^Lll1 11111111111111111i I I 1111111111111111111111111 IIIII 111H I И I I I И 111 и и H A Magyar Irodalmi Ritkaságok
eddig megjelent számai:
1. Bessenyei György: A törvénynek útja.Tudós társaság.
Sajtó alá rendezte és kiadta a budapesti Berzsenyi Dániel-reálgimnázium 1929/30. évi Vili. osztálya.
2. Péterfy Jenő dramaturgiai dolgozatai. Sajtó alá ren
dezte és kiadta a budapesti Berzsenyi Dániel-reál
gimnázium 1930/31. évi Vili. osztálya.
3 Benyák Bernát: Joas. (Piarista iskolai dráma, 1770.) Eredeti kéziratból sajtó alá rendezte s bevezetéssel ellátta dr. Perényi József tanár. Kiadta a budapesti kegyestanítórendi kath. gimnázium.
4. Bessenyei György: Egy magyar társaság iránt való Jámbor Szándék. Bécs, 1790. VII. oszt. tanítványai
val sajtó alá rendezte dr. Várady Zoltán tanár. Ki
adta a budapesti Verbőczy lstván-reálgimnázium.
5. Károlyi Gáspár: Két k ö n y v ... Debrecen, 1563. Vili.
oszt. tanítványaival sajtó alá rendezte Jablonowsky Piroska tanár. Kiadta a budapesti Ev. Leánykollé
gium.
6. Szemelvények Temesvári Pelbárt műveiből. Fordí
totta s tanítványaival sajtó alá rendezte В risit s Frigyes tanár. Kiadta a budapesti ciszterci-rendi
Szent Imre-gimnázium.
7. Péterfy Jenő zenekritikái. Sajtó alá rendezte és kiadta a budapesti Berzsenyi Dániel-reálgimnázium 1930/31. évi VIII. osztálya.
8. Édes Gergely: Eredeti oktató mesék. Dr. Zsigmond Ferenc tanár vezetésével sajtó alá rendezte és ki
adta a debreceni ref. kollégium gimnáziumának 1931/32. évi Vili. A. osztálya.
9. Dugonics András Magyar példabeszédek és jeles közmondások c. gyűjteményéből. Sajtó alá rendezte és kiadta Szabó Béla polgári iskolai igazgató.
10. Kazinczy világa. Szerkesztette Vajthó László. A Ka- zinczy-centenáriumra kiadta a Kir. Magyar Egye
temi Nyomda.
11. Szent Erzsébet legendája. Szent Elek legendája. Halál himnusza. Sajtó alá rendezte dr Tordai Ányos igaz
gató. Kiadta a Ciszterci Rend bajai III. Béla-reál- gimnáziuma.
Tí i ii i i n ii i i ii i i ii i i ii i i ii i iiiiiiiiiinuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiimm i
i
U! П11111II1111II111II11111 III 111! 1111111111111111111111111111111111111111111111111 iTTlIIIIII11H11111111111111811!II n
A o A G обо
M A G Y A R I R O D A L M I R I T K A S Á G O K SZERKESZTI VAJTHÓ LÁSZLÓ
XXIX. SZÁM.
/
MAGYAR
^ RENESZÁNSZ ÍRÓK
8 6 7 4 3 9
0 1 0 , О^Ъ
W Iшоп ШЩШЧ SOAKViKOOfli ). »VA3VW
М. Т. AKAD. K&NYVTjfoA ífSvíáákaapló
Az V . kerü leti állam i gim názium , mely 1926-ban ala k u lt á t a B erzsenyi Dániel nevét viselő olasz
irá n y ú reálgim názium m á, ez évben ünnepelte fenn
állásának 75. évfordulóját. Ebből az alkalom ból az intézet ifjú ság a m ag y ar reneszánsz írók m üvei
ből latin -m ag y ar nyelvű an to ló g iát ad ki, tehát abból a korból, am ikor olasz kezdeményezésre és közvetítésre a klasszikus la tin m űveltség a m a
g y arság állandó kincsévé lett.
A közölt la tin szövegeket a tanulók m ásolták és fo rd íto tták részint közös m unkával, részint külön- külön. K özrem űködtek a V II. és VI. osztály ta nulói valam ennyien, a V III., v alam in t az V. osz
tá ly tanulói közül többen. M indnyájan nagy lel
kesedéssel v itték előre a kiadás ügyét, különösen Gémes János, Gergely János, M ilkó Vilmos, N agy A lbert, Prodán Miklós, S a lu sin szki Istv án , Sár f f y Zoltán, Sebeszta Miklós, V adász Miklós buzgólko- dott. A szem elvényeket dr. K ardos T ibor ta n á r á llíto tta össze és lá tta el jegyzetekkel, bevezető tanulm ánnyal.
Boldogok lennénk, h a ezzel a szerény kísérlet
tel h aszn álh atn án k és az olvasónak olyan benső lelki öröm et szerezhetnénk, m int a Tarim énes u ta zásával vagy P éterfy Jenő d ra m a tu rg ia i dolgoza
ta iv a l szereztünk.
B udapest, 1934 jú n iu s havában.
K rom paszky M iksa
tankerületi kir. főigazgató, a Berzsenyi Dániel-reálgimn. igazgatója.
1*
4
M ikor ez év elején antológiánk összeállításához fogtunk, tisztában voltunk a nehézségekkel. Ilyen esetben annyiféle szem pontot kell tekintetbe venni, hogy szükségképen valam elyik m indig kielégítet
len m arad, különösen akkor, h a az anyagi eszkö
zök elégtelensége korlátozza a terjedelm et. E m iatt arányosan szűkebbre kellett fognunk az egyes író k ból v ett szemelvények terjedelm ét is. Célunk az antológia összeállításában egyrészt a korszerű
ségre irá n y u lt: azt ak artu k , hogy a szemelvények tá rjá k fel a m ag y ar reneszánsz problém áit, gon
dolatvilágát, fejlődésvonalát, m utassák be szemé
lyeit, teljes életét; m ásrészt a r r a iparkodtunk, hogy az antológia ne legyen szegény m aradandó szép
ségekben. A gyűjtem ényben a m agyar reneszánsz prózai em lékeit vettü k sorra, de ideszám ítottuk a verses széphistóriákat is, abban a felfogásban, hogy az irodalm iság akkori fokán nálunk a szép
históriák próza szerepét töltötték be. Szükségesnek látszott a szem elvények előtt egy tájékoztató be
vezetés is. A m agyar reneszánszkutatás a m últ századvég alapvetése u tá n H uszti József fellépé
sével v ett újabb lendületet és roham osan fejlődik, am ióta egyrészt T hienem ann T iv ad ar hum aniz
m usunk ném etországi vonatkozásaira, K astn er Jen ő olasz k ap cso lataira irá n y íto ttá k a figyelmet, m ásrészt H o rv áth János, P in té r Jen ő a m agyar művelődés, v alam in t irodalom vizsgálatában szá- m o n tartják . T ehát alakulásban levő tudom ány a la p já n kellett az olvasót tájékoztatni. E zért a szűkre szorított bevezető tan u lm án y részben program m -
szerű és nézőpontja szubjektív, de talán mégis közelébb viszi az olvasót a szemelvények korához és a kiválogatás szem pontjaihoz.
Az első szemelvény Vitéz Ján o s egyik levele.
Más felfogás K üküllei Já n o st ta r tja az első ma g y ár hum anistának. Azonban hum anizm usunk ilyen korai eredeztetése még csak egyes részeiben tisztázott kérdés (K. B urdach, Thienem ann T iv a
dar, Turóczi-T rostler József, K ardos Tibor). H e
lyesebbnek látszott Vitéz Ján o st, P ie r Paolo Ver- gerio b a rá tjá t venni elsőnek, kivel a m agyar h u m anizm us m egszakítatlan folyam a kezdődik (Huszti József). A további szemelvények folyam án érvényesítettük a m űveltségváltás és irodalm i m ag y arráv álás gondolatát (H orváth János, Kere- csényi Dezső, K astn er Jenő, W aldapfel Im re). Szem előtt ta rto ttu k , hogy a m agyar reneszánsz tengelye a konkrét szellemű kancelláriai hum anizm us, a szemelvények által hangsúlyoztuk a reneszánsz életbevágó jelentőségét történetünkben: vagyis lehetőleg érzékeltettük a v irtu á lis M agyarország kibontakozását. Sok m indenre nem ju to tt hely.
