének tárgyalására, valamint az utóbbi fogalomrendszerének és módszertani appará—

tusának tetszőleges népmozgalmi események, illetve szubpopulációk reprodukciója elemzé—

sére való felhasználhatóságának a vizsgála- tára. A tágabban értelmezett reprodukció elemzésének elveit és módszereit nem csu- pán stabil és stacioner, hanem tetszőleges zárt népességek alapul vételével is leirja.

KOVACSICSNÉ NAGY KATALIN OPPONENSI VÉLEMÉNYÉBÖL

Az opponens foglalkozott a madellalkotás és —kutatás szükségességével és jelentőségé—

vel. általános térhódításával, a modellfoga—

lom leírásával és a népességi modellek aya-

korlati felhasználási területeivel, ezen belül a népességi reprodukció elemzésben, az er—

7 Statisztikai Szemle

re épülő népességi optimum meghatározásá—

ban való alkalmazásával. majd részletesen ismertette az értekezést. Hangsúlyozta, hogy a disszertáció mind a belföldi, mind a kül—

földi demográfiai szakirodalom alapos isme- retére épül, amelyet a jelölt tudományos lel—

kiismeretességgel és pontossággal dolgozott fel.

..A jelölt az általa megfogalmazott tétele- ket matematikailag diszkrét megfogalmazás—

ban közli. és bizonyitja, részben a közérthe—

tőségre, részben a gyakorlati alkalmazható- ságra való tekintettel. Kedvelt bizonyítási el- járása (: leélt évek számának és a még le- élendő évek számának az egyenlőségére vo- natkozó tétel, amelyet különösen értekezésé- nek harmadik fejezetében alkalmaz sűrűn.

Sajátossága az értekezésnek és egyben egyik jelentős eredménye a longitudinális szemlé- letmód alkalmazása, amelyet sok tekintetben összehasonlit a transzverzális szemléletmód- dal, és a transzverzális demográfiai szemlé- letmódban alkalmazott mutatókat a longi- tudinális szemlélet alapján értékeli.

A mű érdeme, hogy összefoglaló áttekin- tést nyújt a stabil és a stacioner népességi modell fogalmáról, az ilyen típusú populá—

ciók sajátosságairól, alkalmazási területeiről, gyakorlati felhasználásának lehetőségeiről.

Igen jelentősek szerzőnek a stabil szubpopu—

lációk tulajdonságaira, illetve a stabil össz- népesség tulajdonságaival való összefüggé—

sekre vonatkozó vizsgálatai", írja az opponens véleményében. majd kiemeli: ,.Az értekezés legjelentősebb eredményeit azonban nem a klasszikus népességelméleti fejtegetések ké- pezik. hanem azok a fejezetek, amelyek komplex módon közelítik meg a népességi modellt: a gazdasági jellemzők figyelembe—

vételével, a gazdasági halandósági táblák.

illetve a gazdasági korfák felhasználásával."

Az opponens továbbiakban kifejtette: ,.Az igazán jelentős tudományos eredmények sa—

játossága, hogy az élet komplexitását követ- ve a tudományt is a maga komplexitásában műveli, a társtudományok módszereit és ered- ményeit felhasználva. Éppen ezért tartom je- lentősnek Valkovics Emil munkásságában — nemcsak disszertációjában, hanem cikkeiben.

egyetemi jegyzeteiben is -— azt a törek- vést . . ., hogy a népességet ne csak steril má- don, a születések és halálozások, a reproduk- ció szempontjából modellezze. Felismeri, hogy a gazdasági jelenségeket, a népmoz—

galmi jelenségekhez hasonlóan a népesség produkálja. másrészt a gazdasági jelenségek

— gazdasági aktivitás, inaktivitás, munkaidő, szabadidő, termelés, fogyasztás, megtakarí- tás stb. — visszahatnak a népesség fejlődésé—

re. Ezen a felismerésen alapszik a gazdasági halandósági táblák vizsgálata."

Kritikai megjegyzéseiben az opponens megemlítette, hogy a disszertációban egybe-

(3)

1 042 ^SZEMLE

olvadnak a feldolgozott irodalom és a jelölt saját tudományos eredményei, a szerző nem emeli ki. mi az, amivel ő fejlesztette tovább a népességi modellek irodalmát. így saját tudományos eredményei nem határolódnak el megfelelően a feldolgozott irodalomtól. Az opponens másik észrevétele az értekezés ma—

tematikai apparátusára vonatkozott. Vélemé- nye szerint a jelölt ,.. .. nem él azokkal a le- hetőségekkel, amelyeket a matematika igen tömör formanyelve biztosít."

,,Mindezek a megjegyzések a disszertáció érdemi értékelését nem érintik" írja. majd így folytatja: ,,Valkovics Emil ezzel a mun- kájával és korábbi, igen színvonalas demog- ráfiai és gazdaságdemográfiai munkásságá- val is bebizonyította, hogy a demográfia tu- dományát alkotó módon műveli, és azt fej- _ leszteni képes. Az értekezés a kandidátusi fo—

kozat elnyeréséhez szükséges feltételeknek megfelel,

Az elmondottak alapján javasolom a Bírá—

ló Bizottságnak, tegyen előterjesztést a Tu—

dományos Minősítő Bizottságnak, hogy Val- kovics Emil részére a demográfiai tudomá- nyok kandidátusa fokozatot ítélje meg."

BENE LAJOS OPPONENSl VELEMÉNYÉBÖL

Opponensi véleményének bevezetéseként Bene Laios általános áttekintést adott. amely- ben a következőket állapította meg: .,A de- mográfia hatalmas fejlődése, melynek sta- tisztikus pályám során tanúja voltam. az egyre jobban finomított kor— és tartamspecifikus mutatók mellett főként a stacioner és a stabil népességi modellekben találta meg leg- termékenyebb kifejezési módját. Ennek a fej- lődési irányzatnak a tudatában jellemzőnek találtam, hogy csaknem egyidőben két e tárgyú kandidátusi értekezés opponensi bírá- latára kaptam megtisztelő megbízást: Tekse

Kálmán1 és Valkovics Emil munkájára."

Valkovics Emil eredményeit Bene Lajos a következőkben foglalta össze: ,,Valkovics Emil nem emeli ki külön azt, ami saját új ered- ménye. Úgy látom. hogy e téren főként a kő- vetkezőket lehet új kutatási eredményeknek tekinteni:

— a stabil és stacioner népességek tulajdonságai- nak ismert tulajdonságokból vaiá származtatása és erre vonatkozólag az eddigieken túl új képletek ki-

dolgozása:

— a stabil és stacioner népességek demográfiai és gazdasági természetű ismérvek alapján definiál- ható szubpopuláciőínak jellemzői közötti összefüggé- sek kidolgozása:

— új szemléletmód bevezetése, amely ezeket az összefüggéseket longitudinális aspektusban közelíti meg. vagyis a népességet alkotó egyes születési év—

járatok naptári időszakok szerint! megoszlásáből szár- maztatja;

* Tekse Kálmán kandidátusi értekezésének vitá- járól a Statisztikai Szemle 1978. évi 3. száma (311—

318. old.) közöl beszámolót.

-— a népesség reprodukcióját kifejező mutatók uo- repe'nek teljes tisztázása;

— az Henry által bevezetett, de általa csak szó- ban megadott összefüggés matematikai levezetése.

egzakt bizonyítása;

— új népességi középértékek bevezetése (élők ál- tal leélt. meghaltak által leélt és élők által még leélendő évek egyenlővé válására vonatkozó közép—

értékek) az irodalomban ismert "centre vital" és az .,izometrikus életkor" fogalmán túlmenőleg;

és nyilván még más részletek is, amelyekkel szükség szerint a szerző értekezésének meg- védésében a fentieket még kiegészítheti.