Nem közölhettük B artholom aeus P annonius „Gryl- lu s“-át, első v íg játék u n k at, k im arad t a Werbőczy Istv án tó l vett szemelvény, nem tu d tu k bem utatni a P a ta k i Névtelen m űvészetét. És az antológiában előforduló írók is szerepelhetnének bővebben. íg y is tizen h at írótól harm inchárom szem elvényt g y ű j
tö ttü n k össze. Képviselve van benne m indenek
előtt a m ag y ar hum anizm us nagy triásza: Vitéz Ján o s—Ja n u s P annonius—M átyás k irály , azután a sajátos lelkialkatú olasz h um anisták (Calli
m achus E xperiens, G aleotto Marzio, Antonio Bonfini), M ohács-előtti rejtélyes kilétű hum anis
tánk, B artholom aeus P annonius, Oláh Miklós és a h u m anista történetírói iskola legnagyobbjai
(Forgách Ferenc, Istv á n ffy Miklós). M indszenthi Gábor tiszta és egyszerű h an g ja E rd é ly t jelenti.
A m agyarság m eginduló nyelvi küzdelm ét és bon
takozó irodalm át B ornem isza P éter, B alassi mes
tere, két széphistóriaíró: E nyedi G yörgy és Gyer- gy ai A lbert, a B alassi-tan ítv án y : R im ay Ján o s és végül, akiben m inden ú t összeér: Z rinyi Miklós hirdeti. Jelenetekben, vagy legalább is jellem zően igyekeztünk bem utatni a kor életét: Vitéz levelében a v á rn a i csata idejében uralkodó h a n gulatot, Galeotto rajzáb an M átyás k irály környe
zetét, Oláh Miklós leírásáb an a k irá ly könyvtá
rát, visegrádi n y a ra ló já t és a török követ m u lat
ságos esetét, Istv án ffy tó l a tra g ik u s színjátékot M ohácsnál, M indszenthi G ábor följegyzését Ján o s k irály haláláról. A szem elvények lehetőség szerint é rin tik a reneszánsz felfogását hitről, állam ról, m űveltségről, szerencséről, alkalom ról, végzetről, háborúról és békéről, dicsőségről, halálró l és sze
relem ről. önkénytelenül is kitűnik, m ennyire u ra lta M átyás k irá ly ala k já t a m agyar reneszánsz:
hiszen tizenkét szem elvény van vele szoros össze
függésben. M űfaj tekintetében levél, rö p irat, em
lékirat, beszéd, tö rtén eti mű, anekdota, napló, föld
ra jz i leírás, párbeszédes jelenet, értekezés, tra g é diarész, széphistória fordul elő a gyűjtem ényben.
A szemelvények nyelve B ornem isza P é te rre l válik m agyarrá, noha M indszenthi Gábor n aplója m ár m agyarul íródott, de kétséges, hogy a nyelvi ön
tu d a t olyan fokán-e, m in t B ornem iszánál és kö
vetőinél látjuk.
A szem elvényeket lehetőleg szövegkiadásból v et
tük. H a azonban nem állt rendelkezésre elég jó kiadás és az eredeti vagy m egbízható kézirat k i
m ásolása, összehasonlítása nem ütközött legyőz
hetetlen akadályokba, akkor ezeket is tekintetbe
v ettü k (m int pld.: Vitéz, Istv án ffy ). A latin szöve
gek h ely esírását egységesítettük, az egyes szemel
vényekhez tartalom jelző cím eket adtunk. Minden íróhoz „Megjegyzés“ címszóval rövid életrajzot, m éltatást fűztem, p á r szóval az illető szem elvényt is jellemezve, u g y an o tt történik em lítés a felhasz
n á lt szöveg forrásairól. M ajd „Irodalom “ címszó a la tt az egyes írókkal foglalkozó szakm unkák rö vid felsorolása kövekezik: a régebbi irodalom leg
ja v á t és az újabb irodalom term ékeit em lítjük fel.
Végül h álás köszönetét mondok ú tm u tatásaik ért H orváth János, K a stn e r Jenő, H uszti József egye
tem i ta n á r u rak n ak és Jakubovich Em il Nemzeti Múzeumi igazgató ú rn ak ; továbbá Tóth László egyetem i m .-tanár és Asztalos Miklós Nemzeti Múzeumi könyvtárnok uraknak, Kerecsényi Dezső, Ju h ász László és W aldapfel Im re ta n á r uraknak, akik b a rá ti tanácsaikkal tám ogattak a m unkában.
Úgyszintén hálás köszönetét mondok A ngyal D á
vid egyetem i ta n á r úrnak, a bécsi M agyar Történet- kutató Intézet igazgatójának, aki lehetővé tette, hogy a szükséges kollatiokat Bécsben elvégezzem.
Kardos Tibor.
I. A V I R T U Á L I S M A G Y A R O R S Z A G .
K ét küzdelmes évszázad a la tt bontakozik ki az ú jk o r szellemi M agyarországa. A gyökeres áta la k u lás m ár N agy Lajos idejében megkezdődik szel
lemi életünk két eléggé távoleső pontján: a dél
vidéken és a királyi udvarban. A délvidéki laikus mozgalom „viharsarkából“ indul ki a vallási indi
vidualizm us gondolata. I t t játszódik le a cseri b a
rátok küzdelme a patarénokkal, valdensekkel, mely végül is az egész országra kiterjedő h u szita moz
galom m á növekszik.
A bibliát a laikusok kezébe a k a rjá k ju tta tn i és
— m int Jacobus de M archia jelentésében olvas
suk — az egyházi rendelkezéseket a „józan ítélet“
(rectum iudicium ) szemszögéből b írálg atják , egész
ben véve az életnek valam i p rim itív újrakezdését képzelik el. A laikus mozgalom h a tá sá t még nö
velte, hogy a h u sziták at is az observáns ferenc- rend g y ű rte le. A m ag y ar írásbeliség első term é
keit e m ozgalom nak vallásos p ropaganda iro d al
m ában: a Jókai-kódexben és a biblia-fordítások
ban látju k . A laikus mozgalom következménye, hogy a Zsigmond császár á lta l cselekvő tényezővé te tt polgárság mellé nyom ul a köznemesség és a kolozsmonostori szerződés alap ján szinte egyen
ran g ú n ak elism ert parasztság. A nép érdeklődé
sének része van a m ag y ar újjászületés első nagy tényében: M átyás m egválasztásában. E rre is meg-
érett az idő. M ikor E nea Silvio Piccolom ini még m int császári titk á r gúnyosan m egjegyezte a m a
gyarokról, hogy „zsidók m ódjára M essiást v á r
n ak “, valószínűleg épp oly kevéssé sejtette a m a
gyarok hitének valóraválását, m in t hogy ő még pápa lesz és m int M átyás k irály legigazabb tám o
g ató ja kereszteshadjáratot fog előkészíteni. De m ilyen eszmei tró n ra is lépett M átyás?
N agy Lajos még lovagkori uralkodó, de m ár közel van P e tra rc a fejedelm i eszményéhez, am ely
ben a skolasztikus és lovagi hagyom ányt a foko
zott diesőségvágynak, valóságérzéknek és a k u ltu rális feladatoknak gondolata színesíti meg. Sőt N agy Lajos udv aráb an m ár bontakozik a rene
szánsz néhány jele. K üküllei Ján o s kancelláriai jegyző eredetileg a m ag y ar király-gesta fo ly ta tá sát tervezte. De m un k ája m egakadt és m ikor ké
sőbb ism ét hozzálátott, m ár m in t életrajzot foly
ta tta . Ez a m űfaji törés m egkapó kifejezése a kor lelki törésének. K üküllei előszavában m ár szere
pel az „erő-hatalom “, a reneszánsz em ber bál
ványa, mely nélkül az akkori élet végcélját, az u ralm at elképzelni nem lehet. K üküllei példának a világhódító róm aiakat hozza fel: tehát az európai politikai m egújhodás forrásához ért. Róm a eszméje azonban igazán sugározni akkor kezdett, am i
kor az elhalt M ária királyné férje, Zsigm ond el
nyerte a ném et-róm ai császárságot. Ezzel a budai
„friss p alo táb a“ átk erü l a p rág ai kora-hum aniz
mus éltető ereje. M ert a császárság középkori értem ben m ár sem m it sem jelentett, de új eszmei fényt kapott a hum anizm ustól. Zsigmond m agával hozza a konstanci zsinatról V ergeriot. A hum aniz
mus ettől fogva a k irály i kancelláriában megsza
k íta tla n folyam egészen a X V I. század végéig, ú g y hogy ott jönnek létre a konkrét szellemű m agyar
hum anizm us jellemző gondolati, m űfaji eredm é
nyei és stílusbeli vívm ánya: a m ag y ar ciceroniá- nizmus. Zsigmond h alála u tán Vitéz Ján o s v árad i püspök és kancellár u d v ara lesz a központ. M átyás tró n ralép tek o r m ár hum anista neveltjei voltak a v árad i püspöknek. Nemcsak egy-két név bizonyítja, hanem az a levélgyüjtem ény, m elyet Ivanich P ál adott ki Vitéz Ján o s leveleiből, hogy m in táu l szol
gáljon.