Nagyon érdekesnek találom egy új nép- mozgalmi jellemző bevezetését: ,életünk élé- se'. ami a népesség által leélt évek útján

lényegesebb matematikai szerephez is jut.

Lényegesnek találom az egalitárius népes- ség fogalmának tárgyalását és szembeállítá—

sát a stacioner népességgel.

Az értekezés érdeme, hogy a levezetett ösz- szefüggések gyakorlati használatára jó pél- dákat mutat be. Ezek olyan esetek, amikor a vizsgált összefüggések a népesség hiányzó adatainak megállapítását teszik lehetővé.

ilyen példák:

— a stacioner népességre vonatkozó XVlll. század végi franciaországi és más példák:

—- a stabil népességre vonatkozó 1820. évi francia és 1960—61. évi albán példa kapcsán. továbbá ke—

let-európai adatok egymásközt! egybevetése;

_a kvázi stabil népességre. a stabil modelltől való eltérés csekély voltának bemutatására.

Ezek a példák is jelzik a stabil népességi modell alkalmasságát gyakorlati felhaszná- lásra: a fejlődő országok jelenlegi és az eu- rópai országok történelmi adatainak kiegé—

szítésére. Minthogy pedig — még a fejlődő országokban is —- inkább csak kvázi stabil népességekről lehet szó. ennek a típusnak a vizsgálata különösen fontosnak tekinthe-

tő. .

Elméleti összefüggések tisztázása mellett tehát gyakorlati szempontból az értekezés fő értéke az, hogy az eddigieknél több támpon—

tot nyújt hiányos információk esetében a né- pesség jellemzőinek rekonstruálására, szub—

populációk adatai tekintetében is."

A jelölt munkamódszeréről az opponens megállapította. hogy: ..Valkovics Emil munká- jának lényeges jellemvonása a teljességre törekvés. Mindent, amit kidolgozott. teljes mértékben, szinte a végsőkig rögzíteni óhajt.

llyen módon tökéletes elemzést és minden változatban kidolgozott képletanyagot nyújt.

Vitatható kérdés, hogy a tanulmányban ez az eljárás valóban mindenütt szükséges-e?

Vannak részletek, ahol ugyanazt az összefüg- gést a különböző összetevők szerint más-más forgatásban kapjuk. leírva szövegben és kép—

letben. Több erre vonatkozó példa közül idézhető a családi állapot szerinti szubpopu- lációk anyaga. ahol a—kétségkivül újonnan felderített — összefüggéseket minden családi állapotra képletben és szövegben ismételten

(4)

megadja. Hasonlóképpen igen fontos össze- függést dolgoz ki a leélt évek reprodukciója tárgyalásánál a nettó reprodukciós együttha—

tó és a születéskor várható átlagos élettar- tam módosulása tekintetében."

Az értekezés felépítését tárgyalva az opponens kiemeli a gondolatmenet felépítésének és az anyag fejezetek szerinti beosztásának logikus voltát.

A jelölt disszertációjában .,... kiindul a stabil népességi modellre a szakirodalomban kidolgozott tételekből (l. fejezet). Erre építi rá továbbmenő vizsgálatait. mégpedig elő- szőr a stabil népesség speciális esetére, a stacioner népességre vonatkozóan. Itt is elő- ször a hagyományos, transzverzális szemlélet—

ben (II. fejezet), azután kidolgozva a szerző által értékesebbnek tekintett longitudinális (kohorsz-) szemléletben (lll. fejezet), kibővít—

ve az elemzést a már leélt és a még leélendő évek számának egyenlőségére vonatkozó té—

tellel. Végül a IV. fejezetben az általánosabb stabil népességi modellre dolgozza ki az ösz- szefüggéseket.

Ha a mű felépítésében kritikai szemlét tartunk, akkor meg kell jegyezni, hogy egyes helyeken a címmel jelzett fejezetekbe az- zal lazábban összefüggő részek kerültek be, amelyek — éppen fontos mondanivalójuk mi- att -— önálló létet érdemelnének. Ilyen példá- ul a népességi modellek gyakorlati hasznosí- tásáról szóló fejezet, amely az Henry—féle Rv mutató levezetését tartalmazza. Ugyanebben a fejezetben levezetés található a kvázi—stabil népesség tulajdonságairól. Ez a rész kü- lön fejezetbe volna kiemelhető

Nagyon érdekes a korspecifikus aránys'zá- mok transzverzális összege mutatónak a kri- tikája ..., de ez a rész a III. fejezet tartal—

mától elválik, legalábbis annak cime alá nem tagolódik be."

Bene Lajos összefoglaló értékelésként meg- állapította: ,,Valkovics Emil munkájának ér- tékelése határozottan pozitív. igen nagy szel- lemi teljesítmény, amelynek valóra váltásához szerző részéről nagy elmélyedés volt szüksé- ges.

Hasonlóképpen nagy elmélyedést igé- nyelne az olvasó részéről a levezetések. ösz- szefüggések pontról pontra nyomon követése és a bizonyítások érdemben való elbírálása.

Az eredmények felhasználása —— éppen a szer- ző didaktikus kifejtése révén — enélkül is le-

hetséges.

Amiként a mű címe ígéri, valóban sok új megállapítást. összefüggést dolgoz ki. Ezek egyrészt a népességi elméletet építik tovább, másrészt a gazdasági és demográfiai jelen- ségek összefüggését tisztázzák, és ezenkívül gyakorlati alkalmazásokra is értékes forrás—

anyagként fognak szolgálni. Kandidátusi ér- tekezésként való elfogadása tehát minden-

denképpen ajánlható."

7—

Végezetül az opponens a következő kérdé- seket tette fel a jelöltnek:

.r— Úgy láttam. hogy szerző szivesen alkal- mazza az Henry által kidolgozott .la reproduction des années vécues' (a leélt évek rep- rodukciója) néven képzett mutatót, és bemutatja ennek az R0 és a születéskori várható élettartam mutatójával való összefüggését.

Amikor Henry Budapesten járt ..., említette.

hogy sok bíróiatban volt része. Megkérde—

zem, hogy milyen vonatkozásban kritizálható ez a mutató és miért. s milyen vonatkozás- ban alkalmas mégis a reprodukció kifejezé—

sére?

— Hogyan kapcsolódik egymáshoz a szer- ző által kidolgozott összefüggések rendszere transzverzális, illetve az általa kezdeménye- zett longitudinális szemléletben? Hogyan ha- tározhatók meg és elemezhetők utóbbi.

vagyis kohorszszemléletben a stabil népesség különböző mutatói? Hogyan függ össze egy—

mással a stabil népességben a leélt évek. il—

letve a népmozgalmi események longitudiná- lis és transzverzális naptára? Meghatározha- tó-e —— és ha igen, hogyan — valamely stabil növekvő, illetve csökkenő népességben a szü- letéskor várható átlagos élettartam nagysága (transzverzális) halandósági táblájának is—

merete nélkül? -

— A stabil népességi modell felhasználását illetően Hajnal bírálatát elfogadja-e a szer- ző? A következő bekezdésből úgy látom.

hogy nem, de ez nincs egészen világosan ki- mondva.

— Ugyancsak a szakirodalommal kapcsola- tosan felmerül, hogy P. Vincent átmeneti nö- vekedési és csökkenési potenciáljára vonat- kozó elgondolását szerző helyesnek tartja—e vagy sem?"

a

Az opponensi vélemények elhangzása után nyilvános vita következett. Ennek során a Bíráló Bizottság a Bene Lajos opponens ál- tal feltett kérdések megválaszolását kérte a

jelölttől.