A kik közel állottak az ifjú királyhoz: Vitéz János, Szánoki Gergely, Podjebrád György ren e
szánsz álm okat oltottak belé; aty ja, özvegy an y ja és testvérének halála, köznemes rokonai és az ujjongó nép a m ag y arság mélységes ezeretetét v ál
to tták ki belőle. M átyás a nemzet szám ára „máso
dik A ttila “ lett, akiben v isszajárt a b a rb á r világ- biró emléke, a hum an isták n ak új N agy Sándor volt, lelki utóda az antik világ hatalm as fa n tá ziájú hódítójának. Benne n a g y ra nőttek a m ag y ar
ság álm ai és európaivá lettek. A m ag y arság egy- része nem a n n y ira az ő hum anizm usa ellen tám adt:
m ert ez a m űveltség nálunk á ta la k u lt a m ag y ar
ság cselekvő, konkrét gondolkodásának m egfele
lően. H anem az idegenek ellen s leginkább a sza
badság m egszüntetése ellen. M átyásnak sik erü lt az abszolutizm us gondolatát összekapcsolni a hagyo
m ánnyal, midőn azt sugalm azta, hogy: „a király az élő tö rv én y “; országgyűlésekkel, tanácskéréssel pedig a szabadság fo rm áit fen n tarto tta. De a laikus mozgalom és a hum anizm us által felébresztett ön
tu d ato t nem volt könnyű megfékezni. Jobbágy, kéz
műves és kurtanem es ivadékok, akiket ő te tt sem
miből naggyá, ellene fordultak. Ügyszólván m in
den k an cellárja fellázad ellene. Szabadságért? Nem.
H atalom ért. M átyás k irály csak egyéniségének m ágikus erejével tu d ta lekötözni független kirá-
lyokból álló nemzetét. „ . . . A ttila óta először vette rá a nyakas m ag y art az engedelmességre“ — írja Bonfini. H a valaki megnézi a k irály bautzeni szob
rát, kissé távolabbról az arc belső világosságot sugárzó és derűs, de h a közel megyünk, szétválik vad dém onikus ívekre, vonagló szájra, zilált, lo
bogó h ajfü rtö k re. Élete em berfölötti küzdelem volt. Eredm énye torzó. De torzó is lehet m űvészi
leg tökéletes és hatásban örök. Az ő élete h a lálá
val kiterjed a legenda óriási méreteibe.
K u ltú rális müve sem kisebb. U d v ara káprázatos, sokszerű volt. Az a küzdelem, am it a reneszánsz em ber a végtelen élet leigázásáért folytatott, sok
szerűségben és a földi halál legyőzésében ny ilv á
n u lt meg. Az u d v ar teológusai, platonistái, költői, történetírói, asztrológusai, orvosai a k irály i p ár életét voltak h iv atv a kiszélesíteni. A symposionok boldog m ám orában telnek a békésebb órák. A fel
g y ű lt fantázia és a lélek u d v ara ez. A kei'ti c sar
nokok a la tt sétáltak v irág illatb an és ha a vita néhány percre megszűnt, m eghallhatták a cseppek gyors pergését a szökőkút sugarából. De vadászni is eljártak . A k irálynak m integy kiegészítője a bizarr, gondolkodó, tréfa-m ester Galeotto Marzio.
Különös, tüzes lélek. Merész vallási gondolatai á lta l a sociniánusok egyik előfutára. Intuiciója.
megfigyelőképessége rávezeti a heliodinam ikus naprendszer gondolatára. E gondolatai alkotják az átm enetet Ptolem aeus és Copernicus között.
De nálunk mégis a tréfam ester Galeotto lett nép
szerű M átyás királyról írt bájos, csevegő anekdota- gyűjtem ényével. B onfini a kisebbik kancellária tö rté n e tírá sá t volt h iv atv a irodalom m á emelni.
Francesco B andini platonista k ö rt hozott össze, Taddeo U goletti a C orvina körül szerzett érdem e
ket. F ilippo Buonaccorsi, hivatalos megbízásból
tartózkodott itt egy ideig: a m ag y ar u d v ar A ttila- kultuszát és p olitikai g y a k o rla tá t terjesztette röp- irataib an , m elyeket M átyás ellen intézett. A kiseb
bik kancelláriában Thúróczi tö rtén eti m űve ke
letkezik. In n en indul ki a m ag y ar jogalkotás első kísérlete, az 1486-i törvénykönyv. Az O laszország
ban nevelkedett m ag y ar tehetség: Ja n u s P an n o nius az új pogányság lírá já t p lá n tá lja ide. Oda- künn rakoncátlan szatirik u s epigram m ákat on
to tt m agából, idehaza csak néha tö r fel belőle egy- egy derűsebb költem ény, vagy elégia: ha búcsút vesz N agyváradtól, vagy békéről, édesanyjáról, halálról, korán k iv irág zo tt m andulafáról énekel.
Különben „A nnalest“ ír a m agyarok haditetteiről, P lu ta rc h o st fo rd ítja a nagy em berek m ondásairól, gyönyörű kan celláriai leveleket fogalm az a jelen pillanatok teendőiről. N éhány költői követője is van. K ifinom ult, korán elh alt em berek: Garázda Péter, V etési László. Já n u s költészete valóban nagy teljesítm ény: kifelé dicsőséget hozott a nem zetnek, itth o n eszménnyé vált. Üjabb meg újabb kiadásai, hagyom ánya szerepet já tsz o tt a szerelmi lír a felszabadításában. Az új iro d alm at és tudo
m ányt m egértők szám a nem kevés, de nem is sok:
az ország egyházi főméltóságaiból, a k irály dip
lom atáiból, a két k an cellária hivatalnokaiból, az olasz és pozsonyi egyetem ek tanulóiból kerülhetett ki. Valószínű, hogy a kolostorokban is u ta t tö r a hum anizm us külföldi iskolázottságú szerzetesek ú tján.
A többiek m it éreztek a hum anizm us és á lta lá ban a reneszánsz irán t?
A kancelláriában született p olitikai gondolatok irá n t, vagy lelkesedtek, h a hívei voltak a k irá ly nak, v agy gyűlölték azokat, h a rossz szemmel néz
ték M átyás k irály u ralm át. Az íro tt törvények
szelleme sem k elth etett osztatlan örömet. A tö rté neti m űvekben egyéni érzésük szerint lelték örö
müket. Ahhoz, hogy hum anista költészetben gyö
nyörködjenek még vagy egy fél századnak kellett eltelnie. H a m arad iak is voltak, azért a hum anista szófecsérelésen és irodalm i affektáláson tu d tak mosolyogni. V alószínűleg az utóbbi okból moso
lyogták m eg B áth o ri Miklóst, am ikor k irá ly i k i
h a llg a tá sra várva, Cicero egyik elmélkedését olvasta. De bajos föltételezni, hogy M átyás halála u tá n a C orvinákat csak azért védték volna meg országgyűlési h atáro zattal, m ert azok pénzértéket képviseltek. E k k o r m ár nagyobb rokonszenvvel közeledtek a m agyarság öntudatosabb egyéniségei a hum anizm us felé, különösen a h u m an ista tö rté n etírás felé. Mi volt ennek az oka? Az, hogy a M átyás h alálát követő süllyedésben a m ú lt nagy- szerűségét m egrögzítő hum anizm us m entsvárrá lett. Ism eretes a hum anizm us gyenge viszonya a valósághoz, am ely m ia tt an n y ira kevésre értékelik a h u m an ista kútfők hitelességét. R eális m ag nél
kül a h u m anista nem dicsőit. De m i lesz egy-egy kis adatból! A fejedelem egy-egy szerény m ondá
sából örök bölcseséget farag, m érsékelt háborús sikeréből cézári fegyvertényeket dagaszt. Apró fejedelem ségek u ra i a róm ai birodalom hatalm as ap p arátu sáb an mozognak és nem ritk á n a valóság illúziójával. M inél tehetségesebb volt a fejedelem, annál nagyobb volt a körötte szervezett hum anista irodalom valóságereje, m int A rrag ó n iai Alfonso vagy H unyadi M átyás esetében. De ez m ár nem a hum an isták érdeme. Őket ra b u le jti a stílus, a róm ai eszményképek, az irodalm i élet. E zért a k á r
hányszor belepusztulnak a valóságba. Szükség
szerű volt, hogy P ierio V aleriano különös könyve a „De literato ru m in felicitate“ ebben a korban
jöjjön létre. Azonban a h u m an ista ízlésű em ber v irtu á lis h ajlam án ak nem csak h á trá n y a i vannak.
B árm ilyen szomorú valóságot úgy á t tu d tak a la kítani, hogy végül is nem leh etett ráism ern i: de ők v ig asztalást ta lá lta k benne. K ülön kell válasz
tan i ném ileg a cselekvő-hum anista irodalm i m ű
ködését, aki cselekvéseiben realisztikus, de iro dalm i működését szinte a v irtu á lis gondolkodás jellemzi. A h u m an ista ízlés terjedése nálu n k v ir tu á lis életszem léletet a la k íto tt ki. A kezdőpont:
M átyás halála, mely apokaliptikus erővel rá z ta meg az egész nemzetet. A kkor ébredtek tu d atára, hogy ki volt, am ikor eltem ették. A köznépre nem is sejtett szenvedések szakadtak: nem volt aki m egvédje őket. Az alap jáb an szegény köznemesség tehetetlenül lá tta közeledni a veszedelm et: nem volt többé vezére. Az ország n a g y ja i m egannyi M átyás-fióka szinte fejedelem ségekre szakítják az országot: nem volt aki megfékezze őket. Ulászló * p ö rg etty ű t játszik öccsével félforintba: nem k i
rá ly n a k született. E llenben korm ányoz Bakóc k an cellár M átyás terveivel és módszereivel. M int a velencei követ m ondja: „pápa és k irály egy sze
m élyben“. Meg a k a rja v álasztatn i m agát pápának és m int k onstantinápolyi p á triá rk a keresztes h a d at g y ű jt a török ellen. A k an celláriáb an Bakóc árnyékában nevelkedik a m ag y ar politikusok új nemzedéke: F orgách Ferenc, Oláh Miklós, Broda- rich István. A fiatal F rá te r György u rán ak K o r
vin Ján o s hercegnek u d v aráb an veszi örökségül M átyás k irá ly emlékét.
A B olognában, P adovában végzett m ag y ar h u m anisták egy része a kancelláriába kerül. Ezek m ár a hum anizm us olasszá v álásán ak idején ta r tózkodtak Itá liáb an . A riosto, A retino, Bembo és M achiavelli korában. Az em lített két egyetem
4
állandó külső g y újtó p o n tja a m ag y ar hum aniz
musnak. Szinte jelképes, hogy Ja n u s P a n n o n i é nak négy k iadása keletkezett Bolognában. Az O laszországban tanuló fiatal m agyar jogászok (Móré Fülöp, M agyi Sebestyén, K esserű M ihály, H agym ási B álint, Neideck György, Henckel J á nos, Thurzó Zsigmond, Bakóc Ferenc és János, Gosztonyi János, B rodarics Istv á n stb.) csak úgy, m int a későbbi idők refo rm áto rai közül is többen (Sztárai M ihály, E nyedi György), akik szintén éveket töltöttek olasz egyetemeken, úgy térnek haza, m int akik m egbecsülik a v u lg áris nyelvet, esziikben ta rtjá k Ja n u s P annonius hagyom ányát, és elég b á tra k széphistóriák átültetésére, akik az olasz h u m an ista történ etíró k példáján felbuzdul
nak a m ag y ar történelem m űvelésére, v agy a vak
merő „padovan“ gondolkodás kelt bennük vissz
hangot. A hum anizm us továbbvitele az ő érdemük, de igazi hatásu k Mohács u tán bontakozik ki. R a j
tu k kívül Ulászló u d v a rá t kiváló cseh-morva, né
m et hum anisták színesítik: Ioannes Schlechta, B ohuslaus H asisteyn a Lobkovitz, A ugustinus Olomuciensis, Joannes Schellenberg, H ieronym us Balbus, C onradus Celtes.
A S odalitas L itte ra ria D anubiana három ország h u m an istáit kapcsolta össze, noha talajn élk ü li egyesülés volt, am ely nem élt sokáig. E nnél n a gyobb jelentőségű az a buzdítás, am elyet im m ár harm adszor adott a m ag y ar hum anizm us a len
gyelnek. Az új művelődési á ra m la t m eghonosí
tója, Szánoki Gergely, annak idején a n agyváradi körtől is b áto rítást nyert. U tóda Filippo Buonac- corsi lett: ő is a m ag y ar udvarból való vissza
térte után igyekszik hum anista u d v a rt szervezni, filozofáló k ö rt form álni, érintkezést fölvenni F i
renzével. M átyás p o litik á já t bám ulja, felbátorodik
ra jta . M átyás h a lála u tán pedig felfogadja a fe
kete sereg k ap itán y ait. Még állo ttak M átyás élete m űvének m aradványai, am ikor Zsigm ond lengyel herceg B u d ára kerül b á ty ja udvarába. Midőn Zsigmond v á ra tla n u l örökli a lengyel trónt, olasz építőm űvészeket visz m agával tőlünk és M átyás k irály eszményét.
M agyarországon pedig megkezdődött az új m ű
veltség közlése a néppel. A m agyar fiatalság egyre nagyobb szám ban tódul a szomszédos k ra k kói és bécsi egyetem re, ahol m ár m in d en ü tt be
fogadták a hum anizm ust. J a n u s P annonius első kiadása Bécsben jelenik meg. A krakkói m agyar diákokról pedig az a h ír m arad t fönn, hogy t á m ogatták Copernicust. E gyházi iskoláinkba is be
hatol a hum anizm us, különben nem tu d ta k volna olyan klasszikus előképzettséget adni, m in t am i
lyet pl. Oláh Miklós n y e rt a n ag y v árad i k áp talan iskolájában, v agy Szálkái László ugyancsak hazai iskolákban.
M indennek következtében könnyebben te rjed t az írásbeliség. A hum anizm us a X V I. század első felében E urópa-szerte a „vulgáris“ nyelvek felé terelődik. ,,Ez lesz az édes kenyér, am ellyel ezrek fognak b e te ln i. . . Ez lesz az új fény, ez lesz az új nap, amely fel fog kelni, ahol a régi lenyugo
dott és sugározni fog a sötétben levőknek és a hom ályban levőknek, akiknek a megszokott nap m ár nem fény“ — ír ta egykor D ante a vu lg áris nyelvről. D ante jó slata most kezd teljesülni. Az írásbeliségnek nálunk hihetőleg legnagyobb ak a dálya a m agyar nyelv: m ert egyform a nehezen volt rögzíthető latin betűkkel, h u szita vagy német írásm óddal. E jelenséget m ár k o rtá rsa k is észre
vették, m in t Galeotto M arzio, aki ezzel m agya
rázta, hogy a m agyarok a többi európai népektől 2
A
eltérőleg la tin u l írn a k levelet. íg y lehet csak.
hogy a m agyar nyelv, am ely M átyás udvarában m egbecsült értéknek szám ított, költem ényeket, b ib liafo rd ítást hozott létre, a kancelláriában semmi nyom ot nem hagyott. De m ár K orvin J á nos hercegtől m agyar levél is m arad t fönn — egyike a legelsőknek. A m agyar nyelv írásbeli rögzítéséért a döntő roham ot a reform áció in d í
to tta meg. Szüksége v olt a népre, szüksége volt az írás-olvasásra, hogy a nép közvetítő nélkül egybeforrhasson a bibliával, szüksége volt nyom d ák ra és m indenekfölött népi nyelvű nyo m tatv á
nyokra. A reform áció irodalm a propagandaszerű.
De hiszen ilyen volt Szent Ferenc V irágoskertje és a laikus biblia is, a m agyar irodalom két leg
első gyümölcse. D öntő jelentőségű mozzanat, hogy a hum anizm us a protestáns egyetem ekre is be
férkőzött.
H a m árm ost végigtekintünk e kornak irodalm i m egnyilvánulásain, észrevehetjük, hogy három eszme körül csoportosulnak: vallás, szerelem, poli
tika. A reneszánsz nálu n k m ár k iindulásakor ket
tős volt két pólusa: a laikus-m ozgalom és ud v a ri hum anizm us által. E kettősség jegyében tá m adtak a m ag y ar hum anizm us legnagyobbjai: a forrongó délvidékről származó Vitéz János, Ja n u s P annonius és a modern m agyar élet alapvetője, M átyás király. A huszitizm us a ferences h arm ad rend m ozgalm ába fordul át: a laikus vallásosság tovább él, újabb időpontra v árva, am ikor k itö r
het. A k irá ly i udvarban viszont kibontakozik a kancelláriai hagyom ány. Leveleken, röpiratokon, tö rtén eti műveken, szájhagyom ányon s a m agyar történelem szörnyű lefelé vivő ú tjá n keresztül létrejön a M átyás-legenda.