VALKOVICS EMIL VÁLASZÁBÓL

A jelölt előljáróban köszönetet mondott op- ponenseinek nagy szakértelemmel végzett munkájukért, mely disszertációjának elolvasá—

sára és — kritikai észrevételek formájában — színvonalának javítására irányult.

Kovacsicsné Nagy Katalin opponensi véle- ményének a modellalkotás és a modellkuta- tás szükségességének, jelentőségének, álta- lános térhódításának és a modellfogalom le- írásával, valamint a népességi modellek gya—

korlati felhasználási területeinek jellemzésé—

vel foglalkozó részei a disszertációval való kapcsolatuktól függetlenül is figyelmet érde—

melnek. A jelölt korrektnek és elmélyültnek

(5)

1044 ^SZEMLE

találta az értekezés egyes fejezeteinek jel- lemzését. értékelését, és egyetértett az opponens bíráló megjegyzéseivel is. Egyetértett az opponenssel abban, hogy a matematika igen tömör formanyelve biztosította lehetőségeket nem aknázta ki eléggé. Biztosította az oppo- nenst arról, hogy a disszertáció szövegének rövidítése során ezeket az észrevételeket, valamint az opponens más (stiláris jellegű) ja- vaslatait is figyelembe fogja venni.

Bene Laios opponensi véleményével a je- lölt szintén teljesen egyetértett, disszertáció- ja jellemzését. főbb sajátosságainak kieme- lését és értékelését rendkívül találónak ítél- te meg. Egyetértett az opponens bíráló meg—

jegyzéseivel is, és Bene Lajos megjegyzéseit és tanácsait is teljes mértékben hasznosíta- ni kívánja értekezése szövegének rövidítése és tömörítése során.

A kérdésekre válaszolva Valkovics Emil ér—

tékelte John Hajnal bírálatát a stabil népes- ség bizonyos mutatóinak a népesedési helyzet és a népesség fejlődési perspektivái meg- ítélésére való felhasználásáról. Mint mondot—

ta ,,Hajnal a Popu/ation Studies 1947. évi 2.

számában megjelent tanulmányában va- lóban külön pontot szentel a naptári évi adatok alapján számított bruttó és nettó repro—

dukciós együttható, valamint az intrinsic szaporodási arány bírálatának, és köztudott, hogy ezek a mutatók a stabil népesség mu—

tatói. Hajnal azonban e mutatók jelentőségét nem stabil népességek népesedési helyzete és távolabbi népesedési kilátásai értékelésére való felhasználhatóságuk szempontjából bí- rálja. Ennek kapcsán írja a nettó reproduk- ciós együtthatóról: ,Hosszú távon megítélni a jövőben várható népességfejlődést egy adott év körülményei fennmaradásának a feltételezésével, vagyis olyan arányszámok alapul vételével, melyekről biztosan tudjuk, hogy nem maradnak változatlanok, nyilván- valóan értelmetlen eljárás.' Hajnal e bírá- latával természetesen egyetértek. Tanulmánya szóban forgó pontjában Hajnal részletesen kimutatja. hogy miként befolyásolták a nyu—

gat—európai országokban :: korspecifikus ál—

talános termékenységi arányszámok második világháború utáni évek alatti értékeit a fér- fiak nőkhöz viszonyított arányában s ebből adódóan a propagatív korú házas nők ará- nyában a háború és a külső vándormozga- lom következtében beálló változások. a ter- mékenységüket szabályozó házas nők múlt- beli és a jövőre vonatkozóan tervezett termé- kenységének (termékenységi naptárának) mó- dosulásai. s hogyan nyilvánultak meg ezek az átmeneti jellegű változások a naptári évi adatok alapján számított reprodukciós együtt- hatók értékének és születési sorszám szerinti struktúrájának az alakulásában. A korspecifikus termékenységi arányszámok változat- lanságának feltételezésén túlmenően többé—

kevésbé indokolatlan természetesen a valo- mely naptári év alatt észlelt korspecifikus ha—

landósági jellemzők változatlanságának a feltételezése is.