A laikus vallásosság által terem tett diszpozíció
az 1514-i eseményekben nem kis szerepet játszott, annál isd n k áb b , m ivel nem csak jelvényük, hanem a cél is, am elynek érdekében összetoborozták őket, vallásos volt. Ami u tá n a jö tt, az szinte meg
ismétlődése az 1439-i kisebbm éretű és enyhébb huszita mozgalomnak. A lig néhány évre rá be
következett a reform áció. M ohácsnál ottvesznek főpapjaink. A laikus vallásosság önm agára ta lá l a reform ációban. H a a laikus vallásosságban az egyéni szabadság volt a központi gondolat, a re form ációban m ár az uralm i gondolat is hozzá
járu l. L u th er a keresztény em ber „szabadságáról és h atalm áró l“ beszél: „A keresztyén em ber m in
deneknek szabados u ra és nincsen senkinek alája vetve." A h it által. Ez a reneszánsz em ber ösz
tönös m a g atartása az élettel szemben, m ert a reneszánszkori egyéniség fejlődésének egym ás
u tán következő két foka: fölszabadulás és u ra lom. L u th er igyekszik feloldani e helyzetet, s nyom ban kijelenti, hogy: „A keresztyén em ber m indeneknek készséges szolgája és m indenkinek alá van vetve.“ A szeretet által. V égeredm ényben m int Cola da R ienzi a róm ai birodalom gondola
tához, M átyás k irá ly A ttila világuralm ához, úgy m entek ők is a h u szitákkal eg y ü tt újjászü letésért a biblia ősforrásához. A h itú jítá s korában e r
kölcsi visszah atást ugyan meg tudunk figyelni, de visszatérést a középkorhoz aligha. Az az ellen
tét, mely a h u sziták n ál m ég éles a hum anizm us
sal szemben, a protestantizm us korában észrevét
lenül eltűnik. A m agyar h itú jítá s ú tja a lutheri reform ációtól a kálvinizm uson keresztül a rész
ben m áshonnan eredő „m agyar v allásba“, az uni- tarizm usba torkollik. Az utóbbinak van a legben
sőbb kapcsolata a reneszánsszal. A hum anisták alapjában véve csak lá tsz a tra voltak pogányok.
2*
De legalább is nem rosszabbak k o rtársaiknál.
V oltak hum anisták, akiben P e tra rc a mély hite élt és ak árh án y an úgy om lottak le végül is Előtte, m int M ichelangelo. A hum anisták egy része azon
ban két pontban szembe k erült a kereszténység
gel. Azáltal, hogy a bibliát, m int profán szöveget kezeli, továbbá azáltal, hogy az analógiás m eg
figyeléseket átviszi a vallás terü letére és a tö rté neti vallásokat egym ás mellé helyezi. Ebben m ár nagy része van az újraéledő középkori anyag- elvüségnek: az averroizm usnak, mely régóta h ird eti a vallások egyenértékűségét. Ezek a h u m anisták a csodákat először csak kiterjesztik a görög-róm ai vallásra, de azután b írálat alá vesz
nek m inden csodát. Buzgón használják az aver- roisták „modus vivendi“-jét, a kettős igazság el
vét: a term észetfölötti dolgokat, m int az egyház ta n ítá sá t elfogadják, de ugyanazt a „term észet rendje szerint“ elvetik. A n n y ira súlyos kérdések
ben, m int a lélek halhatatlansága, ez a. módszer is elégtelenné vált. A m íg A verroes m ag y arázatá
ban olvasták a Filozófust: m egoldódott ez a k ér
dés a világiélek eszméjében, ahová a lélek vissza
tér. De a hum anizm us az eredeti A ristotelest hozta. A lexander A frodisias nyomán Pom ponazzi csak egyet felelhetett: hogy a lélek a halálban megsemmisül.
A term észetfölötti és h a lh atatlan ság problém áit É szak-Itáliában v ita ttá k hevesen: a herezisek örök fészkében. Innen jö tt M agyarországra vakm erő tételeivel Galeotto. B lan d rata és Socinus is innen in d u ltak Lengyelországba, m eg hozzánk. A te r m észetfölötti dolgok b írálatából bontakozott ki az u n itarizm us sarokkérdése Jézus isteni és emberi term észetéről. A kérdést D ávid Ferenc szélsősé
gesen oldja meg, tagadva az előbbit. A „m agyar
vallás“ végső kifejtése a meggyőződésbeli és vizs
gálódási szabadságának, m elyet a reneszánsz adott.
Közben a trid e n ti zsinat m egindította az ellen- reform ációt. N agyszerű hadserege, a jezsu ita
rend nyom ul előre generálisai vezetésével. S orra foglalja vissza az elveszett lelki területeket.
F egyverei m odernek: iskola, könyv, lángoló be
széd. A láth ató és lá th a ta tla n egyház nagy m on
archiában egyesül, m elynek csúcsán a „gran mon- arca“ (Marino), vagyis Isten áll. A lélek ért foly
ta to tt küzdelem h á tte re a tűzbe és vérbe meiyiilt ország. Végletes, de eg y ú ttal sokszerű etikai ké
pet m u tat e kor. Reneszánsz kalandorok, hősök, akik utolsó leheletükig ta rtjá k „a kereszténység- védőpajzsát“, hitvallók, P á l apostolok küzdenek életre-halálra. Az irodalom m indennek tükörképe.
M ajd m inden alkotásnak van valam i m orális vo
natkozása. Aesopusból fo rd íto tt mesékkel o k ta t
nak életbölcsességet, B onfini lefo rd ításáv al em lé
keztetnek M átyás k irály ra, a H unyadiakról, bib
liai hősökről szóló h istó riák in d ítan ak a török elleni harcra. A próféták nekibúsultságával ol
vassák a nép fejére bűneit, vagy átkozzák a más h ite t v alló k at az ország rom lása m iatt. Még akkor is m oralizálnak, h a nyilvánvalóan gyönyörköd
tetés a céljuk. E nyedi György, m iután Gisquar- dus és G ism unda szomorú szerelm ét elbeszélte, kenetes beszédet intéz az apákhoz és gyámokhoz, hogy m inél előbb adják férjhez eladó leányaikat.
A m ag y ar E le k tra mellől sem m arad h at el az erkölcsi oktatás. De van, ak it nem kényszerít h iv a tá sa mentegetőzésre. Ily en alkotásokban lá t
ju k teljes erejében az élet új fölfogását. A hum a
nizm us ad b átorságot és fo rm át a szerelem ősi rím einek: így születik meg B alassi költészete.
A földi szerelem ritk a szép him nusza az „Árgi-
rus k irá ly fi“. Leggyakoribb szavai: „szép“ és
„gyenge“. M otívum ai pompázóan szépalakú embe
rek, csodás kertek, szerelmi bánat, mely m ajd
nem öngyilkosságba taszít, diadal, boldogság.
Nyelve felülm úlja a tartalm at, an n y ira forró, é r
zékelhető és hajlékony. De B ornem isza P é te r sem ábrázolja gyöngébben az új em bert. C lytae
m nestra valóban az ujjongó reneszánsz asszony.
A hatalm ától m ámoros A egistus igazi korabeli fejedelem. Érthető, ha Bornem isza a trag éd iát elsősorban politikai kérdésnek fogja fel: szabad-e a haza érdekében erőszakosan szembeszállni a tiran n u ssal? E rre a korszerű, hum anista állam- elméletekből fakadó kérdésre nem ad feleletet. De gyönyörűséggel dolgozza ki Orestes bosszúját.
V alam ikor F rancesca da R im ini trag éd iája abban teljesült be, hogy örök kárh o zatra ju to tt, most, hogy az élet édességét an n y ira érzik, a földi halál a legnagyobb bukás.
A népi nyelvű hum anizm us nagy változásokat idézett elő. Az un itáriu s-h u m an ista Enyedi György azt h ird eti a m űveltségről, hogy az legyőzi az időt, szerencsét. Születési nemesség hely ett lelki nemességről, „term észeti fényességről“ beszél, mely eltöröl m inden különbséget em ber és ember között. M ár sok m agyar vélem ényét fejezte ki soraiban, hogy: „Fegyver egyik u ta ez tisztesség
nek, Szép tudom ány második u ta ennek.“ K i
m ondja a gyak o rlati és szellemi élet egyenrangú
ságát. Tény, hogy a tudom ány, irodalom meg
becsülése előrelendítette az íro tt m agyar nyelv ügyét. A nyelv nem zeti kérdéssé lesz Bornemisza, B alassi, Rim ay szemében. A hatalm as, sokhangú nyelvi élet átn y ú l az országhatárokon, összefogja a m agyar nép egyetem ét. Ez az alap, am elyre a v irtu á lis M agyarország épül: a M átyás-legenda
köveiből. M ert az E nyedi á lta l em lített m ásik esz
köz a dicsőségre: a fegyver tov áb b ra is legben
sőbb b a rá tja m arad t a m agyarságnak. I t t tö rté nelm et kellett form álni, de az csak fegyverrel volt lehetséges. A m últ m integy követelés állott velük szemben. A m últ n ag y ság át Szent László, N agy Lajos, H u n y ad i Já n o s és M átyás k irály jelentette. K ülönösen M átyás emléke élt a nép szívében: minden körülm ény összejátszott ebben.