Hajnal helytelennek tartja a nettó repro- dukációs együttható több éven át megfigyelt értékeinek, illetve ez utóbbiak átlagának (:

népesedési helyzet és a népesedési perspek—

tívák megítélésére való felhasználását is.

mert:

1. tulajdonképpen nem dönthető el, hogy mely évek reprodukciós együtthatóinak az átlagát kell kiszá- mítanunk, és minden bizonnyal megváltoznak ez utóbbiak termékenységi és halandósági komponensei

is;

2. bizonyos átmeneti jellegűnek minősülő hatások, például a nemek közötti egyensúly hiányának a ha- tása nem jelent szükségképpen csupán egy-két évig fennálló hatást; több év reprodukciós együtthatóinak értékét, illetve utóbbiak átlagát is befolyásolhatja.

hatása a távolabbi népességfejlődés perspektivájábói megítélve mégis csupán átmeneti jellegű, ameny- nyiben viszont egy ilyen egyensúlyzavar tartósnak bi- zonyul, akkor az ilyen feltételek mellett számitott reprodukciós együtthatók értéke nem adhat felvilá- gosítást arról. hogy mi lenne. ha ez az egyensúly- zavar nem létezne.

Hajnal a nupcialitási trendeknek és a há—

zassági kohorszok termékenységének a tanul—

mányozását és egymással való egybevetését javasolja -— a szóban forgó elemzési célok- ra — a naptári időszakok adatai alapján be—

csült reprodukciós együtthatóknak a haszná- lata helyett.

Megjegyezzük, hogy bár Hajnal bírálatát teljes mértékben elfogadjuk, az általa kifo- gásolt mutatók egyikének, a bruttó reproduk- ciós együtthatónak ma mégis nagy jelentősé- get tulajdonítunk, de nem a népesedési hely—

zet' egészének, illetve a népesség fejlődési perspektívájának az általános megítélése szempontjából. Ez a mutató (és a bruttó teljes termékenység mutatója, melyből közvetle- nül származik) ugyanis a leány—élveszületések második kategóriába tartozó korspecifikus arányszámai transzverzális összegének muta- tójaként is felfogható. Ez utóbbi pedig — és különösen a női népességet alkotó születési évjáratok termékenységi naptárai elemeinek a transzverzális összegével elosztott változata (R. Pressat korrekciós javaslata) — ma is a termékenység mérésére szolgáló legjobb transzverzális mutatónak tekinthető."

Sorra vette és elemezte az aspiráns vála—

szóban az Henry által kidolgozott ,,le taux de la reproduction des années vécues" (a leélt évek száma *reprodukciójának aránya) elne—

vezésű mutatót ért különféle kritikai megjegy- zéseket. llyen megjegyzések például, hogy: a mutató alkalmazásának az alacsony halan—

dóságú országokban már alig lenne gyakor—

lati jelentősége; a mutató nem számol a kül- ső vándorlások hatásával; a mutató nem ve- szi figyelembe a népesség tényleges, törté- netileg kialakult korstruktúráját, ezért a né—

pességszám alakulásának tanulmányozása

(6)

egyszerű népesség-előreszámítások útján ki- elégítőbben oldható meg, mint az R, fel- használásával végzett számítások útján. A jelölt válaszában rámutatott arra, hogy ,,. ..

az R mutató természetesen ez utóbbi észre—

vételek alapján korrigálható. Minthogy azonban a reprodukció mérése nem stabil né—

pességben is elsőrendű fontosságú, az Ro (a nettó reprodukciós együttható) pedig erre a célra bizonyítottan nem alkalmas. kétségte- len, hogy az Rv mutatónak és az analógiájára kidolgozott hasonló mutatóknak van az álta- lános reprodukciómérés szempontjából első—

sorban jelentősége."