Nemcsak hogy hiányzott M átyás term észetes, de eg y ú ttal öntudatos n ép b arát p o litikája, hanem ínség, rem énytelenség, pusztulás következett be.
M indenki lá th a tta az ijesztő ellentétet, amely M átyás h atalm a és utódainak tehetetlen gyönge- sége között fennállt. A küzdő m agyarság n ak szel
lemi gyújtópontjaiból, a pozsonyi és erdélyi k a n celláriából kiárad M átyás k irá ly h u m an ista h a gyom ánya. Népies fordítások, históriás énekek ú tjá n elju t a néphez és egyesül azzal az érzelmi tradícióval, mely a nép előtt m ár rég legendás hőssé av a tta H unyadi M átyást. D e több, m int törökverő hős: urak, királyok, császárok reszket
tek tőle. Még több: p á rtjá t fogta a népnek. S óhaj
ból, panaszból kiv irág zik a híres m ondás: ,,m eg
h a lt M attias k y ra l ekeolt az Ig assag h “. A király h alála u tán tám adó m egannyi kis fejedelem olyan kím életlen tusakodás színhelyévé tette az orszá
got, hogy a békésebbek önkéntelenül is E rasm us felé sodródtak. In te llek tu alizált egyéniségüknek pom pásan m egfelelt E rasm u s életeszm énye: me
nekülés a tettektől, felelősségtől, fölényes bölcsel
kedés, szellemi élvezetek b aráto k körében. E ra s mus bölcsessége fokozta azt az a k a ra ti ernyedést, amely Mohács előtt m indenkin erőt vett. A k i
rály i u d v ar erazm istái fokozottan érezték, hogy hiányzik M átyás k irály szörnyű tettereje. Ezt az
ellentétet fejezte ki a kancelláriai történetírás, am ely a vele összeforrt állam elm élettel és a jo g alkotással együtt a konkrét szellemű m agyar hum anizm us jellemző teljesítm énye. H um anista tö rtén etírásu n k felett a mohácsi vész uralkodik.
Ügyszólván valam ennyi tö rténetírónk (Oláh M ik
lós, Zsámboki János, Istv á n ffy Miklós, B rutus János, V erancsics A ntal) ott kezdi, ahol Bonfini abbahagyta: M átyás k irály halálával. Szerintük ez az esemény a m ag y ar történelem cezúrája, a rom lás ekkor kezdődött. A „második A ttila “ h alá
lát úgy fogják fel, m int Mohács előjátékát. És mi az akkori n agyság és m ostani rom lás kulcsa?
A fegyveres erő. Az élet kényszerítette őket ezekre a gondolatokra. A hum anista kiadók egy
más u tá n bocsátják n ap v ilág ra Ja n u s P annoniust, B randolinus L ippust, Galeotto M arziót, P au lu s C ortesiust, B onfinit, akik egytől-egyig M átyás felé terelik a m űvelt olvasó gondolkodását, r á irá n y ítjá k a kereső szemeket M átyás em beri és katonai erényeire. E gy ism eretlen olasz írónk is azt fejtegeti, hogy M átyás k irá ly hatalm ának kulcsa hadserege volt. A n agy uralkodó egykori m ozdulataira figyelve kezdi önálló életét E rdély. A Zápolyák egész dinasztikus törekvése a H unyadi
ház példáján alapult. B ru tu s M ihály is M átyáshoz m éri János k irá ly t és nem csekély bátorsággal m egállapítja, hogy fölér vele. F rá te r G yörgyről meg jól tudjuk, hogy M átyás k irá ly fiának udva
rából indult el a hatalom felé. És valóban a „kék darabontok“ szervezésében a ,,fekete sereg“ szüle
tik újra. Az olasz-dalm ata szárm azású állam férfi m achiavellizm usa nemcsak egyéni vagy faji h a j
lam, vagy .akár a ném ettel, törökkel, olasz con- dottierikkel vív o tt állandó harc eredménye, h a nem nagy része v an benne M átyás király, Bakóé
Tam ás hagyom ányának. F rá te r G yörgy előtt á l
landóan az egyesített M agyarország lebegett. Az erdélyi kancellár a keleti m agyarság megszerve
zéséből in d u lt ki az ország egyesítése felé. H alála u tán m ajdnem egy évtizeddel a fia ta l Forgách Ferenc a H absburgok segítségével a k a rta az egye
sülést végrehajtani. E m lék irato t is ír t a terv érdekében, szépet, reneszánsz szelleműt. H anem az ország to v áb b ra is szétszakadtan m aradt. Azon
ban éppen a hum anizm us valóságfölötti erejének köszönhető, hogy a m agyarság ellensúlyozni tu d ta az ország testének szétszakítottságát. Ez a külö
nös v irtu á lis élet a kancelláriában, a m agyar reneszánsz állandó, hagyom ányt, te h á t belső erőt jelentő gyújtópontjában, azután a kisebb-nagyobb mecénások udvarában és a m agyar diákoktól láto g ato tt külföldi egyetem eken virágzott. M ert a padovai, bolognai, bécsi, krakkói, w ittenbergi egyetem ek ,,n atio h u n g arica“-i ezeknek a külön
böző k u ltu rá lis központoknak az egyéniségéhez sim ulva önálló szellemi életet éltek (elég a bolo
gnai m ag y ar h um anisták Ja n u s Pannonius-kul- tuszára vagy a w ittenbergi diákok törökellenes költészetére gondolni).
A szétszakított, de m agyarnyelvű népközösség, m elynek közös álm a M átyás k irá ly birodalm a volt, még Z rínyi föllépése idején is m egváltásért sóvárgott. Z rínyi hatalm as egyéniségében minden eltévedt erő és gondolat összpontosult, a rene
szánsz két évszázadának m inden eredm énye sok
szorosan h at általa. Egyéniségének kettős a pó
lusa: katonai-politikai és vallásos. M átyás k irály hagyom ányából m egszületik benne a m agyar állam rezon, a barokk u ralm i vallásból pedig v a l
lásos hőskölteménye. F an atik u san hirdeti, hogy a nemzet egyetlen menekvése: a hadsereg. Élete
Л
eszménye: egу Isten á lta l k iválasztott hősnek népbarát, de abszolút uralm a. E rőt, műveltséget, árasszon, győzzön a szerencsén, hite legyen tü re l
mes és alkotásokban m egnyilvánuló. S ez senki m ásban föl nem lelhető oly ragyogóan, m int lei
kétől lelkedzett eszményében, M átyás királyban.
Minden vágya az volt, hogy a nem zetnek ilyen értelem ben v ett m e g sz a b a d ítja legyen: m integy M átyás király ú jra tá m a d t főnixe. H a nem sike
rült, nem az ő vétke volt. ö is csak szellemi erő
ket tu d o tt adni: összefogta önm agában m últún
kat és hatalm as gondolatokat v e títe tt messze előre. Szinte elégett és feláldozta m agát. Igaz, hogy a latin m űveltség Z rínyi u tán tovább foly
tatódik korszerűen m eg-megújuló alakban, de a reneszánsz m ár lezárul második, etik ailag fe
gyelm ezett fokával, a barokkal. Nem lehet két
ségbevonni, hogy a reneszánsz seg ített lero m bolni a valóságos M agyarországot. De az nélküle is bekövetkezett volna, m ert a m agárahagyott m agyarság még középkori lélekkel sem ' tudta volna h atá ra itó l visszaverni a török em bertengert.
Íg y azonban ez az E u ró p á t fölrázó szellemi vihar nálunk is felszabadította a nemzet erőit. A közös csapás nyom án tám ad t közös bűntudat, a közös szenvedés, a h a táro k at széttörő nyelv, a m ag y ar
ság történetének és jogi életének korpuszai és mindezekben kiteljesülve, m indezektől tám ogatva a M átyás-legendának az öntudatos m agyarságot összefogó ereje adott az elveszett valóságos M a
gyarország helyett egy eszmei, v irtu á lis M agyar- országot. A v irtu ális ország legyőzhetetlen volt.
A v irtu ális élet álomszerű, nagyszerű, M agyar- ország történetének szebbik része.
Kardos Tibor.
I r o d a l o m . Tanulmányomhoz az itt következő mun
kákat használtam föl vagy vettem figyelembe. A m a- g y a r h u m a n i z m u s e r e d e t é h e z : Huszti József:
Aeneas Sylvius humanista törekvései III. Frigyes udva
rában. Egyetemes Philologiai Közlöny, 1919. 100., 221., 238. 1. Thienemann Tivadar: (K. Burdach: Reformation, Renaissance, Humanismus. Berlin, 1918 című művével kapcsolatban) u. o., 1920. 73—75. 1. Horváth Henrik:
Zsinati kultúra és lovagvilág. Napkelet, 1930. 524—525. 1.
Turóczi-T то stier József: Entwickelungsgang der ungari
schen Literatur. II. (Renaissance und Humanismus.) Budapest, 1930. 4—7. 1. Kardos Tibor: A laikus mozgalom magyar bibliája. Minerva, 1931. 1—4. sz. 59—60., 77. 1.
Huszti József: Janus Pannonius. Pécs, 1931. 6—11. 1.
Kardos Tibor: Századok, 1932. 5—6. sz. 323—325. 1.
(Huszti József Janus Pannoniusával kapcsolatban) V. a.:
Stílustanulmányok Mátyás király kancelláriájáról. Közle
mények a pécsi Erzsébet-Tudományegyetem könyvtárá
ból. 22. sz. 1933. 6., 9—10. 1. — A m a g y a r i r o d a l o m k e z d e t e i h e z : Thienemann Tivadar: Városi élet a magyar középkorban. Minerva, 1923. 56—69. 1. Horváth János: A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Budapest, 1930. 94—125. 1. Kardos Tibor: A laikus mozgalom ma
gyar bibliája, i. h. 52—78. 1. Kastner Jenő: A Jókai-kódex és a ferences obszerváns-rend. Egyet. Phil. Közlöny, 1932—3. 203—211., 58—66. 1. — A m a g y a r Q u a t t r o - c e n t ó h o z : Riedl Frigyes: A magyar irodalom fő
irányai. Budapest, 1896. 39—105. 1. Csánki Dezső: A re
naissance és Mátyás király. Budapesti Szemle, 1891.
66. kötet. 222—244., 392—417. 1. Ferdinande Gabotto ed Angelo Badini—Confalonieri: Vita di Giorgio Merula.
Alessandria, 1893. passim. (Galeottoról); Lux Kálmán:
La reggia di Buda nell’ epoca dei re Mattia Corvino.
Budapest, 1922. Gerevich Tibor: A régi magyar művészet európai helyzete. Minerva, 1924. 1—5. szám. 98—122. 1.
Huszti József: Platonista törekvések Mátyás király ud
varában. Minerva, 1924. 6—10. szám. 153—222. 1., 1925.
1—5. szám. 41—76. 1. Tóth László: Bonfini in Ungheria.
Bonfini-emlékkönyv. Ascoli Piceno, 1927. 26. 1. Huszti József: Callimachus Experiens költeményei Mátyás király-
hoz. Budapest. Magyar Tudományos Akadémia, 1927.
u. a.: Janus Pannonius. Pécs, 1931. Kardos Tibor: Calli
machus. Tanulmány Mátyás király államrezonjáról. Mi- nerva-könyvtár. XXXVI. 1931. u. a.: Századok, 1932.
7—8. sz. 327—328. 1. (Galeottóhoz); u. a.: Stílustanulmá
n y o k ... i. h. 1—18. 1. — A M á t y á s - u t á n i h u m a n i z m u s h o z : Ábel Jenő: Magyarországi humanisták és a dunai tudós társaság. Budapest, 1880. Fógel József:
Quomodo rex Wladislaus II. cancellariaque eius de rebus litterariis meríti sint in Hungária. Budapest, 1911. Veress Endre: Matricula et acta Hungarorum in universitatibus Italiae studentium. Volumen I. Padova, 1264—1864. (Fon
tes Berum Hungaricarum. Tom. I.) Budapest, 1915.
19—108. 1. Thienemann Tivadar: Mohács és Erasmus.
Minerva, 1924. 1—5. szám. 1—65. 1. Kastner Jenő: Hu manizmus és régi magyar irodalom. Győri Szemle, 1933.
19—25. 1. Waldapfel Imre: Humanizmus és nemzeti iro
dalom. Irodalomtörténet, 1933. 1—2. sz. 15—49. 1. Kardos Tibor: Stílustanulm ányok... i. h. 18—24. 1. Kerecsényi Dezső: Humanizmusunk helyzetképe Mátyás halála után és Mohács előtt. Irodalomtörténet, 1934. 3—4. szám.
59—75. 1. — A h u m a n i z m u s n y e l v i m a g y a r r á - v á l á s á n a k g o n d o l a t á h o z : Ferenczi Zoltán:
A „lingua vulgaris“ a magyar irodalomban. Akadémiai Értesítő, 1921. 11—16. 1. Kerecsényi Dezső: Elvi kérdések a régi magyar irodalomban. Minerva, 1923. 6— 10. szám.
163—196. 1. u. a.: Bornemisza Péter. Protestáns Szemle, 1929. 395—399. 1. U. o. Aesopus magyar nyelven. 472—
475. 1. U. o. Régi magyar nyelvtanok. 543—546. 1. U. o.
Magyarországi latinság. 692—696. 1. Waldapfel Imre:
Bornemisza Péter nyelvművészete. Nyugat, 1931. 124—
126. 1. u. a.: Humanizmus és nemzeti irodalom i. h.
Kastner Jenő: i. é. i. h. Kardos Tibor: Stílustan uimá- nyok. . . i. h. 1—5. 1. Turóczi-Trostler József: A magyar nyelv felfedezése. (Két tanulmány az európai s a magyar humanizmus kapcsolataihoz. Budapest, 1933. — A m a- g y a r o r s z á g i r e n e s z á n s z m ű v é s z e t n e k L e n g y e l o r s z á g f e l é v a l ó e x p a n z i ó j á h o z : Gere- vich Tibor: A régi magyar művészet európai helyzete.
Minerva, 1924. 1—5. szám. 117. 1. — A m a g y a r hu-
m a n i z m u s e x p a n z i ó j á h o z : Kardos Tibor: Cal
limachus . . . i. h. 26—27. 1. u. a.: Stílustanulmányok . . . 20. 1. — A „ v i r t u á l i s M a g y a r o r s z á g “ f o g a l m á h o z : u. a. A laikus mozgalom magyar bibliája, i. h.
76. 1.; C allim achus... i. h. 76. 1.; Stílustanulm ányok...
i. h. 18—24. 1. — Z r í n y i M i k l ó s j e l l e m z é s é h e z : Király György: Zrínyi és a renaissance. Nyugat, 1920. 549—556. 1. Joó Tibor: Zrínyi Miklós történet- szemlélete. Századok, 1932. 261—305. 1. Kardos Tibor:
Zrínyi a XVII. század világában. Irodalomtörténeti Köz lemények. Budapest, 1932. 153—163., 261—273. I.
Л
II. MAGYAR RENESZÁNSZ ÍRÓK.
VI TÉZ J Á N O S
Levél Lassocki Miklóshoz, mikor meghiúsult olasz útja.
Venerande Mi Pater et Domine!
Infelici occupatus tempore, via, quam optabat animus, incedere minim e potui, verum revectus in meam infinitae tentationis domum, ipsémét, u t vera loquar, ignoro, quo iam consistam gradu? non pater!
u t omnino oblitus sim conditionis meae, neve inter solidum et lubricum , differentiam non esse putem, sed quia id de s ta tu meo explicare nescio, quod fortasse reputare scio, praesertim dum et nunc aliud apponi mihi, atque aliud opponi conspiciam.
Accedit ad haec et ille gravissim us vitae meae turbo, quo meus tan ta confusione iam fluctuat anim us, ut in tra dextram et sin istram hom inum non facile discretionem conicere sciam. Quam ob rem digne, u t credo, excusatum me habere P a te rn i
tas V estra potest, si hucusque saepius non scripse
rim : dolorem fore cum ulassem P a tri, vel proprium saltem non satis explicassem taedium , iudicia etiam hominum secreta pertim ui, quorum form idine ple
rum que coactus, profiteor, hoc me solum scire, quod nesciam, et interdum p roprium quoque anxius igno
ra re vocabulum . Semel dixi, et proposui me, quoad v ita d u rat, in persona corde, animo, et obsequio, semper vestrum fore. Id pluries replicare fortasse adulatoris esset; sed u tinam P a tern itas V estra non mei oblita sit, m agna profecto sublevatio anxietatis meae foret. A t non m irum : felices enim in hoc inundo m em oria consequitur; ita et ego, dum felix videbar, vigebat mei apud P atrem memoria, sed nunc m u ta ta sorte cum felicitate p a rite r exstin-
33
Tisztelendő A ty á m és Uram!