Megvilágította a Paul Vincent által kidolgozott ,,potentiel d'accroissement d'une po—

pulation" (a népesség növekedési potenciál- ja) elnevezésű mutató jelentését, értékének kiszámítási módját és elemzési jelentőségét.

A jelölt kifejtette válaszában, hogy megíté—

lése szerint a népesség növekedési, illetve csökkenési potenciálja mutatójának mint a korösszetétel jellemzőjének nagy elemzési ér- téke van.

Kifejtette és képletek útján levezette, hogy miként függ össze egymással a stabil növek—

vő, illetve csökkenő népességben () leélt évek, illetve a népmozgalmi események longitudi—

nális naptára és transzverzális naptára; mi- ként állíthatók elő a longitudinális naptárból a transzverzális naptár elemei, illetve a transzverzális naptárból a longitudinális nap—

tár elemei. Rámutatott arra, hogy a kétféle naptár között felállítható kapcsolatrendszer alapján mind a stacioner, mind a stabil nö—

vekvő, illetve csökkenő népesség már ismert és az értekezés által javasolt mutatóinak szó- mos további, az értekezésben még nem sze—

replő meghatározása adható.

Ismertette azokat a longitudinális megkö- zelítési módból adódó lehetőségeket, amelyek alapján stabil növekvő, illetve csökkenő népességben — a szükséges adatok rendelke- zésre állása esetén —— a születéskor várható átlagos élettartam értéke a népesség halan- dósági táblájának ismerete nélkül is megha—

tározható.

A BlRÁLÓ BIZOTTSÁG HATÁROZATA

A jelölt válaszait a Bíráló Bizottság elfo- gadta, majd a disszertáció új tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze.

,.A disszertáció, címének megfelelően, új eredményeket tartalmaz. Ezek többsége arra vezethető vissza, hogy a jelölt a stabil népes- ségnek korábban csupán a transzverzális megfigyelések aspektusából definiált tulaj- donságait a longitudinális szemléleti mód alapján elemzi. Az új módszer alkalmazásá—

val vált lehetővé a stabil és stacioner népes- ségek demográfiai és gazdasági természetű ismérvek alapján definiálható szubpopu- lációinak jellemzői közötti összefüggések ki—

dolgozása. Figyelmet érdemlő eredmény az Henry által bevezetett mutató - a leélt évek reprodukciója -— továbbfejlesztése. A disszer- táció az Henry által csak szóban megadott összefüggés matematikai levezetését és eg—

zakt bizonyítását adja. A disszertáció más vonatkozásban is széleskörűen támaszkodika nemzetközi szakirodalomra, azt kritikusan dolgozza fel, fejleszti tovább. Ez jellemzi a jelölt eddigi irodalmi tevékenységét is.

Az értekezés érdeme továbbá az is, hogy eredeti megközelítésben újszerűen tárgyalja a demográfiai és gazdasági jelenségek kö- zötti kapcsolatot, példát mutatva az inter- diszciplináris megközelítés alkalmazására tár- sadalmi jelenségek vizsgálatánál. Kiemelkedő a jelölt azon eredményes törekvése, hogy példákkal bizonyítsa a stabil népességi mo—

deli alkalmazhatóságát gyakorlati felhaszná- lásra: a fejlődő országok jelenlegi és az eu- rópai országok történelmi adatainak kiegé- szítésére. Az elméleti összefüggések tisztázó- sa mellett tehát az értekezés gyakorlati je- lentőségű is."

Ezek alapján a Bíráló Bizottság egyhangú- lag javasolta _a Tudományos Minősítő Bizott- ságnak, hogy Valkovics Emilnek a szocioló- giai (demográfiai) tudományok kandidátusa

fokozatot ítélje oda.

K. V.