Szerencsétlen körülm ényektől akadályozva az u tat, m elyre v ágyott lelkem, m egjárni nem tu d tam , hanem visszavetve végtelen kísértéseim h á zába, az igazat m egvallva, m ár nem is tudom, hol fogok megállni. Nem m intha, A tyám , meg
feledkezném helyzetem ről, vagy nem tudnék k ü lönbséget tenni a szilárd és síkos között, h a
nem mivel nem tudom helyzetem ről kifejteni azt, am it elgondolni talán tudok, különösen most, am ikor úgy látom, hogy más van ja v a m ra és más van ellenemre, m int am iről gondoltam.
H ozzájárul ezekhez életem nek súlyos zű rzav ara s ennek következtében lelkem annyira hánykolódik, hogy az emberek jobbja és balja között m ár nem igen tudok különbséget tenni. Ezért, úgy gondolom, m éltán ki vagyok mentve A tyaságod előtt, h a ed
dig nem írta m gyakrabban: talán csak fájd alm at halmoztam volna A ty aság o d ra,. vagy pedig nem fejeztem volna ki eléggé keserűségem. Az emberek titkos ítéletétől is m egriadtam ; m egvallom, a tőlük való rettegés a rra kényszert tett, hogy az egyetlen, am it tudok az, hogy sem m it sem tudok és aggo
dalm am ban m ár a tulajdon nevemet sem tudom.
Egyezer azt m ondtam és célul tűztem ki, hogy am íg élek, személyemmel, szívemmel, lelkemmel, engedel
mességemmel m indig A tyaságodé leszek. Ezt több
ször ism ételni hízelgőre vallana: de bárcsak A ty a
ságod ne feledkezne meg rólam , valóban nagy m egkönnyebbülést jelentene szorongásaim köze-
3
guitur. Scio P a te r, quid de ше alibi ag itu r. Non m agni m ihi pretio venit, amicos potius p ro d i
turos me fortasse perdoleo, verum committo d ivi
nae per om nia v o lu n tati: feram , u t potero, quia iam alea iacta est. Credebam me magno fu n d a
mento innixum , et ita adhuc credo: sed, quia his turbinibus et m agnae tu rres concidunt, parum re feret, si ego p a rite r huius to n itru i m achinis de
turber.
M e g j e g y z é s : Vitéz János (1408—1472) a délvidéken született. Már Zsigmond császár idejében a kancelláriába került jegyzőnek, Albert alatt főjegyző, V. László alatt kancellár, majd Hunyadi János titkára lett. Egy ideig nevelte Hunyadi Lászlót és Mátyást. 1455-ben lett váradi püspök, tíz év múlva pedig elnyerte az esztergomi érsek
séget. Az első magyar humanista, akinek hatása a magyar humanizmusban erőteljesen érvényesült. Az ö barátsága Pietro Paolo Vergerióval az az alap, melyre a magyar humanizmus épült. Nagyváradon már egész irodalmi kört alakított. Kancelláriai levelei mintául szolgáltak úgy, hogy azokat Ivanich Pál még Vitéz életében összegyűjtötte és kiadta. Az irodalmat és tudományt pártolta, megalapította és vezette a pozsonyi egyetemet. Mátyás királynál nagy volt a befolyása, de élete végén összeesküvést szőtt királya ellen. A bekövetkezett megaláztatások gyorsították halálát.
A föntebbi szemelvény, Lassocki Miklós krakkói dékán-
pette. És nem is csoda: ugyanis a szerencsés embe
rekre emlékeznek ebben a világban: így énrám is emlékezett A tyaságod, am íg szerencsésnek látszot
tam. Most azonban, hogy fordult a sorsom, szeren
csémmel eg y ü tt emlékezetem is kialszik. Tudom Atyám , hogy ellenem bizonyos helyen miben mes
terkednek. Nem sokat törődöm vele és inkább az fáj nagyon, hogy talán b arátaim elárulnak, hanem h át az isteni a k a ra tra bízok m indent: el fogom viselni, ahogy tudom, m ert a kocka m ár el van vetve. H ittem , hogy n agy fundam entom ra tám asz
kodom, m a is hiszem: de mivel ezekben a viharok
ban nagy tornyok is összeomlanak, igazán keve
set számít, h a ezen égzengés ereje engem is lesodor.
hoz írt levele, mély keserűségét tükrözi, midőn 1444-ben meghiúsult régi álma, hogy „pro studio" Itáliába mehes
sen, mert rablók állták útját. Személyes ügyekben is el akart járni a római kúriánál: az elnyerendő váradi püspökséggel kapcsolatban. A szöveg az Ivanich-féle levélgyüjtemény bécsi kéziratán (cod. Vindob. lat. 431.
föl. 13b—14a) alapul. — I r o d a l o m : Fraknói Vilmos:
Vitéz János esztergomi érsek élete. Budapest, 1879. Bé
kési Emil: Magyar írók Hunyadi Mátyás király korából.
Katholikus Szemle, 1902. 43—46. 1. Huszti József: Aeneas Sylvius humanista törekvései III. Frigyes udvarában.
Egyetemes Philologiai Közlöny, 1919. 238. 1. u. a.: Fran
cesco Maturanzio magyar vonatkozású költeményei, u. o., 1927. I—VI. füzet. 7—18. 1. Pintér Jenő Magyar Irodalom
története. I. kötet. Budapest, 1930. 449—452. 1. Huszti József: Janus Pannonius. Pécs, 1931. 3—13., 301—306. 1.
3*
J A N U S P A N N O N I U S
Levél Vitéz Jánoshoz az alkalomról.
Reverende in Christo Pater, Fidelis Nobis D ilecte!
M ulta quidem undique, non eolum de die in diem, sed et hora in horam saepius decurrunt, quorum fere singula tan ti momenti sunt, u t in eis totius regni statue pendeat, et nisi quam celerrime provideatur, periculum sit in mora. Cum autem nos plene cognitos non habeam us V estrae Fidelita- tis tractatus, nescimus interim de talibus negotiis aliquam certam inire deliberationem, tum propter alia, tum quia ignoranter tale aliquid disponere possemus, quod forte illis tra c tatib u s noceret, vel aliquam turbationem afferret. P roinde F idelitatem V estram diligentissim e requirim us, quatinus non habito respectu ad hos dies eanctos quam citissime ad nos festinare debeatis, quia hum ana negotia tem porum opportunitatibus plurim um gubernantur, divinis vero servitiis quodlibet tem pus est aptum , et quicquid pro salute p a triae ag itu r: sacrificii loco est. Neo dominue legatus im putare poterit vobis, si eo per bonum modum relicto, praesertim in ta n tis necessitatibus, aliq u an tu lu m praecurratie. Ite rum rogam us F id elitatem Vestram , in hoc aliud non faciat, ne et anim us noster in am biguo haereat, et rerum agendarum o pportunitas p raeterlap sa c o n v ertatu r in im portunitatem .
K risztusban T isztelt A ty á n k , Hőn Szeretett H ívü n k!'
Sok minden esemény történik szerte e világon, nemcsak napról-napra, hanem óráról-órára is: ezek közül egyesek m ajd akkora jelentőségűek, hogy tőlük függ az egész állam sorsa és h a nem tö rté
nik azonnal gondoskodás, a tétovázás veszedelmet hoz reánk. És mivel nekünk nem állnak rendelke
zésünkre N agyságtok tárgyalási-eredm ényei, nem tudunk ebben az ügyben h atáro zo tt döntést hozni, részint egyébb dolgok m iatt, részint am iatt, hogy kellő tájékozottság nélkül olyan valam it határoz
hatnánk, amely á rta n a a tárgyalásoknak, vagy még valam iféle zavart is okozna. E zért nagyon kérjük N agyságtokat: tekintet nélkül a közeledő szent napokra, a lehető leggyorsabban siessen hoz
zánk, m ivel az emberi ügyeket legtöbbször az alk a
lom kormányozza, az Isten szolgálatára azonban minden idő alkalm as, különben is a haza érdeké
ben való fáradozás m aga is istentisztelet. Még a követ ú r sem ró h a tja fel, ha őt szépszerével h á tra hagyván, N agyságtok ily nagy szükségben vala
micskével előre siet. Ezért még egyszer kérjük N agyságtokat, hogy ebben az ügyben m ást ne tegyen, nehogy továbbra is kétségbe m aradjunk, vagy esetleg a kedvező alkalom kezünkből k i
csússzon és kedvezőtlenre forduljon.
